2019. szeptember 8., vasárnap
Bakonyi dínók
A Bakony röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb része, ami nagyjából 45 millió éve alakult ki. Tengeri üledékkőzetekből épül fel, mint a mészkő vagy a dolomit, de déli részén vulkanikus kőzetek (bazalt) is megtalálhatók. Sok millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence helyén a Tethys-óceán volt, aminek feldarabolódásakor jött létre a Pannon-tenger. Ebből emelkedtek ki szigetként hegységeink, mint a Bakony vagy a Mecsek. Az utóbbi két évtizedben terelődött a figyelem a Bakony területén élt ősállatok felkutatására. Bakonyjákó lakatlan, évtizedekig bauxitbányaként működő részén, Iharkúton fedeztek fel számos fosszíliát. Ilyen a bal felső bélyegre került Ajkaceratops kozmai, amit Kozma Károly ajkai geológusról neveztek el. A faj egy méter hosszú volt és nagyjából 85 millió évvel ezelőtt élt a késő kréta korban. A növényevő állatnak ez az egyetlen talált faja Európa területén. Mellette a pulykánál kisebb termetű Pneumatoraptor fodori került, ami Fodor Gézáról, a bauxitbányák üzemvezetőjéről kapta nevét. Ezek az állatok csoportokban vadásztak, fogaik egy centiméteresek voltak. A Bakony sárkánya a Bakonydraco galaczi, azaz egy 3-4 méter szárnyfesztávú repülő hüllőfaj. Valószínűleg vízkedvelő faj volt, fogak nélkül. Galácz Andrásról, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzoráról kapta nevét. Az alsó sort a Hungarosaurus tormai indítja. 4-5 méter hosszú, páncélos, növényevő faj volt, ami gyorsan mozoghatott. Ősi Attila és Torma András fedezték fel, nevét pedig az utóbbiról kapta. Makádi László biológusról, a kutatócsoport egyik tagjáról nevezték ez az Iharkutosuchus makadii nevű, nagyjából egyméteresre növő krokodilfaj. Négy krokodilfaj élt ekkor a Bakony területén, amik közül ez a legjobb állapotban fennmaradt. Az utolsó faj a Pannoniasaurus inexpectatus, ami azért ezt a nevet kapta, mert váratlan volt a felfedezése. Ezeket a vízi őslényeket főként tengeri kőzetekben találták meg, ez volt az első, hogy nem. Kiderült, hogy a 6 méteresre is megnövő Pannónia gyíkja nevű csúcsragadozó a folyókban élt, tökéletesen alkalmazkodva az édesvizekhez. A képen levő bélyegblokkot 2018-ban bocsátotta ki a Magyar Posta.
2019. szeptember 3., kedd
Kerti madaraink
A Kárpát-medencében is megtalálható, kertekben is felbukkanó madarak láthatók ezen az 1993-as lengyel bélyegsoron. Az első a mezei veréb, amit 2007-ben Magyarországon az Év madarának választott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az elsősorban kisebb településeken és megművelt területeken élő madár állománya rendkívüli módon lecsökkent, így hazánkban, úgy, mint Európa-szerte, védett. A második madár a barázdabillegető, aminek számos alfaja mára önálló fajként kezelendő. Európában és Ázsiában honos, szereti a vizes területeket, de nem vízhez köthető madár. A harmadik bélyegen levő balkáni fakopáncs Közép-Kelet-Európa és a Közel-Kelet madara, ami hazánkban gyakori fajnak számít. Fákba vájja odúját, ahova 4-7 tojást rak. A második sort a pintyfélékhez tartozó tengelic indítja, ami 2017-ben volt az Év madara. Népi neve a stiglic, ami a német stieglitz-ből jön. Mint az előző fakopáncs, ennek is 25 ezer forint az eszmei értéke. Rendkívül intelligens állatfaj a seregély, ami számos hangot képes utánozni, többek közt az emberét is. Ausztráliába, Észak-Amerikába és Dél-Afrikába betelepítették vagy behurcolták, eredetileg eurázsiai faj. Bár rengeteg rovart fogyaszt, komoly károkra is képes, mivel szereti a gyümölcsöket is, többek közt a paradicsomot, ribizlit, szőlőt és az olajbogyót. A legkevésbé ismert madár a bélyegsoron a süvöltő, ami ugyancsak egy pintyféle. Magyarországban inkább vendégként érkezik télre, nagyon ritkák a fészkelő egyedei. Nevét jellegzetes hangjáról kapta a költési időszakban párban élő, egyébként csapatokban mozgó madár.
2019. szeptember 2., hétfő
Tanévkezdés alkalmából
1988-ban és 1978-ban bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a két bélyeget, két legendás oktatási intézmény évfordulójának alkalmából. Az első bélyegre a Debreceni Református Kollégium került, amit 1538-ban alapítottak és mára óvodától gimnáziumig várja a diákokat, illetve papi szeminárium és kollégium is működik falai között. Számos jelentős magyar személyiség járt ide iskolába, akik közül a legjelentősebbeknek emlékfala van. Az épület adott otthont az 1948-49-es forradalom és szabadságharc miatt, Debrecenbe menekülő magyar kormány országgyűléseinek, de itt zajlott 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés is. A bélyegképen két, az iskola egyenruhájába öltözött diák látható. Érdekesség, hogy ez a legtöbb magyar bélyegen szereplő oktatási intézmény.
A második bélyegre a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (becenevén a Kisképző) került, amit az 1778-ban alapított Budai és Pesti Rajziskola összevonásából alapítottak. A pesti belvárosban található, Török Pál utcai intézményben jelenleg 12 szak működik, melyek mind a művészetekhez kapcsolódnak. 1893-ban költözött az iskola a képen látható épületbe, amely a mai napig otthont az az oktatási intézménynek. Számos kiváló művész tanult, vagy tanított itt. Mindkét bélyeget Vertel József (1922-1993) grafikus tervezte, aki ugyancsak itt tanított és nagyjából 500 magyar és külföldi bélyeget tervezett.
A második bélyegre a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (becenevén a Kisképző) került, amit az 1778-ban alapított Budai és Pesti Rajziskola összevonásából alapítottak. A pesti belvárosban található, Török Pál utcai intézményben jelenleg 12 szak működik, melyek mind a művészetekhez kapcsolódnak. 1893-ban költözött az iskola a képen látható épületbe, amely a mai napig otthont az az oktatási intézménynek. Számos kiváló művész tanult, vagy tanított itt. Mindkét bélyeget Vertel József (1922-1993) grafikus tervezte, aki ugyancsak itt tanított és nagyjából 500 magyar és külföldi bélyeget tervezett.
2019. szeptember 1., vasárnap
Egy régi-új csarnok
1900-1906 között épült a Szépművészeti Múzeum, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusokban. Az egyetemes művészetet bemutatni hivatott, állami alapítású közgyűjtemény épületét Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervezték, a Műcsarnokkal és a Millenniumi Emlékművel (Hősök tere) együtt. A Román Csarnok a középkori művészet bemutatására jött létre, rendkívül aprólékos falfestményekkel és szobrok gipszmásolataival. A második világháború azonban nem volt kegyes a múzeum ezen épületrészének, aminek a teteje beszakadt, majd az időjárás tönkretette a falakat. Egy idő után a csarnokot nem lehetett kiállítótérként használni, így raktár lett belőle. 2015-től három éven át restaurálták a Szépművészeti Múzeumot és ezalatt, nagyjából másfél évnyi munka után teljes pompájában helyreállították a 900 négyzetméter alapterületű Román Csarnokot is, ami újra bemutatóteremként funkcionál. A képen látható bélyegblokkon 2019-ben adta ki a Magyar Posta a felújítás emléke alkalmából. Látogassátok meg!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)