Veteránok és egy taxi

Az autógyártás korai időszakában gyártott modellek kerültek erre az 1980-as mongol bélyegsorra. Az elsőn egy 1885-ben gyártott Benz Patent-Motorwagen látható, ami az első olyan gépjármű, amit direkt úgy terveztek, hogy belső égésű motor hajtsa. Akkor 600 aranymárka volt az ára, ami mai áron négyezer amerikai dollárnak felel meg. 1886-1893 között összesen kb. 25 ilyen autó készült. A következő bélyegen az 1897-től, a jelenleg Csehország, akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén működő, mostani Tatra autógyár elődjénél (Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft) gyártott Präsident látható, ami az első, gyárban készült, benzinmotoros jármű volt Közép-Kelet-Európában. A harmadikra a brit Armstrong Siddeley 6HP kétszemélyes autója került, amit az egyik első szovjet-orosz autógyár, a Russo-Balt 1909-es, 24-30 modellje követ. A második sort az amerikai Packard gyár négyhengeres, Model 30 típusú autója indítja, amit Detroitban gyártottak. Ekkoriban ez volt a világ legnagyobb autógyára, a maga 330 ezer négyzetméteres alapterületével és 3200 dolgozójával. Egy olasz gépjármű, a Torinóban gyártott, 1911-es Lancia 20-30 HP, másik nevén Lancia Delta a következő. Összesen 303 példány készült az 1906-ban alapított gyárban. A legnagyobb értékre a mára legendássá vált 1914-es marne-i taxi került. Az első világháború legelső időszakában, a Párizstól keletre levő Marne folyó síkságához minél gyorsabban, minél több katonát kellett szállítani, hogy a brit szövetségesek oldalán a franciák megállítsák a németek előrenyomulását. Szeptember 6-án döntöttek úgy, hogy 600 taxival hatezer gyalogost visznek a Marne-hoz, az ötnapos csatát pedig megnyerték az antant csapatai. Bár a győzelem nem a taxisoknak volt köszönhető, a francia kormány katonák és civilek közti együttműködésének reklámozása jól sikerült. Továbbá, a Renault 1905-1910 között gyártott taxija legendás lett, és mivel ez volt az első, taxiórával felszerelt jármű, a francia hadsereg kifizette a taxisok egynapi viteldíját is.  

Rágcsálóink

A Föld rágcsálói közül válogat ez a 2007-es, észak-koreai bélyegblokk, amiben a bélyegek háromszög alakúak. A képen látható kisemlősök közül több előfordul hazánkban is, ilyen a közönséges vagy vörös mókus, a vele egy sorban levő mogyorós pele, a harmadik sorban látható vándorpatkány, valamint az utolsó sorban a törpeegér. A második sorban látható a madagaszkári ugrópatkány, ami a sziget, egy aprócska nyugati pontjában él. Természetes élőhelyének csökkenése miatt ez a faj veszélyeztetett. Rendszerint gyümölcsöket és rovarokat fogyaszt. Mellé az Észak- és Dél-Afrika kivételével egész Afrikában megtalálható, csíkos fűegérfaj került. Ezt a kisállatot, aminek természetes élőhelye a füves síkság, gyakran tartják terráriumban. A harmadik sorban látható ugrónyúlnak nevével ellentétben semmi köze a nyúlfélékhez. Egy ősi faj utolsó képviselőjéről van szó. Az afrikai állat 35-45 centiméter magas, farka 37-48 centiméteres, és az állat súlya 3-4 kilogramm. Éjjel aktív, és elsősorban növényekkel, magvakkal táplálkozik. Az utolsó sorba a kerti pele került. Ez a faj hazánk északi karsztvidékein is él, de rendkívül ritka. Magyarországtól keletre, a Balkán-félszigeten, illetve Dél- és Nyugat-Európában is honos. Mindenevő, és november elejétől március végéig téli álmot alszik.

Repülők mongol módra

Különböző repülőgéptípusokat mutat be ez a mongol bélyegsor, amelynek mindegyik darabja légipostabélyeg. Az 1984-ben kiadott sor legkisebb értékén egy felfelé emelkedő McDonnell Douglas DC-10 látható. A három hajtóműves utasszállítót 1968-88 között gyártották és először az American Airlines-nál debütált. A következő értékre az Airbus A300 B2 típusú gép került. Az Air France használta először, Ez volt az első szélestörzsű (két folyosóval rendelkező) repülőgép, aminek kettő hajtóműve volt. A középső bélyegre a Boeing 747-es, vagy becenevén a Jumbo Jet került, ami a sokak szerint a világ legismertebb repülője. 1970-2007 között a legnagyobb utasszállító volt, ami két utasosztályon 524 főt tudott szállítani. Újabb típusait a mai napig gyártják. A sor utolsó bélyegén egy Tu-154 van, ami a legsikeresebb szovjet majd orosz utasszállító repülőgép volt. A Malévnak tizennyolc ilyen típusú gépet használt, az utolsót 201-ben volták ki a forgalomból 28 évnyi szolgálat után. A második sort a British Airways és az Air France által üzemeltetett, legendás Concorde indítja, aminek sebessége kétszer meghaladta a hangsebességet. Ennek köszönhetően számos rekordot döntött. 1976-2003 között szállított utasokat, de a mai napig a repülés egyik jelképe maradt. 1967-ben, az Aeroflotnál állt forgalomba a következő bélyegre került Il-62 és egészen 1995-ig gyártották. Amikor az Iljusin tervezőiroda 1963-ban bemutatta, ez volt a világ legnagyobb sugármeghajtású repülőgépe. A keskenytörzsű gép maximális utasszáma 186 és 900 km/h a maximum sebessége. Az utolsó bélyegen az Il-86 látható, ami a második négy hajóművű repülő volt a világon. A Szovjetunió első szélestörzsű repülőjét 1980-2011 között használták, 106-ot gyártottak belőle és soha nem szenvedett balesetet utasszállítóként..      

Mongol madarak

Védett madarakat mutat be ez az 1979-es mongol blokk. érdekessége, hogy a madarak egy része Magyarországon is megtalálható. A legkisebb értéken a sor legnagyobb madara, egy pártásdaru látható. Elsősorban Közép-Ázsiában él, ritkán érkezik Európába. Nevét a fején látható fehér tolldíszről kapta, ami hasonlít a hajadon lányok fején hordott pártához, ami a szűziesség jelképe volt, és amit az esküvőn vetettek le. A második madár a karvalyposzáta, aminek fejszíne ugyanolyan szürke, mint a karvalyé, innen a neve. Hazánkban rendszeresen fészkel, eszmei értéke 50 ezer forint. A harmadik madár a vörös ásólúd, ami a sztyeppektől az 5000 méter magas hegyekig is fészkel, elsősorban Eurázsia déli felén. Őt követi a kék szarka, aminek egy populációja Spanyolországban és Portugáliában él, a másik Kelet-Ázsiában. Valószínűleg két külön fajnak kell tekinteni őket, de egyelőre a tudomány még egy fajként kezeli. A második sor első madara a Magyarországon is népszerű tengelic nevű pinty. Népi neve a stiglic, ami német megfelelőjéből jön. A kismadarat gyakran látni a városokban is, régen a termékenység jelképe volt. Van egy Tengelic nevű település is Tolna megyében. Mellette a népszerű széncinege látható, amit 2011-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarának választott. Pár éve fedezték fel, ha kevés a tápláléka, képes a hibernáló denevéreket és kisebb madarakat is elejteni. Az utolsó madár a sárgarigó, ami ugyancsak él hazánkban. Bár elsősorban rovarokkal táplálkozik, de szereti a cseresznyét is, amivel kárt is okozhat. Ennek ellenére az egyik legkedveltebb madár.