Boldog új évet!

51 éve, 1963-ban bocsátotta ki a Magyar Posta ezt az ünnepi bélyegsort, de a jelképek mit sem változtak. A fagyöngy, az új naptár, a kéményseprő, a lóhere, a lampionok, a lópatkó és a malac mind a szerencsét hozó újévi hiedelemkörhöz tartoznak. Ezzel a bélyegsorral kívánok minden BélyegTerasz olvasónak és a blogot megnézőknek örömökben teli új évet! Holnaptól pedig már senki ne ragasszon Magyar Posta feliratú bélyeget levélre, mert már csak a Magyarország feliratúakat fogadják el.

Ünnepi növények

1964 karácsonyára bocsátotta ki az Egyesült Államok postája ezt a négyestömböt, ami az ünnepekhez köthető növényeket mutatja be. A december 23-ai posztomban már írtam a bal felső sarokban látható fagyal és fagyöngy pogány ünnepeken is használt eredetéről, a jobb alsó sarokban pedig egy klasszikus fenyőág látható tobozzal. A bal alsó sarokban levő mikulásvirággal viszont még adós vagyok. Ez a növény a kutyatejfélékhez tartozó, maximum négy méter magasra megnövő cserje, ami felső piros levelei miatt lett a karácsonyi időszak egyik közismert virága. Kis méretű, nemesített fajtái lettek népszerűek és mára fehér és rózsaszín is kapható a piros színű mellett. Az eredetileg mexikói növény levelei a fényhatások miatt váltanak színt, egy idő után azonban minden levele bezöldül. Virága pedig nagyon apró, sokan a levelekkel tévesztik össze a virágot. Az aztékok festéknek és lázcsillapítónak használták. Egy 16. századi legenda szerint, egy szegény lány nem tudott mit ajándékozni templomában Jézus születésnapjára, így egy növényt vitt az oltárhoz, aminek levelei piros színűek lettek. Ekkortól lett közismert karácsonyi növény a mikulásvirág, de elsősorban a szerzetesek között. Az Egyesült Államokban egy családnak köszönhetően lett népszerű, több mint száz éve kereskednek a növénnyel és a mai napig a világpiac ötven százalék az övék.

A háború árnyékában

A horvátországi háború (1991-1995) középső évében bocsátotta ki a független Horvát Posta ezt a karácsonyi bélyegsort, ami egy viszontagságokkal teli ünnepet szimbolizál. A háború Horvátország függetlenségi törekvése miatt robbant ki Jugoszlávia ellen. Az első bélyegen Miroslav Sutej (1936-2005), a modern horvát zászló és a kuna tervezőjének képe látható egy katonával, aki egy karácsonyfa mögött áll. A második bélyegre Dvigrad, egy 1714-ben elhagyott középkori isztriai falu kápolnájának Krisztus születése freskóábrázolása került. A települést számtalan alkalommal kifosztották, majd a malária is pusztított a lakosság körében, mielőtt elhagyták. Napjainkban a várat és a 15. századi kápolnát próbálják megóvni a pusztulástól és turistaközpontot akarnak kialakítani.

Gyermekrajzok

A különböző témákban kihirdetett gyermekrajz pályázatok mindig népszerűek és ezt a sikert időnként a bélyegkibocsátók is meglovagolják. 1988 karácsonyára az Ausztrál Posta hirdetett pályázatot, majd kiválasztott három győztes képet, amit aztán karácsonyi bélyegen szerepeltetett. A bélyegen feltüntették a rajz készítőjének nevét és életkorát. Az első bélyegen Mária látható a jászolban levő kisdeddel, amit egy puttonyos koala követ. A harmadik, komolyabb képre egy Mikulás sapkás kakadu került. A hagyományosnak nevezhető, vallási témájú karácsonyi bélyegekkel szemben ezek megmosolyogtatják az embert.

Mézeskalács

Rendhagyó karácsonyi bélyeget bocsátott ki a Magyar Posta 2013-ban, hiszen amellett, hogy a bélyegek öntapadósak voltak, nem a szokványos karácsonyi motívumokat használta, hanem mézeskalácsokat. Már az ókori görögök is készítettek mézeskalácshoz hasonló édességet, amit a halottak szájába raktak, hogy így engeszteljék ki Cerberust, az alvilág háromfejű, kutyatestű őrzőjét. Más források az isteneknek történő áldozás kellékeként írják le a mézes édességet. De találtak ennek megsütéséhez használt kemencemaradványokat Aquincumban. A méz nemes anyagnak számított a középkorban, így a mézeskalács-készítő jegyzett szakma lett. A Magyar Királyság területén Pozsonyban nyílt ezzel foglalkozó céh 1619-ben. A mézesbábnak nevezett édességben a méz a cukor helyettesítője volt, így elsősorban ünnepekre vagy ajándéknak készült, külön szimbolikával, amit tojáshabbal visznek rá az édességre. A csábítás egyik jelképe is a mézeskalács, a Grimm-fivérek Jancsi és Juliska című meséjében is fellelhető. Európában különböző fajtái vannak, mint az angol gingerbread, amelybe gyömbért reszelnek, hogy pikánsabb íze legyen. A bélyegek három képén a karácsonyfa, a hullócsillag és az angyal látható. A bélyeget bélyegfüzetszerűen lehetett megvásárolni.

Afrikai karácsony

Rendhagyó témát választott a grafikus, aki ezt a namíbiai bélyegsort és blokkot készítette. Az 1997-ben kibocsátott karácsonyi bélyegeken sisakos gyöngytyúkok és annak fiókái láthatók. Ez az afrikai madárfaj a gyöngytyúkfélék családjába tartozik, amely hat fajból áll, illetve a háziasított és több kontinensre is betelepített háziasított gyöngytyúk őse. A madarat sok ezer éve tartják háziszárnyasként. Magyarországra a 13. században érkezett és a nemesi birtokokon, valamint a kolostorokban tartották, de csak a 19. században terjedt el, elsősorban a Duna-Tisza közén, illetve a Tiszántúlon. Hazánkban három fajtát különböztetünk meg, mindegyik igénytelen fajta, ezért szabadtartásban tartható. A magyar parlagi gyöngytyúk védett fajta.
A bélyeg karácsonyi mivoltát csak a keretet alkotó kis képek jelzik, mint a csizma, csillag, ajándékok, fenyőfa.  

Boldog Karácsony-szigetet!

December 25-e volt, amikor William Mynors, a Brit Kelet-Indiai Társaság egyik hajóskapitánya 1643-ban felfedezett egy szigetet az Indiai-óceán keleti felén. Karácsony-szigetnek nevezte el a lakatlan szigetet. Elszigeteltsége miatt csak 1688-ban hajózták körbe és léptek a sziget földjére. Mivel nehezen volt megközelíthető, a mára Ausztráliához tartozó  Karácsony-sziget élővilága egyedivé fejlődött, így napjainkban a nagyjából kétezres lakosságú sziget 63 százaléka nemzeti park. A képen látható, 2000-ben kibocsátott karácsonyi bélyegsor egy történetet mesél el. A három király ajándékaikat három, a szigeten élő madárfajnak adja, akik a szigetre viszik az aranyat, tömjént, mirhát és odaadják a Karácsony-szigeten őshonos piros rákoknak. A három madár a fehérhasú szula, a súlyosan veszélyeztetett karácsony-szigeti fregattmadár és a vörösfarkú trópusimadár. A bélyegek alján egy karácsonyi dal, a We Three Kings szövege olvasható. Ha a dal címére klikkeltek, meghallgathatjátok a dalt, ha a rák szóra, nézhettek egy kétperces filmet a rákok vonulásáról.

1943 karácsonya, avagy az első

Több olyan bélyeget bocsátottak ki 1898-tól fogva, amely valamely módon (felülnyomás, szimbólum, jótékonysági feláras) köthető a karácsonyhoz, de egyiket sem konkrétan a karácsonyi ünnepekre gyártották. Az első direkt karácsonyra nyomtatott bélyeget a Magyar Királyi Posta bocsátotta ki 1943-ban, illetve ez volt az első bélyeg, amelyen Krisztus születéséhez kapcsolódó képek láthatók. Az első bélyegen két zenélő angyal látható, amit a pásztorok és bárányok közt látható Szent Család követ. Az utolsó bélyegen a három király veszi őket körül, akik ajándékokat hoztak a kis Jézusnak. Boldog karácsonyt mindenkinek!

Karácsonyi szokások

A vörösbegy - angolul robin - a 19. század második felében lett a karácsony egyik jelképe Angliában, az akkor megjelenő karácsonyi üdvözlőlapok miatt. De a történet így nem kerek, hiszen a piros kabátot viselő angol postásokat becézték robinnak, így a képeslapokon eredetileg a postásokat szimbolizálták a kismadarak. Ezen a 2001-es angol ívszéli (a színes körök a nyomtatási színeket jelzik), öntapadós, karácsonyi soron egy vörösbegypár téli kalandjai láthatók. Az elsőn papírkarikákból fűzött girlanddal tekeri be a fészkét, a másodikon sállal tekernek be egy hóembert. A harmadikon egy fehér fagyöngyöt tart a párja fölé, ami az angolszász szokás szerint annyit tesz, hogy meg kell csókolnia a párját. Ez a karácsonyi szokás a 16. században alakult ki, de egy másik legenda szerint a félélősködő, örökzöld fagyöngy megvédi a házat a tűztől és a villámlástól, azonban úgy kell felhelyezni, hogy a földhöz nem érhet. A negyedik bélyegen a madarak korcsolyáznak egy befagyott itatón, az utolsón pedig egy magyallal díszített etetőanyag-gombócot néznek. A magyalt a keresztényég előtt is tisztelték: a druidák a fejükön viselték és a téli napforduló jelképe volt, a rómaiak pedig Szaturnusz növényének tartották. A középkorban lett népszerű díszítőelem Angliában. Magyarországon nem őshonos.  A bélyegek értékei között a 2nd a nem elsőbbségi belföldi, a 1st az elsőbbségi belföldi levél díját jelölik. Az E 1998-2004 között volt forgalomban, ez az Európa bármely országába feladott, 20 gramm súlyig mért levélre vonatkozott.

Téli programok

1982-ben jelent meg ez az amerikai ívsarki négyestömb, amely téli programokat ábrázol, de egyben karácsony alkalmából kibocsátott bélyeg is. A bal felső sarokban szánkózó gyerekeket lehet látni, mellette pedig már majdnem kész a hóember. Az Egyesült Államokban, Maine államban épült az eddigi legnagyobb hóember. 2008-ban 37,21 méter magas hóember építettek, amit az állam egyik szenátora után Olympiának kereszteltek el. Az alsó sorban levő bélyegekre korcsolyázók kerültek (a háttérben egy pajtával), végül a szabadban karácsonyfát díszítenek. A karácsonyfa díszítés a 16. századi Németországból származik, de csak a 19. század második felében lett népszerű a felső osztály körében. Ekkor gyümölcsökkel, és dióval díszítették a fát, üvegdíszeket csak a 20. században kezdtek el gyártani.

Karácsonyi ének

Karácsony napjától vízkeresztig, azaz tizenkét napon keresztül tartó ajándékozásról szól a The Twelve Days of Christmas című angol karácsonyi ének, amit ez az 1977-es bélyegsor hivatott bemutatni. A dal első nyomtatott verziója 1780-ban jelent meg egy gyerekkönyvben, de akkor egy játékhoz köthetően, aminek célja az volt, hogy az egyre több versszak ismétlésében valaki hibázzon, és kiessen. A francia eredetű dalt vízkeresztkor énekelték és az ajándékok száma a versszakokban váltakozott. A mai ismert dallam és szöveg 1909-ből származik, Frederic Austin (1872-1952) zeneszerző és karmester tollából. A dal címére klikkelve meghallgathattok egy verziót.

A bélyeg rejtelmei

Czeslaw Slania munkásságára emlékezik ez az 1991-ben kibocsátott svéd bélyegblokk. Slania egy lengyel bányászvárosban született 1921-ben, a második világháborúban pedig a lengyel ellenállásnak hamisított dokumentumokat. A Krakkói Képzőművészeti Akadémián tanult, de már diákként alkalmazta őt a lengyel bélyegeket tervező nyomda. Itt tanulta meg az acélvésést, az első általa készített bélyeg pedig 1951-ben jelent meg. 1956-ban Svédországba költözött, rá három évre kezdett el a svéd bélyegtervező nyomdánál dolgozni. Több évtizedes munkája során több mint ezer bélyeget tervezett, a legtöbbet Svédországnak, de más 27 országnak is. Bélyegeinek sokasága miatt bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, de később a legnagyobb vésett bélyegkép rekord is az övé lett. 1972-ben kinevezték a svéd királyi udvar vésnökének, majd számos nemzetközi kitüntetésben részesült. Slania utolsó munkája 2005-ben jelent meg, az ENSZ Közgyűlés 60. évfordulójára, de ugyanebben az évben el is hunyt Krakkóban. A képen látható blokkon III. Gusztáv svéd király 1772. május 29-ei koronázását mutatja be, a metszet részleteit felnagyítva. Slania neve alatt egy véső, egy fémmetszet és egy nagyító látható.

Hajók és hajósok

A Mary Rose VIII. Henrik flottájának legnagyobbika volt,több mint négyszáz fős személyzettel és kilencven ágyúval. A karakk típusú hajó 1545-ben süllyedt el egy csatában, holléte pedig évszázadokra feledésbe merült. 1967-ben találták meg a roncsokat, amelyek egy részét a felszínre tudtak hozni és ma Portsmouthben láthatók. A második bélyegen Robert Blake admirális (1597-1657) látható Triumph nevű zászlóshajójával. Ő teremtette meg az angolok tengeri fölényét, ami egészen a XX. század elejéig tartott. Érdemei sokak szerint a harmadik bélyegen látható Horatio Nelson admiráliséval vetekszenek, sőt kiemelkedőbbek. Nelson (1758-1805) a Brit Királyi Haditengerészet egyik legismertebb figurája, akinek kalandos élete a mai napig népszerűvé teszi. Az admirális elsősorban a napóleoni háborúkban aratott győzelmeiről és a Lady Hamiltonnal folytatott szerelmi viszonyáról ismert. Életét a trafalgari csatában vesztette el, de korábban egyik kezét vesztette el a tenerifei csatában, egyik szemét pedig Korzikán. Hajója az HMS Victory nevű, első osztályú sorhajó legénysége 850 fős volt, ma múzeumként látogatható Portsmouthben. John Fisher (1841-1920) admirális a tekinthető az angol flotta megreformálójának. Ő cseréltette le a fából készült hajókat fémvázú hajókra, támogatta rombolók, torpedónaszádok, anyahajók megépítését, turbinamotorok beépítését. Az HMS Dreadnought volt az első modern csatahajó, ami forradalmasította a tengeri hadi erőt. Az utolsó bélyegre Andrew Cunningham (1883-1963) és zászlóshajója az HMS Warspite került, aki a második világháború alatt a brit mediterrán flotta parancsnoka volt, számos katonai sikerrel. A bélyegsort 1982-ben bocsátották ki.

Nektárkedvelők

138 faj tartozik a nektármadárfélék (ebből 10-11 pókvadász) családjába, Afrikától Délkelet-Ázsián át Észak-Ausztráliáig. Nagyon sokféle az életterük, elsősorban nektárral táplálkoznak, de vannak fajok, amik rovarokat és bogyókat is fogyasztanak. Bár tudnak repülve is táplálkozni, mint a kolibrik, de inkább ágon ülve táplálkoznak. A hímek nagyon díszesek, fémesen csillognak, a tojók sokkal kevésbé színesek. 1983-ban bocsátotta ki a Ruandai Posta ezt a szépen megrajzolt sor, amelyeken az országban megtalálható nektármadarak láthatók. A bélyegek ívszéliek, ezért a részleges fehér keret.
A legfelső sorban látható: Preuss-nektármadár, a király nektármadár hímje és tojója, lobélia nektármadár (a lobélia egy növénycsalád), bronzfényű nektármadár hímje és tojója. A második sorban a fészkével egy hím és egy tojó örves nektármadár látható, mellette a Rwenzori-nektármadár (a Rwenzori egy 120 km hosszú és 65 km széles hegylánc Afrika közepén, amelynek legmagasabb csúcsa 5109 méter), a bíborhasú nektármadár, és a rezes nektármadár hímje és tojója. Az utolsó sorba olajzöldhasú nektármadarak és az ékszer nektármadár került.

Wagner tények

Wilhelm Richard Wagner 1813-ban született Lipcsében. Gyerekként inkább lett volna drámaíró, első darabját 1826-ban kezdte és két évig dolgozott rajta, mert meg akarta zenésíteni. Csak ekkor kezdett el zeneórákat venni. 1833-ban írta meg első operáját, A tündéreket, azonban csak halála után, 1888-ban mutatták be. 1836-ban feleségül vette Minna Planer színésznő-énekesnőt, akivel 30 évig voltak házasok, de az utolsó tíz évet jobbára külön töltötték Wagner házasságon kívüli kapcsolata miatt. 1850-ben mutatták be először két évvel korábban írt, ötödik operáját a Lohengrint, amelyet Liszt Ferencnek köszönhetően mutattak be, illetve amit ő is vezényelt. Wagner operáiban jelenik meg kiteljesedett formában a vezérmotívum (leitmotif), ami akár átalakult formában, de az egész történet folyamán visszatér. 1870-ben feleségül vette a nála 24 évvel fiatalabb Cosimát, Liszt lányát, akivel haláláig voltak házasok. 1876-ban közösen alapították a mai napig minden évben megrendezett Bayreuthi Ünnepi Játékokat, ahol az ő műveit adják elő. A német nemzeti szocialista párt és személyesen Adolf Hitler az 1920-as évektől fogva ünnepelte Wanger életművét annak ismert antiszemitizmusa és operái nacionalista motívumai miatt. Ezt a kisívet a Magyar Posta bocsátotta ki 2013-ban. Ez az első magyar bélyeg, amin QR-kód van, amit használva az Állami Operaház honlapján található zenéhez és információhoz juthat az érdeklődő. Orosz István (1951-) Kossuth-díjas grafikus tervezte a bélyeget, amelynek a háttere A Rajna kincse című Wager-operára utal.      

Mumintroll

A múminok, eredeti címmel Mumintroll annak a a könyvsorozatnak és képregénynek a címe, amelyet a Finnországban született svéd írónő, Tove Jansson (1914-2001) írt és rajzolt 1945-1993 között. A svéd nyelven, de Finnországban megjelenő sorozat kilenc könyvből, öt képeskönyvből és egy képregénysorozatból áll. A történet szerint a Múmin-völgyben élő múminok trollok, azaz a skandináv mitológiából ismert, az óriásokhoz hasonló, de ebben az esetben kisméretű lények. A történetben őket vízilószerűnek és fehér testűnek ábrázolják, de más, emberre hasonlító karakterek is feltűnnek. Múminpapa, Múminmama és Múmin rendszeresen különböző kalandokba keverednek, erről szólnak a történeteik. 2013-ban bocsátotta ki a Finn Posta ezt a bélyegfüzetet, amelyben hat, öntapadós bélyeg, illetve hat elsőbbségi postát jelző matrica látható. Az előbb felsorolt szereplők mellett látható még a második sorban középen Bájocska, két oldalt pedig Pöttöm és Vándor. A képregény készítését Tove testvére, Lars Jansson vette, napjainkban pedig annak lánya Sophia felügyeli. Számos televíziós adaptáció is készült, amikből többet hazánkban is bemutattak. 1974-ben bemutatták az opera változatot, és több tucat dal is készült a sorozatból. A kilencvenes években indult útjára a múmin bumm, amikor is Finnországban a Helsinki repteret a szereplőkkel díszítették, szaküzletek nyíltak, az országot a múminokkal kezdték reklámozni, sőt Naatali városában tematikus vidámpark nyílt. A múminok sikere a mai napig töretlen.

Régi idők zöldségei

2011-ben jelent meg ez a kétnyelvű belga bélyegblokk, aminek a grafikája antikolt hatást kelt. Régi idők zöldségei lett ennek a blokknak a címe, amin napjainkban kevésbé ismert és használt zöldségek láthatók. A balszélső bélyegen máris két ilyen gumó, a hazánkban kevéssé ismert fekete héjú, liláskék belsejű lilaburgonya és az őszirózsafélék családjába tartozó, vitamindús csicsóka látható. A második bélyegre a csillagtök vagy más néven patisszon került, Főzelékként, savanyúságként, és frissen rántva is ehető. A középső bélyegen a vadmurok nemesített alfaja, a sárgarépa egyik ázsiai fajtája, a lilarépa látható. A répának sokféle nemesítése van, így a fehértől a mély liláig különböző színük lehet. A répa mellé a pasztinák nevű gyökérzöldség került. Népiesebb nevén, mint a fehérrépa vagy paszternák ismertebb, hiszen a magyar gasztronómia kedvelt leveszöldsége. Tőle jobbra a mángold látható, ami egyre népszerűbb Magyarországon. Íze a spenótéhoz hasonlít, de erőteljesebb, hazánkban elsősorban a vörös szárú mángold ismert. Az utolsó bélyegre egy nálunk ismeretlen az articsókával rokonságban álló bogáncsfaj (Cynara cardunculus) került. A mediterrán térség kedvelt növényéről van szó, ahol elsősorban párolva, főzve és savanyítva eszik.  

A finn télapó postája

Egy elsőnapi boríték (FDC, azaz First Day Cover) látható a képen, ami Finnországból, a finn Télapó, másik nevén Joulupukki postájáról származik. A posta Lappföld székhelye, a hatvanezres Rovaniemi mellett található, a 66°32' szélességi foknál, ami az északi sarkkör foka is egyben. Az egész évben működő intézményt egy kalandpark veszi körül, aminek témája a karácsony és a Joulupukki. Érdekes, hogy meghatározható a küldemény feladásának időpontja, így ha nyáron látogat el a postára az ember, a címzett karácsonyra is megkaphatja a küldeményt. A baloldali bélyeg 2002-es és a hátranéző Télapót ábrázolja a rénszarvas szánjában. A mellette levő 2001-es és egy csomagszállító szánt ábrázol, amit egy fiú hajt. Érdemes megnézni a pecsételést is, ami minden részében kötődik a bélyeghez. 

Közel-keleti récék

Négy récefaj került erre az 1989-es, szelvényes, más néven tabos izraeli sorra. Ahogy már korábban is írtam, az izraeli bélyegek egyik különlegessége, hogy mindegyik szelvényes, és az azon levő motívumrészlet, vagy különálló motívum megegyezik a bélyeg motívumával. Az első bélyegre a böjti réce került. ami a Kárpát-medencében is megtalálható, de majdnem egész Európában és Ázsia északi részén is költ. Télen Afrikába vonul, majd visszatér északra. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke százezer forint. A második bélyegre a tőkés réce, azaz vadkacsa került. Ez a legelterjedtebb réceféle hazánkban, illetve ez a házi kacsa őse. Számos helyre betelepítették, így majdnem az egész Földön megtalálható. A vadkacsa vadászható Magyarországon, vadászati idénye augusztus közepétől január végig tart. A harmadik bélyegen a csörgő réce látható, ami nevét hangja után kapta. A szinte az egész északi féltekén megtalálható faj a Kárpát-medencében is honos, eszmei értéke ötvenezer forint. Az utolsó bélyegre egy nagyobb termetű madár, a bütykös ásólúd került. Európában a tenger- és óceánpartokon él, míg Ázsiában tópartokon. Vonuló madár, ami éjszakánként repül. A legtöbb madár Németország északi részére, egy madárvédelmi szigetre érkezik, ahol augusztusra százezer madár is megérkezhet. Magyarországon alkalmi fészkelő és védett madár.

Dizájnos angol kertek

 A 18. század végén alakultak ki Angliában az angolkertek, amik elsősorban szabálytalanságukról ismertek, nem úgy, mint az előtte divatos, szimmetrikus francia kertek. Ezen az 1983-as angol soron négy híres kert látható. Az elsőn a sissinghursti kastély kertje, amit az 1930-as években Vita Sackville-West (1892-1962) költő és kertészeti újságíró alakított ki úgy, hogy elkülönített részekre osztotta a kertet, ahol mindegyikben dominál egy szín és egy téma. A második bélyeg Biddulph Grange viktoriánus kertje látható, amit James Batemen (1811-1897) tervezett, úgy, hogy növénygyűjteménye minél látványosabban kerüljön bemutatásra. A harmadik bélyegre az 1987-ben a világörökségi helyszínné választott Blenheim kastély parkja került. Marlborough hercegeinek 18. századi angol barokk rezidenciájához egy hatalmas park tartozik, aminek a közepén egy mesterséges, felduzzasztott patakból kialakított tó áll, híddal, zúgókkal, számos úttal, ösvénnyel, valamint virágoskertekkel és rózsakerttel. Hogy vadregényesebb legyen a tájkép mesterséges dombokat is kialakítottak és itt áll az első herceg emlékére állított 41 méteres győzelmi oszlop. A legnagyobb értéken pedig az eredetileg 1675-ben épült skóciai Pitmedden-kert látható, ami szimmetrikus virágágyásairól és sövényeiről ismert, amelyek különböző alakzatokba formálódnak.  

Minden embert megillet

A második világháború szörnyűsége után az ENSZ-ben fogadták el azt a nyilatkozatot, amely összefoglalja mindazon alapvető jogokat, amely az embert megilleti. Ezt az 1948. december 10-én elfogadott dokumentumot hívják az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának. John Peters Humphrey (1905-1995) kanadai jogtudós fogalmazta meg a szövegét többek segítségével, amit aztán az ENSZ Közgyűlése megszavazott, de Szaúd-Arábia és hét, a keleti blokkhoz tartozó ország tartózkodott, két ország pedig nem szavazott. A bevezetőből és harminc cikkből álló dokumentum nem törvény, így nem kötelezhető rá egyik ország sem, de gyakran hivatkozási alap, sőt két, 1966-ban elfogadott kötelező erejű ENSZ-egyezménynek is alapja. A harminc cikkhez tartozik: jog az élethez, szabadsághoz, biztonsághoz, jog a művelődéshez, jog a kulturális életben való részvételhez, jog a magántulajdonhoz, a vélemény és kifejezése szabadsága, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, hogy csak egy részét említsem. Ez a dokumentum a világ legtöbb nyelvére lefordított dokumentuma, amit eddig 337 nyelvre és nyelvjárásra fordítottak le. A képen látható hármas vízszintes, szelvényes csíkot négysoros fordított ívben bocsátotta ki a Magyar Posta a nyilatkozat kibocsátásának harmincadik évfordulójára.  

Négy ír film

Az ír film sikere évtizedekre nyúlik vissza, így nehéz objektíven kiválogatni a legjobbakat. Ezt próbálja meg ez az 1996-os sor, amit az ír mozi századik évfordulójára bocsátottak ki. Az első bélyegre John B. Keane (1928-2002) A rét című 1965-ös drámájának filmváltozata került. A Jim Sheridan rendezte 1990-es filmben a Harry Potter-filmek első Dumbledore professzoraként is ismert Richard Harris játssza a főszerepet (játékáért Oscar-díjra is jelölték), társai John Hurt és Sean Bean. A második bélyegre az Írország nyugati felén található, sivár és kietlen Aran-szigeteken játszódó Az arani ember került. Rendezője, az amerikai Robert J. Flaherty készítette az első pénzügyileg sikeres dokumentumfilmet 1922-ben, majd több áldokumentumfilmet gyártott, mint a bélyegen láthatót 1934-ben. Mindkét film az ír emberek szívósságát és a földjükhöz való ragaszkodásukat ábrázolja. 1989-ben mutatták be a Little-kór miatt mozgássérült Christy Brown képzőművészről szóló A bal lábam című, Sheridan rendezte filmet, ami a harmadik bélyegre került. A címszereplőt játszó Sir Daniel Day-Lewis és az anyját alakító Brenda Fricker Oscar-díjat kaptak a filmért. Az utolsó bélyegen a The Commitments című film látható, ami sokak szerint a legjobb ír film. Az 1991-es, Alan Parker rendezte film egy zenekar összehozásáról szól, akik színt akarnak vinni Dublin életébe. Mind a négy film különleges alkotás, ajánlom mindenkinek!

Muppet Show, avagy Breki és a többiek

Ha vannak világhírű, hatalmas rajongótáborral bíró bábkarakterek, akkor az Breki, Miss Röfi, Topi Maci, Statler, Waldorf és a Muppet csapat. A Jim Henson (1936-1990) bábművész, feltaláló, producer által tervezett Muppetek 1955-ben mutatkoztak be először egy washingtoni tévéműsorban. Nevük a marionett és a puppet (báb) szavak összevont formájából jött létre. Az 1969-ben induló Szezám utcában is szerepeltették őket, de önálló műsoruk a The Muppet Show csak 1976-ban indult, óriási sikerrel. Az abszurd jeleneteket tartalmazó, varietéműsorként megrendezett epizódokban tökéletesre fejlesztették a karaktereket és számos világsztár lépett fel a műsorban. 1979-ben Henson mozifilmmel jelentkezett, amit még hét játékfilm követett, az utolsó 2014-ben. Tíz évvel korábban vásárolta meg a The Walt Disney Company a muppetbirodalomnak nevezett, Henson által létrehozott szellemi tulajdont. A képen látható öntapadós kisívet 2005-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a Muppetek  50. és Henson halálának 15. évfordulójára. A bélyegek hátoldalán a képen látható Muppetek üzennek saját stílusukban. 

Hercegi évforduló

1971-ben, Bernát Lippe-Biesterfeld herceg hatvanadik születésnapjára bocsátotta ki a Holland Posta ezt a bélyegsort. Bár a Jénában született nemes magánélete időnként vitákat váltott ki (a harmincas években tagja lett a náci pártnak és egy SS-alakulatnak, 1976-ban kenőpénzt fogadott el a Lockheed repülőgépgyártól), haláláig népszerű holland közszereplő maradt. 1937-ben vette feleségül Julianna holland trónörököst (1909-2004), a későbbi királynőt, akivel 2004-ig éltek. Négy gyermekük  közül a legidősebb, Beatrix lett a holland uralkodó anyja lemondása után. A második világháború alatt a Holland Fegyveres Erők főparancsnoka és a Brit Légierő (RAF) vadász és bombázópilótája volt, aki rajongott a repülésért, ezt szimbolizálja a harmadik bélyeg. Bernát 1961-ben megalapította a Természetvédelmi Világalapot (WWF) aminek első elnöke volt 1962-76 között, sőt a pénzügyi támogatást nyújtó alap is az ő nevéhez fűződik. Mindezt a második bélyeg szimbolizálja. A világ vezetőit tömörítő Bilderberg-csoport társalapítója volt, úgy, mint a Bernát herceg alapítványé, amely 1940 óta a mai napig támogatja Hollandiában a kultúrát és természetvédelmi törekvéseket. Ezt mutatja be az első bélyeg egy stilizált szegfűvel. A herceg támogatta a korábban holland gyarmat Indonéziában található Borobudur, a világ legnagyobb buddhista szentélyének renoválását, amelynek eredménye a világörökségi státusz lett 1991-ben. Ez látható a negyedik, feláras (ez az összeg a felújítási alaphoz került) bélyegen.

Karácsonyi készülődés

Egy héttel ezelőtt, advent első vasárnapján írtam a svájci Pro Juventute bélyegek történetéről és mutattam be egy bélyegsort. A mai választott sor is hasonló témájú, de 1994-ben nem növények kerültek a feláras, gyermekjótékonysági intézményeket támogató bélyegekre, hanem gombák. Az első bélyegen három meggyújtott gyertya került, ez követi az ehető, egész Európában elterjedt lila tölcsérpereszke. A harmadik bélyegen az ugyancsak ehető piros tinóru látható, végül a tüskés tőkegomba. A bélyegen olvasható Courvoisier a svájci nyomda, ahol ezek a postai értékcikkek készülnek.  

A vicces költő

Edward Lear (1812-1888) a nonszensz irodalom egyik legnagyobb alakja, aki illusztrátorként, költőként és  a limerick (ír városról elnevezett, kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers) népszerűsítőjeként ismert. Leart számos betegség gyötörte gyermekkorában, epilepsziás problémáit, majd depresszióját a humorba és a rajzolásba fojtotta. Először ornitológiai rajzainak köszönhetően vált ismertté, sőt Derby grófja éveken keresztül alkalmazta rajzolóként, de sokoldalúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Alfred, Lord Tennyson verseinek egy részét is megzenésítette, de több hangszeren is kiválóan játszott és vidám verseit a nagyközönség legnagyobb szórakoztatására volt képes előadni. 1846-ban és 1871-ben is jelent meg nonszensz verseket tartalmazó kötete, amelyekkel hatalmas sikert aratott, az utóbbiban szerepelt A bagoly és a macska című, leghíresebb verse. Halálának 100. évfordulóján jelent meg ez az angol blokk, amelyen illusztrációi mellett a versikékből részletek is olvashatók. A jobb felső sarokban saját maga karikatúráját láthatjuk. Varró Dániel, Vaskó Péter és Havasi Attila fordításában jelentek meg Lear versei, amik ezen az oldalon olvashatók. Jó szórakozást hozzá!  

Színes madárkák

Trópusokon élő madarakat mutat be ez az 1998-as négyestömb, amit az Amerikai Posta bocsátott ki. A 32 centes bélyegek közül a bal felső egy Euphonia musica nevű, a pintyfélékhez tartozó énekesmadár, ami Hispaniola szigetétől keletre él. Tőle jobbra ugyancsak a Karib-tenger keleti felében megtalálható zöldtorkú kolibri látható. A bal alsó bélyegre egy nagyon érdekes faj, a Hawaiihoz tartozó Maui szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett pirosnyakú gyapjasmadár került. Ezek a madarak a pintyfélékhez tartoznak és 34 faj él belőlük Hawaiion. Sajnos a legtöbb veszélyeztetett és számos faj az utóbbi évszázadokban kihalt az életterük csökkenése és a ragadozók megjelenése miatt. A jobb alsó bélyegen a kardinálismézevő került, ami a Csendes-óceán déli szigetvilágának egyik madara. Guam szigetéről azonban kipusztult egy behurcolt kígyófaj miatt. A bélyeg alsó felén a feketével jelölt kis négyszögben látható az íven levő helye, a számok a jobb oldalon a színekre vonatkoznak.

AIDS elleni világnap, 2014

1987-ben jött az ötlet az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) két munkatársától, hogy minden évben egy napot a HIV-vírus (emberi immunhiány-előidéző vírus) okozta AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nevű betegségre felhívják a figyelmet. Az első világnapot 1988-ban tartották, és azóta minden évben, december elsején világszerte figyelemfelkeltő kampányt, valamit ebben a betegségben elhunytakra és szenvedőkre emlékeznek, emlékeztetnek. Azért ezt a napot választották a szervezők, mert az 1988-as amerikai elnökválasztás után és karácsony előtt a sajtó sokkal jobban fel tudta karolni ezt az eseményt, ami azóta nem csak Világnapként, de figyelemfelkeltő hónapként is működik. A kezdetektől fogva a WHO nyolc Világnapjának egyike, de minden évben számos ország kormánya és II. János Pál és XVI. Benedek pápák is megemlékeztek az AIDS-ben elhunytakról. 

Mindkét bélyegen a HIV-fertőzés terjedését megakadályozó óvszerhasználatot reklámozzák. Az 1991-es belga bélyegen a felár egy jótékonysági szervezethez került, az 1997-es AIDS-ellenes kampányra felhívó bélyegen pedig ugyancsak egy óvszer és az AIDS elleni világnap jelképe a piros szalag látható. A felirat annyit tesz, hogy „csatlakozz ehhez a kezdeményezéshez, használj óvszert".