Évfordulós államok virágai

Mind az ötven amerikai szövetségi államnak van egy nemzeti virága és mindegyik állam létrejöttének centenáriumán (vagy 50. és 150. évfordulóján) az Amerikai Posta egy alkalmi bélyeget bocsátott ki. Colorado a 38. államként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, 100 évvel azután, hogy 1776-ban aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ezért lett a neve, ahogy a bélyegen is olvasható, Centennial State, azaz Centenáriumi Állam. Az elsősorban a Sziklás-hegységről ismert terület nemzeti virága a védett, sziklás-hegységi harangláb, ami csak Colorado államban található meg. A sivatagos, délnyugati Arizona 1912-ben, 48. tagállamként lett az USA része. Állammá válásának ötvenedik évfordulójára kapta a bélyeget, amire a saguaro vagy kandeláberkaktusz nyíló virága került. 12 méteres magasságukkal ezek az óriási növények akár 150 évet is megérnek, így válhattak a sivatag jelképévé. Mississippi nevét nyugati határfolyójáról kapta és maga a szó is „nagy folyót" jelent odzsibvé nyelven. Az állam tulajdonképpen a Mississippi vízgyűjtő területén fekszik, déli határa pedig már a Mexikói-öböl partja. Ahogy az állam beceneve is, jelképe is az örökzöld magnólia vagy nagyvirágú liliomfa virága. A 20. szövetségi államot Kansas, a prérin fekvő állam követi 32.-ként. Beceneve ennek is ugyanaz, mint hivatalos jelképe: a napraforgó állam, ami legmagasabb pontjának, a nyugati határán fekvő, 1231 méter magas Mount Sunflowernek is a neve. A bélyegen egy pionírpár is látható, mögöttük szekérrel és egy cölöpkerítéses erőddel.         

Látnivalóink

Magyarországon nyolc világörökségi helyszín van, amelyből kettő látható ezen a 2004-es bélyegsoron. AZ UNESCO Világörökség logójával ellátott bélyegek kisebbik értékén a hivatalosan Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete néven bejegyzett helyszín látható, míg a nagyobb értéken a Hortobágyi Nemzeti Park. A 996-ban alapított főapátságot ezer évvel később választották be a rangos listára, míg Közép-Kelet Európa legnagyobb füves pusztája 1999-ben került fel rá. Mindkét helyszín a leglátogatottabb turisztikai célpontok között van Magyarországon. A pannonhalmi templom könyvtárával és képtárával, a Hortobágy pedig természeti adottságaival részesíti különleges élményben az odalátogatókat. A Szent Márton-hegyre épült komplexum központi része, az 55 méter magas, klasszicista torony és a templombelső látható a 150 forintos bélyegen. A másikra pedig egy fehérszárnyú szerkő került, ami a vidék színes madárvilágát jelképezi, továbbá szürke marhák, egy gémeskút és egy ménes díszíti a bélyeget. Itt az idő felkerekedni és ellátogatni mindegyikhez!   

A gólyatöcs, a vakvarjú és a többiek

A Kárpát-medence védett vízimadarai közül válogat ez az 1980-as magyar bélyegsor. Sikertörténet az első bélyegen látható nyári lúdé, ami a bélyegsor kibocsátásakor védett volt, de a hatékony védelmének köszönhetően mára lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról. A legnagyobb európai lúdfaj, ami Magyarországon is fészkel, elsősorban nagyobb kiterjedésű nádassal borított tavaknál. Egy kisebb gémféle, a bakcsó, vagy népies nevén vakvarjú látható a második bélyegen. Latin neve a nycticorax, azaz éjjeli holló onnan ered, hogy szürkületkor lesz aktív, ekkor kezd el táplálékot találni magának, magyar nevei pedig hangutánzó szavak. Ausztráliát leszámítva minden kontinensen megtalálható, négy alfajjal. A kanalas réce is sokatmondó név; ez a faj került a harmadik bélyegre. Európában, Oroszország teljes területén és Észak-Amerika nyugati felén él, télen pedig déli tájakra vonul. A második sort egy csérféle, a fehérszárnyú szerkő indítja, ami füves sztyeppek madara. Hazánkban a Tisza-tónál és a Hortobágyon fészkel, eszmei értéke 250 ezer forint. A búbos vöcsök nevét a fején találhatókét, szarv alakú tollbóbitáról kapta. Élőhelye Európa és Oroszország, a legészakibb és hegyvidéki területeket leszámítva. Násztáncuk, ami a vízen zajlik látványos és páronként egyedi. A legnagyobb értéken levő faj nyerte el a Magyar Madártani Egyesület által kiírt, 2019 év madara versenyt, ami nem más, mint a gólyatöcs. latin neve a himantopus, ami annyit tesz: kötözött láb. Azért ezt a nevet kapta, mert egész lábszára pikkelyekkel borított, olyan, mintha nem lenne combja. Sekély vizek lakója, ahol lárvákkal, rovarokkal táplálkozik. fészkét pedig a vízpartra építi. 

Lisszabon, a kultúra fővárosa

1982-ben jött létre az Ibériai-Amerikai Fővárosok Uniója, ami egy nonprofit, kulturális szervezet, melynek célja, hogy közös nyelveik (spanyol és portugál) segítségével közelebb hozza a fővárosokat egymáshoz. 29 város tagja jelenleg a madridi központú szervezetnek, melyeknek összlakossága nagyjából 120 millió fő. 2017-ben Lisszabont, Portugália fővárosát választották meg a kultúra fővárosának. Az alkalomra a Múlt és Jelen címmel készítettek programsorozatot, ami a gyakorta nehéz múltat és a nem mindig könnyű jelent is bemutatta 40 helyszínen, több száz rendezvénnyel a fővárosban. A bélyegblokkot is ennek alkalmára adta ki a Portugál Posta. A blokk bal felső szélén a posta logója látható, jobb oldalon pedig az esemény logója. A bélyegképre a Kereskedők tere (Praca do Comércio) került, előtte a Tejo folyóval. A teret Palotaudvarnak (Terreiro do Paco) is hívják, mivel itt állt a királyi palota egészen az 1755-ös hatalmas földrengésig, amikor az egész romba dőlt. Ekkor alakították át a teret a mai képére, köré pedig földrengésálló épületeket terveztek. A tér közepén I. József portugál király (1714-1777) lovasszobra látható. Neki köszönhetően újult meg a város, illetve a tér, továbbá a teret megrajzoló államminiszteréről, Pombal márkiról nevezték el a negyedet Baixa-Pombalinának. A tér közepén lőtték le 1908-ban I. Károly portugál királyt és sebesítették meg halálosan a trónörököst. A háttérben látható a Rua Augusta diadalív, ami az újjáépítést szimbolizálja A bélyeg két oldalára került a Krisztus Lovagrendje kereszt, ami az ország jelképe, illetve a portugál bélyegek sajátossága. Idén La Paz, Bolívia fővárosa lett a kiválasztott kultúrfőváros.

Ide a sört!

Az Osztrák Posta több híres osztrák árucikkről (PEZ cukorka, Manner nápolyi) is bocsátott ki bélyeget. 2017-es adatok szerint az osztrákok és a németek a maguk 104,7 literjükkel a világ harmadik legnagyobb sörfogyasztói. (Az elsők a csehek, a második pedig a Seychelle-szigetek a rengeteg turista miatt.) Sok híres osztrák sörmárka van hazánkban is: Gösser, Kaiser, Ottakringer, Zipfer, Egger, Edelweiss vagy éppen a képen látható Stiegl. „Es muss ein Stiegl sein.", azaz „Ez Stiegl kell legyen." hirdeti a szlogenjük. A salzburgi sörfőzdét akkor alapították, amikor Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. 1492 óta sok idő eltelt, de a mai napig Ausztria legnagyobb magánkézben levő sörfőzdéje, amit a turisták is előszeretettel látogatnak. Ne egy kis manufaktúrát képzeljünk el: a Stiegl óránként 90 ezer üveg sört gyárt. A cég logója 5 piros lépcsőfok, ami az eredeti sörgyárhoz vezető, a Salzburg melletti Alm-csatornánál levő lépcsősort jelképezi. Maga a márka neve is kis lépcsőfokot jelent, mára pedig a tökéletes sörhöz vezető utat biztosítja. (Sőt, a sörök vonalkódja is ötlépcsős.) Ami érdekesség, hogy az 1650-es évekre Salzburgban és környékén 100 sörfőzde működött, amik közül a Stiegl volt a legnagyobb. A fogyasztást növelte a dohányzás elterjedése Európában, de aztán a gyár leégett és mindent újra kellett kezdeni. A képen látható bélyeg 2012-ben került kibocsátásra, annak emlékére, hogy a Stiegl újra a legnagyobb sörgyár lett Salzburgban, illetve, hogy bejegyeztették a mai napi rendkívül népszerű Goldbräu terméket. Az én példányomon egy vonalkódos ívszelvény is látható. Ezzel nem ér többet a bélyeg, de vannak gyűjtők, akik csak így gyűjtik a bélyegeiket. 

Négyéves a BélyegTerasz

A személyes évfordulókra szánt bélyegek közül ezt a 2007-ben kibocsátott francia kisívet választottam annak apropóján, hogy a BélyegTerasz négyéves lett. Ez idő alatt 642 poszt született, aminek célja a legelsőtől fogva ugyanaz: az ismeretterjesztés, tudásunk bővítése, érdekességek bemutatása. Ugyanolyan lelkesedéssel írom a bejegyzéseket, mint a kezdetekkor, körültekintően kiválasztva mindig az éppen aktuálisat. A képen látható pár Sylvain és Sylvette, akik egy azonos című, 1941 óta kiadott képregény címszereplői. A sorozaton többen dolgoztak az évtizedek során, de az alaptörténet ugyanaz: a két árva és háziállataik harmóniában élnek a természettel és szeretik a vidéki életmódot, miközben a compères, azaz a bűntársak (Róka, Medve, Farkas és Vadkan) éhségük csillapítására megpróbálják ellopni és megenni a háziállataikat. A történetet eredetileg nagyon befolyásolta a katolicizmus, a konzervatív nézetek és a paraszti életmód, ez azonban az ötvenes évek közepére megváltozott, mára pedig a környezet tiszteletét és a hagyományok ápolását helyezik előtérbe, úgy hogy eközben mindenféle kalandokon mennek keresztül a főszereplők. Az elsőbbségi levelekre szánt bélyegeken a címszereplők tartják a születésnapi tortát, miközben felül kunyhójuk látható, kétoldalt és alul pedig a bűntársak, valamint azok ősellensége, Barbichette, az anyakecske. További jó olvasást a blogon! 

Margit, a királynő

Miután apja, IX. Frigyes meghalt 1972-ben, Margit lett Dánia uralkodója. De nem volt ez ilyen egyszerű, ugyanis az 1850-es években elfogadtak egy olyan örökösödési törvényt, ami kimondta, hogy csak férfi lehet Dánia uralkodója. Mivel IX. Frigyesnek nem volt fiúgyermeke, így a trónt testvére, Knut herceg örökölte volna. 1947-re kiderült, hogy Margit anyja, Ingrid svéd királyi hercegnő nem szülhet több gyereket, így a három lány mellé nem születhet másik utód. Figyelembe véve a dán nők társadalmi szerepét, valamint a király és lányainak népszerűségét, Knut támogatásáról biztosította az örökösödési törvény módosítását. Két kormány és egy népszavazás biztosította az uralkodót arról, hogy lánya lehet a következő személy Dánia trónján. Azonban az 1300-as évek végén volt már Dániának egy Margit nevű uralkodója, így ő II. Margit néven lépett trónra.  Az 1940-ben született, Glücksburg-házi királynő nagyapja Izland utolsó királya is volt, így Margit izlandi keresztnevet is kapott. A képen látható bélyegívet a Dán Posta a királynő uralkodásának 25. évfordulójára bocsátotta ki. A felső bélyegen II. Margit és férje, Henrik dán királyi herceg (1934-2018) látható, valamint elsőszülött fiuk, Frigyes koronaherceg (1968-). A királynő egyébként nagyon sokoldalú személyiség, többek között közgazdász, filozófus, régész és bélyegtervező is.

Bajnok, felülnyomattal

A nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot Angliában tartották 1966 júliusában. Ez volt az utolsó vébé, amit fekete-fehérben közvetítettek a televíziók, de ennek ellenére egészen 1994-ig a legnézettebb  világbajnokság volt. Nyolc helyszínen játszották a meccseket, a döntő pedig a legendás, majdnem 100 ezer fő befogadására alkalmas Wembley Stadionban volt, ahol a hazaiak nemzeti válogatottja játszott Nyugat-Németországgal. A 16 részt vevő csapat közt volt a negyeddöntőben kieső, Baróti Lajos (1914-2005) vezette magyar válogatott, illetve először került be Észak-Korea és Portugália is a játékokra. Az utóbbi aztán bronzérmes lett, játékosa Eusébio pedig kilenc góllal a gólkirály. A képen látható bélyegsort a Királyi Posta a játékokra adta ki és ami érdekessége, hogy a tízes számrendszer 1971-es bevezetése előtti állapot látható az értékeket. Az első bélyeg értéke 4 penny, a másodiké 6 penny a d betű pedig a rómaiak által használt denarius (dénár) pénzérték rövidítése. A harmadik bélyegé 1 shilling 3 penny, vagyis 15 penny. Amikor az angolok 4:2 eredménnyel bajnokok lettek, a Királyi Posta a 4 pennys értéket felülnyomattal újra kibocsátotta, a szövegen pedig az „Anglia bajnokok" szöveg volt olvasható. A felülnyomás nem ritka a bélyegkibocsátás történetében, általában aktuális eseményeket, dátumokat örökítenek meg ezzel a módszerrel. 

Függetlenség napjára

1976-ban, az Egyesült Államok függetlenségének 200. évfordulójára négy blokk került kibocsátásra, amelyek híres festményeket ábrázolnak. Két éve, a július 14-ei posztomat kezdtem így, de akkor a Washington átkel a Delaware folyón című festményről írtam. (Klikk a festmény címére a cikk elolvasásához.) Ma, július 4-én ünnepli az USA függetlenségének napját, így egy újabb képet, John Trumbull (1756-1843) Függetlenségi Nyilatkozat című festményét választottam. A híres alkotás egy jóval kisebb kép alapján készült, amit ugyancsak Trumbull festett és a Yale Egyetem Képtárában látható, amit azt követően alapítottak, hogy a festő száz képét az egyetemnek adományozta. A világhírű kép viszont a washingtoni Capitoliumban látható, 3,7 x 5,5 méteres és nem 1776. július 4-én, az aláírás napján készült, hanem 1817-1819 között, megbízásra. Továbbá, a kép nem az aláírást, hanem a dokumentum első tervezetének benyújtását ábrázolja a Második Kontinentális Kongresszus felé. Az utóbbi tagjai voltak a 13 gyarmat képviselői, akik aztán aláírták a Nyilatkozat végleges változatát. A tervezet benyújtása a jeles dátum helyett június 28-án történt, a festményen pedig csak 42 személy látható az 56 aláíró helyett. De a bélyegblokkon hol a rengeteg ember? Az Amerikai Posta nem tartotta fontosnak a teljes kép bemutatását, így a teljes bal oldalát és a jobb oldal felső részét levágta. Trumbull direkt elment az aláírás philadelphiai helyszínére a hiteles részletekért, de sokak arcáról nem maradt fenn használható portré, túlzottan hasonlítottak egymásra, az aláíráskor ott sem voltak, vagy éppen az előzetes vitákról hiányoztak. Így a képen látható személyek beazonosíthatók, de ebben a formában nem voltak ott az eseményekkor. Úgy tűnik, hogy középen a magas Thomas Jefferson rálép a mellette álló John Adams lábára, ami sokak szerint utalás arra, hogy politikai ellenfelek voltak, de jobban megnézve a képet a cipőik egymás mellett vannak. Aki ismerős lehet még, az a Jefferson balján álló Benjamin Franklin. A festmény korábban már szerepelt bélyegen: egy 1869-es soron, ahol csak a felső felét vágták le a képnek.    

Kimi

Jégember, azaz Iceman. Ez a szó van egyik karjára tetoválva és bukósisakjára írva Kimi Räikkönen finn autóversenyzőnek. Mindig megfontolt, higgadt és északi, ezért is kapta ezt a nevet. Az 1979-es születésű sportoló gyermekkora óta versenyez: először gokarton, aminek eredményeként 1997-ben finn bajnok lett, majd később újra megnyerte a versenyt, sőt az éjszaki bajnokságot is. 2001-ben a Sauber-Petronas szerződtette, ami első Forma-1-es csapata lett. Első versenyén hatodik lett, egy évvel később pedig már a McLaren-Mercedes csapatában, az ausztrál nagydíjon harmadikként ért a célba. 2002-ben megnyerte első versenyét Malajziában, és összesen tízszer volt dobogós, aminek köszönhetően majdnem világbajnok lett. A világbajnoki címet 2007-ben szerezte meg a Ferrari csapatában, egy ponttal megelőzve Lewis Hamiltont és Felipe Massát. Három évig versenyzett ezzel  csapattal, majd átszerződött a Lotushoz, ami a Renault Forma-1 csapatának jogutódja. Két év alatt kétszer állt a dobogó tetején, majd visszatért a Ferrarihoz, ahol a mai napig versenyez. A Forma-1 mellett 2009-től három éven át raliversenyzőként is bemutatkozott. Michael Schumacher mögött neki van a legtöbb (45) leggyorsabb köre a Forma-1 történetében és eddig ő volt legtöbbször bronzérmes (37 alkalommal). Räikkönen a harmadik finn, aki világbajnoki címet szertett, a képen látható öntapadós bélyegblokkot pedig a Finn Posta ennek alkalmából bocsátotta ki. A képeken a Ferrari logója látható az autóversenyzővel és autójával.