Egy kínai tiszt élete

Csu Te (1886-1976) kínai tábornok, forradalmár és a Kínai Kommunista Párt egyik prominens személyének emlékére bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Kínai Posta 1977-ben. Szegény, Kína középső részén élő (szecsuáni) családban született, de kilenc évesen örökbe fogadta egy gazdag nagybácsi. Neki köszönhetően került a Kunmingban levő katonai akadémiára, amit két szakaszban végzett el (először köztisztviselő és tornatanár lett, de modern nézetei miatt elbocsátották), ami alatt belépett a Császári Hadseregbe és egy akkor még titkos köztársasági politikai mozgalomba. 1911-ben, a kínai forradalom évében fejezte be az akadémiát és tagja lett egy, a köztársaságot támogató hadúr hadseregébe. A hadúr 1916-os halála után ő maga is az lett, kisebb megszakításokkal egészen 1922-ig, amikorra megismerkedett a kommunista tanokkal. 1922-1925 között Németországban tanult, ahonnan politikai tüntetésekben való részvétele miatt kitiltották, majd a Szovjetunióba ment tanulni. 1926-ban tért vissza Kínába, ahol egyre inkább a kommunista hadurakat támogatta. Az 1927-1936 között zajló kínai polgárháború elején (1928-ban) tízezer emberével Mao Ce-tung későbbi kínai teljhatalmú vezető táborához csatlakozott és létrehozta a Vörös Hadsereget, a későbbi Kínai Népi Felszabadító Hadsereget. Ettől kezdve a két vezető elválaszthatatlan volt.  Az 1937-1945 közt levő második kínai-japán háborúban a kínai csapatok főparancsnoka volt, 1955-ben pedig még mindig a hadsereg tíz legmagasabb rangú tisztje közé tartozott. Ezt követően kapcsolata Maóval feszültté vált és több tisztségétől meg is fosztották. 1975. januárjától másfél éven át (haláláig) az ország elnöki teendőit is ellátta. 1996-ban szülővárosában felavatták szobrát és otthonát Nemzeti Hazafias Oktatási Központtá nyilvánították. A bélyegek érdekessége, hogy alul a megjelenési dátum mellett olvasható, hogy hányadik az évi bélyegsorról van szó, az hány darabból áll és hányadik bélyeg a sorban.    

A holokauszt emlékére

1944. április 16-án kezdtek el a náci német megszállókkal együttműködő magyar hatóságok gettókat és gyűjtőtáborokat felállítani a zsidó lakosságnak. Ezek először Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon létesültek, ahol nagy számban éltek zsidók, aztán szisztematikusan kiterjedtek az egész ország területére. (Voltak olyan nagyobb települések, ahol a lakosság több mint egyharmada zsidó volt, sokan évszázadok óta ott élők, sokan újonnan betelepültek.) Abban az évben április 16-a a pészách nevű ünnep első napja volt, a lakosságot pedig váratlanul érte, hogy 5-10 percet kaptak, hogy összecsomagoljanak. A csomag nem lehetett 50 kilogrammnál több. Összesen 12 gettó létesült, egy városban akár kettő is a helybéli és külön a vidéki lakosságnak, ahova június 7-ig nagyjából 113 ezer ember került. Május 15-től elkezdték az embereket lengyelországi koncentrációs táborokba szállítani vonattal, ahol nagyjából 104 ezer embert halt meg. 2000-ben határozott úgy az első Orbán-kormány, hogy emléknap keretében emlékezzünk a holokauszt több százezer magyar áldozatára. Az első ünnepséget 2001-ben tartották és azóta minden évben megemlékeznek róla. A képen látható bélyeget az 1944-es esemény ötvenedik évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta. Annak közepén egy zsidó síremlék látható, ami Kertész Dániel (1963-) grafikus, festőművész, fotográfus és bélyegtervező alkotása.    

Húsvét hétfője

A Baranya megyében, a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő lábánál fekvő Zengővárkonyban található a Míves Tojás Múzeum, aminek gyűjteményéből látható két darab ezen a 2015 húsvétjára kibocsátott bélyegsoron. (A Magyar Posta 2013-ban is innen származó hímes tojásokat választott húsvéti bélyegeihez, amik itt láthatók.) A múzeumban kétezer hazai hímes tojás és számos külföldi különlegesség várja a látogatókat egész évben. A 2000-ben alapított intézmény 2007-ben elnyerte az Év Vendégbarát Múzeuma díjat. A képen egy ívszéli, vonalkódos bélyegpár látható.  

Húsvéti ünnepek

2016-ban bocsátotta ki a Magyar Posta a képen látható húsvéti bélyeget. (A képre egy ívszéli bélyeg került.) Ma Nagypéntek van, amikor is a kereszténység Jézus kínszenvedéseire, keresztre feszítésére és halálára emlékezik. Ezen a napon nincsen szentmise a templomokban, mert a a hagyomány szerint Jézus celebrálja a misét. Rövidebb, igeliturgiának nevezett mise van, ahol a pap piros ruhába öltözik, ami a vértanúság jelképe. Az oltárszekrény, azaz tabernákulum ekkor üres, az egyház képviselői és segítőik ez előtt arcra borulnak. A ceremónia részeként körmenetben hozzák be a keresztet a templomba, ami előtt minden hívő háláját fejezheti ki. Kellemes húsvétot mindenkinek!  

Kígyók Európából

Kígyófajok kerültek erre az 1993-as bélyegsorra és a Természetvédelmi Világalappal (WWF) közösen kibocsátott négyestömbre Moldovából. A bal felső sarokban a majdnem teljes Eurázsiában megtalálható vízisikló került, ami nevével ellentétben nem feltétlenül él vízhez közel. A mocsarak, kisebb folyók, és tavak mellett dombvidékeken síkságokon és alacsonyabb hegyvidékeken is megél. A nőstény akár 120 centiméterével hosszabb a hímnél, mérget nem termel, de ha veszélyben van, felágaskodik, mint a kobrák. Nappal aktívak, ekkor kisebb állatokra, elsősorban békára vadásznak, ezeket pedig elevenen elfogyasztják. Alatta a hazánkban 250 ezer forintos eszmei értékkel bíró keresztes vipera látható. Hossza 60-90 centiméter között van, pikkelyes bőre különböző színe lehet, a keresztes mintázatútól egészen a feketéig. Három alfaja van: az Európa nagy részén élő, a Balkán-félsziget északi felén megtalálható és a távol-keleti. Ha veszélyben érzi magát, akkor mérget fecskendez harapással áldozatába. Az emberre ritkán halálos a mérge, Magyarországon utoljára 2001-ben történt halálos kígyómarás. A négyestömbön az erdei sikló látható, aminek neme már nem az Elaphe hanem a Zamenis. Aszklépiosz, a gyógyítás istenének botjára tekeredő erdei sikló a mai napig az egészségügy egyik szimbóluma. Akár két méteresre is megnő, de hazánkban 160 centiméter körüli a hosszúsága. Franciaország középső részétől egészen a Fekete-tenger nyugati partjáig megtalálható, Németország egyes részeire az ókori rómaiak telepítették be, mivel hittek gyógyító hatásában. Június közepén párzanak, az 5-8 tojásból pedig augusztus végén vagy szeptember elején kelnek ki az utódok.  

A magyar költészet napjára

1964 óta József Attila (1905-1937) április 11-ei születésnapja a magyar költészet napja is. Tavaly József Attiláról írtam ezen a napon, idén viszont ezt az Ady Endre születésének századik évfordulójára kiadott bélyeget választottam, valamint egy verset, amit az 1906. februárjában megjelent Új versek című kötetében jelent meg. Íme:

Ihar a tölgyek közt

Száradjon ki az iharfa,
A büszke fa, a magyar fa,
Amely engem gyökerével
Bever, lehúz, ide láncol.

Leveleit elhullassa,
Virágait korán esse,
Sohse lássa, sohse lássa,
A szent Napot terebéllyel.

Lombtalan lomb a mi lombunk,
Virágölő a virágunk,
Árnyéktalan az árnyékunk.
Miért legyünk erdő csúfja?

Álljunk az Égnek meredten,
Lombtalanul ő is, én is.
Tölgyek között, tölgyek között
Nyomorultul miért éljünk?

Német tűzoltók

A Német Demokratikus Köztársaság, azaz Kelet-Németország bocsátotta ki ezt a négyestömböt 1987-ben. A bélyegek különböző korok tűzoltófecskendőiből és tűzoltóautóiból válogat. A legrégebbi egy 1756-os, kézzel hajtott tűzoltófecskendő, ami több mint száz évig a legelterjedtebb eszköze volt a tűzoltásnak. A szerkezet úgy működött, mint egy szívó- és nyomókút. A két végén levő karnál akár 5-6 ember is állt és a kútba engedett szivattyún keresztül pumpálták ki a vizet a tűzhöz. Az eszközt lovak húzták. Mellette egy 1903-as motorral hajtott hajtott gőzfecskendő látható. Ezek a szerkezetek az 1820-as évektől terjedtek el szerte Európában és ezzel forradalmasították a tűz elleni küzdelmet. Itt már nem az emberek erejére kellett hagyatkozni, elvégezte helyettük egy gép, sőt ezt a gépet egy motorral hajtott járműre is rá tudták szerelni, így még gyorsabban eljutottak a tűzhöz. A képen látható kocsira is hét személy fért fel, a jármű sebessége pedig harminc km/h volt. Az alsó bélyegre a dél-németországi Ulm városában működő Magirus autógyár LF 15 típusú tűzoltóautója került, ami a sofőrrel együtt tíz tűzoltó szállítására is képes volt. A legnagyobb értékű bélyegre az Industrieverband Fahrzeugbau (IFA), azaz Járműgyártó Iparszövetség, a kelet-német járműgyártó konglomerátumának IFA LF 16-TS 8 típusú tűzoltó tehergépkocsija került. Ezt a hatvanas évek végétől nagyjából tíz éven át gyártották, amihez beépített tolólétra is tartozott.

Teknősök menedéke

A közép-amerikai Costa Rica többek között háborítatlan tengerpartjairól, érintetlen esőerdejéről és vulkánjairól híres. Az ország évtizedek óta a környezetvédelem egyik éllovasa, a lakosság óvja és védi környezetét, aminek köszönhetően Costa Rica a turisták egyik közkedvelt célpontja. A képen látható bélyegblokkot 2016-ban adta ki a helyi posta a Las Baulas Tengeri Nemzeti Park emlékére. Az ország északnyugati részén fekvő Nicoya-félszigeten található ez a park, ami a Tempisque Környezetvédelmi Terület részét képezi. Ehhez a védett területhez három nemzeti park és tucatnyi tájvédelmi körzet tartozik. A 175 négyzetkilométeres nemzeti parkot 1991-ben hozták létre, mivel a védett kérgesteknős legjelentősebb előfordulási helye az amerikai kontinens csendes-óceáni partvidékén. Október és május között az itteni tengerpartokon ássák el tojásaikat a nőstény teknősök, hogy aztán kikelve a kis teknősök elinduljanak a parton a vízhez. Az akár 2,5 méteresre és 910 kilogrammosra is megnövő kérges teknősök láthatók a bélyegeken. Egyedenként száz tojást rak, aminek az egyharmada terméketlen, a teknősök pedig ugyanazon a partszakaszon rakják tojásaikat, ahol ők is kikeltek. A nemzeti park fele a víz alatt található, így lehetőség van a könnyűbúvárkodásra, a parkban pedig a teknősökön kívül a hegyesorrú krokodil és 174 madárfaj is megtalálható.   

Az első építész

2015-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta ezt az ívet, amin Robert Robinson Taylor építész látható. Az 1868-ban Észak-Karolinában született Taylor felszabadított rabszolgák gyermeke volt, aki 1888-ban a Massachusetts Institute of Technology (MIT, Massachusettsi Műszaki Egyetem) első fekete diákja és építészmérnök hallgatója lett. Booker T. Washington, az 1881-ben, feketéknek létrehozott Tuskegee Egyetem elnökének célja az volt, hogy Taylor tervezze az alakuló intézmény új részeit. Az 1882-ben végzett Robert Robinson Taylor lett az első bejegyzett fekete építész az Egyesült Államokban, majd a Tuskegee Egyetem ajánlatát pedig elfogadta. Az alabamai intézmény első épülete a természettudományoknak épült, amit teljes egészében a diákok húzták fel, sőt még a téglát is ők gyártották Taylor felügyelete alatt. Ezt követte az iskola kápolnája, és az egyetem rektorának épülete. 1935-ben vonult vissza akkorra már rektorhelyettesként, de már húsz évvel korábban elkezdett az MIT-től olyan képzéseket átvenni, amiket az ő intézménye is sikeresen alkalmazhatott. Az egyetemeken kívül más közintézményeket és templomokat is tervezett, sőt 1929-ben az afrikai Libéria fővárosába is elutazott, hogy egy mezőgazdasági szakiskolát létrehozzon. 1942-ben bekövetkezett halála előtt az észak-karolinai, ugyancsak feketéknek létrehozott Fayetteville State University nevű egyetem igazgatóságának tagja volt. Fia, Robert Rochon Taylor chicagói polgárjogi aktivista ésa helyi lakhatósági felügyelet elnöke volt, dédunokája, Valerie Jarrett (1956-) jogász és polgár jogi aktivista pedig Barack Obama amerikai elnök tanácsadójaként dolgozott. A képen látható ív a híres afroamerikaiakat bemutató, Fekete örökség című sorozat 38. részeként jelent meg.

Egy orosz tájképfestő

Vaszilij Polenov (1844-1927) orosz festőművész két festménye került erre a szelvényes bélyegsorra, amit 1994-ben bocsátott ki az Orosz Posta a művész születésének 150. évfordulójára. Polenov elsősorban tájképfestőként dolgozott aki, a Vándorok nevű, szövetségbe szerveződött realista festők egyike volt. A csoport éveken át tiltakozott az orosz akadémista festészet és az akadémista iskolák megkötései ellen. Polenov a Birodalmi Művészeti Akadémián végzett, majd az orosz-török háborúban (1877-1878) hadi festő lett. Ezt követően figyelt fel rá Pavel Tretyakov műgyűjtő, aki több festményét is megvásárolta. Ő volt az egyik első tájképfestő, aki hazájában tökéletesítette a szabadban készült, úgynevezett plein air festészetet, ami meghatározta a később ebben alkotók munkáját. Egyik legismertebb alkotása a Krisztus és a bűnös (1886-87), ami a bal oldali bélyegen látható. Ez a 325 x 611 centiméter nagyságú olajfestmény közel-keleti és görög utazásait követően készült. A történet szerint a farizeusok egy házasságtörő asszonyt visznek Jézus elé, akit megkérnek ítélkezzen felette. Erre Jézus azt válaszolja, „Az vesse rá az első követ, aki büntetlen közületek." A festmény a szentpétervári Orosz Múzeumban látható. Az 1870-es évektől Polenov díszleteket is tervezett, de mecénások otthonainak belső tereit is kifestette. A Szentpétervári Művészeti Akadémia tagjává választott festő számos, később sikeres fiatal festő útját egyengette. 1927-ben halt meg egy Borok nevű településen, ami mára a Polenovo nevet viseli. Itt várja a látogatókat a Polenov Művészeti Múzeum, ami a festő birtokán található, többek közt az általa tervezett házban. A jobb oldali bélyegre az Arany ősz (1893) című képe került, ami az otthonához közeli Oka folyót ábrázolja. A festmény az előbb említett múzeumban látható.