Madarak az Aranypartról

Ghána egy nyugat-afrikai ország, ami 1957-ben vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. Korábbi neve Aranypart volt, akkor ezen a néven bocsátott ki bélyeget. A tengerparti ország madaraiból válogat ez az 1981-es sor. Az első faj a 32 centiméter hosszúságú kantáros trogon. A „trogon" egy görög szó, ami csipegetőt jelent, mivel a faj csőrével vájja ki odúját a fa törzsében. A képen látható alfaj csak Nyugat-Afrikában honos, ezen kívül még van öt másik. Ezt a fajt követi a pikkelyesfejű rozsdásrigó, ami egy légykapóféle. A száraz szavannáktól a nedves bozótosokig, több élőhelyet is kedvel, élőhelye pedig a Szahara és az Egyenlítő között húzódik. Hazánkban is ismerős faj a gyurgyalag, aminek egyik rokona a Szaharától délre élő fecskefarkú gyurgyalag. A gyurgyalagfajokkal ellentétben ez az erdősebb területeket kedveli, de fő tápláléka ezeknek is a lódarázs, a darázs, de különösen a méh. Nagy Sándor, Makedónia királya volt az első, aki Indiából elsőként hozott Európába egy később róla elnevezett madárfajt, a képen látható sándorpapagájt. Pontosítva, ez a kis vagy örvös sándorpapagáj, aminek létezik  egy közép-afrikai sávban elterjedt és egy indiai populációja. Ezeken kívül világszerte több helyre, többek közt európai városokba (London, Brüsszel) is betelepítették, ahol mára szabadon élnek. A képen látható madár az afrikai alfaj, aminek testhossza 40 centiméter körül mozog. Bogyókkal, gyümölcsökkel és dióval táplálkozik, fészkét fák odújába építi. A mai napig népszerű díszállat, ami azt jelenti, hogy egyedszáma eredeti élőhelyén csökkenőben van. A bélyegeken a két nagyobb érték cediben van, aminek a váltópénze a pesewa, ami a két kisebb értéken látható. 

Egek urai

Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász volt, aki többek közt rájött arra, hogy a galaxisok a Tejútrendszeren kívül vannak. Amikor 1990-ben pályára állították az amerikaiak legmodernebb űrtávcsövüket, Hubble-ról, a 20. század egyik vezető csillagászáról nevezték el. A 2,4 méter átmérőjű teleszkóp az egyik legismertebb ember alkotta tárgy az űrben, az általa készített képek pedig a mai napig lenyűgözik az embereket. Az űrteleszkóp fellövésének 10. évfordulójára bocsátotta ki az Amerikai Posta ezt az ötöscsíkot. Az elsőn a Kemence csillagképe egyik legfényesebb galaxisa látható, ami két galaxis összeütközéséből jött létre. A nagyobb magja izzik a kép közepén. A Kígyó csillagképben látható a Sas-köd, amit már az 1700-as éve közepe óta ismertek. A képen látható, először 1995-ben lefényképezett gázoszlopokat a Teremtés Oszlopainak hívják és csillagok kialakulásának a helyei.  Mint az előzőt, a következő Gyűrűs-ködöt is Charles Messier (1730-1817) francia csillagász fedezte fel. A Lant csillagkép része ez a haldokló csillag által kibocsátott gázgyűrű. A negyedik bélyegre a Lagúna-köd nevű, csillagközi gázfelhő került a Nyilas csillagképben. A benne levő csillagok világítják meg a ködöt, és mint az előző köd, ez is csillagok kialakulásának a helye. Az utolsó bélyegen a  háromezer fényévre levő Tojás-köd látható. Ez is egy haldokló csillag fényei, ami a körülötte levő ködön szűrődik át.   

Magyar népviseletek

A Néprajzi Múzeum 1963 augusztusában rendezte meg a Magyar Népművészeti Kiállítást, aminek alkalmából bocsátotta ki a képen levő bélyegsort a Magyar Posta. A Műcsarnokban egy hónapon át nyitva tartó, különböző népművészeti ágakat bemutató rendezvény nagy sikert aratott. A magyar népviselet tulajdonképpen a magyarság hagyományok szerinti öltözködési módja. Ezek a viseletek megkülönböztethetők tájegységek alapján, melyek közül a legfőbb kategóriába tartozik a dunántúli, felvidéki, erdélyi és az alföldi. Ezeken belül kisebb tájegységi vagy településhez kötődő motívumok vannak. Az öltözködést társadalmi státusz szerint is megkülönböztethetjük, így másként öltözött a nemes, a polgár és a jobbágy, sőt a mindennapi viselet mellett voltak külön ünnepi öltözékek is. Az első képen a Nógrád megye északi felén levő Karancsságban élő fiatal menyasszonyt látni ünnepi viseletben. Külön főkötővarrónők foglalkoztak a különleges, lyukacsos fejfedőkkel. A Vas megye északi részén levő kapuvári viselet a következő, ahol a férfi ruházat színesebb volt a nőinél. A bélyegen a fiatal férfi egy esküvőkön használt vőfélybotot tart a kezében. A debreceni állattartó gazdaparasztság egyik ruhája látható a harmadik bélyegen. Érdekessége a halcsont-fűzős, selyem mellény és a gazdag lányok által viselt, abroncspárta nevű fejfedő, amit arany, ezüst és igazgyöngy is díszíthetett. A hortobágyi viselet a következő, aminek jellegzetes része a fekete kalap, a pásztorszűr nevű kabát és a képen levő karikás ostor, ami a csikósok kelléke volt. A kaposvári járásban van Csököly, ami fehér gyászruhájáról volt ismert. Volt, amit sáfránnyal színeztek sárgára, ez az idősek és a gyászolók viselhették. Ez a szokás az első világháború végéig maradt fenn. A második sort az év legszebb bélyegének választott dunántúli viselet indítja, aminek legjellegzetesebb darabja a cifraszűr nevű kabát. A képen a bakonyi cifraszűr látható, ami a legszélesebb, de legrövidebb ilyen öltözék volt.  Következő a nógrádi Bujákon hordott lakodalmi ruha, ahol a fiatal lányok 10-15 alsószoknyát is felvettek, bőrcsizmát húztak, hajukban pedig főkötőt viseltek. Az alföldi viselet jellegzetes darabja a suba, ami a racka juh kifordított szőrös bőréből készült, bokáig érő kabát, a süveg nevű fejfedő és a pipa. Az utolsó bélyegre a híres mezőkövesdi matyó viselet került, ami az egyik legismertebb magyar népviselet. A matyó menyasszony virágmintával díszített fehér ruhát viselt, hatalmas, művirágokkal kirakott pártával. A bélyegek réznyomattal készültek, ahol a réz nyomólemezre vésik a rajz tükörképét. Így ha hozzáérünk a bélyeghez, kitapinthatók a kivésett részek.

Mária Terézia

A bécsi Hadtörténeti Múzeumban látható annak az ismeretlen festőnek a képe, amelyik erre a 2017-es bélyegblokkra is rákerült. A blokk apropója Mária Terézia (magyar uralkodói nevén II. Mária) születésének 300. évfordulója, amire a blokk bal alsó sarkában felsorolt országok is ugyanezt a blokkot kibocsátották. A Habsburg-házi III. Károly király második gyermeke volt a bécsi Mária Terézia, akiről nem hitték, hogy uralkodó lesz. Apja végig hitt abban, hogy születik egy újabb fia (elsőszülöttje fiú volt, de csecsemőként meghalt), aki örökli a trónt. A biztonság kedvéért azonban 1723-ban megalkotta a Pragmatica Sanctio nevű törvény, hogy leánygyermekei is örökölhessék a trónt. Emiatt tört ki az osztrák örökösödési háború (1740-1748), aminek végeredményeként az osztrákok elvesztették Sziléziát, amit a hétéves háború (1756-1763) során sem sikerült visszafoglalnia. Mária Terézia 1740-től negyven éven át volt magyar és cseh királynő, osztrák főhercegnő, férjét, Lotaringiai  Ferencet pedig megtette társuralkodónak, de őt végül nem koronázták meg. Illetve megkoronázták, de német-római császárrá, így Mária Terézia 1745-től húsz évig császárné is volt. Eközben számos, korát megelőző rendeletet hozott, mint a kettős vámrendszerét, ami védte a birodalom egészét, de közben Magyarország és Ausztria közt meghagyta azt. A Ratio Educationis rendelettel modernizálta az oktatást, órarendet ajánlott, tankerületeket hozott létre és felosztotta az iskolai éveket iskolák szintjén. De mindezeken túl 16 gyermeket szült, akik közül néhányan komoly történelmi szereplőkké váltak. Férje halála után fiát, Józsefet jelképes társuralkodóvá tette, ő később II. József néven király lett. Öccse II. Lipót néven lett király, egyik húgukat, Mária Antóniát (Marie Antoinette) XVI. Lajos francia király feleségeként végezték ki.     

Grönlandi úszólábúak

1991-ben jelent meg a Dániához tartozó, de önálló bélyegkibocsátó Grönlandon a képen látható bélyegblokk. A világ legnagyobb szigetének csak 10 százaléka jégmentes, éghajlata pedig arktikus. Élővilága a sarkvidéki klímához szokott, a képen látható fókafélék is elterjedt lakói a tengerparti övezeteknek. Az első bélyegen a legkisebb északi fókafaj, a gyűrűsfóka látható. A nagyjából másfél méteres állatnak van az egyik legvastagabb zsírrétege, így kiválóan bírja a zord klímát és az óceán jeges vízét. A hólyagos fóka a következő faj, ami nevét a hímek orrüregéhez kapcsolódó légzsákról kapta. Amikor a fóka ideges focilabda méretűre fújja a fekete hólyagot, de ha egy másik hímet el kell riasztania egy piros színűt is képes felfújni. Minderre a víz alatt is képesek. A harmadik bélyegre az akár 300 kilogrammos súlyt és 2,5 méter hosszúságot is elérő szakállas fóka került. Nevét hosszú, fehér bajszáról kapta, ami tapogatószervként funkciónál, amikor élelmet keres a tengerfenéken. Az alsó sorba a grönlandi fóka került, amik párzási időszakban hatalmas, sokezres csoportokba tömörülnek. Az eszkimók mindenét elfogyasztják és felhasználják, de mára szabályozott a vadászatuk. Legendás állat a rozmár, ami a középső bélyegre került. A hím hossza eléri a három métert, súlya pedig akár másfél tonna is lehet. Agyarai folyamatosan nőnek, és a táplálékszerzéskor használják: ezzel kaparják fel a tengerfeneket és találják meg az ott élő állatokat. Az utolsó bélyeg a legelterjedtebb fókafajt, a borjúfókát ábrázolja. Nehezen idomítható, de népszerű állatkerti faj, ami hazánkban öt helyen is látható. A bélyegeken az állatok nevei grönlandi, dán és latin nyelveken olvashatók, az ország neve pedig grönlandiul és dánul.

Szent István ünnepe

I. István magyar király születésének ezredik évfordulójára adta ki a képen látható bélyeget a Magyar Posta 1970-ben. Ez azért érdekes, mert nem tudni pontosan mikor és hol született az első magyar király. Valószínűleg 969-980 között született Esztergomban vagy Székesfehérváron. Halála napját tudni, ez 1038. augusztus 15-én volt, de nem tudni hol. Végakaratához híven a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikába temették, de az épületnek csak a romjai vannak meg, sírja már nincsen meg. István megkeresztelkedésekor (ennek a dátumát sem ismerjük) vette fel ezt a nevet, születésekor kapott neve a Vajk volt. Apja, Géza nagyfejedelem volt, aki ugyancsak az István nevet vette fel keresztelkedésekor, anyja pedig Sarolt fejedelemasszony. István 997-től volt nagyfejedelem, 1001-től pedig az első magyar uralkodó, az első Árpád-házi király. Felesége II. Henrik bajor herceg lánya, Liudolf Gizella volt, aki úgy, mint férje, támogatta a katolikus egyházat és a templomépítést. Két fiuk volt: Ottó, a trónörökös, aki csecsemőkorában meghalt, illetve Imre, aki egy vadászaton halt meg, bár erre sincsen bizonyíték, sőt a pontos hely sem ismert. I. István nemcsak az államszervezetet építette ki, de megszervezte a katolikus egyházat, továbbá kialakította a vármegyerendszert és számos törvényt is alkotott. I. László magyar király kérte fel VII. Gergely pápát, hogy Istvánt szentté avassa, ami 1083-ban meg is történt. (Ekkor avatták szentté Imre fiát és annak nevelőjét, Gellért püspököt.) Szent István a magyarság egyik legnépszerűbb szentje a mai napig, szentté avatásának napja, augusztus 20-a pedig nemzeti ünnep az államalapító és az államalapítás emlékére.           

Madarak a Karib-tengerről

John James Audubon (1785-1851) amerikai ornitológus, természettudós és illusztrátor születésének 200. évfordulójára került kibocsátásra ez a nevisi bélyegsor 1985-ből, amin festményei láthatók. Nevis egy karib-tengeri sziget, ami 1983-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól Saint Kitts szigetével együtt. A két sziget államszövetségben működik, Nevisnek külön parlamentje és kormánya is van, illetve önálló bélyegkibocsátó is. Visszatérve Audubonra, legismertebb műve az Amerika madarai (18271838) című könyve, amiben a madarakat életnagyságú festményeken ábrázolta. A felső sorban látható madárfajok: a sokszínű pápapinty, a 9-10 centiméter hosszúságú kanadai királyka, ami nevét sárga tollkoronájáról kapta, a számos alfajjal bíró, aranyküllő nevű harkályféle és a szépséges sáfránytangara. Az alsó sorban pedig: az Észak-Amerika nyugati partvonalán élő tarka földirigó, a kései meggyvágó, ami nevét onnan kapta, hogy sötétedéskor is lehet hallani a hangját, az erdőségekben élő narancstorkú lombjáró és a narancstrupiál, amiről a Baltimore Orioles baseballcsapat a nevét kapta. Mindegyik bélyeg felső részén a „világ vezetői", alul pedig a „vezető művészek" és Audubon neve felirat olvasható. Még több Nevisben kibocsátott, Audubonhoz köthető madaras bélyeg ide kattintva olvasható.    

Swarovski

Ausztria nyugati felében található Wattens, egy tízezer fős városka, ahol a világhírű Swarovski cég központja is van. Daniel Swarovski (1862-1956) volt a névadója és társalapítója a kristályüvegeiről (egyik adaléka az ólom-oxid, ezért ólomüvegnek is nevezik) ismert vállalatnak, ami 1895-ben nyitotta meg kapuit. A cseh származású férfit már gyerekkorában érdekelte a kristályüveg csiszolása, a technikákat pedig apja és mások műhelyeiben tanulta el. Harmincéves korára kifejlesztett egy kristályvágó gépet, amivel precízebben és gyorsabban lehetett dolgozni, majd sógorával és egy befektetővel létrehozták a mai napig a család irányítása alatt álló vállalatot. Az üveggyártással és csiszolással foglalkozó cég logója a hattyú (eredetileg a havasi gyopár volt), ami az elegancia és a tisztaság jelképe, azonban nem csak ékszereket, hanem műszerüvegeket, kristálytárgyakat és megmunkálásra való eszközöket is gyártanak. A Swarovskinál jelenleg 32 ezren dolgoznak, a márka 170 országban van jelen 2800 bolttal és 2016-ban 2,6 milliárd eurós bevétele volt. Múzeuma, a Swarovski Kristallwelten (Kristály Világ) 100 évvel az alapítás után nyílt meg Wattensben, az Óriásnak becézett főbejárata pedig a bélyegblokk közepére is rákerült. A képen látható bélyegblokkot 2004-ben bocsátotta ki az Osztrák Posta, a kristály és hattyú alakú bélyegeket valódi Swarovski kristályüvegek láthatók.   

Riói játékok

A brazíliai Rio de Janeiróban rendezett XXXI. nyári olimpiai játékok alkalmából bocsátotta ki a magyar posta ezt a fordított képállású bélyegpárt. A 2016-ban kiadott bélyegeken az úszás és a kajakozás egy pillanata látható, amik magyar sikersportok. Húsz sportágban 156 magyar sportoló vett részt a sporteseményen, ahol összesen 15 érmet szereztek, ezzel összesítve a 12. helyen végeztek az országok rangsorában. A nyitóünnepségen Szilágyi Áron vívó volt a zászlóvivő, aki később megnyerte második aranyérmét. A legeredményesebb sportolók Kozák Danuta kajakos és Hosszú Katinka úszó voltak három-három aranyéremmel. (Hosszú egy világ- és két olimpiai rekordot döntött.) További érmek születtek úszásban, súlylökésben és vívásban. 1924 óta most szerepelt először a rögbi a játékokban és 1904 óta először golf, de összesen 28 sportágban voltak versenyek, ami nem több, mint 2004-ben Athénban és Londonban. Az augusztusi olimpiai játékok után szeptemberben kezdődtek a paralimpiai játékok. Ennek nyitóünnepségén Ráczkó Gitta úszó vitte a zászlót, hazánk pedig 18 érmet szerzett. Tóth Tamás egyetlen aranyérmünket úszásban, de további érmeink lettek asztaliteniszben, vívásban, úszásban, atlétikában, kajak-kenuban és erőemelésben.
   

Filmes évfordulók

A dán film az 1910-es évek közepéig olyan népszerűségnek örvendett Európában, mint később a hollywoodi filmek. Számos filmes újítás dán rendezőktől származik, akiknek technikáját, ötleteit aztán világszerte másolták. A dán filmipar évfordulói kapcsán került kibocsátásra a képen látható bélyegsor, ami filmkockaként jelent meg. Mindegyik bélyeg egy bélyegpár, a perforáció pedig kettévágja a képeket. A legnagyobb értékű bélyegen Carl Theodor Dreyer (1889-1968) filmrendező látható, aki Szent Johanna című, 1928-as életrajzi filmjével írta be magát a filmtörténelembe. Bár alkotásai nem lettek pénzügyileg sikeresek, de látásmódja kiemelkedővé teszi őket. 1955-ben Arany Oroszlán-díjat nyert Ige című filmje, ami egy család történetét meséli el. Az első bélyegen az általa rendezett De nåede færgen című rövidfilm egyik jelenete látható. Az 1948-as filmet egy közúti biztonságot propagáló szervezet rendelte meg, Dreyer pedig egy kisebb mesterművet készített nekik. A filmet az Állami Filmközpont támogatta, ami 1958-ig a dán filmek forgalmazója, illetve fő finanszírozója volt. Az 1938-ban alapított szervezet 1997-ig működött, feladatkörét a Dán Filmintézet vette át. A középső bélyegen Bodil Ipsen (1889-1964) színésznő és rendezőnő látható, akinek portréja Fejős Pál Az arany mosolya című filmjében látható. Nemcsak színésznőként, de rendezőként is hatalmas sikereket ért el különböző filmes műfajokban. Az 1948-ban alapított Bodil-díj, ami a legrangosabb dán filmes kitüntetés róla és Bodil Kjer színésznőről lett elnevezve.  

A repülés úttörői

A száz éve repülő embernek állít emléket ez az 1991-es bélygsor. Ezt az időpontot akkortól számítjuk, amikor Otto Lilienthal (1848-1896) német feltaláló, mérnök több évtizednyi próbálkozás után sikeres siklórepülőt tervezett, amivel 25 métert repült. Madarak repülését tanulmányozva készítette szerkezeteit, amikkel később 250 métert is megtett a levegőben. Összesen 18, fűzfaágból és textilszövetből készült gépet épített, amelyeket testsúly áthelyezéssel kormányzott. Öt évvel első sikeres repülése után, egy újabb próbálkozás közben gépét egy széllökés megdobta, ő pedig 15 méterről lezuhant és halálos gerinctörést szenvedett. 1903-ban az amerikai Wright fivérek bekerültek a történelembe, mivel elsőként építettek és teszteltek olyan levegőnél nehezebb repülőgépet (nem siklórepülőt és motorral hajtottat), amivel ténylegesen repültek. Több ország vitatja ezt a teljesítményt, de az ő eredményeiket nem rögzítették hitelesen. 1903-ban az észak-karolinai Kitty Hawkban próbálták meg sikerrel az első irányított repülést, ami 279 méternyi volt. A brazil születésű, de Franciaországban felnövő Alberto Santos-Dumont (1873-1932) volt az első, aki Európában próbált ki saját tervezésű repülőgépet. Úgy gondolta, a repülés elterjedése békét és gazdagságot fog hozni az emberek számára, de sajnos az első világháború bebizonyította, hogy a repülés harcászatra is kiváló. Zsélyi Aladár (1883-1914) repülője látható a legnagyobb értékű bélyegen. Első gépe a Zsélyi I. 1910-ben szállt fel, az első magyar tervezésű repülőként. Ebben az évben 18 km-t is repült, később pedig hivatalos pilótavizsgát tett. Az egyébként rosszul látó tervező egy repülőgép baleset sérüléseként fellépő tetanuszgyulladásban halt meg.