2015. november 4., szerda

Inflációs bélyegek

Konecsni György (1908-1970), az egyik legismertebb magyar bélyegtervező és grafikus tervezte ezt a bélyegsort, amelyet a 100 éves magyar gőzvasútvonal alkalmából bocsátottak ki 1946-ban. A bélyegsor érdekessége, hogy az értékét adópengőben határozták meg. 1945-ben, a háború végével a pengő elkezdte elveszíteni értékét. Az infláció egyre nagyobb méretű lett, így muszáj volt a teljes elértéktelenedés ellen tenni valamit, ami a bélyegeknél úgy nézett ki, hogy az egyik nap 10 pengőt érő bélyeg másnap 1 pengőt ért, azaz a nagy névérték rövid idő alatt (pár óra) rengeteget vesztett eredeti értékéből. Egy levélre több tucat vagy több száz bélyeg is kerülhetett. Emiatt a Magyar Posta inflációs díjszabási időszakokat hozott létre az infláció követésére, és felülnyomással új értékű, de korábban legyártott bélyegeket adott ki. Ebből az időszakból ritkább a használt, bérmentesített bélyeg, aminek jelenleg nagyobb is az értéke, mint a postatiszta bélyegeknek, amiből sokkal több fennmaradt. Mivel az infláció csak nőtt, 1946. január 1-én bevezették az adópengőt, amit fél évig lehetett használni. Az értékkövető adópengő egy ideig ténylegesen követte az árszínvonal növekedését, de aztán a költségvetési kiadások elszálltak, és ez a pénzegység is elvesztette értékét. Az átszámítás így nézett ki: 1 forint = 4 x 10^29 pengő = 2 x 10^8 adópengő.
A képen látható bélyegeket 1946. július 15. és július 31., azaz az adópengős időszak legvégén forgalmazták. A felső sorban egy Vác" gőzmozdony látható szerkocsival, és egy 424-es gőzmozdony. Az alsó sorban egy V44-es villanymozdony és egy Árpád" sínautóbusz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése