Fogjunk tolvajt!

Grace Kelly (1929-1982) amerikai filmsztár és monacói hercegné filmjeinek plakátjával kezdett bélyegeket kibocsátani a Monacói Posta. A képen látható, 2015-ös bélyegen az 1955-ös, Alfred Hitchcock rendezte Fogjunk tolvajt! című film plakátja látható. A francia Riviérán játszódó romantikus thriller volt az utolsó közös filmje Kellynek és a rendezőnek. A David Dodge azonos című regénye alapján készült film egy Robie nevű besurranó tolvajról (Cary Grant) szól, akinek be kell bizonyítania, hogy ő már visszavonult és nem ő követi el a legutóbbi ékszerrablásokat. Ehhez azonban magához kell édesgetnie  az egyik leggazdagabb ékszertulajdonos lányát (Kelly), aki azonban rájön a csalásra és le is leplezi a magát amerikai mágnásnak kiadó visszavonult bűnözőt. Egy bált rendeznek, hogy közösen leplezzék le az ékszertolvajt, miközben a rendőrség Robie-t tartja a legfőbb gyanúsítottnak. A mellékszerepek egy részét francia színészek játszották, többek közt Charles Vanel és Brigitte Auber. Ez volt az első Hitchcock-film, ami a szélesvásznú VistaVision módszerrel készült; ezt még négy követte. A legjobb színes film operatőrének (Roebrt Burks) járó Oscar-díjat megkapta a nagy sikert aratott film, illetve jelölést kapott legjobb jelmez (a legendás Edith Head tervezte a ruhákat) és díszlet kategóriákban. Érdekesség, hogy Grantnek annyira tetszett a film forgatókönyve, hogy úgy döntött mégsem vonul vissza a filmezéstől és a forgatás után még 11 évig játszott.    

Madarak Ausztráliából

1991-ben került kibocsátásra ez az ausztrál bélyegsor, ami a kontinensnyi ország párban levő négy madárfaját mutatja be. Az elsőn Nyugat-Ausztrália szövetségi állam nemzeti madara, a fekete hattyú látható. Új-Zélandra betelepítették, illetve Európa számos parkjában is megtalálható. Teste 110-140 centiméter hosszú, súlya 9 kilogramm körül van. Vizes területek kedvelt madara, ami rovarokkal, kisebb halakkal és növényekkel táplálkozik. A feketenyakú gólya Délkelet-Ázsia egyik nagytestű gázlómadara. A kékesfekete nyakú madárnak két alfaja ismert, az Ausztráliában élő alfaj a nagy melegben csőrében visz vizet, hogy azzal locsolja a fészekben levő tojásokat a felhevülés ellen. A nemek a szemük színéből különböztethetők meg: a tojóé sárga, a hímé barna. A harmadik madárfaj a tyúklúd, ami az ország déli tengerpartján és Tasmánia szigetén él. Csőre rövid, fekete és sárgás-zöld, zömök testű, testét pedig szürke tollak borítják. Ritkán repül, fészkét általában a talajra építi, de időnként bokrokon és kisebb fákon is megtalálható. A tyúklúd szárazföldi madár, ami nem kedveli a vizet, leginkább a magas füves területeket részesíti előnyben (itt tud megbújni és fészkelni). Angol nevét a Tasmániától északra levő Cape Barren szigetéről kapta, ahol először látták az európai felfedezők. Az utolsó madár a gesztenyebarna réce, ami egy kisebb kacsafaj. Sós és édesvizek környékén is megtalálható madár, ami leginkább rovarokkal és magvakkal táplálkozik.

A 38.

Ifj. Gerald Rudolph Ford volt az Egyesült Államok eddigi egyetlen olyan elnöke, aki nem választás útján lett az ország alelnöke és elnöke. Eredeti neve Leslie Lynch King volt, de felvette nevelőapja nevét, akit rendkívül tisztelt. Nebraskában született 1913-ban, de Michigan államban nőtt fel, és itt is kezdett el ügyvédként dolgozni. 1949-1973 között a képviselőház republikánus tagja volt, majd amikor Richard Nixon alelnöke, Spiro T. Agnew korrupciós vádak miatt 1973-ban lemondásra kényszerült, Nixon mások ajánlása alapján és a 25. alkotmánymódosítás (ami arra ad megoldást, hogy mi a teendő, ha az alelnöki vagy elnöki pozíció megüresedik a hivatali idő lejárta előtt) értelmében őt választotta ki alelnök-jelöltjének, amit a szenátus jóvá is hagyott. 1973. decemberétől töltötte be a tisztséget 1974. augusztusáig, amikor is Nixon a Watergate-botrány (Nixon emberei által megbízott férfiak betörtek a demokraták Watergate-házban levő központjába, ahova lehallgatókészülékeket telepítettek) kapcsán kényszerült lemondásra, így Ford automatikusan elnök lett. Egy hónappal később Ford elnöki kegyelemben részesítette Nixont, amivel rendkívül népszerűtlenné vált, az 1976-os választásokat pedig elveszítette. Külpolitikájának emlékezetes pillanata, amikor a vietnami Saigonban rekedt amerikaiakat kimenekítették repülőkkel, az amerikai csapatok pedig kivonultak az országból.
1948-ban vette feleségül Betty Bloomert (1918-2011), aki karizmatikus és népszerű first lady volt. Ford 2006-ban, 93 évesen hunyt el, ezzel ő a leghosszabb ideig élő amerikai elnök. A képen látható bélyeget halála után egy évvel adta ki az Amerikai Posta.

Televíziózás világnapja

1996. decemberében döntött úgy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése, hogy november 21-ét a televíziózás világnapjának teszik meg. Azért ezt az időpontot választották, mert az év novemberében tartották az első Televíziós Világfórumot. (11 ország, többek közt Németország is tartózkodott, mivel úgy vélték, a szabad sajtó, a telekommunikáció és a világ fejlődéséről szóló információ világnapok mellett erre már nincsen szükség.) A világnap célja, hogy emlékeztessen a televízió véleményformáló, toleránssá nevelő, nyitottságot és békét jelképező hatására. Továbbá felhívják a figyelmet a műsorkészítők felelősségére, valamint a véleményformálás jelentőségére, mivel bolygónkon nagyjából négy milliárd ember néz televíziót. A képen látható bélyeget 2007-ben bocsátotta ki a Magyar Posta, a Magyar Televízió megalapításának 50. évfordulójára. Jelenleg hat tévécsatorna tartozik hozzá, 2015 óta pedig nem önálló intézmény, hanem a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tagja. A bélyegképen egy monoszkóp látható, ami a tévé pontos beállítását szolgáló ábra és rezgéskeltő. Ezeket a magyarul tesztábrának is nevezett képeket az ötvenes évektől a hetvenes évekig rajzolták, majd elektronikus lett. Velejárója az 1 kHz-es frekvenciájú, sípoló hang is.

Legendás német autók

 2002-ben került bemutatásra ez az ívszéli bélyegsor Németországból, ami híres német autótípusokat mutat be. Mindegyik bélyegen látható a típus kibocsátásának éve, a jármű hosszúsága, szélessége és magassága. Mindegyik bélyeg feláras, aminek összege jótékonysági célokat szolgál. Az első bélyegre egy miniautó, az Isetta 300 került. Ezt a járművet négy autógyár készítette hat országban. A német Isettát a BMW gyár kezdte el gyártani 1955-ben és ez lett az első személygépkocsi, ami 100 kilométeren 3 litert fogyasztott. A képen levő típust 1960-ban mutatták be. A következő a Mercedes-Benz 300 SL 1954-ből, ami akkoriban a leggyorsabb autónak számított. A New York-i Autóshow-n bemutatott, felfele nyíló ajtajú, maximális, 260 km/h sebességet elérő és elsőkénti benzin-befecskendezős motorú autó azonnal hatalmas sikert aratott. A kelet-német Zwickauban gyártott, a Lipcsei Vásáron 1957-ben bemutatott Trabant P50 modern népautónak készült. Karosszériája Duroplastból, egy ötrétegű műanyagból készült. Először 18 lóerős volt, később nagyobb teljesítményű motort raktak bele. Kicsivel több, mint 131 ezret adtak el belőle, gyártása pedig 1962-ig tartott. A Volkswagen Bogár az egyik legfelismerhetőbb autó. 1938-tól kezdve gyártották Németországban, de a második világháború után lett igazán népszerű és világhírű. Olyannyire, hogy ez a legtöbb példányban eladott autótípus, 21,5 millió darabbal. Neve eredetileg Volkswagen Type 1 és egészen 2003-ig gyártották, akkorra azonban már nem csak Németországban, hanem Mexikóban és Brazíliában is. A képen látható példány 1949-ben készült. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen a Borgward Isabella kupé látható, amit Brémában gyártottak 1954-1962 között. Több változat is készült belőle, többek közt kabrió és kombi is.A Borgward gyár 1961-ben csődbe ment, de addigra 202 ezer Isabellát adtak el, sőt Argentínában is elkezdték gyártani 1963-ig, ahol 999 készült el. 

Gall tyúkok

Híres francia tyúkfélék kerültek erre a 2015-ben kibocsátott francia bélyegblokkra. A gall kakas Franciaország egyik nem hivatalos szimbóluma, története pedig az ókorig nyúlik vissza. A legenda szerint latinul a kakas gallus, a mai Franciaország területén élő törzsek (gallok) neve pedig Gallus volt, innen a jelkép eredete. Mivel azonban erre vonatkozóan nincs hivatalos forrás, a legvalószínűbb, hogy Merkúr istenséghez hasonlító gall istenséget kakassal ábrázolták, innen a kapcsolódás. A középkorban aztán keresztény jelképpé vált, ekkor terjedt el egész Franciaországban. A tipikus gall kakas a jobb felső sarokba került. Mellette a különleges kinézetű Houdán fajta került, amit Párizstól nyugatra tenyésztettek először. Bóbitáján és tollazatán kívül érdekessége az öt lábujj. Alulra a Meuse-i fajta került, ami az ország keleti feléből, a Meuse folyó völgyéből származik. 1985-ben mutatták be először és két évvel később jegyezték be a fajtáját. 1993-ban a törpeváltozatot is kitenyésztették, ennek hivatalos bejegyzése 1998-ban történt meg. A jobb alsó sarokba a Marans fajta került, ami az Atlanti-óceán partján fekvő Marans-ról kapta a nevét. 1900 körül mutatták be először ezt a nagytestű tyúkfélét, aminek jellegzetessége a barnás-bordós tojásai.