Takarékos jelen - boldog jövő

Már több, mint egy éve forint-fillérben rótták le a postai díjakat az emberek, amikor 1947 októberében megjelent a képen levő bélyegsor. Az október végén megünnepelt Takarékossági Világnap alkalmából adták ki a őket, aminek alapításáról 1924-ben, Milánóban határozott az első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus. Céljuk az volt, hogy felhívják a közvéleményt arra, hogy bankban is őrizheti valaki a pénzét, ami a kamatoknak köszönhetően növekszik. Magyarországon is a mai napig megtartják ezt a világnapot, sokáig a takarékszövetkezetek voltak ennek szervezői. Az első bélyegen a gyűjtögetést, takarékosságot jelképező méhkas áll. A méhkas, mint épületdísz megjelenik a második bélyegen levő Postatakarékpénztár épületén. A Parlamenthez közel levő Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervezte, és 1901-ben adták át. Akkoriban a legolcsóbban felhúzott középületnek számító, Zsolnay-kerámiákkal díszített szecessziós épületet sokan a magyar szecesszió legszebb alkotásának, Lechner fő művének tartják. Napjainkban a Magyar Államkincstár működik benne és a többi szecessziós Lechner-épülettel egyetemben ezt is felterjesztették a Világörökség listájára. 

A tőkés, a csörgő, a kanalas, meg a nyílfarkú

André Buzin (1946-) talán a legismertebb belga bélyegtervező illusztrátor. 1985-től fogva több tucatnyi állat- és növényvilággal kapcsolatos bélyeget rajzolt, többek közt a képen levőket is. A rendkívül aprólékos mesterművek a legszebb bélyegek közé tartoznak. A képen levő, bélyegfüzetben megjelent sor 1989-ben került kibocsátásra és négy récefélét ábrázol. Az elsőn a tőkés réce, vagy népi nevén a vadkacsa látható. Észak-Amerikában, és Eurázsiában honos, Ausztráliába pedig betelepítették. Ez a házi kacsa őse és a legelterjedtebb récefaj Európában. Apróbb termetű a csörgő réce, ami ugyanott őshonos, mint az előbb említett vadkacsa. A nagy csapatokban élő madár Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50 ezer forint. Nevét hangjáról kapta, ami csörgőére hasonlít. A kanalas réce nevét hét centiméteres, kanálszerű csőréről kapta. Sekélyebb vizek mellett él, és a vízparti aljnövényzetbe fészkel. 7-11 tojást rak, a kiskacsák pedig hat hét alatt lesznek önállók. Az utolsó faj a nyílfarkú réce, ami Magyarországon rendszeresen fészkel. A gácsér és a tojó teljesen eltérő tollazatú, ezt hívják ivari dimorfizmusnak. Este és éjszaka élénk faj, ekkor is táplálkozik, nappal pedig pihen. Mint az előző két faj, ez is védett. A bélyegeken franciául és hollandul is olvasható a madarak, valamint az ország neve.   

Különleges alkalmakra

Az Amerikai Posta minden korábbi szabályt felrúgva 1987-ben úgy döntött, nem csak országos jelentőségű témákra reflektálva adnak ki bélyegeket, hanem személyesebb hangvételű alkalmakra is. Persze ez így nem teljesen igaz, mert ekkor már több éve létezett a minden évben kiadott, LOVE feliratú bélyeg, de itt konkrétan egyes alkalmakra adtak ki bélyeget. A képen levő üdvözlőbélyegsor 1988-ban jelent meg bélyegfüzetként. Két sorban három-három bélyeg került kiadásra, a képen levő párosításokban. A színes bélyegeken a Boldog születésnapot!, Legjobbakat!, Rád gondolok! és Szeretlek! feliratok olvashatók. 

Cukorbetegség világnapja kolibrivel

1991 óta minden év november 14-én tartják a cukorbetegség világnapját, ami az inzulin felfedezőjének, Frederick Banting (1891-1941) kanadai orvosnak, a születésnapja is egyben. Professzorával, a skót John Macleoddal (1876-1935) azért kaptak orvostudományi Nobel-díjat, mert rájöttek, hogy a cukorbetegséget, másik nevén diabéteszt, a hasnyálmirigyben levő Langerhans-szigetek nevű sejtek által termelt inzulin nevű hormon hiánya okozza, ezért nem tudja a szervezet megfelelően a glükózt lebontani. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) minden évben a cukorbetegség és egy ahhoz kapcsolódó témára fókuszálva próbálja minél több ember figyelmét felhívni erre a betegségre. Tavaly és idén például a család és a cukorbetegség kapcsolatát emelték ki. A több, mint 160 országban jelen levő IDF kezdeményezte a világnapot, amit aztán az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is elfogadott, hiszen százmilliókat érintő betegségről van szó. 2019-ben 463 millió felnőtt cukorbeteg világszerte és 1,1 millió gyermek, de ezek a számok drasztikusan fognak nőni a jövőben. A prognózisok szerint 2045-re 700 millió embernek lesz diabétesze. A képen látható bélyeget a Brazil Posta bocsátotta ki 1992-ben a cukorbetegség világnapja alkalmából. A bélyegen egy kolibri látható, ami egész életében nektárt fogyaszt, de fel is tudja dolgozni a benne levő anyagokat. Olyan magas a vércukorszintjük, hogy egy ember ettől azonnal kómába kerülne. Tudósok évek óta próbálják megfejteni, hogy miként oldja ezt meg a kolibri, és emiatt ez az apró madárfaj lett az IDF jelképe.   

50 éves a Szezám utca

50 éve, november 10-én mutatták be a PBS közszolgálati tévécsatornán minden idők egyik legsikeresebb gyerekműsorát, a Szezám utcát. Ez az első gyerekeknek szánt nevelési műsor, amit tanterv alapján forgatnak, folyamatosan figyelve a társadalom alakulását. Joan Ganz Cooney (1929-) producer és Lloyd Morrisett (1929-) pszichológus hozták létre a sorozatot és a Sesame Workshop nevű alapítványt, ami a sorozatot és az ehhez tartozó összes terméket gyártja. A bábokat és élőszereplőket, valamint animációt felvonultató epizódokban nem csak színészek, írók és televíziós dolgozók, de oktatási szakemberek, szociológusok, pszichológusok is részt vesznek. A képen látható öntapadós bélyegblokkot az Amerikai Posta bocsátotta ki a Szezám utca 50 évfordulójára. A képen állandó szereplői, Jim Henson Muppetjeitől kölcsönzött állandó karakterek láthatók. A Nagymadár (Big Bird) talán a legismertebb a maga 2,5 méteres termetével. Neki önálló csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán. Mellette a két lakótárs, Bert és Ernie láthatók, valamint a rendkívül népszerű Süti szörny (Cookie Monster). Az ismertebbek közé tartozik még a második sor közepén levő Gróf Von gróf (Count van Count), a barátságos vámpír, és a kukában élő Morcos Oszkár (Oscar the Grouch). Nem maradhat ki a felsorolásból Elmo, aki az utolsó sorban kapott helyet. Minden epizód vele fejeződik be, őt direkt a 12-36 hónap közötti gyerekek szórakoztatására találták ki. Elmo karakterének külön filmjei vannak és több nem gyerekeknek szánt tévésorozatban és filmben is feltűnt már. Jelenleg több, mint 140 országban fut a Szezám utca, világszerte 120 millió nézője van és 2018-ig 86 millió amerikai nézte gyerekként.   

A levelezőlap és annak atyja

Pozsonyban született Gervay Mihály (1819-1896), aki 1867-től, a független Magyar Királyi Posta létrejöttétől fogva 21 éven át volt országos postafőigazgató. Ő volt az egyik, aki a magyar kormányt képviselte az ideiglenes postaegyezmény tárgyalásain 1867-ben, neki köszönhetően került az osztrákokat jelképező kétfejű sas helyett magyar címer a posták épületeire, a pecsétekre, a postaládák piros-zöld színűek lettek a fekete-sárga helyett, a bélyegzőkön a településnevek német neveit pedig felváltották a magyar nevek. Mindezeken felül a Szent Korona lett a Posta jelképe, amit a mai napig használ az intézmény. De mindezeknél is maradandóbb, hogy az ő nyomására terjedt el a levelezőlap, ami arra szolgált, hogy a levélnél rövidebb szöveget felvigyen rá a küldő. Mint ahogyan a 2019-ben, Gervay születésének 200. és a levelezőlap 150. évfordulójára kiadott bélyegblokkon is látható, az Oszták-Magyar Monarchiában egyszerre, magyarul és németül (Korrespondenz-Karte) néven adták ki a levelezőlapot. (Bécsben nyomtatták őket ki és az első nap 10 ezer fogyott el belőle.) Az 1869-ben bevezetett levelezőlap díjjegyes volt, vagyis előre rányomtattak egy sárga, kétkrajcáros bélyegképet, és így előre bérmentesítve volt, azaz a feladó fizette ki a levelezőlap árát. Tíz év sem kellett és az egész világon elterjedt ez a postaküldemény-fajta, majd annak változatai, elsősorban mert olcsóbb volt, mint a levél tarifái. A számos rangos kitüntetéssel megtisztelt Gervay nemzetközileg is elismert postaügyi szakember volt, aki több konferencián is képviselte hazánkat. A XX. század közepétől évtizedeken át viselte nevét egy budapesti postaforgalmi szakközépiskola, de ez 2006-ban megszűnt, beolvadt egy másik intézménybe. A bélyegblokk keretén Id. Vastagh György (1834-1922) Gervayról készült, 1878-as portréja látható.