Veteránok és egy taxi

Az autógyártás korai időszakában gyártott modellek kerültek erre az 1980-as mongol bélyegsorra. Az elsőn egy 1885-ben gyártott Benz Patent-Motorwagen látható, ami az első olyan gépjármű, amit direkt úgy terveztek, hogy belső égésű motor hajtsa. Akkor 600 aranymárka volt az ára, ami mai áron négyezer amerikai dollárnak felel meg. 1886-1893 között összesen kb. 25 ilyen autó készült. A következő bélyegen az 1897-től, a jelenleg Csehország, akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén működő, mostani Tatra autógyár elődjénél (Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft) gyártott Präsident látható, ami az első, gyárban készült, benzinmotoros jármű volt Közép-Kelet-Európában. A harmadikra a brit Armstrong Siddeley 6HP kétszemélyes autója került, amit az egyik első szovjet-orosz autógyár, a Russo-Balt 1909-es, 24-30 modellje követ. A második sort az amerikai Packard gyár négyhengeres, Model 30 típusú autója indítja, amit Detroitban gyártottak. Ekkoriban ez volt a világ legnagyobb autógyára, a maga 330 ezer négyzetméteres alapterületével és 3200 dolgozójával. Egy olasz gépjármű, a Torinóban gyártott, 1911-es Lancia 20-30 HP, másik nevén Lancia Delta a következő. Összesen 303 példány készült az 1906-ban alapított gyárban. A legnagyobb értékre a mára legendássá vált 1914-es marne-i taxi került. Az első világháború legelső időszakában, a Párizstól keletre levő Marne folyó síkságához minél gyorsabban, minél több katonát kellett szállítani, hogy a brit szövetségesek oldalán a franciák megállítsák a németek előrenyomulását. Szeptember 6-án döntöttek úgy, hogy 600 taxival hatezer gyalogost visznek a Marne-hoz, az ötnapos csatát pedig megnyerték az antant csapatai. Bár a győzelem nem a taxisoknak volt köszönhető, a francia kormány katonák és civilek közti együttműködésének reklámozása jól sikerült. Továbbá, a Renault 1905-1910 között gyártott taxija legendás lett, és mivel ez volt az első, taxiórával felszerelt jármű, a francia hadsereg kifizette a taxisok egynapi viteldíját is.