Gyermeknapra

A gyermekek megünneplésének ötlete Törökországból származik, ahol a húszas évek első felétől tartják. Magyarországon is elég hamar népszerű lett, így 1931-ben már országos gyermekhetet tartottak különböző programokkal. Mindez 1950-től egynapos, nem hivatalos ünnepnappá vált, amit május utolsó vasárnapján tartanak. Érdekes módon csak hazánkban tartják ekkor a gyermekek napját, a legtöbb országban június elsején, az arab országokban pedig november huszadikán van. A Magyar Posta fennállása óta nem bocsátott ki konkrétan erre az alkalomra bélyeget. A képen látható bélyegsor 1979-ben került kiadásra a Nemzetközi Gyermekév alkalmából. Úgy, mint számos egyéb bélyeget, ezt is Kass János (1927-2010) Kossuth-díjas grafikus, képzőművész tervezte. A kibocsátás apropója az, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) az 1979-es évet a gyermekek évévé nevezte ki. Mindez történt húsz évvel azután, hogy az ENSZ elfogadta kibővítve (1959) az 1924-es Genfi Nyilatkozatot (Gyermekek Chartája). Ez a dokumentum volt az első, ami a gyermekek jogairól szólt. A Nemzetek Szövetsége (másik nevén Népszövetség) volt a megalkotója, de miután azt 1946-ban felszámolták, a létrehozott dokumentumok is érvényüket vesztették. Az 1959-ben, az ENSZ által elfogadott Gyermekjogi Nyilatkozat viszont nem volt kötelező érvényű a szervezet tagországaira nézve. 1979-ben kezdődött meg a Gyermekjogi Egyezmény megalkotása, amit tíz évvel később fogadtak csak el világszerte. A bélyegek képein egy kisfiú, egy család és különböző kultúrájú gyerekek láthatók.     

Pünkösdi

A Vatikáni Posta bocsátotta ki 1975-ben a képen látható bélyeget pünkösd alkalmából. Pünkösdöt ötven nappal húsvét és negyven nappal a mennybemenetel (áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének napja) után ünneplik a keresztény világban, vasárnapon és hétfőn. A Szentlélek kiáradásának ünnepe, ami az apostolokra és a többi hívőre, azaz Jézus tanítványaira áradt, így sokak szerint az Egyház születésnapja is. A bélyegen látható kép El Greco (1541-1614) 1600 körül készült festményének egy részlete, ami a madridi Prado képtárban látható. A galamb szimbolizálja a Szentléleket, mivel az galamb képében szállt rá Jézus fejére keresztelkedését követően, a lángcsóvák pedig a Szentléleket szimbolizálják. Az ünnep eredete a Sávuót nevű zsidó ünnepből származik, ami a törvényadás (Isten a Tórát ekkor adta a Sínai-hegyen összegyűlt zsidó népnek) és az új kenyér betakarítási ünnepe. Ekkor nyílik a kerti bazsarózsa, amit pünkösdirózsának is hívnak. Az egyik legjelentősebb, az ünnephez kötődő esemény a csíksomlyói búcsú, amit 1567 óta tartanak. Az erdélyi település Mária-kegyhely, ennek alkalmából gyűlnek össze minden évben a zarándokok. A pünkösd szó a görög pentékoszté szóból származik, ami ötvenediket jelent. Hazánkban, úgy mint több más európai országban, ünnep- és munkaszüneti nap minkét nap. 

Magyar modernisták

A XX. század négy kiemelkedő magyar festőjének alkotása látható ezen az 1989-es bélyegsoron. Mind a négy művész az 1945-1948 között működő Európai Iskola nevű, elsősorban a szürrealizmust, de más modernista stílusokat is támogató és propagáló művészcsoport tagjai voltak. A felső sort Korniss Dezső (1908-1984) képzőművész Miska című festménye indítja. Csók István és Vaszary János voltak a mesterei, de hamar elkezdte érdekelni a népi motívumokkal átszőtt szürrealizmus. Korniss politikai okok miatt 1949-ban elhagyta Magyarországot, majd néhány évig külföldön alkotott tovább. A hatvanas évek elejétől a neoavantgárd mozgalom egyik legjelesebb képviselője lett, sőt nyolc animációs filmnek a társrendezője is volt. Kassák Lajos (1887-1967), a magyar képzőművészet egyik meghatározó alakja, képzőművész, költő, író Felkelt a nap című alkotása került a második bélyegre. Kassák festőként 1949-től egyre kevesebbet alkothatott nyilvánosan, 1957-től pedig a tiltott művészek között volt, külföldre sem engedték ki saját kiállításaira. Később ez a szigor enyhült vele szemben, így 1965-ben Kossuth-díjat kapott. Az alsó sort a Groteszk temetés indítja Bálint Endrétől (1914-1986), aki a negyvenes évek végétől ugyancsak tiltólistán volt egészen 1956-ig. Egy évvel később öt évre Párizsba költözött, Magyarországon csak 1962-es hazatelepülése után lett tűrt, majd támogatott képzőművész. (1986-ban Kossuth-díjat kapott.) A legnagyobb értékű bélyegre Gyarmathy Tihamér (1915-2005) Játékemlékek című festménye került. Először Magyarországon, majd Európa-szerte folytatott tanulmányokat, 1938-ban pedig önálló kiállítása volt Párizsban. 1948-tól húsz éven át nem állíthatott ki, így ezalatt az idő alatt fizikai munkából élt. A hatvanas évek végétől lett újra támogatott festőművész, akinek absztrakt alkotásai újra közismertté váltak, mára pedig számos múzeum gyűjteményének részei.

Eurovízióra

Ausztria tíz évet leszámítva, 1957 óta vesz részt az 1956-ban indult Eurovíziós Dalfesztiválon. Az ország eddig kétszer nyerte meg a zenei versenyt, 1966-ban és 2014-ben. A képen látható Udo Jürgens minden idők legsikeresebb osztrák énekese volt, aki a második világháború után átalakította a német nyelvű területeken népszerű schlager zenét. Komolyabb témákról énekelt és a dalok átvették a francia sanzon stílusát. Udo Jürgen Bockelmann 1951-ben nyerte első versenyét, amit az osztrák ORF csatorna szervezett dalszerzőknek. 1961-ben Reach for the Stars címmel írt dalt Shirley Bassey brit énekesnőnek, ami hatalmas siker lett. 1964-ben, már közismert zeneszerzőként képviselte először hazáját a Dalfesztiválon, ekkor hatodik lett. A briteket képviselő Matt Munrónak annyira tetszett a Warum nur, warum? című dal, hogy angol nyelvű slágert (Walk Away címmel) csinált belőle Angliában és az Egyesült Államokban. Egy évre rá az osztrák újra indult és negyedik lett, végül 1966-ban Merci, Chérie című balladájával (a szövegét Thomas Hörbigerrel írta) megnyerte a Luxemburgban, 18 résztvevővel megtartott Dalfesztivált. A dal hatalmas sláger lett, Jürgens eredetijéből egymillió lemezt adtak el, de angol és francia változatai is sikeresek lettek. Sőt, olasz, lengyel, román, svéd és holland verziója is van a dalnak. Az osztrák pályafutása a hetvenes években is szárnyalt, ekkor viszont már diszkózenéket is írt. Pályafutása során közel ezer dalt írt, nagyjából 100 millió lemezt adott el és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mivel neki van a legtöbb slágerlistás dala (1958-2015 között). 2007-ben musicalt mutattak be a dalaival, illetve amikor 2014-ben Conchita Wurst osztrák énekes megnyerte az Euróvíziót, Jürgens bejelentette, hogy a 2015-ben, Bécsben megrendezendő verseny szünetében szívesen fellépne. Ez sajnos nem adatott meg, mivel 2014. december 21-én szívelégtelenségben meghalt svájci otthonában. A képen látható bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki 2014. októberében az énekes 80. születésnapjára. Jürgens díjnyertes dalának címére klikkelve meghallgatható a dal.       

Keleti és nyugati klasszikusok

Két híres német autó került erre a 2018-as bélyegsorra, aminek mindkét darabja ívszéli. Az elsőn egy Wartburg 1.3 látható, ami az akkori Kelet-Németországban levő Eisenach városában készült. A város a mára az UNESCO Világörökség részét képező Wartburg váráról híres, erről kapta az autómárka a nevét. Az 1898-ban megnyitott Automobilwerk Eisenach üzem számos járművet gyártott mire 1956-ban felvette autómárkájának a történelmi helyszín nevét. A képen látható modellt 1988-ban kezdék el gyártani, a motorja Volkswagen licensz alapján készült. (A motor a Volkswagen Golf második generációjának motorja volt és a chemnitzi Barkas autógyárban készült.) Bár egy volt a Wartburg első négyhengeres autója a keleti blokkban népszerű autónak számított, ebből a típusból nem adtak el annyit, amennyit szerettek volna. Az újítások ellenére is korszerűtlennek számított, a motorja miatt jóval drágább volt, mint elődje. Összesen majdnem 153 ezret adtak el, de soha nem lett népszerű. A hengerűrtartalmára utaló 1.3-at 1991. áprilisáig gyártották, ekkor a gyárat a már újra egyesült Németországban az Opel vásárolta meg. Az alsó középkategóriás Wartburg 1.3-as szedán, kombi és pickup változatokban is készült. A második autó hasonlóan legendás, de ez már a nyugat-német Inglostadtban készült a Volkswagen egyik leányvállalatában. Az első Audi quattro 1980-ban került bemutatásra a Genfi Autószalonon. Neve a négykerék-meghajtásra utal és először mint raliautót gyártották. A versenyeken elért sikerek miatt a nevében szereplő nagy Q kis q-ra változott, amikor elkezdték gyártani a közúti változatát. Az ötszemélyes autót eredeti formájában 1991-ig gyártották, de a mai napig népszerű és közismert. A képen látható bélyegek öntapadósként is megjelentek.           

Erdők növényei

Az egy méter magasra is megnövő széleslevelű harangvirág került a képen látható, 1988-as szovjet bélyegsor legkisebb értékű bélyegére. Az évelő növény egész Európában megtalálható egészen Indiáig de az Egyesült Államok és Írország több vidékére is betelepítették. A pillangósvirágúakhoz tartozik a tavaszi lednek, ami Európa nyugati felétől Koreáig honos. Virágai egy idő után piros, kék és lila színben is játszanak, ami miatt népszerű kerti virág. A harmadik bélyegre a zöldlevelű tüdőfű került, ami, mint neve is jelzi, gyógyította a tüdőbetegségeket. Ez a faj Európa Skandinávia keleti felétől, Közép-Európa egyes részein át Oroszország nyugati feléig őshonos, sőt Anglia déli részén is megtalálható. Az alsó sort a hazánkban is honos, sőt védett turbánliliom indítja. A különleges virágú növény akár egy méter magasra is megnő, élőhelye pedig kontinensünk és Észak-Ázsia. Az utolsó bélyeget egy salátaboglárka díszíti. Ez az egyetlen faj az ötből, ami Észak-Afrikában is megtalálható, az Egyesült Államokba egyes részein pedig meghonosodott, de ezeken a területeken elnyomja az őshonos fajokat. Apró levelei salátaként fogyaszthatók, a nagyobb növény viszont már gyógynövény: többek közt C-vitamin hiány ellen kiváló, de bőrbetegségek ellen is használják. A bélyegeken látható növényekben az a közös, hogy mindegyik lobhullató erdőkben él.

Anyák napjára

Kass János (1929-2010) Kossuth-díjas grafikus, bélyegtervező, szobrászművész tervezte ezt az 1974-ben kibocsátott bélyeget. Az anyaság témakörben ez az egyetlen magyar bélyeg, bár gyermeknevelés, csecsemőgondozás témakörben bocsátott ki bélyegsort a Magyar Posta. Hazánkban 1925 óta ünneplik az anyák napját, amit a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosított meg. Világszerte különböző napokon tartják ezt az ünnepet, de Magyarországon mindig május első vasárnapja. (Az Egyesült Államokban, ahonnan az ünnep ered, május második vasárnapja.) Az első anyák napi ünnepséget 1908-ban, egy nyugati-virginiai kisváros metodista templomában tartották, amit Anna Jarvis (1864-1948) szervezett anyja emlékére. 

Madarak a Pireneusból

Andorra egy kis hercegség a Pireneusok keleti felénél, Spanyolország és Franciaország között. Az 1278 óta független, hivatalos nyelvét tekintve katalán ország monarchia, aminek két vezetője van (a választott miniszterelnökön kívül): a mindenkori Urgell püspöke, aki spanyol, valamint a francia elnök. Ők ketten társhercegként uralkodnak, így aztán a bélyegkibocsátás is kettős, azaz spanyol és francia. A képen egy 1981-es, francia andorrai bélyegsor látható. Az első bélyegre egy Bonelli-fűzike került, ami egy Nyugat-Európában és Észak-Afrikában őshonos énekesmadár. Nevét Franco Andrea Bonelli (1784-1830) olasz természettudósról, ornitológusról kapta, a phylloscopus pedig ógörögül van és annyit tesz, levélkereső. Sokáig egy fajnak tekintették a balkáni fűzikével, de a hívóhangjuk és a dns vizsgálatok kiderítették, hogy teljesen külön fajok. A Bonelli-fűzike Európában élő példányai telente Afrikába költöznek. A nagyobb értékre a valószínűsíthetően a fakúszfélékhez tartozó hajnalmadár került, ami magas hegységek (általában ezer és 3000 méter magasság közötti) lakója a Pireneusoktól egészen Kína keleti feléig. Telente alacsonyabb területekre is költözik, így tornyok és más magasabb városi épületeken is megtalálható a fészke. Tápláléka pedig rovarokból és csigákból áll, amiket a sziklafalakról gyűjt össze. 

Egy festőnő élete

Egy hazánkban kevéssé ismert avantgárd festőnő, Marie Laurencin halálának 60. évfordulójára bocsátotta ki a Francia Posta a képen látható bélyegblokkot. Az 1883-ban Párizsban született képzőművész először porcelánfestőnek tanult a francia porcelánipar egyik központjában, Sevres-ben, majd későbbi tanulmányai során olajfestményekkel kísérletezett. Az 1910-es évek elejére tagja lett a párizsi avantgárd mozgalomnak, pontosabban a Section d'Or kubista festőcsoportnak, akiknek festményeit akkoriban botrányosnak tartották. Ugyanúgy, mint társai (Pablo Picasso, Francis Picabia, Jean Metzinger) ő is kiállított, sőt 1912-ben az első spanyolországi kubista kiállításon is részt vett. Ebben az időben került romantikus, de viharos kapcsolatba Guillaume Apollinaire (1880-1918) francia költővel, akivel az első világháború kezdetéig élt együtt. A háborút Spanyolországban vészelte át német férjével, de emiatt elvesztette francia állampolgárságát. Csak 1920-ban, Párizsba történő visszaköltözése után kapta ezt vissza, haláláig pedig Párizsban élt. Laurencin a húszas évektől díszlettervezőként is dolgozott, amiből jelentős vagyonra tett szert. Festményei nem klasszikusan kubisták, illetve a pasztell színek, a nők és női csoportok ábrázolásai miatt femininnek titulálják azokat. A nyíltan biszexuális Laurencin festményeit házvezetőnőjének lányára hagyta, aki árverésre bocsátotta a kollekciót. 1983-ban egy japán iparmágnás vásárolta meg a gyűjteményt, és Tokióban 1983-ban (születésének századik évfordulóján) megnyílt a Marie Laurencin Múzeum, ami a legjelentősebb európai modernista múzeum Japánban. 2013-ban a híres párizsi Marmottan Monet Múzeumban nyílt először jelentősebb kiállítás a festőnő alkotásaiból. A bal oldali bélyegen Eva Gebhard, Gourgaud báróné (1886-1959) amerikai műgyűjtő és mecénás látható spanyol selyem/csipke fejfedőben (mantilla) 1923-ból, a másik kép Kislány gitárral 1940-ből.     

Éljen május elseje!

Légrády Sándor (1906-1987), az egyik legismertebb bélyegtervező, festőművész tervezte a képen látható, május elseje alkalmából, 1951-ben kibocsátott bélyegsort. A három bélyegen büszke munkások és munkás-parasztok vonulnak fel a gyárak és a kommunizmust jelképező csillagok előtt. Mindegyik képen látható az olajág, ami a béke szimbóluma. A béke megteremtését is a munkásosztály egyik feladatának szánták. 1890 óta ünneplik ezen a napon a korábban munkás, mára munka ünnepének nevezett évfordulót. Magyarországon a rendszerváltásig felvonulásokkal és majálisokkal emlékeztek a munkásosztályra és a vívmányaikra. Mozgalmas év volt 1951 hazánkban: takarékossági év indult, a munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek miatt őrizetbe vették és halálra ítélték (később a döntést megsemmisítették) Kádár János belügyminisztert, illetve beindult az Inotai hőerőmű. Eközben zajlottak a mezőgazdasági begyűjtések országszerte, viszont megszűnt a jegyrendszer. A képen látható bélyegsor volt a második, amit a Magyar Posta május 1-e alkalmából kibocsátott.