Légitársaság a Csendes-óceánon

Kiribati egy 33 korallszigetből álló ország a Csendes-óceán közepén, ami 1979 óta független. Az apró szigetek összterülete 800 négyzetkilométer, viszont 3,5 millió négyzetkilométeren terülnek el, ami azt jelenti, hogy csak hajóval vagy repülővel lehet országon belül utazni. 21 szigete lakott és pár szigetnek van reptere, így nem meglepő, hogy a kis országnak saját légitársasága is van. A tengerszint-emelkedés miatt a tudósok úgy gondolják Kiribati lesz az első ország, ami eltűnik. Az 1977-ben alapított Air Tungaru volt Kiribati első hivatalos légitársasága, ami 16 belföldi és két külföldi járatot üzemeltetett. Az országban 17 szigetnek van 18 reptere, amelyek közül az egyik az ország fővárosában, Tarawában levő nemzetközi repülőtér. A két külföldi járat úti célja az amerikai Hawaii államban levő Honolulu és a Kiribatitól délre levő Tuvalu fővárosa volt. A képen levő bélyegeket 1982-ben adta ki a Kiribati Posta és az Air Tungaru négy repülőgép-típusát mutatja be a sor. Az elsőn a brit de Havilland repülőgépgyár  DH.144 Heron típusú gépe látható, ami népszerű típus volt különböző szigetországok légiközlekedésében. 2 fős személyzet mellett 14 utast tudott szállítani. A következő bélyegre a 17 fős utasterű Britten-Norman gyár Trislander gépe került, amit 1970-1980 közt gyártottak. A katonai repülőiről híres CASA spanyol repülőgépgyár készítette a 212 Aviocar típust, ami a harmadik képen látható. 26 utast tudott szállítani az egyébként Indonéziába és az Egyesült Államokba legtöbbet eladott repülő. A legnagyobb értékű bélyegen a légitársaság legnagyobb repülőjét, egy Boeing 727-est ábrázolja. Maximum 155 embert tudott szállítani ez a kizárólag nemzetközi utakra szolgáló repülő. Az Air Tungaru 1994-ig üzemelt, szerepét pedig az Air Kiribati vette át. A bélyegek jobb felső sarkában az ország címere látható.   

Egy régi lebélyegzés

A bélyeggyűjtés nagyon sokféle gyűjtési területet ölel fel, így egy rendkívül sokszínű hobbiról van szó. Vannak gyűjtők, akik csak lebélyegzéseket gyűjtenek, azaz olyan bélyegeket, amin látványos bélyegzőlenyomat van. Fontos, a lenyomat minősége, azaz hogy olvasható és tiszta legyen. Vannak, amikor ezeket elkezdik kijavítani, de ez értékcsökkenéshez vezet, sőt hamisításnak is minősülhet. létezik bélyegzéskatalógus, amiben a postabélyegzők típusait gyűjtik össze, használati időtartam, helyszín, alkalmi szöveg vagy egyéb más szempontok szerint. Izgalmas minél kisebb településekről, összeolvadt, azaz mára nem önálló településekről lebélyegzést találni. A trianoni békeszerződés miatt, 1920-tól rengeteg, korábban a Magyar Királysághoz tartozó települést csatoltak a szomszéd országokhoz, így ezek lebélyegzéseit gyűjteni is egy opció. A legkorábbról fennmaradt magyar postabélyegző 1752-es, a helyszínt és a dátumot rendszeresítő, egységes postabélyegzők 1847 óta vannak forgalomban. A képen levő, 10 filléres, hivatalosan rózsakármin színű turul bélyegre 1908. február 13-án került a bélyegző a  Győr-Moson-Sopron megyében levő, a pannonhalmi járásban található Veszprémvarsányban. A korábban Veszprém megyéhez tartozó település 2002-ben, öt másik településsel együtt Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott.  

A tehénantilopról

 

A Szaharától délre, Afrika füves vagy erdős szavannáin él a vörös tehénantilop, aminek nyolc elkülöníthető alfaja van. Ezek a nagy testű, akár 2,5 méteres hosszúságra is megnövő, másfél mázsás állatok csordákban élnek. A homokszínűtől a rozsdabarnáig terjed szőrzetének színe, szarva pedig elérheti a hetven centimétert is, amit a bikák területvédéskor kezdenek használni. Fejlett érzékszervei vannak, így a nappal aktív állat könnyen felfigyel a ragadozók közeledtére. A képen levő négyescsíkot a Mozambiki Posta bocsátotta ki 1991-ben és egy délkelet-afrikai alfajt, a Lichtenstein-tehénantilopot ábrázolja. Ez az átlagban 150 kilós, 1,2 méteres marmagasságú antilop nem csak szavannákon, de ártéri síkságokon is honos. Nevét Martin Lichtenstein (1780-1857) német zoológusról kapta, akit többek közt a Berlini Állatkert alapítójaként ismerhetünk. A csordát a hím vezeti és nem szokott 10 egyednél többől állni. Szarvával jelöli ki területét és termeszvárakra mászik, ahonnan a terepet figyeli. Október és január között van a párzási időszak, amit nyolc hónap vemhességi idő követ. Ez után születik egy borjú amik 2,5 évig is anyukkal maradnak. Az előbb említett képességek esetében ennek az alfajnak nagyon jó a látása, de rossz a szaglása. A képen levő bélyegek a Természetvédelmi Világalappal (WWF) történő együttműködésben jelentek meg, ezért is látható logójuk a bal felső sarokban.    

A legismertebb brit bélyeg

A forgalmi bélyegek nem különleges rendeltetésű, általános bérmentesítésre szolgáló, nagy mennyiségben kibocsátott bélyegek. Az emberek nagy része ezekre a bélyegekre emlékszik leginkább, hiszen sokszor éveken át tömegével vannak jelen. II. Erzsébetet 1952-ben koronázták meg, ekkor került rá uralkodóként bélyegekre. Dorothy Wilding (1893-1976) fényképész fotójából készült a Wilding-sornak nevezett, 1952-1971 között kibocsátott bélyegsor, ami az első forgalmi sor volt Erzsébettel. A hatvanas években a Brit Királyi Posta és a Királyi Pénzverde változtatni akart az uralkodó bélyegeken és érméken levő portréin. 1966-ban, egy nyilvános pályázatot követően, több átalakítás után, II. Erzsébet hagyta jóvá Arnold Machin (1911-1999) brit szobrász 1964-es domborművét, hogy az a következő év júniusában 4d, azaz 4 penny értékkel hivatalosan is megjelenjen. (A királynő kérte, hogy a ruhájának gallérja látszódjon.) 1967-től fogva indult útjára a Machin-sor (ejtsd mejcsin), amin minden idők legtöbbet reprodukált műalkotása látható és ami valószínűleg a legismertebb bélyeg a világon. Ezidáig legalább 320 milliárd Machin-bélyeg került kibocsátásra, amelyek apróbb dolgokban különböznek, de a lényeg ugyanaz: egyszínű bélyeg a királynő oldalportréjával, rajta a koronázáskor viselt gyémánt diadémmal és az értékkel. Az előbb említett különbözőségek lehetnek foszforcsík miatt, helyi motívum (skót, walesi, észak-ír) miatt, fognál levő kihagyás miatt, de a bélyeg a maga egyszerűségében jelképezi az Egyesült Királyságot és II. Erzsébetet. Mára a Machin-bélyegeknek önálló katalógusuk van, hiszen több, mint ötven éve bocsátják ki őket. Három alkalommal került szóba a bélyegkép lecserélése, és bár II. Erzsébet is látta a terveket, mindig ennél maradt. (A pénzérméken 1984-ben lecserélték őket.) A kibocsátás ötvenedik évfordulójára Machinról is megjelent bélyeg két újabb Machin-sorba tartozó bélyeggel. A képen levő bélyegek 1970-1998 közt kerültek kibocsátásra.   

Az autizmus emléknapjára

2008 óta tartják meg az autizmussal élők világnapját, ami az ENSZ hét egészségüggyel kapcsolatos világnapjának egyike. Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, aminek számos különböző formája van, amit spektrumzavarnak hívnak. Az autizmus elsősorban viselkedés mintákban, kommunikációs képességekben és hiányos szociális készségekben mutatkozik meg, de egyéb más módjai is lehetnek. Az ENSZ New York-i központjában bocsátották ki 2012-ben a képen levő bélyegsort, ami egy figyelemfelkeltő kampány része volt. A bélyegeket levő képeket egy pályázat keretében választották ki, ahova autista művészek jelentkezhettek. Kétszáz pályaműből válogatták ki azokat, amik aztán az ENSZ három központjában (New York, Bécs, Genf) jelentek meg. Eközben az ENSZ minden évben más témát választ, ami köré rendezvényeket szervez. 2020-ban a Felnőtté válás időszaka volt a hivatalos téma címe.Ezen felül, 2007 óta viszont az autista büszkeség nemzetközi napja is egy emléknap június 18-án, ami elsősorban az autizmussal élők helyzetének bemutatására helyezi a hangsúlyt. A fő cél, hogy az emberek befogadóbbak legyenek és jobban megértsék autista embertársaikat. Az emléknap színe a kék, így számos középületet festenek meg ezen a napon kékkel, vagy ilyen szalagot tűznek ki magukra az emberek.

Sarolta, a hercegnő

A Karib-tenger délkeleti felén található St. Vincent és a Grenadine-szigetek nevű ország, ami a legnagyobb szigetről és a tőle délre fekvő kisebb szigetcsoportból áll. Az 1979-ben az Egyesült Királyságtól függetlenné vált ország érdekessége, hogy nem csak az egész ország, de a Grenadine-szigetek lakott szigetei önállóan is bocsátanak ki bélyeget.Öt szigetről van szó, melyek között van a képen levő bélyegblokkot kiadó Mayreau is. Az ötből a legkisebb területű, mindösszesen 1,2 négyzetkilométeres szigeten egy közel 300 fős település található, aminek nincs hivatalos neve. A bélyegeladás világszerte jó üzlet, így nem meglepő, hogy Mayreau 2006-ban csatlakozott a kibocsátók közé. A bélyegblokkot Sarolta cambridge-i hercegnő születésének alkalmából adták ki és négy, a brit királyi családot ábrázoló fotó látható rajta. A 2015-ben kiadott blokk első bélyegén II. Erzsébet látható kisbabaként szüleivel, a később VI. Györggyel és Erzsébet királynéval. A második bélyegre pedig II. Erzsébet elsőszülöttjével, Károly herceggel került. Őket követi Károly és Diána hercegné Vilmossal, aki jelenleg második a trónöröklési rend szerint. Végül Vilmos és felesége Katalin hercegné látható Saroltával, akinek egy bátyja és egy öccse van.

Karikatúrák Csehszlovákiából

Adolf Hoffmeister (1902-1973) elképesztő alakja a cseh kulturális életnek: ügyvéd volt, író és költő, díszlettervező és karikaturista, sőt világutazó, aki baloldali nézetei miatt Franciaországba, majd onnan az Egyesült Államokba menekült a második világháború előestéjén. A háború után tért vissza Csehszlovákiába, ahol hazáját képviselte az UNESCO-ban és a Nemzetközi PEN Clubban, sőt Franciaországba akkreditált nagykövet is volt. Számos művészeti ágban jeleskedett, így nem meglepő, hogy a képen levő, 1968-as bélyegek karikatúráival jelentek meg. A Csehszlovák UNESCO Bizottságot hivatott bemutatni a bélyegsor, világszerte ismert művészekkel. Az elsőn az irodalmi Nobel-díjas Ernest Hemingway amerikai író látható, akit Karel Capek a huszadik század egyik legjelentősebb cseh írója követ, konkrétan utalva Nehéz a kertész élete című regényére. A sort végül George Bernard Shaw Nobel-díjas brit drámaíró zárja. Az idős Makszim Gorkij orosz író indítja a második sort, majd Pablo Picasso spanyol képzőművész oldalportréját láthatjuk. A sor legkevésbé ismert alakja Yokohama Taikan japán festőművész, aki a világháború előtti időszak egyik legjelentősebb művésze volt. Az utolsó bélyegre a kötéltáncoló Charlie Chaplin brit színész került. Mindegyik bélyeg érdekessége, hogy a Hoffmeisterre utaló AH68 olvasható rajtuk.     

Trianon 100

A Párizs melletti Versailles-ben levő, Nagy-Trianon kastélyban aláírt békeszerződés századik évfordulója alkalmából hét bélyeget látunk, amelyek bélyegzői olyan településeket jelölnek, amik a békeszerződésben foglalt határátszabások miatt már nem Magyarországon vannak. Kosztolányi Dezső (1885-1936) szülővárosa Szabadka, ami Szerbia része, és a vajdasági magyarság egyik kulturális és oktatási központja. A második bélyegzőn Csetnek olvasható, ami Aggtelektől 27 kilométerre északra fekszik, Szlovákiában. Ebben a községben született Madarász Viktor (1830-1917) az egyik legjelentősebb magyar festőművész. Nagyszentmiklós Torontál vármegye része volt, mára Románia nyugati szegletében található. Itt született többek közt Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, és itt találták meg azt a 23 darabból álló, lenyűgöző kincsegyüttest, ami az avar korból származik és ami Bécsben látható. Gömör és Kishont vármegyében volt Dobsina, ami mára ugyancsak szlovákiai kisváros. Leginkább a területén levő jégbarlangjáról híres, ami a Világörökség része. Ugyanebben a megyében volt Jolsva is, ami más felvidéki településekhez hasonlóan bányászati központ volt. Bihardiószeg a magyar határtól öt kilométerre fekszik Romániában. Az 1910-es népszámláláskor a Bihar vármegyei település lakosságának 98 százaléka vallotta magát magyarnak. Az alsó sorban levő Ada is a Vajdaságban található település, ahol Sterbik Árpád (1979-) kézilabdázó, a Fotex Veszprém, a Ciudad Real és a Barcelona kapusa kezdte pályafutását. Mindegyik bélyegző 1889/1898-as, ötkrajcáros bélyegen látható, ami akkoriban egy normál levél feladásának díja volt. Különleges gyűjtési terület a bélyegzők alapján összegyűjteni a magyar és egykori magyar településeket.