Madárrezervátum Afrikában

A nyugat-afrikai Szenegálban található a kontinens egyik legjelentősebb lápvidéke, a Szenegál folyó mentén. 400 madárfaj talál itt menedéket, melyek közül több száz vándormadár Európából. Ezt felismerve hozták létre 1971-ben a Djoudj Nemzeti Madárrezervátumot, mely hivatalos védelmet nyújt nemcsak a madaraknak, hanem más fajoknak is. 1977-ben, a vadvizek és azok madárállományainak védelmét biztosító ramszari egyezmény része lett, 1981-ben pedig a Világörökség része. Száraz évszakban, a 160 négyzetkilométeres területen másfél millió madár található meg. A Szaharát átrepülve itt jutnak először édesvízhez, ezért is olyan jelentős ez a terület. Mindezek mellett Nyugat-Afrika legnagyobb pelikánkolóniája él itt, de ez a csíkosfejű nádiposzáták legnagyobb telelőhelye is. a rezervátum kétszer került veszélyeztetett státuszba: először egy vízi erőmű építése miatt, másodszor pedig betolakodó növényfajok miatt, de szerencsére mindkét problémát sikerült kiküszöbölni. A képen látható bélyegsort 1974-ben adta ki a Szenegáli Posta, az utolsó három bélyeget légiposta értékként. Az elsőn egy 50-60 centiméter testhosszú pettyes búvárcsibe látható, amit a hazánkban is megtalálható kalanasgém követ. A harmadik bélyegre az állatkertekből is ismert feketenyakú koronásdaru került, a következő értékre pedig egy kis kócsag és több nagy kócsag. Ezek ugyancsak megtalálhatók a Kárpát-medencében. Az összefüggő párra rózsás flamingók kerültek, a szelvényen pedig egy térkép látható, amin a park helyét is jelölik.

Egy kis édesség

Sokak kedvencének ötvenedik évfordulójára bocsátotta ki az Olasz Posta ezt az öntapadós bélyeget. Pietro Ferrero, egy északnyugat-olasz városka pékje talált ki egy mogyorókrém és csokoládé keverékéből készült édességet, amit Pasta Gianduja néven adott el 1946-tól. Ez azonban még nem volt krémes állagú. A gianduja a mogyorós csokikrém olasz neve, ami kényszerűségből jött létre: először a napóleoni háborúk, majd a második világháború alatti csokoládéhiány miatt kezdték el az olaszok mogyorópasztával keverni a csokoládét. Öt évvel később még krémesebb lett Ferrero édessége, amit aztán Supercrema néven lehetett megvásárolni. Fia, Michele úgy döntött, módosít apja receptjén, és ebből lett a Nutella. A régi-új termék hatalmas siker lett, így egyből elkezdték Európa-szerte árulni. Azóta a recept többször módosult és most is öt különböző recept alapján készül országoktól függően. Közös bennük a pálmaolaj, ami 50%-át teszi ki egy üvegnek. Amikor 2012-ben Franciaországban megnégyszerezték a pálmaolaj tonnájának adóját, „Nutella-adó" lett a beceneve. Jelenleg tizenegy gyárban készült világszerte Nutella, amiből 2013-ban 350 ezer tonna készült! De amennyire finom, annyira egészségtelen is. Egy amerikai anya 2012-ben beperelte a Ferrero céget, mivel kiderült, a Nutella önmagában nem egészséges, és a cég, egészséges reggeli részeként reklámozta, ami nem felelt meg a valóságnak. Az anya megnyerte a pert, a Ferrero pedig a nagy tételben (öt üvegenként négy dollár visszatérítés) vásárolt termékekre összesen 3 millió dollárt kellett kifizessen, reklámszövegüket pedig meg kellett változtatniuk. Mindezek ellenére a Nutella sikere töretlen, napszaktól függetlenül.   

Magyar múzeumok: Nyíregyháza és Pápa

A Magyar Posta folytatja hazai múzeumaink bemutatását ezzel a két, 2018-as kisívvel, ami a sorozat ötödik része. Az első Jósa András (1834-1918) régésznek, Szabolcs megyei tisztifőorvosnak állít emléket, aki állhatatos munkájával létrehozta Kelet-Magyarország legrégebbi múzeumát. 1868-ban Nagykállóban nyílt meg az intézmény első kiállítása, Nyíregyházára csak később költözött, Jósa nevét pedig 1918-ban vette fel. Jelenleg a múzeumhoz tartozik a Benczúr Gyula emlékkiállítás, a Kállay Gyűjtemény, valamint a Sóstói Múzeumfalu. A bélyegen Jósa, a magyar huszár lovasszobor, valamint egy honfoglalás kori dísz látható. 1783-ban költözött Szászországból Sárvárra Carl Kluge német kelmefestő, hogy üzletet alapítson. Három évvel később költözött Pápára, ahol több kékfestő műhely is működött, ami azt jelzi, nagy igény volt ezekre a szövetekre. Az 1956-ig működő, majd 1962-ben alapított Kékfestő Múzeum ugyanott található, ahol anno a német kelmefestő létrehozta üzemét. Mára nemcsak a kékfestés folyamatát mutatja be a múzeum, hanem a Kluge család történetét, további pápai kékfestő üzemek munkáit, és a mai napig élő hagyományt. Itt látható Bódy Irén (1925-2011) Munkácsy Mihály-díjas textil- és iparművész életmű kiállítása, valamint a Győry Gyűjtemény, ami a helyi tárgyi emlékeket mutatja be. Végezetül megtudjuk, hogyan kell kivonni a festőcsülleng leveléből az indigókék anyagot, amivel a festés készül. A bélyegen textilek, egy címeres mintafa és egy festőkád látható. Ide klikkelve olvashattok egy győri és egy pécsi múzeumról.

A forradalom és szabadságharcra emlékezve

Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Magyar Posta. 1998-ban is készült egy kiadás, amire Petőfi Sándor, Táncsics Mihály és Kossuth Lajos kerültek. Egy évvel később Görgei Artúr, Batthyány Lajos és Bem József kerültek a bélyegekre. Görgei (1818-1916) eredetileg vegyésznek tanult a Prágai Egyetemen, ahol több publikációja is megjelent. A magyar vegyésztársadalom is felfigyelt munkáira, de a forradalom közbeszólt, Görgei pedig ahelyett, hogy a kémia professzorává vált volna, katonának jelentkezett.  Neve pedig -i végződéssel írandó, mivel ő is így használta. Tehetsége hamar megmutatkozott a csatamezőn, így honvédtábornok, majd hadügyminiszter lett, sőt, 1849. augusztus 11-én, a magyar kormány lemondását követően, az augusztus 13-ai fegyverletételig Magyarország teljhatalmú ura volt. Sajnos Görgei vezette a csapatokat a világosi fegyverletételnél, így, mivel harc nélkül adta meg magát 150 éven át árulóként tekintettek rá az emberek. Ehhez Kossuth is kellett, aki már Törökországba menekülése közben, a bolgár Vidinben írta meg híres levelét, amiben Görgeit árulóként tette felelőssé a háború elbukásáért. A tábornokot 1867-ig Ausztriába internálták, ezt követően költözhetett haza, végül Budapesten halt meg. A bélyegen kardjának markolata látható, amibe egy nagyító volt beépítve, mert rövidlátóként nem látta volna rendesen a hadi térképeket. A kard a Nemzeti Múzeumban látható. Középre Batthyány Lajos (1807-1848) az első magyar miniszterelnök került, aki az egyik legismertebb alakja a szabadságharcnak. A grófot nem Aradon, hanem Pesten végezték ki golyó általi halállal, mivel előző este olyan súlyosan megsebesítette magát egy tőrrel, hogy az akasztását nem tudták volna végrehajtani. A bélyegen látható tárgy egy arany karperec, amit az elnyomás alatti Bach-korszakban viseltek azok, akik gyászolták a szabadságharcot és vele az aradi tizenhármakat. A lengyel Bem József (1794-1850)  tábornok majd oszmán pasa Erdély felszabadításában szerzett kimagasló érdemeket. A bélyegen látható kitüntetés egy magyar Katonai Érdemrend, amit 1849. március 2-án alapítottak. Ennek legrangosabb, első osztályú csillagát ketten kapták meg: Görgei Budavár visszavételéért, és Bem Erdély felszabadításáért. Az utóbbi érdemrend egy példánya a Hadtörténeti Múzeumban is látható. Batthyányról és Bemről itt és itt nézhettek még bélyegeket.