Anyák napja másképpen

A Franciaországtól északnyugatra levő Csatorna-szigetek egyike Jersey és itt található a Durrell Vadvilágvédelmi Alapítvány és a hozzá tartozó, fajfenntartással működő állatkert, amit Gerald Durrell (1925-1995) brit természettudós, író alapított. A Jersey Posta számos alkalommal bocsátott ki a fajfenntartó intézményt népszerűsítő, állatokat ábrázoló bélyeget. A képen levő bélyegsor 1979-ben jelent meg és azért különleges, mert mindegyik bélyegen a kicsinyeivel kerültek ábrázolásra a veszélyeztetett fajok. Az elsőn a rózsás galamb látható, ami csak Mauritius szigetének bizonyos részein él. Nagyon félénk madár, ami napja nagy részét a lobkoronában tölti, így megfigyelni is nehéz. A betelepített emlősök és a hatvanas évek rendkívüli időjárása megtizedelte a fajt, 1991-re tíz vadon élő egyedet tartottak számon. A fajszaporító programoknak köszönhetően több, mint 400 egyede él már szabadon, így a madarat átsorolták a sebezhető kategóriába. Pozitív történet után egy szomorú, hiszen a mára három fajra osztott orangután élőhelye a folyamatos erdőirtások miatt állandóan csökken. A Szumátra és Borneó szigetein élő főemlős mára súlyosan veszélyeztetett állatfaj lett a számos, de közel sem elég vadvédelmi intézkedés ellenére. Hasonló helyzetben van a negyedik bélyegre került nyugati síkvidéki gorilla is, ami Közép-Nyugat-Afrikában honos. Ez a legkisebb méretű alfaj, ami a hegyvidéki erdőktől a mocsaras síkságokig megtalálható. Egyedszámát az orvvadászat, az erdőirtás és a betegségek miatt kritikusra csökkent. Az íbiszfélékhez tartozó tarvarjú egykoron gyakori faj volt Európában, de a kifejlett példányokat levadászták, tojásait pedig begyűjtötték étkezésre. Mára számos madárrezervátumot hoztak létre Európában, Törökországban és Marokkóban, hogy ezek a vonuló madarak ne haljanak ki. Több egyede él fogva tartva (kb. 2000), mint a vadonban (kb. 600), de a fajmentő program sikeres. Az Indiai-óceán déli felén található a Mauritiushoz tartozó Rodrigues-sziget. 108 négyzetkilométerén sehol máshol meg nem található állatfajok élnek, mint az utolsó bélyegre került Rodrigues-szigeti repülőkutya. A hetvenes évek trópusi ciklonjai tönkretették élőhelyüket, így majdnem kihaltak. A kilencvenes évekre sikerült stabilizálni az állományt, hetven egyedből már ezer volt, amikor 1991-ben hatalmas szélvihar pusztított a szigeten, ami megölte 80 százalékukat. Mára leginkább csak az időjárás viszontagságai fenyegetik őket, a szaporítóprogramok pedig hatékonyan működnek, így mára a veszélyeztetett kategóriába sorolták őket vissza. A bélyegeken II. Erzsébet oldalprofilja látható, aki a sziget uralkodója.

Állatok Jerseyről

Gerald Durrell (1925-1995) brit író (Családom és egyéb állatfajták) és zoológus 1963-ban alapította a mára a nevét viselő Jersey Vadvédelmi Alapítványt, hogy veszélyeztetett fajokat szaporítsanak, majd helyezzenek vissza eredeti élőhelyükre. Az alapítvány központja a Csatorna-szigetek egyikén, Jerseyn található, ahol Durrell először 1959-ben vadasparkot hozott létre. Mára a parknak évente 170 ezer látogatója van és nagyjából 130 faj 1400 egyede látható. A képen levő bélyegsort a Jersey Posta bocsátotta ki 1972-ben, jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje látható. A bélyegeken levő állatok mind tenyésztési és újratelepítési programok részei voltak, úgy, mint a legkisebb értékre került leggyorsabb szárazföldi emlős, a gepárd. Mára ez a ragadozó nem veszélyeztetett, mivel sikerült megóvni élőhelyét, továbbá olyan helyekre is visszatelepíteni, ahonnan kihalt. A súlyosan veszélyeztetett Bali-seregély a következő faj, ami csak az Indonéziához tartozó Bali szigetén él. A madár élőhelyének lecsökkenése okozta szinte teljes kipusztulását, így mára csak 100 egyedet tartanak számon, annak ellenére, hogy állatkertekben több él ennél. Az Andok az otthona a pápaszemes medvének, ami elsősorban növényekkel, gyümölcsökkel és kisebb állatokkal táplálkozik. A klímaváltozás, élőhelyének csökkenése és vadászata a kihalás szélére sorolta ezt a fajt, ami az egyetlen medvefaj Dél-Amerikában. A leghíresebb pápaszemes medve Paddington, amit rajzfilmekből és játékfilmekből ismerhetünk. Az utolsó bélyegre a tuatara vagy hidasgyík került. Ez az Új-Zélandon élő, 75 centiméter hosszúságú gyíkfaj egy igazi őskövület, ami a dinoszauruszok idejében is élt. Külsőleg olyan mint egy gyík, de belső felépítésében ősállatra hasonlít: többek közt a legősibb szívfelépítése van az összes hüllő közül, nincs külső hallójárata és van fejtetői szeme, amit pontosan nem tudni mire használ.

Virágok a tengerpartról

1995-ben mutatták be a Franciaország és Anglia közt levő Csatorna-szigetekhez tartozó Jerseyn ezt a bélyegsort, ami a vadvirágok megőrzésére hívja fel a figyelmet. A sziget brit koronafüggőség, ezért látható rajta II. Erzsébet brit uralkodó oldalportréja. Az első bélyegen a hamvas hanga látható, ami Nyugat- és Közép-Európa területén él. Több, nemesített fajtája van, amik népszerűek a kertépítők körében. A következő növény egy habszegfű faj, ami a tengerpartokra jellemző, illetve a szuharfélékhez tartozó Tuberaria guttata, ami a mediterrán térségben, valamint Walesben és Írországban él. A növény évelő, a szirmok pedig a teljes kinyílás után pár órával lehullanak. A felső sor negyedik bélyegre, az ólomgyökér vagy kékgyökérfélékhez tartozó istácfaj (Armeria maritima), ami kedveli a száraz, sós, szikes talajt, illetve a talajban levő magas réztartalmat. Az utolsó bélyegre a harangvirágfélék egyik faja, a Jasione montana került, ami sziklás területen nő. A második sort az apró vagy mezei szulák indítja, ami közismert gyomnövény és alig ismert gyógynövény, az Egyesült Államokban pedig inváziós növénynek számít. Mellette a bükkönyformákhoz tartozó faj (Lotus corniculatus) látható, ami Nyugat-Európában gyakori takarmánynövény. A faj Európa nyugati felén és Észak-Afrikában is megtalálható. Bár Európa legtöbb tengerpartján megtalálható a tengerparti iringó, sok helyen kipusztulóban van, ezért védett növény. A Magyarországon is megtalálható kis ezerjófű nevű gyógynövény a következő bélyegre került faj. Ennek több hazai neve is van, például a százforintos földepe, hideglelésfű vagy a tüzes ember virágja. Étvágyfokozó, vértisztító hatású és gyomorfájdalom ellen használt növény, amit az ókor óta használnak. Az utolsó bélyegre pedig a törpe árvácska került, aminek latin neve (Viola kitaibeliana) Kitaibel Pál (1757-1817) magyar botanikusra utal.  

Karácsonyi növényeink

Karácsony alkalmából bocsátotta ki 1999-ben Jersey szigete ezt a bélyegsort, amin a karácsonyi ünnepkörhöz köthető növények láthatók. Mindegyik bélyeg közepére az eredetileg Közép-Amerikából származó mikulásvirág került, továbbá négy különböző növény. A bal felső bélyegen a fehér fagyöngy nevű, félélősködő örökzöld látható. Elsősorban a fűzfa, almafa, nyárfa és akácfa a gazdanövénye, amiknek lombjában él. A 60-100 centiméter átmérőjű növény Európában honos, Észak-Amerikában egy rokonát használják karácsonyi díszítésre. Mellette a Dél- és Nyugat-Európából származó közönséges magyal került. Szúrós levelei miatt gyakran ültetik sövényként, piros bogyói miatt pedig dísznövényként. Virága sok nektárt termel, bogyója mérgező. Az alsó sorba a Glacier fantázianevű, tarka levelű borostyánfajta került. Örökzöld cserje, ami akár 20-30 méteres magasságba is felkúszik, ezért gyakran látható házak és fák oldalán. Gyógynövény, rendkívül erős hatóanyagokkal, ezért házilag tilos használni. Az utolsó növény az ugyancsak mérgező fekete hunyor. Tél közepén nyílik, ezért kedvelt kerti virág többféle nemesített változattal. Angol jelzője, a Christmas (karácsony) onnan származik, hogy a legenda szerint egy szegény lány, aki nem tudott ajándékot adni a betlehemi kisdednek elsírta magát és könnyéből sarjadt a virág karácsonykor. Bár a középkorban a gonosz elűzésére és az állatok megáldására használták, úgy vélték a boszorkányok főzeteikben használják és láthatatlanná teszi őket.

Az állatok védelméért

A Csatorna-szigetek legnagyobbikán, Jerseyn működik az 1963-ban Gerald Durrell (1925-1995) angol természettudós és író által alapított Durrell Vadvilágvédelmi Alapítvány és a hozzátartozó állatkert. Az Alapítvány célja a veszélyeztetett fajok megmentése. Ezek közül válogat ez az 1997-es bélyegsor. A bélyegek bal felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje, a jobb alsó sarokban pedig az Alapítvány jelképe, a dodó látható. Az első bélyegre a mallorcai korongnyelvűbéka került, amit 1977-ben azonosítottak először kövületek alapján. Két évvel később néhány sziklás patakparton találtak élő egyedeket, és ezeket kezdték el szaporítani Jerseyn, aminek köszönhetően a faj már csak sebezhető státuszú. A Madagaszkáron őshonos véznaujjú maki követi, amit sokáig hosszú metszőfogai miatt rágcsálónak hittek. Középső ujja meghosszabbodott, ezt kopogtat a fák törzsén, és ha hallja, hogy üreg van mögötte, fogaival megbontja a kérget, majd ujjával kiszedi, és elfogyasztja a lárvát. Az őslakos hiedelmek szerint, ha valaki megöli e faj egy példányát, meghal egy éven belül. Emiatt a kihalás szélére sodorták a makikat. A mauritiusi sándorpapagáj látható az első sor utolsó bélyegén. A nyolcvanas évek elején nagyjából tíz madarat tartottak számon, de a sikeres fajmentő programnak köszönhetően ez a szám mára 300. India keleti, Asszám államában található a törpedisznó, ami súlyosan veszélyeztetett faj. 55-71 centiméter hosszú és 20-30 centiméter magas a legkisebb disznóféle. A következő a karibi Saint Lucia szigetén élő ostorosfarkú gyík, ami a különböző betelepített fajok (patkány, disznó) miatt került a kipusztulás szélére. Mára három, az előbb említett állatoktól megtisztított kis szigeten élnek. Az utolsó bélyegre a Madagaszkár nyugati tengerpartján élő Bernier-réce került. Ezt a barna tollazatú madarat Jersey-n sikerült először szaporítani, mára pedig több állatkert is részt vesz a fajmentésben, így van remény arra, hogy fennmarad.  

Nemes gyász

Tizenkét évvel ezelőtt, a mai napon hunyt el Erzsébet brit királyné, VI. György brit király felesége és II. Erzsébet brit királynő és Margit hercegnő anyja. Erzsébet a Bowes-Lyon skót nemesi családban született, apja Strathmore és Kinghorne earlje volt, anyja pedig egy köztiszteletnek örvendő család gyermeke. Házasságukból tíz gyermek született, Erzsébet volt a kilencedik. 1923-ban ment hozzá Albert yorki herceghez, V. György brit király és Mária királyné másodszülött gyermekéhez, aki bátyja, VIII. Eduárd 1937-es lemondása után VI. György néven lett brit uralkodó. Erzsébet a kezdetektől fogva számos ügyet felkarolt, ezért hamar a brit nép közkedvelt személye lett. Népszerűsége tovább nőtt, amikor a második világháború során nem hagyta el családjával Londont és folyamatosan védte a brit érdekeket. Hitler ekkor azt mondta róla, hogy ő Európa legveszélyesebb nője. Erzsébet tevékenyen részt vállalt a háború végét követő újjáépítésben is, illetve évtizedeken keresztül kísérte férjét annak diplomáciai útjaira. Férje hirtelen 1952-es, és anyósa 1953-as halálát követően ő lett a brit királyi család családfője. Erzsébet egészen 101 évesen bekövetkezett haláláig aktív és népszerű tagja maradt a királyi családnak, még akkor is, amikor annak népszerűsége csökkent. Halálát követően bocsátották ki a képen látható bélyeget a Csatorna-szigetek egyikén, Guernseyn, amire az erő, méltóság és nevetés szavak vannak írva.

Gázt neki!

Jersey a legnagyobb a Csatorna-szigetek közül, ami a La Manche csatornában található. Jersey a brit Korona tulajdona és függősége, de nem tagja sem az Egyesült Királyságnak, sem az Európai Uniónak. A sziget egyik legjelentősebb bevétele a turizmusból származik. Sok ezer látogatót vonz az 1947 óta megrendezett Jersey Motor Festival nevű veterán autók versenye, amin idén 1978 előtti autók és 1980 előtt gyártott motorok indulhatnak. Hat klasszikus autó került erre a 2005-ös bélyegsorra. Az első az MG autógyár kemény tetős MGB GT típusa, amit 1965-1980 között gyártottak és ami a kétajtós kupék egyik legnépszerűbb típusa lett. Mellette a számos autóversenyt nyert, 1961-2000 közt gyártott, legendás Mini Cooper. A sort a franciák egyik klasszikus karosszériájú autója, az első kerék meghajtású, négyajtós Citroen DS zárja. Az autót 1955-1975 között készült, és Flaminio Bertoni (1903-1964) ipari tervező és szobrász, valamint André Lefebvre (1894-1964) francia autómérnök tervezte. Több felmérés szerint minden idők legszebb autója. A második sort a Jaguar E-Type 1961-1975 időszakában gyártott típusa indítja. A futurisztikus sportkocsi meghatározza a hatvanas évek stílusát, és úgy, mint a Citroen, ezt is az egyik legstílusosabb autónak tartják. A Volkswagen Bogár is legendás gépjármű. Majdnem 22 milliót adtak el belőle 1938-2003 között, amivel minden gépjármű-eladási rekordot megdöntött. A Bogár név először a New York Times hasábjain jelent meg először, majd ráragadt a típusra. Az autó a popkultúra és a történelem meghatározó alkotása. Az utolsó bélyegre James Bond autója, az Aston Martin DB5 luxusautó került. A DB rövidítés Sir David Brown (1904-1993) az Aston Martin autógyár ügyvezetőjének nevére utal. Ez az autó napjainkra a klasszikus eleganciával kevert lazaságot képviseli.