Paralimpia Szocsiban

A hagyományos olimpiai játékok lezárását követően kezdődnek a paralimpiai játékok, és ez nincs másképpen a téli játékoknál sem. Az elsőt 1976-ban tartották Svédországban, de csak 1992-ót tartják ugyanott, ahol a téli olimpiai játékokat. A képen látható bélyegblokkot az Orosz Posta bocsátotta ki 2004-ben. Felülnyomott, azaz a három érmét ábrázoló bélyeg alatt három sort olvashatunk oroszul. A Szocsiban megrendezett, XXII. téli olimpiai játékokra számos bélyeget adtak ki az oroszok. A képen látható azért érdekesebb, mert a felülnyomottból fele annyit adtak ki a játékok után, mint a nem felülnyomottból. A szöveg magyarra fordítva annyit tesz: Oroszország minden paralimpiai rekordot megdöntött, mivel 30 aranyérmet, 28 ezüstöt és 22 bronzot nyert. A játékokon 550 versenyző vett részt és öt sportág 72 versenyszámában osztottak érmeket, illetve ekkor debütált a snowboard paralimpián. A játékok legeredményesebb sportolója Roman Petuskov (1978-) orosz síző lett 6 aranyával, de az oroszok nyolcvan érmét árnyalja, hogy a játékokat követően kiderült, hogy a paralimpikonok is az orosz állam segítségével doppingoltak. Negyvenöt ország csapata vett részt a játékokon: Brazília, Törökország és Üzbegisztán először, Magyarország viszont nem képviseltette magát, sőt, meglepő módon a Magyar Posta a hagyományos olimpiai játékokról sem bocsátott ki bélyeget.
A képen levő bélyegek érméi dombornyomottak, azaz kitapinthatók.     

Az arany napja

A Magyar Posta a képen látható bélyeget bocsátotta ki 2018. februárjában a koreai Phjongcshangban zajló, XXIII. téli olimpiai játékok alkalmából. A bélyegen egy gyorskorcsolyázó látható, ami a magyar csapatnak és a legnagyobb magyar sportági különítménynek állít emléket. Miután a gyorskorcsolyázó férfiak és nők is bekerültek az olimpiai keretbe, a maximális tíz fő utazhatott a koreai városba. A mai nap pedig a magyar sporttörténet egyik legfényesebb napja lett, miután a rövidpályás gyorskorcsolya 5000 méteres váltó számában a férfi váltó aranyérmet nyert. Ez Magyarország első téli olimpiai aranyérme és 1980 óta az első érme. A bélyeg bal felső sarkában levő szám pedig 177-re módosul, mivel ennyi érmet nyertek a modern olimpiai játékok során magyar színekben. Liu Shaoang (1998-) és testvére, Liu Shaolin Sándor (1995), valamint Knoch Viktor (1989-) és Burján Csaba (1994-) az aranyérmes váltó tagjai, illetve annak a 19 fős magyar csapaténak, akik hat sportágban képviselik hazánkat.       

A 13. téli játékok

1979-ben, az egy évvel később, a New York állam északi felén levő Lake Placidben megrendezett téli olimpiai játékok alkalmára bocsátotta ki a képen látható, légipostára szánt bélyegsort a Magyar Posta. Az Adirondack-hegységben elhelyezkedő, 2,5 ezer fős település 1932-ben is rendezett olimpiai játékokat. Az 1980-as játékokon összesen 37 ország vett részt, többek közt első alkalommal Kína. A magyar csapat zászlóvivője Sallay András jégtáncos volt, aki párjával, Regőczy Krisztinával ezüstérmes lett jégtáncban. Az éremtáblát a Szovjetunió nyerte 10 arannyal és 6-6 ezüsttel és bronzzal. A játékok egyik legemlékezetesebb pillanata a „Csoda a jégen" (Miracle on Ice) elnevezésű jégkorongdöntő volt, ahol a profikból álló szovjet csapat egy ponttal kikapott az egyetemistákból álló amerikai csapattól. A legeredményesebb sportoló az amerikai Eric Heiden (1958-) gyorskorcsolyázó lett öt aranyérmével. (Az összes versenyszámot megnyerte.) Nyikolaj Zimjatov (1955-) szovjet sífutó három aranyat nyert, a liechtensteini Hanni Wenzel (1956-) pedig két aranyat női műlesiklásban és női óriás-műlesiklásban, valamint egy ezüstöt női lesiklásban, öccse Andreas (1958-) pedig egy ezüstöt férfi óriás-műlesiklásban. A kis alpesi ország sem előtte, sem utána nem nyert arany- és ezüstérmeket olimpiai játékokon. A Gyulai István sportriportertől elhangzó „kis Pötzsch", azaz Anett Pötzsch német műkorcsolyázó ekkor nyerte egyetlen olimpiai aranyérmét női egyéni műkorcsolyában. Továbbá, ez volt az első alkalom, hogy a téli játékokon műhavat használtak.   

Amiket ne fogyasszunk

Mérgező gombafajok láthatók ezen az 1986-os, magyar bélyegsoron. Valószínűleg III. Károly magyar király és Claudius római császár is gyilkos galóca fogyasztása után halt meg. Ez a kalaposgombák rendjébe tartozó faj látható az első bélyegen. Az ismert fajok közül a legmérgezőbb gombafaj, ami több fázisban roncsolja a szervezetet és a fogyasztás után két héttel ölheti meg az embert.  Ekkorra leáll a máj, a vese és a keringés is összeomlik. A képen a gomba kalapja barnás, a valóságban azonban zöldes. A bélyegen a két kereszt a méreg erősségére utal. A második bélyegen a  közismert és könnyen felismerhető légyölő galóca látható. Tizenöt kalapot kell ahhoz elfogyasztani, hogy halált okozzon, de kevesebb gomba elfogyasztása is súlyos egészségkárosodást okoz. A téglavörös susulyka az előző, képen látható fajokhoz hasonlóan muszkarint tartalmaz, ez okoz hányást, hasmenést, hallucinációt és izomgörcsöket. A fajt 1905-ben írták le először. A második sort a bagolygombának is nevezett párducgalóca indítja, ami ugyancsak idegmérget tartalmaz. A világító tölcsérgomba a Magyar Mikológiai Társaság (azaz gombákkal foglalkozó szakemberek tömörülése) honlapján lezajlott szavazás alapján 2017-ben az év gombája lett. Fák tövében csoportosan nő és érdekessége, hogy biolumineszcenciája van, azaz a sötétben világít (foszforeszkál). Ez is mérgező, de nem halálos az emberre. Az utolsó bélyegen a redős papsapkagomba került, aminek toxikus hatóanyaga más, mint az előbbi fajoké, de a tünetei hasonlók. Nemcsak Európában, hanem Észak-Amerikában is honos faj. 

A sí sztárjai

Ausztria azon kevés országok egyike, ahol élő személyről is bocsáthatnak ki bélyeget. A képen látható bélyegeket 2004-ben és 2011-ben adta ki az Osztrák Posta két kiemelkedő pályájú sportoló tiszteletére. Az első képen Hermann Maier (1972-) alpesi síző látható, aki az 1998-as, a japán Naganóban megrendezett téli olimpiai játékokon lett világhírű. Miután óriásit esett a lesiklás versenyszámban, úgy döntött újra indul az óriás-műlesiklás és szuperóriás-műlesiklás számokban, amelyeken aranyérmet szerzett. Ekkor kapta a Herminátor becenevet. 2001-ben súlyos motorbalesetet szenvedett (majdnem meghalt, egyik lábát pedig amputálni akarták), de kitartásának köszönhetően a világranglista élére került újra. A 2006-ban megrendezett torinói olimpián a szuperóriás számban ezüst-, az óriás versenyszámban bronzérmet nyert. Mindezeken kívül háromszoros világbajnok és összesen 96-szor állt dobogóra, amivel az egyik legsikeresebb alpesi síző. A 2009-ben visszavonult, eredetileg kőművesnek tanult versenyző négyszer nyerte el meg azt a kristálygömböt, amit az összetett győzelmekért adnak az Alpesi Sí Világkupán. Ezek évszámai kerültek a bélyegre. Elisabeth Görgl (1981-) olimpikonok gyermeke, aki 2009-ben lett kétszeres világbajnok lesiklásban és szuper-óriásműlesiklásban. A bajorországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett világbajnokság eredményei miatt került az osztrák bélyegre. A 2017 nyarán visszavonult Görgl a 2010-es vancouveri téli olimpián két bronzérmet szerzett, ugyanazokban a számokban, mint anyja, Traudl Hecher 1960-ban és 1964-ben.     

Az írónő és egy vitatott bélyeg

Flannery O'Connor (1925-1964) egy Magyarországon kevéssé ismert amerikai írónő, aki novelláival beleírta magát az amerikai szépirodalom legnagyobbjai közé. A 39 évesen, a lupus nevű autoimmun betegségben elhunyt, vallásosságról (római katolikus volt) és halandóságról, az amerikai dél embereiről, szokásairól groteszk és bizarr történeteket író O'Connor elsősorban az ötvenes és hatvanas évek Amerikájából ismert fecskefarkú szemüvegeket viselt és ekként volt ismert. Ezért, amikor az Amerikai Posta az írónő születésének 90. évfordulójára kibocsátotta 2015-ben a képen látható öntapadós ívet és bélyeget, vita kerekedett, hogy miként is kellett volna őt ábrázolni. A bélyegkép egy fénykép alapján készült, amin húsz éves volt, de ekkor még nem volt ismert. Rajongói szerint ez a kép nem tükrözi a népszerű írónőt, nem felismerhető rajta. A háttérben levő pávatollak viszont azt a száz pávát jelképezi (ezekről egy esszét is írt), amiket Andalusia nevű farmján tartott Georgia állam középső részén. O'Connor rajongott a madarakért és ahogy betegsége elhatalmasodott rajta, inkább köztük volt, mint emberek között. Legismertebb novelláskötetét  magyarul (Alig akad ma jó ember [A Good Man Is Hard to Find]) 2002-ben adta ki egy kis kiadó, de aki figyelmesen nézte a Három óriásplakát Ebbing határában című, jelenleg hét Oscar-díjra jelölt filmet, észrevehette, hogy a film elején a seriffhelyettes ezt olvassa. A bélyeget 85 grammig lehetett levélküldeményeknél felhasználni.
 

Valentin-nap egy divatháztól

2007-ben a Givenchy divatházat kérte fel a Francia Posta, hogy tervezze meg a nevezett év Valentin-napi bélyegét. Az első, szív alakú bélyeg kibocsátásának hagyománya 1999-ben kezdődött, egy évvel később pedig már egy francia divatház alkotása jelent meg a bélyegeken. Ez a szokás a mai napig folytatódik, így a szerelmesek ünnepe keveredik a divatvilág kreációival. A Givenchy céget Hubert de Givenchy (1927-2018) alapította 1952-ben és Audrey Hepburn (1929-1993) amerikai színésznőnek köszönhetően vált világhírűvé. A tervező ruháit Hepburn nemcsak magánemberként viselte, hanem a filmvásznon is azokban jelent meg. 1963-ra a divatdiktátort jelmeztervezőként Oscar-díjra is jelölték a Funny Face című filmért, amiben a színésznő főszerepet játszott. A Givenchy története szorosan összefügg a Balenciaga divatházéval, miután az utóbbi alapítójának tanítványa volt Givenchy. A két tervező az ötvenes években ugyanakkor mutatta be új kollekcióját, egymás melletti szalonokban terveztek ruhákat és adtak egymásnak tanácsot. 1988-ban a cég az LVMH nevű, luxustermékeket gyártó vállalatokat tömörítő csoport tagja lett, Givenchy pedig 1995-ig vezette az általa alapított céget. Ezt követően olyan vezető tervezői voltak, mint John Galliano és Alexander McQueen. Mára a cég nemcsak ruhákat tervez, de parfümöket és kiegészítőket is. 
A piros színű bélyeggel a maximum húsz gramm súlyú leveleket lehetett feladni, a fehérrel a maximum ötven grammút. A bélyegek alatt a bélyegblokk látható.

Szörnyes Izland

Az izlandi folklór misztikus lényeinek legismertebbjei kerültek erre a bélyegívre 2009-ből. A felső sorba a lóbálnának fordítható állat került, ami szereti összezúzni a hajókat, a húsa pedig elpárolog az edényből, de úgy is ehetetlen lenne. Tőle jobbra a macska és róka keverékéből született skoffín került. Az utóbbi szó szokatlant, furát jelent és a rossz gyerekekre használják, de vigyázat, ez a lény megvakít, ha a szemeibe nézel! A második sorba az egérfejű bálna került, ami ugyancsak hajókat süllyeszt el, sőt van, amit egyben le is nyel. A legveszélyesebb a gonosz bálnák közül a mellette található vörös sörényűnek nevezett, ami élvezi a pusztítást. Középre egy selamodir, azaz anyafóka került, ami az összes fóka védelmezője, de belföldön is megtalálható, nem csak a tengerparton. Mérete miatt tekinthető szörnynek. A halszerű öfuguggi egy halszerű lény, aminek uszonyai fordítva nőttek. Húsának fogyasztása halált okoz, a szót az izlandiak pedig a perverz szó szinonimájaként használják. A negyedik sorban egy tengeri bika látható, ami egy kétéltű lény. A tengerekben él, de a szárazföldön is megtalálható valódi tehenek között. Tőle jobbra egy pikkelyekkel borított, medveszerű szörny került, ami ha közel kerülünk hozzá, mérget köp, amitől elégünk. Ezzel is nagyon vigyázzunk! Az utolsó sorba egy szellemmacska került, ami a születése után a földbe ássa magát és három év után tér vissza, hogy mindent elfogyasszon. Ökörméretű élőlény, ami egy élőlényt se hagy élve. A fjörullali nevű élőlény pedig egy fókaszerű, bárányszerű állat, ami leginkább terhes nőket fogyaszt. Óvatosan Izlandon! 

Nassoljunk nápolyit!

1890-ben Josef Manner (1865-1947), 25 éves bécsi vállalkozó úgy döntött, hogy az addig a gazdagok kiváltságának tekintett csokoládét megpróbálja elérhetővé tenni mindenki számára. Megvásárolta leendő manufaktúrájának helyszínét, valamint a gyártási engedélyeket, ahol különböző csokoládés termékeket gyártott. 1898-ban úgy döntött valami újat próbál ki, így Nápoly mellől mogyorót hozatott, amit csokoládéval keverve bécsi üzemében krémmé alakított és kis ostyalapok közé töltött. Ebből lett a világ első nápolyi szelete, vagy más néven Manner-nápolyi, ami a mai napig rendkívül népszerű, és ugyanúgy, 49x17x17 mm-es szeletekben, tízesével csomagolva kapható. A bécsi Szt. István-székesegyházat (Stephansdom) ábrázoló, rózsaszín csomagolás változott az idők során, sőt az ízek száma is. Az első Manner-bolt a templom mellett nyílt, és a Bécsi főegyházmegye úgy engedte meg a cég logója részeként használni a templomot, ha Mannerék finanszírozzák egy, az épületen dolgozó kőműves munkáját. A mai napig létező, a Manner család tulajdonában álló gyárában 1912-re 3 ezer alkalmazottja volt, akiknek szociális bérlakásokat építtetett és oktatási intézményeket tartott fenn és ez a mai napig tart. A képen látható, retró reklámra hasonlító bélyeget az Osztrák Posta bocsátotta ki a híres osztrák termék századik évfordulójának alkalmából. A nápolyi olyannyira népszerű, hogy feltűnik az Arnold Schwarzenegger osztrák-amerikai színész főszereplésével készült Terminátor 3: A gépek lázadása című 2003-as akciófilmben, de a Jóbarátok (1994-2004) című tévésorozatban is.