Kékesi László (1919-1993) grafikus, bélyegtervező tervezte a képen látható kisragadozókat. Az elsőre a menyétfélékhez tartozó európai vidra került, ami hazánkban sokkal gyakoribb, mint Európa más területein. A főként halakkal és más állatokkal is táplálkozó, éjszaka élénk emlős elsősorban a Dél-Dunántúlon gyakori. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint. A következő bélyegre a rejtélyes életmódot folytató, ritkán látható vadmacska került. Óvatos, éjszaka aktív ragadozó, aminek territóriuma 3 négyzetkilométer. Eurázsiában és Afrikában honos és területtől függően számos alfaja van. A nyusztot sárga mellkasa különbözteti meg a nyesttől, amié fehér. A legügyesebb Európában élő, famászásra képes emlős, ami ugyanúgy mozog a fák törzsein, mint a talajon, de akár 4 méteres ugrásokra is képes a fák ágai közt. Kisebb madarakkal, tojásokkal, emlősökkel táplálkozik a Szibéria nyugati feléig honos faj. Könnyen felismerhető faj a borz, ami maximum 12 fős csoportokban él, hatalmas kiterjedésű, föld alatti üregrendszerekben. Mindenevő állat, ami elsősorban az erdőségeket kedveli, de akár kertekbe is betéved, ahol megdézsmálja a növényeket. Az ötödik állat a molnárgörény, ami Ázsia füves területein honos, egészen a Dunántúlig. Agresszív faj, amit ritkán tudnak háziasítani, viszont a mezőgazdaságban gyakorta használt, mert kiváló vadász: egy téli időszakban akár 1500 egérrel is képes végezni. A legnagyobb értékű bélyegre egy nyest került. Éjszakai állat, ami kultúrterületekre is beköltözik, gyakran padlásokra vagy motorháztetők alá. Természetes ellenségük a kutya, aminek szőrével el lehet őket riasztani. Mivel megjelölik területüket, ezért ha egy időre el is tűnnek, utána visszatérnek. A középkori horvát bánságban nyestbőrrel lehetett adózni, aminek emléke két helyen is megjelenik. Horvátország északkeleti felén levő Szlavónia címerében ott van, de a horvát pénznem, a kuna is nyestet jelent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése