Földtani kincseink

Magyarország területén talált őskori maradványokból mutat be hármat a képen látható bélyegsor és blokk, amit 2016-ban adott ki a Magyar Posta. A  Nógrád megye északi felén található Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület az ősi Paratethys-tenger partján fekszik, így nem csak szárazföldi ősállatok és növények maradványait, de tengeri fajokéit is megcsodálhatja a látogató. 17 millió évvel ezelőtt egy vulkánkitörés pusztította el ezt a vidéket, de közben konzervált számos élőlényt is. Ilyen a bélyegen látható, a babérfélékhez tartozó Daphnogene polymorpha nevű nővény. A bélyegeket tervező Székely Kálmán az eredeti környezetükbe illesztette be a kiemelt maradványokat. A nagyobb értékű bélyegen az Óbuda területén talált Raskya vetusta nevű növény látható, ami M. Rásky Klára (1908-1971) paleobotanikusnak, azaz ősnövénykutatónak állít emléket. A képen látható növény maradványa nagyjából 30 millió éves. Ekkoriban ezen a területen szubtrópusi fajok éltek, ez látható a bélyegkép hátterén is. A bélyegblokkra pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrány egyik lignitbányájában, 60 méteres mélységben megtalált mocsári cédrus került. A 2007-es felfedezés világszenzáció volt, mert 16 törzset is találtak. Ezek a 7-8 millió éve élt, valószínűleg 30-40 méter magas fák egy iszaplavina vagy homokvihar következtében pusztulhattak el. 6 méter magasságban konzerválódtak, így ezek a csonkok a korábban említett ipolytarnóci múzeumban lettek kiállítva.   

Óvjuk, védjük

A természet- és tájvédelem fontosságát hangsúlyozandó bocsátotta ki az Amerikai Posta 1981-ben a képen látható bélyegsort. A négyestömbön négy különböző élőhely kerül bemutatásra: a felső sorban a mocsarak és a préri, az alsó sorban a hegyvidék és erdőségek. A jobb felső sarokban egy királygém került, aminek több alfaja is van. Ez a főként hallal táplálkozó madár az egész Egyesült Államok területén megtalálható, a Kanadában élő állomány télen Közép-Amerikába vonul. Az amerikai borz az USA délkeleti részén kívül mindenhol megtalálható, ahol nagyobb nyílt, füves terület található. Mindenevő, ami a párzási időszakon kívül magányosan él. Hasonlóan mindenevő az alsó sorban levő  grizzly medve is, ami a barna medve egyik alfaja. Észak-Amerika szinte teljes nyugati részén megtalálható volt, mára viszont inkább nemzeti parkokban és nemzeti erdőségekben található. Bár a hetvenes években veszélyeztetett állat volt, a megóvásukra indított programoknak köszönhetően viszont már nem azok. A galléros császármadár egy fácánféle, ami az Appalache-hegységtől nyugatra található egészen Alaszkáig. Sűrű erők lakója, a talajon élnek, táplálékukat pedig a faleveleket kotorászva találják meg, vagy hajtásokat és leveleket csipegetnek. A faj Pennsylvania amerikai szövetségi állam hivatalos madara is.

Egy máltai festő

Giuseppe Cali Málta fővárosában, Vallettában született és Nápolyban folytatta művészeti tanulmányait. A Szépművészeti Akadémia elvégzése után visszatért a mediterrán szigetországba, ahol az egyik legjelentősebb festőművésszé vált. Számos alkotása maradt fenn, sőt majdnem, minden jelentősebb templomban megtalálható egy alkotása. Mivel számos témájú képet festett, az „ördög ecsettel" becenevet kapta. Fia, Ramiro Cali (1881-1945) ugyancsak festőművész lett. Cali születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Máltai Posta. A legnagyobb értékű bélyegen a mester önarcképe látható. 

40 éve újra itt

1978. január ötödikén került vissza Magyarországra a Szent Korona, amit 1945-ben már Ausztriából vittek az Egyesült Államokba. 1953-ig nyolc helyen őrizték Európa egyik legépebben megmaradt beavatási koronáját, majd ettől kezdve a Kentucky államban levő Fort Knox katonai támaszpontra került. A különleges küldeményt Jimmy Carter amerikai elnök külügyminisztere, Cyrus Vance adta át a január 6-án a Parlamentben a koronázási jelvényekkel együtt. Mindezeket nem a kormány, hanem a magyar nép kapta vissza, sőt, Kádár János pártfőtitkárt megkérték, hogy ne legyen jelen az ünnepségen. Érdekesség, hogy a koronát csak ezt követően kezdték el tudományosan vizsgálni és a mai napig egyik elmélet sem száz százalékosan bizonyított, azaz nem tudni pontosan mikor készült, és hogy ki fején volt először. A képen látható bélyegblokkot 2001-ben, a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta. A blokk értéke dátum is egyben, a bal szélen pedig azon települések listája olvasható, ahol a koronát valaha őrizték. A korona dombornyomással készült, 23 karátos aranyfólia felhasználásával. UV-fényhez tartva a megkoronázott magyar királyok nevei tűnnek elő, hagyományos fényben pedig a bal felső sarokban olvashatóvá válik a „POSTA" szó. 

Olimpiára hangolódva

Egy hónap múlva kezdődnek a XXIII. téli olimpiai játékok Dél-Koreában, erre készülve választottam a mai bélyegsort. Ezt 1994-ben bocsátotta ki a Magyar Posta a norvég Lillehammerben megrendezett játékok alkalmából. A majdnem 30 ezres város 1988-ban kapta meg a XVII. játékok rendezési jogát. Az akkori rekordnak számító 67 ország vett részt a sporteseményen, melyek közül 15 új résztvevő volt. (Külön indultak a szovjet utódállamok, Csehország és Szlovákia, 34 év után először indult a Dél-Afrikai Köztársaság, ami politikai okok miatt volt eltiltva, de ekkor indult először téli játékokon a trópusi Amerikai Szamoa. A magyar csapat 16 főből állt és Bónis Attila alpesisíző volt a zászlóvivő. Összesen 61 versenyszámot teljesítettek a sportolók, végül az összesített éremtáblázaton Norvégia nyert 26 éremmel, bár Oroszországnak egyel több aranyérme lett, így ők kerültek első helyre. A magyar sportolók 18 versenyszámban indultak, de sem pontot, sem érmet nem szereztek. Az olimpiai rendezvényhelyszínek többje is a mai napig használt, a Haakons Hall nevű, 11500 fő befogadására képes jégkorongcsarnok többek között konferenciaépület és koncertterem lett. A bélyegeken egy síző és két jégkorongozó, valamint a játékok hivatalos, északi fényt jelképező logója látható.  

Télvíz idejére

A Brit Posta a négy évszakról külön bocsátott ki bélyegsort; a képen a telet bemutató, 1992-es sor látható. Mindegyik bélyegre egy állatfaj és egy Egyesült Királyságbeli tájegység került. Az elsőn egy dámvad látható a 180 négyzetkilométernyi, felszabdalt részekből álló skót erdőségben, amit egy vadnyúl követ az Anglia északkeleti felén levő yorkshire-i lápréten. Ez a majdnem másfél ezer négyzetkilométeres terület 1952 óta nemzeti park. A vörös róka zárja az első sort, ami a Fens nevű, Kelet-Angliában levő, évszázadokkal ezelőtt lecsapolt mocsárvidékre került. A tájegység 3900 négyzetkilométeres, de csak kis részben maradt meg eredeti formájában. A kiszárított részeket mezőgazdasági területként használják. A második sort a hazánkban is megtalálható szőlőrigó indítja, ami Észak-Európában és Ázsia északi részén fészkel, a telet pedig Észak-Afrikában, valamint a Kaszpi-tenger vidékén tölti. Magyarországon leginkább ősszel látható, amikor vonulása során megpihen, gyakorta más madárfajokkal közös rajokban. A bélyegen a Londont körülvevő 8-10 megye, összefoglaló nevén home counties (hazai megyék, többek közt Kent, Surrey, Sussex, Essex) egyikében látható. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen walesi hegyi birkák láthatók Snowdoniában, ami a Wales északnyugati felén levő hegyvidék neve. (A terület 1951 óta nemzeti park.) A képen levő birkafajtának köszönhetően jött létre a walesi gyapjúipar, de az 1800-as évek végéig húsáért is tartották. A brit bélyegek az egyetlenek, ahol az ország neve nincs feltüntetve, csak az uralkodó profilképe látható rajtuk.