Fábri és Törőcsik

Legendás jelenet az, amikor Pataki Mari és Bíró Máté a körhintán röpül körbe-körbe, felhőtlen boldogságuk magával ragadja a nézőt. Ez a Körhinta című film legemlékezetesebb és a magyar filmtörténet egyik legismertebb jelenete. A húsz éves Törőcsik Mari első filmszerep volt ez, a 26 éves színészzseni Soós Imre pedig sokadik főszerepe. A szigorú paraszti létet és a lázadó szerelmet bemutató film 1956 elején került a mozikba és nagy sikert aratott. Fábri Zoltán, az ekkorra már ismert és ünnepelt színházi rendező és díszlettervező harmadik filmje volt ez. A film kijutott a Cannes-i Filmfesztiválra, ahol szintén hatalmas sikere volt, a filmet Arany Pálma-díjra is jelölték. (Húsz évvel később sikerült Törőcsiknek színésznői díjat kapnia a Déryné, hol van? című filmért, amit férje Maár Gyula rendezett.) A Körhinta hírnevét sajnos az a tény is növelte, hogy Soós Imre 1957-ben öngyilkos lett. Fábri 1958-ban dolgozott újra az ünnepelt színésznővel, az Édes Anna című filmben, ami Kosztolányi Dezső regénye alapján készül. Törőcsik egy kiszolgáltatott cselédlányt játszik, aki a Vizy család szolgálatában áll. A tragikus történetet bemutató film is sikeres lett, az 1959-es Cannes-i Filmfesztiválon is a versenyfilmek közt volt. Fábri Zoltán az egyik legünnepeltebb magyar filmrendezővé vált, filmjeit pedig világszerte bemutatták. A sikert sikerre halmozó rendező és a színésznő csak tíz évvel később dolgozott együtt újra, mégpedig a Pál utcai fiúk című filmben. Az amerikai-magyar koprodukcióban készült, Molnár Ferenc regényéből készült alkotásban Törőcsik mellékszerepet játszott: Nemecsek Ernő anyját. Több filmes díjat is nyert az alkotás, de Oscar-díjra is jelölték legjobb külföldi film kategóriában. (Ez volt Fábri első Oscar-jelölése, Magyarok című filmjét 1979-ben jelölték.) Utolsó közös filmjük egy újabb irodalmi adaptáció volt, Kaffka Margit Hangyaboly című regényéből készült, azonos című film. A zárdában játszódó, nagy változások előtt álló zárt közösségről szóló filmben a színésznő Virginiát, az egyik potenciális főnöknő-jelöltet alakította. Sajnos a Magyar Posta még tartozik egy olyan bélyegsorral, amikre legendás magyar filmek kerülnek. A bélyegblokk 2017-ben, Fábri Zoltán (1917-1994) születésének századik évfordulóján került kibocsátásra. Mivel a Posta a századik évfordulókkor ad ki személyekről bélyeget, Törőcsik Mariéra (1935-2021) még várni kell.      

Trópusi madarak Peruból

 A Magyarországnál majdnem 14-szer nagyobb Peru elsősorban az Andokról és az inkákról ismert, pedig területének jó része az Amazonas-medencéhez tartozik. Rendkívül sokszínű az élővilága ennek a trópusi, hegyvidéki és óceánparti országnak. A képen levő, 1972-es bélyegsorra a Peruban megtalálható több ezer madárfaj közül öt került. A trogon görög szó, ami azt jelenti rágni. Az első bélyegen levő fehérfarkú trogon azért kapta nevét, mert odúját úgy rágja ki a fákban. Ezek a rovar- és gyümölcsevő madarak a nedves, trópusi erdők lakói. Nagyjából 30 centiméter hosszúak, és bár gyorsan repülnek, de csak rövidebb távokat tesznek meg a fák között. Szokatlan kinézetű a díszes sisakosmadár fekete tollkoronájával és felfújható toroklebenyével, amivel hangosabb hangot képes kibocsátani. Közel ötven centiméteres hosszával valószínűleg ez a legnagyobb verébalkatú madár Dél-Amerikában. A fák lombkoronájában él, színe miatt pedig nehéz észrevenni. Szinte alig lehet észrevenni a vörös szirtimadár csőrét narancssárga bóbitájától. Ez a 30 centiméter hosszúságú énekesmadár Peru nemzeti madara. Amíg a hím ennyire élénk színű, a tojó rozsdabarna. Párzási időszakban több hím is összegyűlik a tojók előtt és különleges hangokkal és mozgással próbálják elkápráztatni a tojót. Délelőtt és délután is táncolnak, mindig ugyanolyan fényviszonyok között. A tojó sárból épít fészket, amit sziklafalakra vagy barlangok bejáratához épít. Egy vicces nevű madár, a hegyi motmot következik, ami nevét hangjáról kapta. Nem énekesmadár, ami a szalakótaalakúakhoz tartozik. Leghosszabb faroktollai kikopnak, így alakul rendkívül különleges zászlós farkuk. Rovarevő madár, ami a hegyvidéki erdőségeket kedveli. A fehértorkú tukán könnyen felismerhető faj hatalmas színes csőrével. Kicsivel több, mint 50 centiméter hosszúságú madár (nála csak az óriástukán nagyobb), ami gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Dél-Amerika északi felén honos, de nem csak az esőerdőben, hanem a szavannán is megtalálható. 

Libegőzés, siklózás

Budapest két különleges és népszerű közlekedési eszközének évfordulója alkalmából bocsátotta ki a képen látható bélyegsort 2020-ben a Magyar Posta. Az elsőn a Zugligetből a János-hegyre vezető libegő került, amit 1970-ben adtak át. A XII. kerületben levő, drótkötélpályás felvonó 1040 méter hosszú és 262 méteres szintkülönbség van a 2 végállomása között. 1933-tól fogva terveztek ide hasonló szerkezetet, de annak ellenére, hogy az előkészületek megtörténtek, az építkezés soha nem kezdődött meg. Végül Frankó Endre (1923-2020) főhadnagy, a legendás 101. Puma vadászrepülő osztály pilótája és gépészmérnök tervei alapján álltak neki a megvalósításnak. A libegőt 1969 márciusában kezdték el megépíteni és 1970-ben át is adták. A kétszemélyes ülésekkel 12 perc alatt lehet feljutni a János-hegyre, vagy éppen a a Zugligeti úthoz. A pályán utazni a mai napig rendkívül népszerű program, a tériszonnyal küzdőknek viszont nem ajánlott. A második bélyegre egy különleges vasút, a Budavári sikló került. Széchenyi Ödön (1839-1922), Széchenyi István fia, a magyar és a török tűzoltóság megszervezője látott a siklóhoz hasonló, gőzhajtású, kötélvontatású vasutat Lyonban, amit Magyarországon is meg akart valósítani. Az ő kezdeményezésére, Wohlfahrt Henrik tervei alapján kezdték meg 1868-ban az építkezést. 1870-es átadásakor ez volt a második ilyen közlekedési eszköz Európában. A sikló azonnal hatalmas siker lett, 1873-ban másfél millió utast szállított a két, Gellért és Margit nevű kocsi. A három kabinra osztott, 24 utas szállítására alkalmas jármű azért is volt sikeres, mert jelentősen lerövidítette és felgyorsította a várba jutást, hiszen 1928-ig nem volt buszos tömegközlekedés a várba. A második világháború alatt megsérült a sikló és csak 1986-tól fogva működik újra a Szent György tér és Clark Ádám tér között. Próbáljátok ezt is ki!
 

A szudáni nők helyzete

 1975-öt az ENSZ a nők nemzetközi évének nyilvánította annak reményében, hogy előtérbe helyeződik a nők társadalomban betöltött szerepe és csökken a nemek közti egyenlőtlenség. Ebben az évben Szudán is bocsátott ki bélyeget az emlékév alkalmából, amin egy hagyományos viseletbe öltözött nő sziluettje, az ország zászlaja és az emlékév logója látható. Bár 1975 óta Szudánban is jelentős előrelépések történtek a nők helyzetét illetően, de több nemzetközi jelentés is elmarasztalta az ország vezetését, mert nem tesz eleget az egyenlőtlenségekért. Szudán egyike annak az öt országnak, ami nem írta alá az ENSZ kezdeményezésére létrejött, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formáját elítélő CEDAW (Convention on the Elimination of All Forms of Discrimination Against Women) Egyezményt, ami 1981-ben lépett életbe. A 2019. április 11-i puccsot követően az országban jelenleg átmeneti kormány és parlament működik, aminek célja az ország demokratizálása. A kétkamarás parlamentben a képviselői helyek 31 százaléka volt nőknek fenntartva, ami még európai viszonylatban is magas. 2022-től pedig 40 százalékban akarnak nőket látni a parlamentben. Az egyenlőtlenségek leginkább a munkaerőpiacon mutatkozik meg, de 2019 novembere óta felfüggesztették azon törvényeket, amik korlátozták a nőket a ruhaviseletükben, munkájukban, tanulmányaikban, kapcsolataikban vagy mozgásukban. 2020 áprilisában megtiltották a női nemi szervek megcsonkítását, ami korábban hagyomány volt. Ettől fogva börtönbüntetés jár ezért a beavatkozásért. A kényszerházasságot és a házastársi megerőszakolást sajnos továbbra sem büntetik. 2018-ban egy bíróság halálra ítélte Noura Husseint, akit 16 évesen adták hozzá férjéhez. A férj megerőszakolta Husseint, aki emiatt leszúrta. A nemzetközi felháborodásnak és közbenjárásnak köszönhetően a fiatal nő halálbüntetését visszavonták, öt év börtönt kapott és nagyjából 16 ezer dollárt kell fizetnie a férje családjának. Az ilyen történetek is mutatják, hogy Szudánnak és más országoknak is nagyon sokat kell fejlődniük az egyenjogúság terén is.  

A tavasz hírnökei

 Tavasszal virágba borulnak a növények, az addig szunnyadó természet újra életre kel. 1979-ben, ennek a brit bélyegsornak a kibocsátásakor sem történt ez másképpen. Négy ismert virág került erre a bélyegsorra, amik a tavaszt jelképezik. Érdekes, hogy az elsőként kinyíló hóvirág került az utolsó, legnagyobb értékre. Walesben és Délnyugat-Angliában őshonos a kikeleti hóvirág, ami mára az egész ország területén elterjedt. Az amarilliszfélékhez tartozó növények sokkal gyakoribbak voltak a hazai erdőkben, mint napjainkban, így védetté kellett nyilvánítani, a virágok leszakítása pedig tilos. A legkisebb értéken az ugyancsak ismert, kertekben és erdőkben is megtalálható szártalan kankalin került. A középkorban kulcsvirágnak nevezték, mert úgy hitték, minden zárat kinyit. A vadonban növő, március-április közt virágzó kankalin is védett, eszmei értéke ötezer forint. A hosszabb szárú tavaszi kankalin is ilyenkor nyílik, de szerencsére gyakoribb az élőhelye, így ez nem védett. Wales nemzeti virága a sárga nárcisz, ami ugyancsak az amarilliszfélékhez tartozik, mint a hóvirág. Annyira népszerű volt az Egyesült Királyságban ez a virág, hogy a kipusztulás fenyegette, mára azonban védett. Számos alfaja és hibridje létezik ennek az eredetileg erdei és mezei nővénynek, ami közkedvelt dísznövény is. A 11 pennys bélyegre a britek egyik ikonikus tavaszi virága, az angol kékcsengő került. A virág elsősorban olyan fényképekről ismert, ahol a kék virágai beborítják az erdőt. Erre az angolban külön kifejezés, a bluebell wood, azaz kékcsengő erdő használatos. Érdekesség, hogy a növény a nyílt területeket is szereti, ott is beborítja a talajt virágával. A Kárpát-medencében nem honos növény Európa-szerte védett. A bélyegek jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó ezüst sziluettje látható. A brit bélyegek az egyetlenek, amikre nincs ráírva a kibocsátó ország neve. 

Kellemes húsvétot!

„Krisztus feltámadott!", olvasható cirill és latin betűkkel ezen a 2006-os jugoszláv bélyegsoron. A görög katolikus vallásúak használják a húsvéti időszakban a „Krisztus föltámadt!" köszöntést, amire a „Valóban föltámadt!" volt a válasz. Krisztus feltámadott címmel létezik egy húsvéti ének is, aminek szerzője nem ismert, de az biztos, hogy a 17. századi Kájoni-kódexben már szerepel. Ehhez a szöveget Sík Sándor (1889-1963) piarista rendfőnök és költő írta. A húsvéti tojások festése világszerte elterjedt, hazánkban is régi népi hagyomány a hímes tojások elkészítése. A sírból feltámadt Krisztust jelképezi a tojás, ezért ez az egyik központi jelképe a húsvéti ünnepkörnek. A bélyegsor azért érdekes, mert jugoszláv dinárban és euróban is megadták az értékeket. A kilencvenes évek elején Jugoszláviából kivált és kikiáltotta függetlenségét Szlovénia, Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina. A két megmaradt jugoszláv tagköztársaság Szerbia és Montenegró maradt, ami államközösséggé alakult, 2003-ban pedig Jugoszláv Szövetségi Köztársaság lett az ország hivatalos neve. 2006-ban egy népszavazáson viszont a montenegróiak úgy döntöttek, függetlenednek Szerbiától, így a bélyegeken is olvasható Szerbia és Montenegró (Crna Gora a helyi elnevezés) szövetsége megszűnt. Az ilyen feliratú bélyegek 2003-2006 közt jelentek meg. Ide és ide klikkelve olvashattok korábbi húsvéti posztokat.

Bolondos április

Miroslav Barták, az egyik legismertebb cseh karikaturista tervezte a képen látható, 1999-es bélyegsort. Az 1938-ban Kassán született művész eredetileg hajómérnöknek tanult, és közel tíz, tengeren töltött év után lett hivatásos képzőművésszé. Rajzai, illusztrációi 1969 óta jelennek meg, tucatnyi könyv jelent meg rajzaival, számos újságba készít rajzokat évtizedek óta és világszerte voltak kiállításai munkáiból. Számos tanulmány, értekezés és elmélet szól arról, hogy mi a humor, de ami biztos, hogy életünk szerves része és egészségileg is jótékony hatású. A három rajz is a mosoly vagy nevetés előcsalását szolgálja. Az elsőn a bohócmaszkos orvoson nevető újszülött, a másodikon egy meglepetten néző, pipázó kutya egy olyan helyen ahol sem ő nem lehetne, de pipázni sem, a harmadikon pedig az ablak alatt függönyként befolyó csillagos ég. Vagy mégis függöny lenne?