Anyák napja másképpen

A Franciaországtól északnyugatra levő Csatorna-szigetek egyike Jersey és itt található a Durrell Vadvilágvédelmi Alapítvány és a hozzá tartozó, fajfenntartással működő állatkert, amit Gerald Durrell (1925-1995) brit természettudós, író alapított. A Jersey Posta számos alkalommal bocsátott ki a fajfenntartó intézményt népszerűsítő, állatokat ábrázoló bélyeget. A képen levő bélyegsor 1979-ben jelent meg és azért különleges, mert mindegyik bélyegen a kicsinyeivel kerültek ábrázolásra a veszélyeztetett fajok. Az elsőn a rózsás galamb látható, ami csak Mauritius szigetének bizonyos részein él. Nagyon félénk madár, ami napja nagy részét a lobkoronában tölti, így megfigyelni is nehéz. A betelepített emlősök és a hatvanas évek rendkívüli időjárása megtizedelte a fajt, 1991-re tíz vadon élő egyedet tartottak számon. A fajszaporító programoknak köszönhetően több, mint 400 egyede él már szabadon, így a madarat átsorolták a sebezhető kategóriába. Pozitív történet után egy szomorú, hiszen a mára három fajra osztott orangután élőhelye a folyamatos erdőirtások miatt állandóan csökken. A Szumátra és Borneó szigetein élő főemlős mára súlyosan veszélyeztetett állatfaj lett a számos, de közel sem elég vadvédelmi intézkedés ellenére. Hasonló helyzetben van a negyedik bélyegre került nyugati síkvidéki gorilla is, ami Közép-Nyugat-Afrikában honos. Ez a legkisebb méretű alfaj, ami a hegyvidéki erdőktől a mocsaras síkságokig megtalálható. Egyedszámát az orvvadászat, az erdőirtás és a betegségek miatt kritikusra csökkent. Az íbiszfélékhez tartozó tarvarjú egykoron gyakori faj volt Európában, de a kifejlett példányokat levadászták, tojásait pedig begyűjtötték étkezésre. Mára számos madárrezervátumot hoztak létre Európában, Törökországban és Marokkóban, hogy ezek a vonuló madarak ne haljanak ki. Több egyede él fogva tartva (kb. 2000), mint a vadonban (kb. 600), de a fajmentő program sikeres. Az Indiai-óceán déli felén található a Mauritiushoz tartozó Rodrigues-sziget. 108 négyzetkilométerén sehol máshol meg nem található állatfajok élnek, mint az utolsó bélyegre került Rodrigues-szigeti repülőkutya. A hetvenes évek trópusi ciklonjai tönkretették élőhelyüket, így majdnem kihaltak. A kilencvenes évekre sikerült stabilizálni az állományt, hetven egyedből már ezer volt, amikor 1991-ben hatalmas szélvihar pusztított a szigeten, ami megölte 80 százalékukat. Mára leginkább csak az időjárás viszontagságai fenyegetik őket, a szaporítóprogramok pedig hatékonyan működnek, így mára a veszélyeztetett kategóriába sorolták őket vissza. A bélyegeken II. Erzsébet oldalprofilja látható, aki a sziget uralkodója.

Védett állatok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) bécsi központjában került 1995-ben kiadásra ez az ívsarki négyestömb, amin veszélyeztetett állatok láthatók. A felső sorba egy súlyosan veszélyeztetett faj, a keskenyszájú orrszarvú került, ami Afrika délkeleti, szavannás részein él. Egy kifejlett példány 3-3,5 méter hosszú is lehet és súlya egy tonnánál is több lehet, bár az idős hímek akár kéttonnásakra is megnőhetnek. Élettere csökkenése és az értékes szarva miatt pusztítják el őket. Mára a természetvédők inkább lefűrészelik szarvukat, hogy így ne válhassanak az orvvadászok célpontjaivá. A következő faj a csapatokban élő, Brazília középső részének erdőségeiben, de kultúrtájak közelében is megtalálható aranyaratinga. Ezt az arany és zöld színű tollazata miatt könnyen felismerhető papagájfajt 1638-ban írták le először. Státusza sebezhető, mivel élettere csökken az erdőirtások és az illegális begyűjtése miatt, de sokszor, mivel megeszik a gyümölcsöket, károkozóként kezelik és lelövik őket. (Az őslakosok pedig megeszik.) Érdekessége, hogy a fiókákat nem csak a szülők, hanem segítő egyedek is gondozzák. Az alsó sorba a veszélyeztetett karcsú tarkamajom látható, ami Kelet-Laosz és Közép-Vietnam erdőiben honos. Az egyik legszínesebb majomfaj, ami csapatokban él, nappal aktív és növényevő. Az utolsó faj egy arab bejza, ami egy, az Arab-félszigetén él egészen Dél-Irakig. A Qatar Airways légitársaság jelképe, valamint az Egyesült Arab Emírségek nemzeti állata. Egy olyan állatról van szó, ami a hetvenes évek elejére kipusztult a vadonból, de az állatkertekben és magánrezervátumokon folytatott, sikeres szaporítási programnak köszönhetően mára már csak sebezhető, állománya pedig 6-7 ezres. Ez volt az első faj, aminek ilyen sikeres volt a megmentése.  

Mit látunk az állatkertben?

Állatkerti állatokat mutat be ez az 1972-ben kibocsátott lengyel bélyegsor. A legkisebb értéken a leggyorsabb szárazföldi emlős, a gepárd látható, mellette pedig a legmagasabb és leghosszabb nyakú emlős, a párosujjú zsiráf. Latin neve, a camelopardalis, annyit jelent: tevepárduc. Tőle jobbra a Dél-Amerikában elterjedt tokótukán látható, ami a legnagyobb tukánfaj. Erős csőrét magvak összetörésére használja. Az ember egyik legközelebbi rokona, egy emberszabású majom, a csimpánz indítja a második sort, amit a veszélyeztetett fehérkezű gibbon követ. Ez a faj Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él, de élőhelye folyamatosan szűkül. Egy ősi faj, a nílusi krokodil zárja a sort, ami a Szaharát leszámítva egész Afrikában elterjedt, még Madagaszkáron is megtalálható. Egy erszényes, az Ausztráliában honos vörös óriáskenguru került a 4 zlotyis értékre. Ez az egyik leggyakoribb és a legnagyobb kengurufaj, amelynek hímjei kilencven kilogrammosak is lehetnek. A súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigris követi, amelyet testrészeiért, csontjaiért, bundájáért vadásznak, ezért kritikusan alacsony az egyedszámuk, nem beszélve az élőhelyük csökkenéséről. Az utolsó bélyegen a Namíbiában és Dél-Angolában élő hegyi zebra látható, amely családokban él és fűvel táplálkozik.  

Állatkerti évforduló

Több évnyi tervezés után, a budapesti Városligetben, 1866. augusztus 9-én nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (akkoriban Pesti Állatkert), amely napjainkig az egyik legnépszerűbb turistalátványosság Magyarországon, a maga egymillió látogatójával évente. Megnyitásától Xantus János, neves zoológus-utazó volt az intézmény első igazgatója. Ekkor a kert 18 hektáros volt, nagyobb mint jelenleg és 500 állatot mutatott be az intézmény, elsősorban a Kárpát.medencéből. Erzsébet királyné zsiráfot ajándékozott az állatkertnek, de volt itt egy barna medve (Kristóf), aki Deák Ferenc kedvence volt. A budapesti Állatkert egyeduralkodó volt az 1950-es évekig, amikor is vidéki városokban is állatkerteket alapítottak. Ezt a blokkot 2006-ban bocsátotta ki a Magyar Posta.