2016. augusztus 1., hétfő
Szingapúri madarak
1998-as a képen látható szingapúri bélyegsor. A bal felső bélyegre a kékbajszú levélmadár került, ami zöld színével könnyen beolvad a lombkoronába. Nem csak a trópusi és szubtrópusi erdők, de gyümölcsösök és tisztások lakója is. A bélyeg érdekessége, hogy csak belföldi postára használható, számérték nincs rajta. Mellette a légykapófélékhez tartozó Dayal-rigó került, ami Banglades nemzeti madara is. Ez a 19 centiméter hosszúságú madár elsősorban rovarokkal és egyéb gerinctelen állatokkal táplálkozik, fészke, amit költéskor agresszívan véd pedig penetráns szagú. Magyar nevét indiai megfelelője után kapta, latin neve a saularis pedig a hindi saulary-ból jön, ami „száz dal"-t jelent. Az alsó sorban a Délkelet-Ázsiában honos sárgafejű bülbül látható, ami rovarokon kívül bogyókkal is táplálkozik. A 28 centiméter hosszú madárfaj élőhelyét számos veszély fenyegeti, ezért sebezhető státuszú. Az utolsó faj pedig a sárgahasú prinia, ami az afrikai poszáták (ez helytelen megnevezés, mert egészen Ausztráliáig megtalálhatók), vagy más néven szuharbújófélék családjának tagja. A legtöbb faj barnás és homokszínű, élőhelyük pedig a bozótosok vagy magas fűvel benőtt tisztások, ahol nehéz észrevenni és azonosítani őket.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése