Húsvét alkalmából

1999-es a képen látható húsvéti bélyegsor Lengyelországból. Az első kettő és az utolsó bélyeg az 1300-as évek végén készült graudenzi sokszárnyú oltárkép három képét ábrázolja, míg az egy zlotyis értéken a Tubadzini Pieta című XV. századi táblakép látható. Grudziadz (németül Graudenz) Lengyelország középső felén található település és az itt lévő, a Német Lovagrend birtokolta várban őrizték a 14 képet ábrázoló oltárt. Alkotója vagy alkotói valószínűleg a történelmi Csehországból származott, de neveiket nem tudni. Tubadzin egy falu Lengyelország középső, déli felén (Kis-Lengyelországban). Itt készülhetett az 1450-es években a harmadik bélyegen is levő, majdnem másfél méterszer egyméteres táblakép, aminek festője ismeretlen, de az irodalom a Gyász Mestereként ismeri.
Az első bélyeg az Olajfák hegyének lábánál fekvő Gecsemáné-kertben tartott imádságot ábrázolja. Itt töltötte el Jézus tanítványai körében az utolsó vacsorát, ahol aztán Júdás elárulta. A következő kép a halálraítélt Jézust ábrázolja, aki a keresztet cipeli a Golgota felé, ahol keresztre feszítik. (Ennek az emléknapja nagypéntek.) A második sor első bélyegén a Pieta látható, azaz a keresztről leemelt Jézus, a fiát sirató és ölében tartó Máriával. A színek kontrasztja rendkívülivé teszik a festményt. Végül a feltámadás látható a legnagyobb értékű bélyegen. Jézus kiemelkedik a sziklasírból két nappal a keresztre feszítése után és a mennybe megy. Ennek ünnepe a húsvétvasárnap. Mindkét alkotás a varsói Nemzeti Múzeumban látható.   

Pottervilág

2008-ban az Albán Posta úgy döntött, meglepi a gyermekgyűjtőket és a Harry Potter regényfolyam és filmsorozat rajongóit a képen látható bélyegblokkal. A négy bélyegen Harry, a varázsló (a filmekben Daniel Radcliffe játssza) látható más karakterekkel. A bal felső sarokban  Albus Dumbledore professzorral látható, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola igazgatójával, aki a Főnix Rendjének vezetője is. Mellé Sipor, a Black-ház házimanója került, aki segít elfogni Mundungus Fletchert a hetedik részben. A házimanók a varázslóiskolák és gazdag varázslócsaládok szolgái, akiket bár fel akarnak szabadítani, de ők nem akarnak egyenrangúak lenni gazdáikkal. Az alsó sorba Hermione Granger került, aki a Harry Potter-univerzum női főszereplője. Ő is a Roxfort diákja és a Griffendél-ház egyik tagja, Harry mellett. A címszereplővel és Ron Weasleyvel a legjobb barátok, osztálytársak. Mugli származású, ami azt jelenti, hogy szülei nem tudnak varázsolni. Az utolsó bélyegre Voldemort nagyúr, a sorozat főgonosza került, aki Harry legnagyobb ellensége, szüleinek gyilkosa. Annyira rettegnek tőle, hogy nevét ki sem mondják. Sokáig csak test nélkül és másik testébe bújva él, mivel a Harryről visszaverődik a gyilkos varázslat és az eltalálja. A halálosnak szánt átok jele látható a főhős homlokán is. A bélyegen olvasható Shqiperia Albánia neve albán nyelven.   

Virágok Afrika szívéből

1969-ben Ugandában került kibocsátásra ez a szép grafikájú bélyegsor, amin virágzó növények kerültek. Az Egyenlítő mentén fekvő, területileg Magyarországnál két és félszer nagyobb afrikai ország 1962-ben vált függetlenné a Brit Birodalomtól. Az első egy virágzó fafajta, aminek mára a latin neve Cordia africa lett. Dobokat faragtak ebből, többek közt a londoni British Museumban található híres Akan-dobot. Ez egy Ghánából származó hangszer, amit az USA keleti partjainál találtak, valószínűleg rabszolgák vitték oda. Ez a legrégebbi afrikai eredetű tárgy az Egyesült Államok területéről. A következő bélyegen egy mályvaféle látható, majd egy szennaféle. A negyedik bélyegen levő növény az indiai hárfacserje, ami a mentafélék egyike. Latin neve pedig már nem Coleus, hanem Plectranthus. Gyakran használják a kozmetika- és gyógyszeriparban. Egy örökzöld, majd egy szulákféle folytatja a sort. Az afrikai tulipánfa követi őket piros virágaival, amit több helyre betelepítettek dísznövényként. A sort egy fűzfaféle és egy meténgféle (ilyen a leander is) zárja a sort. A második sort a szivarfafélékhez tartozó kolbász- vagy szalámifa indítja. A bélyegen láthtó a termése. Ezt követi nagy, piros virágaival egy korallfaféle. A következő fafajtának csodálatos, orchideaszerű virága van. Sokáig a szerecsendió olcsó verziójaként volt ismert, a karibi térségbe pedig valószínűleg rabszolgák telepítették. Középen egy mimózaformájú, hat méter magasra megnövő fa került, aminek gesztenyeszerű, tüskés gumói vannak. Közkedvelt eledele az elefántnak és a zsiráfnak. Latin neve már nem Acacia, hanem Vachellia. Ezt követi egy végzet- vagy sorsfaféle, ami népszerű dísznövény. Nevét onnan kapta, hogy bizonyos ázsiai fajokat orvosi és vallási célokra használták. Mára a Clerodendrum latin név helyett a Rotheca nevet használjuk. Az utolsó faj egy medveköröm- vagy akantuszféle, ami egy kelet-afrikai gyógynövény. A bélyegek értéke ugandai shillingben van.
 

Az első miniszterelnök

170 éve, március 17-én választották miniszterelnökké gróf Batthyány Lajost, akinek 175. születési évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyeget a Magyar Posta. Pozsonyban született a főnemesi családból származó Batthyány, 16 évesen joghallgató lett Zágrábban. 24 éves koráig katonaként szolgált, majd Vas megyei birtokára költözött és elkezdett magyarul tanulni. Az 1830-as évek legvégére a pozsonyi országgyűlésben a főrendi ház ellenzékének vezérévé vált és ekkortól fogva készített reformjavaslatokat. Eközben cukorgyárat alapított birtokán, támogatta a lótenyésztést és a lóversenyek népszerűsítését, valamint a selyemhernyó-tenyésztést. Mindezek az ötletek gróf Széchenyi Istvántól származtak, de eközben Kossuth Lajost is támogatta politikai elképzeléseiben. 1847. március 15-én az Ellenzéki Párt elnöke lett, ekkor pedig már inkább Kossuthtal értett egyet a reformok tekintetében. 1848. március 17-én V. Ferdinánd király őt bízta meg kormányalakítással, de annak ellenére, hogy az áprilisi reformtörvényeket elfogadták, szeptemberben lemondott a kormányával együtt, mivel a bécsi udvar hagyta, hogy horvát csapatok betörjenek magyar területre. Ez után újra elvállalta a kormányfői feladatot, de azt végül nem fogadta ez a bécsi udvar és ő október 2-án véglegesen távozott a miniszterelnöki székből. Ettől kezdve a magyar függetlenséget támogatta, és haderőt toborzott, illetve ő is beállt katonának. 1849-ben koholt vádak alapján ítélték el, de mivel megpróbálta elvágni torkát, felakasztani nem tudták, hanem golyó általi halálra ítélték október 6-án. A bélyegen látható grafika eredetije Barabás Miklós egy festménye, ahol a miniszterelnök pont ellentétes irányba néz. Ez azonban eltörpül amellett, hogy  Batthyány 1807-ben született és nem 1806-ban, ahogy az a bélyegen olvasható.

A forradalom évfordulójára

Ahogy a képen látható bélyegeken is olvasható, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegsort 1998-ban. Március 15-e három jelentős személye: Petőfi Sándor (1823-1849) költő és forradalmár, Táncsics Mihály (1799-1884) író és publicista, valamint Kossuth Lajos (1802-1894) államférfi került a bélyegekre. Az első bélyegen Petőfi Az árva lyány című versrészlete olvasható, valamint egy kokárda. Érdekesség, hogy felesége, Szendrey Júlia készített és viselt (férjével) először kokárdát. Ezt a hagyományt neki köszönhetjük. Az viszont legenda, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dal-t. Ott volt és buzdította a népet, de a vers pont ott nem hangzott el. A 12 pont-ot Sükei Károly költő olvasta fel a havas esőben, miközben Jókai Mór író lelkesítette az összesereglett embereket. Hogy a több ezer ember ne sérüljön meg, Petőfi megkérte őket, hogy csukják össze az esernyőiket. Jókainak és Petőfinek ekkoriban közös lakása volt a mai Dohány utcában, itt rakták össze a nap menetrendjét. A Pilvax kávéházban írták meg a 12 pont-ot, és itt hangzott el először a Nemzeti dal. Az épületet ekkortól 1848. augusztusáig Forradalmi Csarnok-nak hívták. Miután az 1847 óta a budai börtönben raboskodó Táncsicsot kiszabadították, a kimerültségtől elaludt. Fel sem tudták kelteni a Nemzeti Színházban tartott díszelőadásra, helyette Jókai mesélte el mi történt vele. Hogy Kossuthot se hagyjam ki, az ő március 3-ai országgyűlési beszédében elhangzott reformkövetelései kerültek az előbb említett pontok közé, bár ezek már jóval radikálisabbak voltak.
 

Zsigmond, a luxemburgi

A Luxemburgi-házat Henrik, Luxemburg grófja alapította 1308-ban, négy év múlva pedig VII. Henrikként német-római császár lett. Dédunokája volt az 1368-ban, Prágában született Zsigmond, aki először lett magyar király az előbb említett, birtokairól elnevezett, német származású uralkodóházból. 1387-ben Székesfehérvárom koronázták meg, 1411-ben német király lett, nyolc évre rá cseh király, majd 1433-ban német-római császár. Ezzel ő vált az egyik legjelentősebb európai uralkodóvá, akinek döntései az egész kontinensre kihatással voltak. 1396-ban a törökök ellen összeurópai keresztes hadjáratot szervezett, de a nikápolyi csatát elvesztették seregei. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, ami négy évig ülésezett és legfontosabb eredményeként a pápák visszaköltöztek Rómába, így megszűnt a nyugati nagy egyházszakadás. Az uralkodása alatt vesztette el Dalmáciát a Magyar Királyság, jelentős palotákat építtetett Budán, Visegrádon és a mai Székesfehérváron valamint számos végvár épült a törökök benyomulása ellen. 1437-ben a mai Csehország területén levő Znojmóban halt meg. Első felesége Anjou Mária volt, akivel egy ideig társuralkodók voltak (Zsigmond előtt Mária volt az egyedüli uralkodó a Magyar Királyságban), második felesége Cillei Borbála volt. Fiú örököse nem volt, így a trónon veje, Habsburg Albert, az első Habsburg-házi uralkodó követte. A képen látható feláras, jótékonysági bélyegsort 1938-ban bocsátotta ki a Luxemburgi Posta. Hungarikának számít, mivel magyar vonatkozású személy látható külföldi bélyegen. Vittore Pisanello olasz festő 1433 körül készült festménye alapján készült a bélyegen látható portré.

Nőnapra virágot

Az 1989-es Damaszkuszban megrendezett Nemzetközi Virágkiállításra bocsátotta ki a képen látható ötöscsíkot a Szír Posta. Az első értéken egy csuporkaféle látható, ami közkedvelt szobanövény. Legismertebb tagja ennek a családnak a fokföldi ibolya, ami nem ibolya és nem Dél-Afrikában, azaz Fokföldön él, hanem egy csuporka és Kelet-Afrikában, a tanzániai Uzambara-hegységben őshonos. A következő faj a kerti iszalag, aminek a neve a bélyegen tévesen szerepel, ugyanis nem sackmani, hanem jackmanii. Ez egy boglárkafélékhez tartozó cserje hibridje, ami akár négy méter magasra is felkúszik. 1862-ben mutatták be ezt a fajtát, ami azóta is népszerű, de mára számos egyéb iszalagféle kapható. Középen egy őszirózsaféle látható, valószínűleg egy nemesített búzavirág. A faj eredetileg Dél-Európából származik, de világszerte több helyre betelepítették. A negyedik bélyegre a harangvirágfélék egyik tagja (Canarina canariensis), egy ehető gyümölcsű kúszónövény került, ami eredetileg a Kanári-szigeteken őshonos. Az utolsó bélyeget a kerti oroszlánszáj zárja, ami eredetileg mediterrán növény, de ezt is világszerte betelepítették. Ennek is több alfaja, illetve keresztezése van, a dísznövényeket kedvelők legnagyobb örömére. Ezzel a bélyegsorral kívánok boldog nőnapot!     

A jószolgálati klub

1911-ben egy dél-indianai (evansville-i) orvos pár kollégájával úgy döntött, létrehoz egy segélynyújtó klubot, de sajnos 1916-ra a szervezet már nem a tervezettek szerint működött. Ekkor úgy döntöttek, bejegyeztetik a Lions Clubok Nemzetközi Szövetségét, de először csak 1917-ben ültek össze az alapítók, így ekkortól számítják a szervezet létrejöttét. Az első, nem amerikai csoportok Kanadában alakultak és mindegyik klub célja a helyi közösség megsegítése volt. A klub neve mozaikszó: L-liberty, azaz függetlenség, I-intelligence, vagyis intelligencia, ONS - our nations's safety, a nemzeteink biztonsága. Az akkoriban kizárólag férfitagoknak szerveződő üzleti klubokat Melvin Jones, egy 38 éves, saját biztosítótársaságot vezető üzletember hozta össze az első közgyűlésre. A jószolgálati tevékenységet végző csoportok először Chicagóban lettek ismertek, innen terjedtek el világszerte. Mára 206 országban vannak jelen, 1,4 millió taggal, akik 46 ezer klubnak tagjai, így a világ legnagyobb jótékonysági szervezete, ami klubokból áll össze. 2007-ben a Financial Times című brit napilap kutatásából kiderült, hogy a Lions Club összegyűjtött adományainak 100 százalékát sikerült átadni a rászorulóknak, így a legjobban működő civil szervezet lett a világon. Feladatkörük négy csoportra oszlik: tagtoborzás és fiatalok megismertetése a segítségnyújtással, vakok és gyengén látók segítése, segíteni az éhezőkön és az egészséges életmód megismertetése, valamint a környezetvédelem és az élhető környezet megteremtése. A hazánkban 1989 óta levő szervezet jelenleg 40 klubbal működik, tagsága pedig nagyjából 900 fő. A Magyar Posta 2017-ben a Lions Club centenáriumára bocsátotta ki a képen látható bélyeget. A szervezet mottója a We serve, azaz Szolgálunk! centenáriumi jelszava pedig: „Ahol a szükség, ott a Lions segít." (Where there's a need, there's a Lion.)

A spanyol divatkirály

A spanyol divat fenegyerekének tekintik a születésekor Francisco Rabaneda Cuervo (1934-) nevet kapott baszk származású Paco Rabanne-t, aki a hatvanas években forradalmasította a divatot. Apját a spanyol polgárháborúban kivégezték, így anyjával Franciaországba menekült. Eredetileg építész akart lenni, de megragadta a ruhatervezés színes és rendhagyó világa. Első foglalkozása ékszerkészítő volt a Balenciaga, Dior és Givenchy divatházaknak, majd 1966-ban megalapította saját üzletét. Rabanne-t a kezdetektől fogva érdekelte a papír, fém és műanyag felhasználása, így gyakran ezeket be is építette a szövetbe. Így született meg az alumíniumlapokból álló kabát és a foszforeszkáló bőrszoknya. Újító ötletei által ruhái futurisztikusak, szokatlanok és nagyon egyediek lettek. 1968-ban Jane Fonda a tervező zöld miniruháját viselte a Barbarella című sci-fi címszerepében, amivel Amerikában is híres lett. Ezt követően számos sztár viselte egyedi ruhakölteményeit. Két évvel a divatháza megnyitása után elkezdett saját parfümöket is kialakítani a Puig parfümgyár segítségével, amelyek ugyancsak szokatlannak számítottak. Leghíresebb illata a 1 Million és Lady Million neveket viseli, amik sok éven keresztül a legnépszerűbb parfümök közé tartoztak. a francia Becsületrenddel kitüntetett Rabanne 1999-ben vonult vissza, cége viszont továbbra is működik. A Spanyol Posta hazai divattervezőket bemutató bélyegblokkokkal állt elő, ilyen a képen látható is. A 2013-ban megjelent blokk grafikája a Museo del Traje, azaz a madridi divatmúzeum segítségével készültek. Itt láthatók a bélyegeken szereplő ruhák is.

A 90. díjátadóra

Ma adják át 90. alkalommal az Oscar-díjakat, ennek alkalmából két hollywoodi filmcsillagról kibocsátott bélyeget választottam. Az elsőn Henry Fonda (1905-1982) látható, aki a harmincas években kezdte pályafutását és szinte egyből népszerű és keresett sztár lett. Számos műfajban játszott emlékezetes szerepeket évtizedeken keresztül: a Csak egyszer élünk (1937) című krimiben, a Fiatal Lincoln (1939) című életrajzi filmben, a Legjobb ember (1964) című vígjátékban a Háború és béke (1956) című kosztümös filmben, a Halál ötven órája (1965) című háborús filmben, a Volt egyszer egy vadnyugat (1968) című westernben, a Bostoni fojtogató (1968) című thrillerben vagy éppen a Rajzás (1978) című katasztrófafilmben. Fondát 1940-ben a John Steinbeck regényéből készült Érik a gyümölcs című filmdrámáért jelölték először Oscar-díjra, majd 1958-ben a Tizenkét dühös ember című bírósági film producereként. (Ebben főszerepet is játszott.) Végül 1981-ben Oscar-életműdíjat kapott lenyűgöző alakításaiért, egy évvel később viszont a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat nyerte meg, az Aranytó című filmdrámáért. Magánélete nem volt ilyen szerencsés, mivel négy feleségéből kettő öngyilkos lett. Gyermekei, az Oscar-díjas Jane és Peter Fonda, és unokái, Bridget Fonda és Troy Garity is színészek lettek. A leginkább az Óz, a csodák csodájából ismert Judy Garland (1922-1969) is legendás előadóművész volt, kiváló énekesnő (többször nyert Grammy-díjat) és szuggesztív színésznő, aki gyerekszínészként lett ünnepelt sztár. 1929-ben kezdte pályafutását, a harmincas évek második felére pedig már főszerepei voltak. Évente két-három filmet forgatott, ami óriási nyomás alá helyezte. Az előbb említett Óz világsztárrá tette, 1940-ben gyermekszínészeknek járó Oscar-díjban részesült. Felnőttként 1954-ben jelölték a Csillag születik című filmdrámáért és az 1962-es Ítélet Nürnbergben című háborús filmért, amikkel megmutatta színészi játékának drámai mélységeit. A hatvanas évek közepére Garlandot felőrölte a szórakoztató ipar: drog és alkoholproblémákkal küzdött, adótartozása volt, végül 47 évesen öngyilkos lett. Egyik gyermeke Liza Minnelli (1946-) Oscar díjas színésznő, énekesnő. Az Amerikai Posta 2005-ben és 2006-ban adta ki a bélyegeket.

Újvilági terményeink

A Vatikáni Posta 1992-ben hat rendkívül jelentős és közkedvelt növényt mutatott be a képen látható hatostömbbön, amik eredetileg mind az Újvilágból származnak. A bélyegen látható képek Johann Wilhelm Weinmann (1683-1741) német botanikus Phytanthoza iconographia (1937-1745) című, több ezer fajt bemutató, nagyjából ezer, kézzel festett grafikai gyűjteményéből való. (Az illusztrációkat Georg Dionysius Ehret festette.) A kukorica indítja a sort, amit spanyol kereskedők hoztak először Európába, Közép-Amerikából. A perjefélékhez tartozó kukorica első nemesített fajtája nagyjából 9 ezer éves, mára pedig a legnagyobb területen növő haszonnövény a világon. (Nagyobb területen termesztenek kukoricát, mint rizst vagy búzát.) A paradicsom a burgonyafélékhez tartozik és bogyótermése miatt fogyasztjuk. Eredetileg kúszónövény, ami ugyancsak Közép-Amerikából került Európába, bár Dél-Amerikában is termesztették. Kelet-Közép-Európába nemcsak nyugatról, de a törököknek köszönhetően délről is áramlottak be az új növények. A sort a kevésbé ismert füge- vagy medvetalpkaktusz zárja, ami Amerikában nem csak élelmiszer, de fizetőeszköz is volt. A kaktusz szárát különböző módokon készítették el, a gyümölcsét is elfogyasztották, sőt orvosságot is készítettek belőle. A mályvafélékhez tartozik a Dél-Amerika dzsungeleiből származó kakaó, ami a második sort indítja. A maják termesztették először, de fizettek is termésével. Carl von Linné (1707-1778) svéd természettudós imádta, ezért adta neki a Theobroma, azaz istenek eledele nevet. A következő bélyegen a burgonyafélékhez tartozó paprika látható, amit évszázadokon keresztül dísznövényként tartottak és csak a 19. században vált ismertebb fűszernövénnyé. A paprika mellé a broméliák családjába tartozó ananász került, ami a 17. század közepére olyannyira úri kiváltságnak számított, hogy drágábbért adták, mint az aranyat és bálokra bérelni lehetett ananászt, ami a pompát jelképezte. A hatostömb mindegyikén olvasható a növény latin neve, valamint II. János Pál pápa címere, akinek pápasága alatt adták ki a bélyeget.