Tudósok

Két szovjet tudós került erre az 1994-ben kibocsátott orosz bélyegsorra. Az elsőn Pjotr Leonyidovics Kapica (1894-1984), aki 1978-ban két amerikai tudós mellett megosztva kapott fizikai Nobel-díjat az alacsony hőmérsékletek fizikájában elért kutatásaiért és találmányaiért. Kapica egyik alapítója volt a Pugwash-konferenciák nevű tudóstestületnek, ami az atomfegyverek betiltásáért jött létre, és ami 1995-ben Nobel-békedíjat kapott. Fiatal korától érdekelte a fizika, így a szentpétervári műegyetemi tanulmányai után a Cambridge-i Egyetemen tanult és dolgozott tíz éven át. Ekkor alapította meg a Kapica Klubot, ami a helyi tudósok találkozóhelyének számított. 1934-ben hazalátogatott, de Sztálin megtiltotta neki, hogy visszatérjen Angliába. Mivel eszközei a Szovjetunióban maradtak, más kutatási terület kezdte érdekelni, majd az általa alapított szovjet intézet visszavásárolta eszközei egy részét. Bár soha nem volt a Szovjet Kommunista Párt tagja, rendkívül befolyásos és nagy tiszteletnek örvendő tudós volt. Egyik fia Szergej Kapica (1928-2012) fizikus, népességstatisztikus, és egy népszerű tévéműsor műsorvezetője volt, akiről 2015-ben az Orosz Posta ugyancsak bélyeget adott ki. A második bélyegen Pavel Alekszejevics Cserenkov (1904-1990) látható, aki 1958-ban, másik két szovjet tudóssal megosztva kapott fizikai Nobel-díjat a Cserenkov-effektusért. Ez a hatás az atomreaktorokban fontos, ahol a részecskék sebességének és tömegének meghatározására használják. Munkássága nem csak a tudományos életben jelentős, hanem a populáris kultúrában is. A Csillagközi invázió című 1959-es amerikai regényben a fénysebességnél gyorsabban közlekedő űrhajók a Cserenkov-meghajtóval közlekednek, sőt állítólag a Star Trek televíziós- és filmsorozat Pavel Chekov karaktere is tőle kapta nevét.

Disney-hírességek

Híres Disney-karakterek kerültek erre a 2007-es amerikai négyestömbre. A felső sorban Miki egér látható az 1940-ben bemutatott Fantázia című filmből, ami a Disney-stúdió harmadik egész estés filmje volt. A film nyolc részből tevődik össze, amiknek a zenei aláfestését komolyzenei művek biztosítják. Ez az újszerűség és a színkavalkád akkoriban forradalminak számított. A film két okleveles különdíjat kapott az Oscar-gálán: Leopold Stokowski karmester az újszerű filmzenéért, valamint Walt Disney és két hangmérnök a hangtechnikáért. Miki mellett Pán Péter és Csingling láthatók, akik a Pán Péter című, 1953-as film főszereplői voltak. A történet egy fiúról szól, aki soha nem nő fel, és különböző kalandokba keveredik Sohaországban. Az alsó sorba a címszereplő Dumbó, az elefánt és Timothy a cirkuszi egér látható.1941-ben, a negyedik Disney-filmként került a mozikba ez az animáció, ami egy, a füleivel repülni tudó cirkuszi elefánt kalandjairól szól. Legjobb betétdal és zene kategóriában jelölték a filmet Oscar-díjra, az utóbbi kategóriájában pedig meg is nyerte azt. A kilencvenes évek egyik legnagyobb sikerű rajzfilmje került a negyedik bélyegre. Az Aladdin (a képen a címszereplő és Akhmir, a dzsinn látható). 504 millió dolláros bevételével ez lett 1992 legtöbb bevételt hozó filmje, öt Oscar-díj jelölésből pedig legjobb betétdal és zene kategóriában nyert is. (A másik három a legjobb hang, hangeffektus-vágás és betétdal kategóriák voltak.) A film sikerének köszönhetően televíziós sorozat és még kettő, Aladdin témájú animációs film készült.  

Reformerek

Négy, kiemelkedő munkásságú személyre emlékezik ez az 1976-os brit bélyegsor. A bélyegek tervezésekor nagyon fontos a kreativitás, sokszor egy ügyesen megtervezett bélyeg több mindent mesél el egy személyről, mintha szimplán a portréja kerülne a képre. (A magyar hírességeket ábrázoló bélyegek nagy része sajnos elég régimódi ilyen szempontból.) Ezért különlegesek a fenti bélyegek, hiszen olyan tevékenységek láthatók rajtuk, és nem azok, akik ezekért küzdöttek. Az elsőn Thomas Hepburn (k.1795-1864) látható, aki egész életében a brit bányák világát próbálta modernizálni. Szénbányászként pontosan ismerte ezt az életet: 18 órás munkaidőt volt, a bért pedig nem fontban, hanem magánkiadású pénznemben kapták a bányászok. Tiltakozott a gyilkos munkaidő ellen, valamint szakszervezetet hozott létre a bányászok jogainak érvényesítésére. Robert Owen (1771-1858) walesi gyáros került a másodikra, aki textilgyárában bevezette a nyolcórás munkaidőt, iskolát hozott létre a nála dolgozót gyerekeinek, elindította a brit szövetkezeti mozgalmat és az utópista szocializmus egyik atyja is volt. Lord Shaftesbury, azaz Anthony Ashley-Cooper (1801-1885) a brit felsőház tagja az elmegyógyintézetekben élőkért, a kiskorúak foglalkoztatásának szabályozottságáért és az átlagosan 10 éves kéményseprő fiúk jogaiért küzdött. 1875-ben fogadott el egy olyan törvény a brit felsőház, ami szigorú keretek közé helyezte a kéményseprést és megtiltotta kisgyerekek foglalkoztatását. (Ezek a fiúk gyakran a húsz éves kort sem érték meg munkakörülményeikből adódó betegségeik miatt.) Az utolsó bélyegre Elizabeth Fry (1780-1845) a brit börtönreformer került, aki egész életét a rászorulóknak és az elítélteknek szentelte. EGyik legfobb támogatója Viktória, brit uralkodó volt, az újonnan létrehozott börtönök pedig egyedülállóak voltak Európában. 2001-2016 között Fry portréja díszítette a brit 5 fontos bankjegyet.  

Virágok, csokorban

1995-ben került kibocsátásra ez a kerti virágokat bemutató amerikai bélyegsor, ami egy bélyegfüzet része volt. A bélyegfüzet lényege, hogy a bélyegek tokban vannak és amikor szükség van a bélyegre, ki lehet belőle venni a megfelelő mennyiséget. Az első bélyegen évelő őszirózsák láthatók, amik egy nemzetség tagajai, amiben nagyjából 180 faj található, egy kivételével mind Eurázsiából. Latin neve aster, aminek jelentése csillag, ez pedig a virág formájára utal. Kevés kerti virág van, ami ősszel nyílik, ezért népszerű a kerti növények között. A második bélyegen látható krizantém az őszirózsafélékhez tartozó nagyjából negyven fajból álló nemzetség. Eredetileg Kelet-Ázsiából származik, ahol nagy tisztelet övezte, illetve ételként is fogyasztották szirmait. Neve görög eredetű, jelentése aranyvirág, magyar megfelelője pedig margitvirág. Ez az év utolsó nyíló virága, októberben és novemberben. A dáliák is az előbb említett növények rokonai, eredetileg pedig Mexikóból származnak. A spanyol hódítók hozták el Európába, innen terjedt el. Az indiánok által gyógynövényként is használt növény latin (és magyar) nevét Anders Dahl (1751-1789) svéd botanikusról kapta. A kerti hortenzia a somvirágúak rendjébe tartozó nemzetség legismertebbike, ami az 1800-as években Japánból került Európába, azóta pedig több tucat hibridjét nemesítették ki. Több színben pompázik, a káliumtól kékesebb lesz a virága. Az utolsó bélyegre a kúpvirágok és kasvirágok egyik nemzetsége, a rudbeckiák kerültek. Rokon faj az echinacea, ami hazánkban immunerősítőként ismerős. Eredetileg Észak-Amerikából származik ez a növény, ahol az őslakosok felhasználták orvosságként.  

Víz és tengerpart

1993-ban hozták létre a Millennium Bizottságot, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Királyságot felkészítse a harmadik évezredre különböző projektek támogatásával. A miniszterelnök által támogatott és az uralkodó által kinevezett bizottsági elnök feladata abból állt, hogy az Egyesült Királyságban játszott nemzeti lottóból befolyó támogatást megfelelő helyekre juttassa el. A 2006. december elsejével megszüntetett bizottság több mint két milliárd fontot osztott ki különböző kulturális, környezetvédelmi, közösségi, ünnepi alapítványoknak vagy programokra. 

A Brit Posta 1999-ben kezdte meg az egyenként négy darabból álló, tizenkét millenniumi sor kibocsátását különböző témákban. Havonta bocsátottak ki egy sort, amit mesének neveztek el. Egy évvel később a Millennium Bizottság által támogatott projekteket mutatták be, hasonlóképpen. Eddig három ilyen Millennium Projekt sor került bemutatásra, mindegyik 2015-ben. A mára választott téma címe: Víz és tengerpart. Az első bélyegre tengerparti kavicsok kerültek, amik a középnyugat-angliai Durham tengerpartját jelképezik. 1997-2002 között egy tízmillió fontos program keretében (ennek neve Turning the Tide) 14 szervezet összefogott és száz különböző projektben feltakarította és helyreállította a tengerpartot, a több évtized alatt összegyűlt, szénbányászatból származó salakot pedig elszállíttatta. Ezt követően parkokat, ösvényeket és kerékpárutakat alakítottak ki. A második értéken a középnyugati Merseyside településnek vizes területeit rehabilitáló Nemzeti Tavi Központot (National Pond Life Centre) jelképező békalábak és tavirózsák láthatók. A program keretében többek közt a tarajos gőte élőhelyét mérték fel ezer tó megvizsgálásával és rendbetételével. Az alsó sort a dél-walesi Llanelli városának tengerparti sétánya indítja. A program részeként közel 20 kilométernyi tengerpartot hoztak helyre, amit korábban a helyi bányák használtak. Mára a Parc Arfodirol és a többi átalakított terület a kirándulni vágyók egyik közkedvelt területe lett. Az utolsó bélyegre a portsmouth-i kikötő fejlesztése került. Ennek eredményeként a már nem használt raktárakat, kikötői épületeket vagy lebontották vagy átalakították, így mára egy modern, látnivalókkal, bárokkal és éttermekkel, modern hajóállomásokkal bíró területté vált.  

Evita

María Eva Duarte, közismertebb nevén Evita Perón (1919-1952), mint Juan Perón (1895-1974) argentin elnök második feleségeként és legfőbb támogatójaként vonult be a történelembe. Törvénytelen gyerek volt, nevelőanyja pedig megpróbálta minél távolabb tartani családjától. Tizenévesként döntött úgy, hogy színésznő lesz, első filmszerepét pedig 1937-ben kapta. 1944-ben találkozott először későbbi férjével, akivel hamarosan össze is költözött, annak politikai ambícióit pedig nyilvánosan támogatta. Juan Perón alelnökként forradalmi újításokat vezetett be, úgy mint a 8 órás munkanap, vagy a nyugdíj, de közben megpróbált leszámolni politikai ellenfeleivel. Emiatt be is börtönözték, felesége pedig országos tüntetésre szólította fel a munkásosztályból származó támogatóikat. Öt nappal letartóztatása után, 1945. október 17-én két-háromszázezer ember tüntetett szabadon engedéséért, ami meg is történt. (1946-1954 között ez a nap nemzeti ünneppé vált.) Még ebben az évben titokban összeházasodtak, egy év múlva pedig abszolút többséggel megnyerték a választásokat, így a kis Eva, azaz Evita first lady lett. Aktívan elkezdett politizálni, majd 1947-ben két hónapig külföldi utakon vett részt, amit a sajtó „Szivárvány-túrának" nevezett el. Ez a kifejezés egy beszédéből származik, amelyben nem tengelyként, hanem két országot összekötő szivárványként akart fellépni. 1949-ben perónista-feminista pártot alapított, egyik célja pedig a nők választójogának elérése volt. Az emberek rajongtak érte, 1951-ben pedig politikai támogatással megválasztották alelnöknek. A folyamatosan jótékonykodó Evita folyamatosan járta az országot, ahol munkásosztálybeli emberekkel találkozott. 1951-ben többszöri rosszullét után kiderült, méhnyakrákja van. Két hónappal később meghalt, testét pedig bebalzsamozva üvegkoporsóba zárták. A kormánypárti szakszervezet központjában kapott helyet a koporsó, de 1955-ben puccsot hajtottak végre Perón ellen, a koporsót pedig titokban elszállították. 1957-ben Milánóban temették el Evitát, 1971-ben viszont exhumálták és Spanyolországba vitték. Ezt követően Juan Perón harmadik feleségének, Isabel Perónnak köszönhetően, - aki férje halála után Argentína elnök asszonya lett - kerültek vissza Evita hamvai Argentínába. A hetvenes évek második felében temették el mostani nyughelyére, a Duarte család mauzóleumába. Evita halála után is népszerű maradt, az általa képviselt nő, modern ruhái, beszédei mai napig meghatározzák Argentínát. Számos könyvet, színdarabot írtak róla, sőt az Evita című musicalt is. A képen látható bélyeget 2012-ben bocsátotta ki az Argentin Posta. A képen Evita látható egy 1950. május 4-ei beszédrészlettel, amit Argentína felszabadítójának, José de San Martínnak ünnepén mondott el: „Legyünk egyek; én azt akarom, hogy az argentin nő elérjen valamit, hogy sikeres legyen. Perón asszony nem akar semmit magának, azt akarja, hogy a nőknek az ő egységük legyen a fegyverük és legyenek szervezettek: így sikerülni fog, egyébként nem."      

A brit lóversenyről

A Derby emlékére, vagyis a délkelet-angliai Epsom Downs-ban, angol telivéreknek megrendezett lóverseny kétszázadik évfordulójára bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Brit Királyi Posta, amin híres lovas festmények láthatók. Az első feljegyzett versenyt 1661-ben rendezték, de valószínűleg már korábban is rendeztek itt lóversenyt. 1779-ben Derby 12. grófja versenyt rendezett magának és barátainak, amin 3 éves kancacsikóikkal versenyeztek. Ez akkora sikert aratott, hogy a következő évben újra megismételték, de már mén csikók is részt vehettek rajta. 1784-ben lett a pálya 2400 méter hosszú és a mai napig ennyi, a nézőszám viszont mára 120 ezer főre duzzadt. Az évente júniusban megrendezett lóversenyen Coronation-kupát a négy éves vagy annál idősebb lovak nyerhetik, az Oaks Stakes-t a 3 éves kancacsikók, a Derbyt pedig a 3 éves kanca vagy mén csikók. 1913-ben itt vetette V. György brit uralkodó lova elé Emily Davison (1872-1913) szüfrazsett, aki négy nap múlva bele is halt a sérüléseibe. Az első bélyegen Sir Alfred Munnings (1878-1959) Mahmoud felnyergelése a Derbyre című festménye látható 1936-ból, amit a foltmaratásos technikával készült A liverpooli nemzeti akadályverseny követ F.C. Turnertől (k.1795-k.1846) 1839-ből. A harmadik bélyegre Az első newmarketi tavaszi verseny került, amit J. N. Sartorius (1759-1828) festett 1793-ban, végül Francis Barlow (k.1626-1704) 1684-es Verseny a windsori Dorsett Ferry-ben képe látható a legnagyobb értéken.  

Budapest hídjai

Budapestnek 12 közúti és kettő vasúti Duna-hídja van, amik létfontosságúak a főváros közlekedési hálózatában. A legészakabbra fekvő a 2008-ban átadott Megyeri híd, a legdélebbi az 1990-ben átadott Deák Ferenc híd. A képen látható bélyegsort 1964-ben adták ki, és a főváros belső kerületeihez tartozó hidakat mutatja be. A legkisebb értéken a legészakabbra fekvő, a legnagyobb értéken a legdélebbi látható. Az első állandó Duna-híd az 1849-ben átadott Széchenyi Lánchíd volt, amit az 1876-os, v-alakú Margit híd követ. Az eredetileg Ferenc Józsefről elnevezett Szabadság híd húsz évvel később került átadásra, 1903-ban pedig az Erzsébet híd, aminek érdekessége, hogy ez az egyetlen budapesti Duna-híd, aminek pillérei a folyóparton vannak. 1937-ben adták át a Petőfi hidat, amit akkor Horthy Miklósról neveztek el. A második világháborúban mindezeket felrobbantották, így újjá kellett őket építeni. 1945-1946 között szükséghidak épültek, amik nagyban segítették Buda és Pest közt a közlekedést. 1950-ben adták át az Árpád hidat, 1964-ben pedig 10 méterrel kiszélesítve, mai formájában az Erzsébet hidat. Jelenleg a leghosszabb Duna-híd a Megyeri híd a maga 1861 méteres hosszúságával. A legforgalmasabb az Árpád híd napi 150 000 rajta áthaladó járművel, legutóbb pedig hidat 2011-ben neveztek át: a Lágymányosi híd lett Rákóczi híd.

Írjunk, olvassunk

1987-ben az ENSZ az 1990-es évet többek közt az Írástudás nemzetközi évének jelölte ki, ennek emlékére került kibocsátásra ez a bélyegsor a délkelet-ázsiai Laoszból, ahol tanár, szülő, buddhista szerzetes és népviseletben levők tanulnak írni és olvasni. A nemzetközi szervezet egy 10 plusz 10 éves programot javasolt, aminek célja a írástudatlanság minimálisra történő csökkenése volt. A 6,769 milliós Laoszban ezek a programok megtették a hatásukat. A 2008-2012 közti adatok szerint a lakosság 72,7 százaléka tudott írni és olvasni, a 18-24 év köztieknél pedig a férfiaknak 89,2, a nőknek pedig 78,7 százaléka. A vidéki iskolák megnyitásával, a folyamatos tanító és tanárképzéssel egy időben a gazdaság is növekedni kezdett, az ország pedig egy stabil, mezőgazdaság alapú gazdaságot tudhat magáénak, ahol a gazdaság évente nagyjából 8 százalékkal nő.
A sok népcsoport közül egyedül az alföldi területeken élő laóknak volt iskolai oktatásban részük a 20. század első felében, mivel a többi népcsoportnak nem volt írott nyelve. Az évszázad közepéig a diákok nagy része wat, azaz buddhista iskolába jártak, ahol lao és páli nyelveken tanulhattak. Ezek az intézmények azonban fiúknak lettek kialakítva, lányok a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltása után, azaz 1975-től járhatnak hivatalosan iskolába.