Védett állatok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) bécsi központjában került 1995-ben kiadásra ez az ívsarki négyestömb, amin veszélyeztetett állatok láthatók. A felső sorba egy súlyosan veszélyeztetett faj, a keskenyszájú orrszarvú került, ami Afrika délkeleti, szavannás részein él. Egy kifejlett példány 3-3,5 méter hosszú is lehet és súlya egy tonnánál is több lehet, bár az idős hímek akár kéttonnásakra is megnőhetnek. Élettere csökkenése és az értékes szarva miatt pusztítják el őket. Mára a természetvédők inkább lefűrészelik szarvukat, hogy így ne válhassanak az orvvadászok célpontjaivá. A következő faj a csapatokban élő, Brazília középső részének erdőségeiben, de kultúrtájak közelében is megtalálható aranyaratinga. Ezt az arany és zöld színű tollazata miatt könnyen felismerhető papagájfajt 1638-ban írták le először. Státusza sebezhető, mivel élettere csökken az erdőirtások és az illegális begyűjtése miatt, de sokszor, mivel megeszik a gyümölcsöket, károkozóként kezelik és lelövik őket. (Az őslakosok pedig megeszik.) Érdekessége, hogy a fiókákat nem csak a szülők, hanem segítő egyedek is gondozzák. Az alsó sorba a veszélyeztetett karcsú tarkamajom látható, ami Kelet-Laosz és Közép-Vietnam erdőiben honos. Az egyik legszínesebb majomfaj, ami csapatokban él, nappal aktív és növényevő. Az utolsó faj egy arab bejza, ami egy, az Arab-félszigetén él egészen Dél-Irakig. A Qatar Airways légitársaság jelképe, valamint az Egyesült Arab Emírségek nemzeti állata. Egy olyan állatról van szó, ami a hetvenes évek elejére kipusztult a vadonból, de az állatkertekben és magánrezervátumokon folytatott, sikeres szaporítási programnak köszönhetően mára már csak sebezhető, állománya pedig 6-7 ezres. Ez volt az első faj, aminek ilyen sikeres volt a megmentése.  

Orvvadászok paradicsoma

A Kongói Demokratikus Köztársaság (korábbi nevén Zaire) északkeleti részén található az 1938-ban alapított Garamba Nemzeti Park, ami Afrika egyik legrégebbi nemzeti parkja. A majdnem 5000 négyzetkilométer kiterjedésű park szavannáiról, mocsaras erdeiről, füves legelőiről ismert. Rengeteg állat- és növényfaj található a területen, többek között ez az utolsó élőhelye az északi szélesszájú orrszarvúnak. 1984-ben bocsátották ki a képen látható bélyegsort, ami a park élővilágából válogat. Az első bélyegen óriás jávorantilop látható, ami a világ legnagyobb antilopfaja: a bikák elérhetik az egy tonnás súlyt is. Mellé az Afrika mellett Ázsiában is megtalálható szavannasas került. Érdekes, hogy ennél a madárfajnál a tojó nagyobb, mint a hím. A harmadik bélyegre a szervál, egy macskaféle kerül. Az egy méter hosszú macskafaj elsősorban magas füves területek lakója, hazánkban két állatkertben látható. Az alsó sorba a már említett orrszarvúfaj került. mellé az oroszlán és a varacskos disznó. A legnagyobb értékű szelvényes soron az ország térképe látható az óriástúzokkal, ami Afrika legnagyobb röpképes madara, illetve a veszélyeztetett szürkenyakú koronásdaru. A nemzeti park 1980-ban felkerült a Világörökség listájára, de az orvvadászat, illetve a határvidékén levő háborúk és a park területére menekülő ötvenezer ember miatt veszélyeztetett státuszt kapott. Több évig tartó munka után sikerült levenni a parkot a veszélyeztetett listáról, de sajnos csak rövid időre: az orvvadászat napjainkban is folyik, az elefántok száma a tizedére csökkent, az északi szélesszájú orrszarvú utolsó egyedei pedig valószínűleg kihaltak.    

A szavanna állatvilága

A TANganyika, ZAnzibár és NIAssa (Nyasszaföld) egyesüléséből 1964-ben létrejött Tanzánia Afrika keleti felén található és majdnem egész területét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, ami tulajdonképpen szavanna. Nyugati felén vulkanikus hegylánc fut végig Afrika legmagasabb pontjával, a Kilimandzsáróval. 1980-ban jelent meg ez a forgalmi bélyegsor, ami a szavanna állatait mutatja be. Az első bélyegen az ugrónyúl nevű, a nyulakkal rokonságban nem levő rágcsáló látható. 2005-ben derült ki, hogy a kelet-afrikai alfaj önálló faj és különbözik a képen látható dél-afrikai fajtól. A második bélyegre a nagyfoltú petymeg nevű kis termetű ragadozó került, amit a sávos manguszta (másik nevén zebramungó) követ. A negyedik bélyegen a méhészborz látható, majd a fokföldi szirtiborz. Ennek érdekessége, hogy egy a kis állat az elefánt és a tengeri tehenek legközelebbi rokona. Az utolsó centes bélyegre a leopárd került. A második sorban az impala, a zsiráf, az alföldi zebra és a kafferbivaly látható. Végül a harmadik sorba az oroszlán, a súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvú, az elefánt és a gepárd került.