A Púpos meg a Szergej

Két klasszikus, Magyarországon évtizedekig használt dízel-villamos mozdony került erre a 2015-ös és 2016-os magyar bélyegre, ami a képen a bélyegív vonalkódjával együtt látható. Az első bélyegre a kiugró vezetőfülkéje miatt „Púpos"-nak is becézett, a MÁV M40 sorozatú mozdonya került. Az ötvenes évek végétől a MÁV át akart térni a gőzmozdonyokról a sokkal korszerűbb dízelmozdonyokra, így a hatvanas évek elején megindult az új mozdonyok tervezése. A Ganz-MÁVAG üzeme 74-et gyártott a vasúti társaság részére az M40-ből 1963-70 között. A mozdony rendkívül modernnek számított, így Kubába és Egyiptomba is adtak el belőle. A 74 tonnás jármű legmagasabb engedélyezett sebessége a 100 km/h volt. A kilencvenes években kezdték el kivonni őket a forgalomból, egy része pedig ipari mozdony lett. A mai napig láthatók ezek a mozdonyok itt-ott országszerte, sőt, egy része felújításra vár, hogy aztán újra szolgálatba álljon. A második bélyegre a „Szergej" becenevű, M62-es mozdony került, amit A Vorosilovgradi Dízelmozdonygyárban gyártottak 1965-74 között. A gyár akkoriban a Szovjetunióban volt, mára pedig Ukrajnában van és Luhanszki Mozdonygyár a neve. A MÁV 82 mozdonyt vásárolt belőle és bár eredetileg tehervonatokhoz vették őket, személyszállító vonatok vontatására is gyakran használták őket. Évtizedeken keresztül közlekedett ez a mozdony a Balaton északi partján. Mint az előzőnél, ennél is elkezdték a felújítást, így számos remotorizált M62-es közlekedik országszerte. Mindkét bélyeget a forgalomba állításuk ötvenedik évfordulójára adta ki a Magyar Posta.

Tűz és fény

1993-ban hozták létre a Millennium Bizottságot, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Királyságot felkészítse a harmadik évezredre különböző projektek támogatásával. A miniszterelnök által támogatott és az uralkodó által kinevezett bizottsági elnök feladata abból állt, hogy az Egyesült Királyságban játszott nemzeti lottóból befolyó támogatást megfelelő helyekre juttassa el. A 2006. december elsejével megszüntetett bizottság több, mint két milliárd fontot osztott ki különböző kulturális, környezetvédelmi, közösségi, ünnepi alapítványoknak vagy egyéb programokra. 

A Brit Posta 1999-ben kezdte meg az egyenként négy darabból álló, tizenkét millenniumi sor kibocsátását különböző témákban. Havonta bocsátottak ki egy sort, amit mesének neveztek el. Egy évvel később a Millennium Bizottság által támogatott projekteket mutatták be, hasonlóképpen. A képen egy 2000-ben, második szettként kiadott, Tűz és fény című bélyegsort látunk. Az elsőn a millenniumi örömtüzek láthatók, amelyek közül az elsőt II. Erzsébet brit uralkodó gyújtott meg a Temzén horgonyzó hajón, majd több száz került meggyújtásra Walesben, Skóciában, Észak-Írországban és szerte Angliában. A másodikon az 1923-ban átadott, 40 kilométeres, Észak-Walesben levő Walesi Felföldi Vasút került, amit az új évezredre újítottak fel. A képen Az 1958-ban gyártott, 143-as számú Garratt gőzmozdony látható, ami ezen a vonalon szállít utasokat. Az alsó sorban a villámlás az 1999-ben átadott, edinburgh-i Our Dynamic Earth (A dinamikus Földünk) nevű természettudományos központot és múzeumot jelképezi. A legnagyobb értékű bélyeg a Londontól délre levő Croydon belvárosának díszkivilágítását jelképezi. 17 jelentős épület kapott fényeket, hogy szebbé, de biztonságosabbá is tegye a várost.  

Inflációs bélyegek

Konecsni György (1908-1970), az egyik legismertebb magyar bélyegtervező és grafikus tervezte ezt a bélyegsort, amelyet a 100 éves magyar gőzvasútvonal alkalmából bocsátottak ki 1946-ban. A bélyegsor érdekessége, hogy az értékét adópengőben határozták meg. 1945-ben, a háború végével a pengő elkezdte elveszíteni értékét. Az infláció egyre nagyobb méretű lett, így muszáj volt a teljes elértéktelenedés ellen tenni valamit, ami a bélyegeknél úgy nézett ki, hogy az egyik nap 10 pengőt érő bélyeg másnap 1 pengőt ért, azaz a nagy névérték rövid idő alatt (pár óra) rengeteget vesztett eredeti értékéből. Egy levélre több tucat vagy több száz bélyeg is kerülhetett. Emiatt a Magyar Posta inflációs díjszabási időszakokat hozott létre az infláció követésére, és felülnyomással új értékű, de korábban legyártott bélyegeket adott ki. Ebből az időszakból ritkább a használt, bérmentesített bélyeg, aminek jelenleg nagyobb is az értéke, mint a postatiszta bélyegeknek, amiből sokkal több fennmaradt. Mivel az infláció csak nőtt, 1946. január 1-én bevezették az adópengőt, amit fél évig lehetett használni. Az értékkövető adópengő egy ideig ténylegesen követte az árszínvonal növekedését, de aztán a költségvetési kiadások elszálltak, és ez a pénzegység is elvesztette értékét. Az átszámítás így nézett ki: 1 forint = 4 x 10^29 pengő = 2 x 10^8 adópengő.
A képen látható bélyegeket 1946. július 15. és július 31., azaz az adópengős időszak legvégén forgalmazták. A felső sorban egy „Vác" gőzmozdony látható szerkocsival, és egy 424-es gőzmozdony. Az alsó sorban egy V44-es villanymozdony és egy „Árpád" sínautóbusz.

Nosztalgikus vonatozás

2001-ben döntött úgy a Magyar Posta, hogy útjára indítja a Nosztalgia kisvasutak című bélyegsorozatot. A megjelenést követő év után, 2004-ben és 2009-ben jelentek meg ehhez kapcsolódó vonatos bélyegek. A mai blogbejegyzésben az utolsó év sorozatát láthatjuk. A legkisebb értékű bélyegen Magyarország legrégebbi keskeny nyomtávolságú vasútja, az 1882 óta üzemelő, ma 16 kilométeres pályával rendelkező Zsuzsi Erdei Vasút látható. A Debrecenből induló, eredetileg fakitermeléshez használt kisvasút menetideje Hármashegyalja állomásig 40 perc, bár eredetileg 49 km-es távot tett meg Nyírbéltekig. A képen egy Mk48 sorozatú dízelmozdony látható. Ezt követi a Hortobágyi Nemzeti Park területén üzemelő Hortobágy-halastavi Kisvasút, aminek elsődleges feladata a halastavak madárvilágának bemutatása. 1915 óta üzemel az eredetileg halat és haltápot szállító lóvasút. A bélyegre pedig egy C-50-es, magyar gyártmányú kisvasúti dízelmozdony került. Az alsó sort a 8 kilométer hosszú, 1908-ban épített Nagybörzsönyi Erdei Vasút és egy MD-40-es dízelmozdony indítja. Ez hazánk egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala, ami annyit tesz, a mozdony nemcsak húzni, de tolni is tudja a kocsikat. Az utolsó bélyegen a Morgó becenevű, 490,2 sorozatú gőzmozdony látható, ami a Szokolyához tartozó Királyrét és Kismaros közötti Királyréti Erdei Vasúton szállít utasokat. Ezeket a mozdonyokat 1905 és 1956 között gyártották a MÁV budapesti és az akkor Magyarországhoz tartozó resicabányai gyáraiban.

Legendás brit vonatok

A brit vasútvonalak legismertebb vonatait mutatja be a képen látható brit bélyegsor. Az első, legkisebb értékű bélyeg az 1862 óta folyamatosan, London és Edinburgh között közlekedő expresszvonatot, a Flying Scotsman-t ábrázolja. A vasútvonalat az East Coast vasúti cég üzemelteti és manapság az út nagyjából 4,5 órás. Mellette a Golden Arrow látható, ami Londonból indult, hogy az utasokat a doveri kikötőbe vigye. Itt az utasok átszálltak a calais-i kompra, majd Calais-ban visszaszálltak a Fleche d'Or (az Aranynyíl, vagyis Golden Arrow angol megfelelője) vonatra, amivel Párizsig mentek tovább. Ezt az útvonalat 1929-72 között lehetett megtenni. A Cheltenham Flyer a londoni Paddington állomás és Cheltenham Spa megállóhelyek közt közlekedik 1923 óta, több év kihagyással a mai napig. 1932-ben ezen a vonalon döntötték meg a vasúti gyorsasági világrekordot: 131 km/h átlagsebességet 56 perc alatt tett meg a vonat. A Royal Scot London Euston állomása és a skóciai Glasgow között közlekedik 1862 óta. Sajnos ez a direkt járatú szolgáltatás nevét 2003-ban elvesztette és ilyen jellegű különvonat már nincs. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre a Cornish Riviera Express került, ami London és a Cornwall-félsziget délnyugati csücskében található, tengerparti Penzance közt közlekedik 1904 óta. A Paddington állomásról induló vonat elsősorban turistákat és kirándulókat szállít, és az egyik legnépszerűbb vasútvonalról van szó. A bélyegsort 1985 januárjában bocsátották ki.      

A vonaton

Bár 1868-2004 között működött Magyarországon postavonat, a Magyar Posta soha nem bocsátott ki vasúti csomagszállításra használt bélyeget. Több országban azonban, többek között Belgiumban a mai napig bocsátanak ki ilyen típusú bélyegeket. Az első belga vasútvonalat 1835-ben adták át, és 1879-ben bízták meg a helyi vasúti vállalatot, hogy szállítson postai küldeményeket: külön csomagokat és leveleket. A kezdetektől fogva adtak ki bélyeget a csomagok bérmentesítésére, de ezek a fuvarlevélre voltak ragasztva és nem a csomagra. Egy idő után különböző bélyegzőket használtak a vasútállomások, a posták és a távirati irodák, 1928-tól pedig kis méretű csomagokra is bocsátottak ki bélyeget Colis Postal-Postcollo felirattal.
Ezt a blokkon 2007-ben bocsátotta ki a belga államvasút (SNCB/NMBS), amelynek logója a bélyeg jobb felső sarkában látható. A képen Tintin, Hergé (1907-1983) belga képregényíró kalandkedvelő képregény-figurája látható.
Sokszor a vasúti csomagszállító bélyegek nem számítanak hivatalos postai bélyegnek, hanem inkább parafilatéliai terméknek, azaz a hivatalosan kibocsátott bélyegre hasonlító bélyegnek (például levélzáró). Ez számos kérdést vet fel, illetve emiatt sokszor bélyegkatalógusokban sem találhatók meg ezek a bélyegek, kivéve (többek között) a belgát, ami hivatalos postai bélyegnek számít a kezdetektől fogva.