Újévi változatok

A Szovjetunióban a karácsony nem volt ünnep, így a posta mindig újévi bélyeget bocsátott ki. Ilyen az 1973-ban kiadott szovjet bélyeg, amin a Kreml legismertebb része, a Szpasszkaja torony látható, rajta az 1852-es óraszerkezetével, valamint az 1937-es vörös csillagával. Ez politikai propaganda, mintsem ünnepi jelkép. Mellette a Szenátus-palota kupolája látható a szovjet zászlóval, továbbá a „Boldog új évet!" oroszul. Stílusváltás következett be a Szovjetunió felbomlásakor az ünnepi bélyegek képi világában is. A képen levő bélyeg az első újévi, amit az Orosz Posta kiadott 1992 végén. Az ünnepi üdvözlésen kívül az orosz zászló látható egy órában, valamint többféle karácsonyfadísz. Boldog új évet a BélyegTerasz olvasóinak! 

Az iraki elnök

Számos politikus (elsősorban diktátorok) jelentettek meg magukról életük során különböző alkalmakra bélyegeket. Ezek vagy születésnapi évfordulósok vagy valamilyen hősi cselekedetet bemutatók. A lényeg, hogy mindig kedves emberként vagy a nép megmentőjeként ábrázolják őket. Szaddám Huszein iraki elnökkel sem volt ez másképpen. 1957-ben húsz évesen csatlakozott az arab népek egységét zászlajára tűző nacionalista Baasz Párthoz, ezek keresztül pedig elkezdődött politikai pályafutása. Egy sikertelen puccskísérlet miatt Irakban halálra ítélték, ő pedig kairói száműzetése alatt jogi tanulmányokat folytatott. Közel öt év után tért vissza Irakba, ahol bekerült a Baasz Párt Forradalmi Parancsnoki Tanácsába. A hetvenes években megerősítette hatalmát, 1979-ben pedig nyomására lemondott Ahmed Haszan al-Bakr iraki elnök, aki házi őrizetbe került. Huszein ekkor átvette az elnöki, miniszterelnöki, főparancsnoki pozíciókat, amiket 2003-ig meg is tartott. Arab szocialista államot hozott létre, sok mindent pedig a nyugattól vett át: egyenjogúsította a nőket, nyugati jogrendet vezetett be és betiltotta a vallási alapú bíróságokat. Mindezek ellenére könyörtelenül leszámolt ellenfeleivel, 1980-1988 között Iránnal vívott véres háborút, 1991-ben megszállta Kuvaitot, 2003-ban viszont az Egyesült Államok és szövetségesei megszállták Irakot és Huszein menekülésre kényszerült. Még ebben az évben elfogták, majd 2006. december 30-án egy iraki bíróság döntése értelmében felakasztották. Huszein ekkor 69 éves volt. A képen látható bélyegeket 1986-ban adta ki az Iraki Posta. Ebben az évben több, különböző bélyeg is megjelent róla, többek között születésnapi is. A képen levő bélyegsor hivatalos elnöki portréjával ábrázolja Huszeint.   

A káromkodó papagáj

1967-ben a kanadai Montréalban rendeztek világkiállítást, ahova a dél-amerikai Guyana egy arapapagájt vitt. A Millie nevű sárga-kék ara azért volt különleges, mert két nyelven, angolul és franciául is képes volt kommunikálni. Millie egészen a nyitóünnepség napjáig volt kedves, ahol olyan cifra káromkodásokat kezdett el két nyelven is mondani, hogy a Kanadába akkreditált guyanai nagykövet kérésére azonnal eltávolították. Világszerte újságcikkek jelentek meg a madaras blamáról, és már lecsendesedett a botrány, amikor a Guyanai Posta a karácsonyi bélyegeire Millie-t rakta. Ebből megint kisebb felzúdulás lett, mert senki nem értette, hogy miért pont egy, az országára szégyent hozó madár került az ünnepi bélyegre. A helyi katolikus közösség újságjában Istenkáromlás a postán címmel jelent meg egy cikk, amiben kérdőre vonták a Kommunikációs Minisztériumot a bélyegről. Soha nem derült ki miért Millie került a bélyegre, az biztos, hogy hírverésnek remek volt.

Coca-Cola karácsony

1931-ben döntött úgy a The Coca-Cola Company nevű amerikai cég, hogy fel kellene turbózni a karácsonyi eladásaikat egy barátságos, élethű Santa Claus figurával, akinek köze van a legnépszerűbb termékükhöz, a Coca-Colához. Haddon Sundblom (1899-1976) reklámgrafikust kérték fel, hogy tervezzen szerethető Santa Claus figurákat. A húszas évektől fogva készített ilyen képeket, amiket egy karácsonyi vers inspirált. A joviális, kedves, pirospozsgás öregemberről készült olajfestmények nagyon tetszettek az üdítőitalgyártó reklámosztályának, így ezeket a képeket kezdték el használni karácsonyi reklámjaiknál, először a Saturday Evening Post újságban. 2018-ban az Amerikai Posta ezeket a képeket használta fel karácsonyi bélyegeihez úgy, hogy magát az italt levágták a bélyegről. A négy öntapadós bélyegen levő képeket a Coca-Cola gyár a negyvenes évektől a hatvanas évek elejéig használta, és olyannyira népszerűek lettek, hogy ezek alakították ki a modern Santa Claus, de akár Télapó vagy Mikulás képét. Az eredeti olajfestmények a Louvre-tól a világ számos jelentős múzeumában megfordultak, mára pedig a popkultúra kikerülhetetlen részei. A bélyegeket húszdarabos bélyegfüzetben lehetett megvásárolni, a bélyegek értéke pedig 50 cent.

Botrányos karácsony

A hatvanas évek elejétől fogva bocsát ki az Amerikai Posta karácsonyi bélyeget, 1965-ben pedig úgy döntöttek, legyen vallási témájú a bélyeg. A washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria választotta ki a győztest, aki Lucille Gloria Chabot (1908-2005) lett egy Gábriel arkangyalt ábrázoló szélkakas festménnyel. Az 1840-ben gyártott szélkakas a massachusettsi Newburyport metodista templomának csúcsán állt, innen került múzeumba, 2018-ban pedig felavatták a másolatát. A Posta 1,2 milliárd példányszámban nyomtatta ki a bélyeget és egy mára szellemvárossá vált településen, az arizonai Silver Bells-ben mutatta be. (Persze a településnek semmi köze a karácsonyhoz, nevét az ezüstbányászatról kapta.) A bélyeg miatt többen felháborodtak, újságcikkeket jelentettek meg, sőt leveleket írtak a postaügyi miniszternek, mivel szerintük az angyal túl nőies volt. Többen Gabriella arkangyalnak kezdték csúfolni a bélyeget, a miniszter pedig egy vallásügyi szakértőt  küldött a helyszínre. Távcsővel vizsgálták meg a szélkakast és kiderült, tényleg nőies formája van a vaslapokból összerakott tárgynak. Ennek ellenére a Posta nem vonta vissza a bélyeget, a botrány pedig elült. Később aztán Chabot angyala számos egyéb múzeumi terméken is megjelent.

Boldog karácsonyt!

2019-ben két különböző öntapadós karácsonyi bélyeget adott ki a Magyar Posta. Mindkettő a háromkirályokat ábrázolja és az arany szín matt az egyik verzión. A háromkirályok nem legmegfelelőbb elnevezés, ugyanis a Biblia sem királynak nem nevezi őket, de a számuk sincs megadva. A napkeleti bölcsek a legjobb megnevezés, akik a csillag segítségével érkeztek Betlehembe, hogy az újszülött Jézust köszöntsék. A katolikusok szerint a Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveket viselték. Valószínűleg perzsa csillagászok vagy papok lehettek, mivel Máté evangéliumában nevük (magoi, ezt vette át angol magi-ként) a perzsa papság legfelsőbb rétegét jelentette. A hármas szám jelentheti az akkoriban ismert három kontinens (Európa, Ázsia, Afrika) után a világ hódolatát a zsidók újszülött királyának, továbbá, az előbb említett evangéliumban a három ajándékból (tömjén, mirha, arany) lehet következtetni a három ajándékozóra, de a Szentháromság és Krisztus három méltósága is lehet. A mai tudomány szerint a betlehemi csillag a Szaturnusz és a Jupiter együttállására vonatkozik. Érdekesség, hogy a Gáspár név a Szaturnusz óperzsa elnevezésére utal, aki egyben egy uralkodó neve is volt. A Menyhért (Melchior) héber név, ami a Jupiterre vonatkozik, amit a királyok jelének tartottak. Baltazár Dániel próféta babiloni neve, aki főpap (mágus) volt a babiloni uralkodó udvarában. Akárhogy is legyen, de boldog karácsonyt a BélyegTerasz olvasóinak, lájkolóinak! 

Vicces karácsonyt!

Petra Radel szövegtervező és Anita Kern grafikus fogott össze, hogy létrehozzanak egy karácsonyi témákat vidáman és szellemesen feldolgozó könyvecskét. Ezt követően kérte fel a két osztrák művészt az Osztrák Posta, hogy tervezzenek egy öntapadós karácsonyi bélyeget, ami végül 2015-ben jelent meg. A bélyegen a rénszarvas teszi fel a  „Why Nachten?” kérdést, ami szójátékra épül: a Weihnachten németül karácsonyt jelent, ez van átírva angolosan, ami viszont annyit jelentene, hogy „Miért éjszaka?”. Szabad fordításban azonban inkább azt a filozófiai kérdés jelenti, hogy „Mi a karácsony?”. Remélem, minden BélyegTerasz olvasónak örömöt, boldogságot jelent a karácsony. 

Díszmadarak

Évezredek óta tartanak színes madarakat kalitkában dekorációs célból, amik lehetnek énekesmadarak, mint a kanári, de papagájfélék is. Ezek közül válogat ez a 2004-es lengyel négyestömb. Az első bélyegen egy Kelet-, Délkelet-Ausztráliában őshonos Pennant-papagáj látható, ami nevét Thomas Pennant (1726-1798) walesi természettudósról kapta. A madarak szeretik az erdős területeket, akár a lakottakat is. Fiatalon zöld a tollazatuk, amiből felnőtt korra piros és kék lesz, de van a madárnak sárga változata is. A laposfarkúpapagáj-formák közé tartozik a mellette levő, jóval színesebb rozellapapagáj. Ez a faj is Ausztrália keleti felén honos, nevét pedig egy Sydney melletti településről kapta. Gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik és fák odvába fészkel. Kisebb kakadufaj a nimfapapagáj, ami Ausztrália fás, szavannás területein él. Nagy csapatokban él, díszmadárként pedig húsz évig is él. Alul a rendkívül népszerű hullámos papagáj látható, ami ugyancsak a szavannás területek lakója. Ez a legkisebb laposfarkú papagáj, aminek fehér, kék, sárga, színes háziasított változatai is vannak, de a vadonban élő a zöld és sárga tollazatú. 1840-ben hatalmas sikerre debütált díszmadárként Európában, szerencsére azonban 44 évre rá betiltották a kivitelét Ausztráliából, így nem pusztult ki. Az utolsó bélyegre három faj is került. John Gould (1804-1881) angol ornitológus írta le először a középen látható Gould-amandinát, amit néhai feleségéről nevezett el. A sokszínű díszpintyféle veszélyeztetett faj, aminek három színváltozata létezik. Az ausztrál füves vidékek lakója, és magevő: testtömegük 35 százalékának megfelelő mennyiségű magot esznek naponta. Bal oldalt az ugyancsak a díszpintyfélékhez tartozó zebrapinty alfaja az ausztrál zebrapinty került. A kontinensnyi ország 75 százalékán megtalálható, elsősorban füves területeken. Különleges tollazata miatt népszerű díszmadár. Az utolsó faj a rizspinty, ami Indonéziában őshonos. Tápláléka főként rizsből áll, így eredeti élőhelyéről szinte teljesen kiirtották, ezért sajnos veszélyeztetett faj. 400 éve tartják díszmadárként, így a legrégebb óta tartott díszpinty.   

Albán király, magyar királyné

Amet Zogolli (1895-1961) kétszer volt az 1920-as években miniszterelnök, egyszer pedig köztársasági elnök Albániában, ami alatt a balkáni ország modernizálódni kezdett. Ekkorra az olaszok katonai térnyerése egyre látványosabb volt a térségben, ami számára is sok veszélyt hordozott. 1928-ban az albánok királyává kiáltotta ki magát és mint I. Zog vagy Zogu kezdte meg uralkodói pályafutását. Az 1400-as években élt Szkander bég albán fejedelem Bécsben őrzött sisakjával akarta megkoronáztatni magát (ez a bélyegeken a portrék közt látható), de ez nem történt meg. Bár számos ellensége volt, de erős alkotmányos monarchiát hozott létre, amivel stabilizálta Albániát. Sajnos azonban a nagy világválság tönkretette az ország gazdaságát, rengetegen emigráltak külföldre, az olaszok pedig elkezdték a gazdaságot is irányítani. 1938 áprilisában vette feleségül Apponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária grófnőt (1915-2002), akinek nem kellett áttérnie a muszlim hitre, maradhatott katolikus. Geraldine apja magyar, anyja amerikai milliomos volt, házasságával pedig az európai divatlapok és társasági hírek élére került. Tiranai esküvőjükön egyik tanúja Galeazzo Ciano, Mussolini veje és az Olasz Királyság külügyminisztere volt. Egy évvel később április ötödikén megszületett egyetlen gyermekük Leka (1939-2011), aki később trónkövetelő lett. Ekkor még ők sem tudták, hogy április 7-én az olaszok megszállják, és protektorátussá nyilvánítják Albániát, nekik pedig menekülniük kell. A család hat országban élt száműzetésben, utolsóként Franciaországban. Itt halt meg I. Zogu, a család pedig Dél-Afrikába költözött. Geraldine és Leka csak a kommunista rendszerváltás után, a kilencvenes években tértek vissza hazájukba. A Fehér Rózsának becézett Geraldine és fia is Tiranában hunytak el.  A képen látható bélyegblokkot a királyi frigy alkalmából bocsátotta ki az Albán Posta 1938-ban. Azokat a külföldi bélyegeknek, amiknek van magyar vonatkozása, hungarikának hívják.

AIDS elleni világnap, 2019

December elsején van az AIDS elleni világnap, amit 1988 óta világszerte megtartanak. 1993-ban a Grönlandi Posta bocsátotta ki a képen levő, beteg sejteket szimbolizáló és az AIDS-feliratot ábrázoló bélyeget. Ez az egyetlen ilyen témájú bélyeg, amit a sziget kiadott. Az AIDS a szerzett immunhiányos tünetegyüttes rövidítése angolul. A betegséget a retrovírusok közé tartozó humán immundeficiencia-vírus, vagyis HIV-vírus okozza. Sajnálatos érdekesség, hogy a Dániához tartozó északi szigetországban is számos megbetegedést regisztrálnak huzamosabb ideje. Húsz évvel ezelőtt főként a szegényebb heteroszexuális lakosság körében jelent meg a kór, mára ez a fiatalokat is elérte, így a helyi közegészségügyi szervezetek kiemelten figyelnek minden egyes bejelentett megbetegedésre. Mára szerencsére a HIV fertőzöttség kezelhető, ha nem is gyógyítható. A bélyegen az ország neve nem csak dánul, hanem grönlandiul is. A Kalaallit Nunaat annyit tesz: a kalaallitok földje. Ők a sziget nyugati felén élő őshonos népcsoport.