Ritkán esik szó Dánia rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepéről. A skandináv ország tevékeny szállítója volt az afrikai rabszolgáknak, akiket karibi kolóniájukra, Dán Nyugat-Indiába szállítottak. 1672-1733 között foglalta le vagy vásárolta meg a lakatlan St. Thomas, St. John és St. Croix szigeteket a Dán Nyugat-Indiai Társaság kereskedelmi célból. A Karib-tenger északkeleti felén levő három sziget kiváló állomásnak bizonyult az Atlanti-óceánt átszelő rabszolgahajóknak. A dánok mintegy 50 ezer embert hurcoltak a szigetekre, akik aztán cukornád-ültetvényeken dolgoztak. Az ingyen munkaerő által kitermelt rumot, cukrot és melaszt pedig Dániába szállították. A virágzó kereskedelem ellenére a Társaság csődbe ment 1754-ben, így a szigetek tulajdonjoga a dán királyra szállt. A napóleoni háborúk során a három sziget kétszer került brit kézre, és a közel 10 évnyi fennhatóság elég volt ahhoz, hogy az ott élők az angolt kezdjék el használni a dánnal szemben. 1803-ban egy törvény alapján betiltották a rabszolga-kereskedelmet Dániában és annak gyarmatain, 1848-ban pedig a rabszolgaság intézményét is betiltották, aminek előzménye ugyanebben az évben egy rabszolga-lázadás volt St. Croix szigetén. Ezt kövezően összeomlott a szigetek gazdasága, így a dánoknak csak rengeteg kiadást jelentett a veszteséges terület. 1852-től megpróbálták több alkalommal is eladni az amerikaiaknak és a Német Birodalomnak, de végül csak 1917-ben vásárolta meg az Egyesült Államok. A 25 millió (ez most 499 millió dollár lenne) dollárért eladott szigetcsoport új neve Amerikai Virgin-szigetek lett és a mai napig oda tartozik. Dán Nyugat-India 1856-tól bocsátott ki először bélyeget és ez egészen 1917-ig tartott. A képen levő, felülnyomott bélyeg 1902-ben került kibocsátásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése