Etióp madarak

Etiópia első madaras bélyegsora látható a képen 1962-ből, a madarak képein kívül nem csak, latin, de amhara írással is olvasható az ország neve, illetve a jobb felső sarokban Hailé Szelasszié (1892-1975) etióp császár portréja látható. Az első bélyegre a nagytestű, 90-130 centiméter hosszúságú abesszin szarvasvarjú látható, ami napközben elsősorban rovarokat és kisebb gerinceseket keresgél a földön, éjszaka pedig a fák lombjai között pihen. Csapatokban él, ami egy költő párból és több segítőből áll. Hatalmas, több tíz négyzetkilométeres territóriumot is fenntartanak, a betolakodókat pedig megpróbálják elűzni. A következő faj a Szaharától délre élő fecskefarkú szalakóta. Hosszú faroktollaival könnyen észrevehető madár, ami, ha fészkét veszélyben érzi törött szárnyúnak tetteti magát, így csalva el a ragadozót a tojásoktól vagy fiókáktól. A sort a bukázó sas zárja, ami nevét arról a repülési technikájáról kapta, ami olyan, mintha pörögve-forogva zuhanna a levegőben, mint egy akrobata. Különleges kinézetű madár, ami inkább a kígyászölyvökkel áll rokonságban, mintsem a sasokkal. A második sorban a egy bajszikafaj látható, ami latin nevét onnan kapta, hogy csőrén két rece látható, ami fogakra hasonlít, innen a bidentata latin név. Az utolsó madár a vörösszemű rézkakukk vagy rezes fénykakukk, ami közismert rokonával egyetemben fészekparazita, azaz más madarak (az ő esetében szövőmadarak) fészkében költeti ki fiókáját.