125 éves a mozi

125 évvel ezelőtt, december 28-án volt az első nyilvános filmvetítés a világon, amit a Lumiere fivérek rendeztek Párizsban. Ennek alkalmából három legendás filmsztárt választottam ki, akik portréi bélyegre kerültek. Az Osztrák Posta szabályainak értelmében élő személyről is lehet bélyeget kibocsátani, így került Christoph Waltz 2010-ben bélyegre. A második bélyeget az Amerikai Posta bocsátotta ki Grace Kellyről 1993-ban, 2020-ban pedig Zenthe Ferenc születésének 100. évfordulójára emlékezett a Magyar Posta. Az 1956-os születésű, művészcsaládból származó Waltz népszerű színpadi és televíziós színész volt Németországban és Ausztriában, mielőtt berobbant volna Quentin Tarantino Becstelen brigantyk című háborús filmjével. A 2009-es alkotásban Hans Landa ezredest játszotta, lenyűgöző alakításáért pedig Oscar-díjat kapott. Ennek alkalmából került a képen látható Osztrákok Hollywoodban című bélyegsorozatba. 2013-ban pedig újra Oscart kapott Tarantino Django elszabadul című filmjéért. Grace Kelly (1929-1982) Hollywood aranykorának egyik legünnepeltebb sztárja volt, aki szépségével elbűvölte a világot. Az ötvenes években futott be olyan filmekkel, mint a Délidő (1952) című western, majd a Mogambo (1953) című kalandfilm, amiért Oscar-díjra  jelölték. Ezt követték a Gyilkosság telefonhívásra és a Hátsó ablak (mindkettő 1954) című Hitchcock-filmek, de ugyanebben az évben nyert Oscar-díjat a Vidéki lány című filmdrámáért. Kelly 1956-ban hozzáment III. Rainer monacói herceghez, élete pedig az újságok címlapjára került. Autóbalesetben hunyt el 52 évesen. A Kossuth-díjas és Nemzet Színésze díjjal kitüntetett Zenthe Ferenc a magyar filmművészet egyik legendás alakja. Pécsen kezdte színészi pályáját, onnan került Győrbe, Debrecenbe, majd Budapestre. 1953-ban debütált a Föltámadott a tenger című filmben, 1954-ben pedig már a 2x2 néha 5 főszerepét játszotta, ami az év egyik legnagyobb sikere lett. Ezt követően évente átlagosan két mozifilmben szerepelt. Szintén hatalmas siker volt az 1964-es Tenkes kapitánya című tévésorozat. 1983-ban a Jób lázadása című háborús filmdráma címszereplője volt, a filmet pedig Oscar-díjra jelölték. Zenthe rengeteg sikere ellenére sokak számára a Szomszédok (1987-1999) sorozat Taki bácsijaként ismert. A legendás színész 2006-ban hunyt el. Éljen a mozi, jó filmezést!  

 

Karácsony a tengerparton

 Montserrat az Egyesült Királysághoz tartozó sziget a Karib-tenger északkeleti oldalán, ami arról vált híressé, hogy 1995-ben kitört a Soufriere Hills vulkán. A kitörés elpusztította az ovális sziget déli felét, ahova a mai napig nem lehet belépni. A főváros is északra került és új reptért is kellett építeni. 1988-ban a 102 négyzetkilométeres sziget madaras bélyegeket bocsátott ki karácsony alkalmából. A karácsonyi bélyegek gyűjtése egy jelentős témája a bélyeggyűjtésnek, hiszen nagyon sok ország bocsát ki nagyon sokféle karácsonyi bélyegeket. A bélyegblokk öt keleti-karibi dolláros értékére egy Audubon-vészmadár került. Ez a kis termetű, általában 30 centiméteres tengeri madár John James Audubon (1785-1851) amerikai ornitológusról, természettudósról kapta a nevét. Az apró tengeri állatokkal táplálkozó madár tudományos meghatározása nagyon problémás és a mai napig nem tisztázott. A tudósok nem tudták külön fajnak nyilvánítani a rá nagyon hasonlító egyéb vészmadarakat. A bélyegblokk keretében a nagy kolóniákban fészkelő csérféle, a barna noddi látható. Az első bélyegre a 20 centiméter hosszú pettyes billegetőcankó, ami nevét onnan kapta, hogy miközben lépked, farka fel-le mozog. Az Észak-Amerikában költő madár délre vonul télre, egészen Argentína északi feléig. A második bélyegen a kőforgató látható, ami egy rigó méretű parti madár. Nevét onnan kapta, hogy felforgatja a vízparti köveket, kagylókat és az alattuk levő csigákkal, rovarokkal, apró rákokat elfogyasztja. A madár tollazata párzási időszakban lesz rozsdabarna, fekete és fehér. Az Északi-sark vidékén él, innen érkezik délre. Hazánkban nagyon ritkán látható egy-egy példánya. Az utolsó bélyeg a piroslábú szulát ábrázolja. Könnyen felismerhető lábairól, tollazata azonban lehet barna és fekete-fehér. Trópusi madár, ami az Egyenlítő körüli mindegyik óceánon honos. A bélyegek jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó, egyben Montserrat uralkodójának monogramja látható.   

Egy karácsonyi dalról

Szent Ilona szigete az Atlanti-óceán déli felén található, a hozzá legközelebb levő terület az 1868 km-re levő Angola. Mivel az óceán közepén, mindentől messze van, ezért gondolták a britek, hogy Napóleont 1815-ben ide deportálják, aki itt is halt meg 1821-ben. A nagyjából 4600 fős sziget a mai napig az Egyesült Királysághoz tartozik és önálló bélyegkibocsátó. A képen levő, négyzet keretben levő kör alakú karácsonyi bélyegsor 2006-ban jelent meg. A bélyegek alapja a The Twelve Days of Christmas (Karácsony tizenkét napja) című dal, ahol minden naphoz ugyanannyi számú tárgyat, madarat, személyt, mint ajándékot kapcsolnak. A nyomtatásban először 1780-ban megjelenő dalnak több változata van, mára azonban egy 1909-es verzió a legelterjedtebb. A dalban minden versszakhoz hozzákerül egy nap, majd megismétli az előzőket. Az első bélyegen egy fogoly látható egy körtefán, a másodikon pedig egy gerlepár. A harmadikon francia tojókra (French hen) utal a dal, ami a Faverolles csirkefajtát jelentheti. A negyedik bélyegre négy énekesmadár (calling birds) került, amit öt aranygyűrű és hat kotló liba (geese a-laying) követ. A bélyegsor másik érdekessége, hogy a második hat napról szóló rész 2007-ben, egy évvel később jelent meg. Ide klikkelve meghallgathatjátok a teljes dalt. 2014-ben is írtam erről a dalról, akkor egy brit bélyegsoron bemutatva azt. Itt nézhetitek meg.    
 

Mézeskalács történelem

 Az ókor óta ismert a mézeskalácsszerű sütemények készítése, hiszen az ógörögök voltak az elsők, akik ilyen jellegű édességet készítettek. Az eredetileg Kínából származó gyömbér pedig a Selyemút kereskedői hozták Európába, ahol először orvosságként használták és utána lett ismert fűszerként. A középkori Angliában váltak népszerűvé a különféle mintájú mézeskalácsok, amiket vásárokban lehetett kapni. I. Erzsébet 16. századi uralkodása alatt került cukormáz a süteményre, sőt, mivel rajongott ezekért, az udvarában megforduló személyek portréit is ráfestették a süteményekre. Ekkor azonban még nem karácsonyra készültek ezek, hanem bármikor kaphatók voltak: évszaktól függően készültek virág és madár mintájúak. A mézeskalács az elegancia jelképe lett Angliában, majd Amerikában, sőt az aprólékosan megmunkált fadíszítések is a mézeskalács nevet kapták. Magyarországra Németországok keresztül jutott el a mézeskalács és a mézeskalács házikó készítésének szokása. A Grimm fivérek Jancsi és Juliska című meséjének 1812-es megjelenése hamar népszerűvé tette az egyébként a 16. századtól készített ehető házikókat. Mivel sok esetben a cukormáz hóra emlékeztetett, így egyre inkább a téli szezonhoz lett köthető a készítése. A világ legnagyobb mézeskalács háza 2013-ban készült a texasi Bryan városában. A közel 90 ezer főt számláló városban építési engedélyhez kötötték a nagyjából teniszpálya méretű (234 nm), de ehető épület felhúzását. A 35,8 millió kalóriájú épület 4000 mézeskalács téglából épült és a Télapó fogadta benne a látogatókat. Ide klikkelve láthattok róla képet. A képen látható öntapadós karácsonyi bélyegeket 2013-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta.

Magyar betlehemek

2011-ben a Magyar Posta karácsonyi bélyegeire két település került, amik betlehemeikről híresek. A kisebb értékű bélyegre a Fejér megyei Nagykarácsony nevű község került. A település Előszállás és Karácsonyszállás összevonásából jött létre 1952-ben, jelenleg is használt nevét 1953-ban kapta. A név onnan ered, hogy az haszonállatokat átvitték a Dunán és egészen karácsonyig legeltették azon a területen. A község híres Mikulásházáról is, ami 1995 óta működik és ahol  2006-ban már 15 ezer látogató fordult meg. Emellett itt van 1992 óta a Magyar Posta alkalmi postahivatala, a Szeretetposta is, ahol különleges karácsonyi bélyegző kerül az alkalmi lapokra advent első vasárnapjától. Bár a község temploma nem olyan régi (1936-ban épült), mégis különleges, mivel a karzat is faragott, a mennyezet is fakazettás, a falakat pedig Takács István (1901-1985) és Patay László (1932-2002) festőművészek munkái díszítik. Itt látható 2000 óta a Magyar Betlehem, ami a legnagyobb kültéri betlehemi az országban. A második bélyegre a Somogy megyei Vörs település Szent Márton temploma került. 1948-ban a helyi lakosok ideiglenesen elbontották a templom oltárát, hogy betlehemet építsenek a helyére. Az eredetileg 1720-ban barokk stílusban épített, de többször átalakított templomban mára egy hatvan négyzetméternél is nagyobb betlehem látható, ami Európa legnagyobbja. Csak természetes anyagokat használnak minden évben a felépítésére: több tucat fenyőt, fagerendát és léceket, sok ládányi mohát, és növényt. A képen látható bélyegek ívszéliek, és a nagykarácsonyi templom felszentelésének 75. évfordulójára állítanak emléket. A bélyegek egyébként különleges technikával készültek, egyes részeit aranyszínű fóliával vonták be. Boldog karácsonyt! 

Karibi karácsony

Saint Lucia egy karibi szigetország, ami 1979-ben vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. A 14-szer gazdát cserélt (britek és franciák közt) sziget éghajlata trópusi, sok különleges növénnyel és állatfajjal. A képen levő karácsonyi bélyegsort és a bélyegblokkot a helyi posta bocsátotta ki 1988-ban. A sor négy, karácsonyhoz köthető növényt ábrázol, a blokk pedig ezeket egy csokorban. A 15 centes értékű bélyegre a kutyatejfélékhez tartozó jégvirág került, ami eredetileg Észak-Amerikából származik. A népszerű egynyári dísznövény különleges, fehér szegélyű leveleivel vált népszerűvé. A második bélyegen az angolul karácsonyi gyertyának nevezett Senna alata növényfaj látható. A szennafélékhez tartozó gyógynövény eredetileg Közép-Amerikától Paraguayig honos, de Afrikától Ázsián át Ausztráliáig betelepítették, ahol sokszor kontrollálatlanul elszaporodott. A növényt féregirtóként és gombaölőként termesztik, használják. A virágok sötétedéskor bezáródnak, és csak fényre nyílnak ki újra. A harmadik bélyegre egy rákollóvirágfaj, a Heliconia biconia került, ami a karibi szigetektől Dél-Amerika északi részéig honos. A másfél méteresre megnövő, kolibrik és denevérek által beporzott faj népszerű dísznövény a trópusokon. Az utolsó bélyegre talán a legismertebb karácsonyhoz köthető növény, a mikulásvirág került. Az eredetileg közép-amerikai növényt az 1820-as években kezdték dísznövényként használni az Egyesült Államokban. A 4 méter magasra megnövő cserjét úgy alakították, hogy cserepes növényként szobadekoráció lehessen. Mint az első bélyegen levő faj, ez is a kutyatejfélékhez tartozik. Hazánkban nagyjából száz termelő foglalkozik mikulásvirággal és a Magyarországon megvásárolt virágok 89-90 százaléka hazai növény, de jut belőle exportra is.   

Vonatozzunk Szlovákiában!

Szlovákia közepén, a Gömör-Szepesi-érchegységben található a Feketegarami Erdei Vasút. A 16 kilométeres vonalat 1909-ben adták át a helyi fakitermelés előmozdításáért. Az első világháború alatt hadifoglyokkal hosszabbították meg a vonalat 131 kilométeresre, és annak ellenére, hogy 1927-ben megkezdődött a személyszállítás is, a forgalom folyamatosan csökkent, így a nyolcvanas évek végére majdnem az egész vonalat bezárták. 1992 óta múzeumként működik, tizenkét megállóval. A képen látható bélyegen egy, a prágai ČKD gyárban készült ČHLD mozdony látható. A második bélyeg a lengyel határhoz nagyon közel levő, Újbeszterce mellett található Vychylovkai Erdei Vasútnak állít emléket. Az első világháború alatt, három évig épült az eredetileg 61 kilométeres vasút, amit, mint előző társát is a fakitermelés miatt használtak. Mára nagy részét lezárták, de majdnem négy kilométer megmaradt múzeumvasútnak, ami áthalad a népszerű Kiszucai Skanzenen is. Érdekesség, hogy 270 méteres szintkülönbség van a két állomása között, de visszafordító pályával és a mozdony tolóerejének átirányításával áthidalható ez a magasságkülönbség. A két csodálatos grafikájú bélyeg 2005-ben került kibocsátásra.  

Grönland madarai

Grönland zord időjárásához alkalmazkodtak azok a madárfajok, amik a képen levő, 1988-as grönlandi bélyegsorra kerültek. Grönland a világ legnagyobb szigete és Dániához tartozik, ami miatt kétnyelvű. Hivatalos itt a dán és a grönlandi nyelv, így a bélyegek is kétnyelvűek. Maga a Kalaallit Nunaat annyit tesz: a grönlandiak hazája. A bélyegeken egyébként a madarak latin nevei is olvashatók a másik kettő mellett. A legnagyobb testű sólyom, a 60 centiméter testhosszúságot is elérő északi sólyom került az első bélyegre. Ez a tundrákon és tengerpartokon honos ragadozómadár Kanada északi felétől egészen Szibériáig megtalálható. Több színváltozata is van, a fehértől a barnáig, a tojó pedig nehezebb, mint a hím. Jelenleg nem számít védettnek, mivel hatalmas területen él, viszont pár évtizeden belül minimálisa csökkenhet élőhelye a globális felmelegedés miatt. Bár hangja nem túl szép, a holló az énekesmadarak közé tartozik. Az északi féltekén honos nagytestű madár kétféleképpen szerzi a táplálékát: egyfelől dögevők, amik az elhullott állatok tetemeiből csipegetnek, másfelől vadásznak, főként kisebb emlősökre, rovarokra, de akár madarakra is. A harmadik bélyegre a rétisas került, ami Grönland délnyugati, tengerparti felén honos. (Ezenkívül Európában és Oroszország területén.) Ez a madárfaj nevével ellentétben szereti a nyílt vizeket, ahol kedvére vadászik halra és vízi madarakra, és aminek közelében fészkel. Csúcsragadozó, aminek élettere sajnos folyamatosan változik az emberek miatt. Az utolsó faj az Észak-Amerikában és Észak-Európában honos jeges búvár. Testéhez képest ennek a madárnak van a legkisebb szárnya, így a szárazföldön esetlen, illetve nehezen száll fel, azt is csak vízen. Ennek ellenére több ezer kilométert repül északról délre, majd vissza. Egész életében monogám faj, ami csak párja elvesztésekor kezd új kapcsolatba. Kora májusban rakja le tojásait, elsősorban kisebb szigeteken, mintsem tó-, vagy tengerparton.     

Jégvarázs

Különleges jégszobrokat választott a Brit Posta, amik a 2003-as karácsonyi bélyegsorára kerültek. Az öntapadós bélyegeken Andy Goldsworthy (1956-) képzőművész, fényképész és környezetvédő szobrait látjuk, aki tájspecifikus szobrairól híres. Földet, követ, jeget, fát használ, hogy valami egészen különlegeset hozzon létre. Az emberméretű szobrok nagy része a Skócia délnyugati felén levő Dumfriesshire megyében készültek, a jégfal a japán Kjúsú szigetén, a legnagyobb értékre került bélyegen levő piramisok pedig a kanadai Ellesmere-szigeten az Északi-sarkon. A legelső bélyeg értéke sima belföldi postát jelöl, a második bélyegen levő elsőbbségi postát. A harmadik bélyeggel bárhova Európába lehetett maximum 20 grammig küldeni levelet. Ezt az értékjelölést pár év után megszüntette a Brit Posta, mert sokan nem tudták mire való, így bonyodalmat okozott.  

"Legyen a zene mindenkié!"

A mai napon, december 16-án van Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós és tanár születésének évfordulója, aminek alkalmából választottam a képen látható, 2017-es kisívet. A bélyeget az az évi Kodály Zoltán-emlékév alkalmából került kibocsátásra. A négy bélyeg mellett a keretben egy népi motívumú páva látható, utalva Kodály Fölszállott a páva című művére. (A mű címére klikkelve meghallgatható a kórusmű.) Az eredetileg a Somogy megyei Surdról származó, 1935-ben gyűjtött Röpülj, páva, röpülj című népdalt Kodály négyféleképpen is feldolgozta.  A pávadalok a népdalok egy csoportja, ami a börtönben (gyakran törvénytelenül elítélt) levő jobbágyok és betyárok szenvedéseiről szólnak. A 2017-es emlékév során számos koncertet adtak, több konferenciát szerveztek Kodály életművére alapozva, de kiállítások is nyíltak és több könyvet is megjelentettek Magyarországon és több mint száz külképviseleten. Az általa kifejlesztett és róla elnevezett Kodály-módszer, mint zenepedagógiai eszköz világszerte népszerű, az UNESCO 2016-ban a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. Ezért nem csak műveit játsszák, de pedagógiai munkássága is él Kodálynak. A Magyar Posta korábban két alkalommal bocsátott ki róla bélyeget. A kisívet ifj. Szunyoghy András grafikusművész tervezte. 

Csendes-óceáni császárhalak

1980-as függetlenségéig Új-Hebridák volt a neve Vanuatunak, egy, a Csendes-óceán délnyugati felén található szigetországnak. A képen látható, színes bélyegsor is itt került kibocsátásra 1997-ben. A szigetek körül számos korallzátony található, ahol több ezer halfaj él, mint a képen látható császárhalak is. Az első bélyegen a kékfejű császárhal látható, ami akár 38 centiméter hosszúra is megnő. Az Indiai-óceántól egészen a Csendes-óceán nyugati feléig honos. Gerinctelen élőlényekkel táplálkozik és sekélyebb vízben él. Az 5-7 évet is megélő lángvörös császárhal került a második bélyegre, ami fele akkora, mint az előző faj. Sokkal kisebb területen, Óceánia vizeiben honos. A második sort a citromhéj császárhalnak nevezett, Centropyge flavissima indítja. Az egész hal sárga, itt-ott pedig fehér és kék minták találhatók rajta. A fiatalabb halak oldalán kék folt látható, ami idővel eltűnik. Algaevő, ami lagúnák és zátonyok között érzi jól magát. Mit az összes császárhal, a színváltó császárhal is a sügéralakúak rendjébe tartozik. Ez a 40 centiméterre megnövő, rendkívül színes hal nevét azért kapta, mert teljesen más mintázatú a fiatal egyede, mint a felnőtté. Az akár 14 évig is élő halfaj a víz felszínén párzik, így a megtermékenyített ikrát szétszórják a hullámok, így nagyobb területen tudnak biztonságosan a korallokig süllyedni és életben maradni. Az utolsó bélyegre a bélyegen olvasható nevéhez képest átnevezett Paracentropyge multifasciata került, ami családjának egyetlen faja. Mint a többi császárhal, ez is hermafrodita, azaz nemváltó. Mindegyik nőstény, a dominánsabbak pedig hímmé alakulnak át. Ez a halfaj háremekben él, ahol egy hímhez több nőstény tartozik. Mindegyik faj tartható akváriumban, de szerencsére kiterjedt élőhelyüknek köszönhetően egyik sem veszélyeztetett.

Lennon

A Poplegendák című bélyegsorozat részeként jelent meg az Amerikai Posta 2018-as kibocsátása, amire John Lennon került. Az öntapadós kisív lemezborítóra hasonlít és 16 bélyeg van rajta különböző színárnyalatokban. A poszt apropója, hogy Lennont 1980. december 8-án, azaz negyven éve lőtte le egy őrült rajongója a Central Park nyugati oldalán. A liverpooli énekes minden idők egyik legismertebb zenésze és dalszerzője, a Beatles zenekar egyik tagja volt. A banda 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert tudhatott magáénak. De jöjjön néhány érdekesség róla. Középső neve Winston volt, amit szülei hazafiságból adtak neki Winston Churchill brit miniszterelnök után. Kisgyerekkorától fogva nagynénje, Mimi Smith nevelte, anyja pedig 1958-ban halt meg, amikor egy tanulóvezető elütötte. 1956-ban alapította első bandáját a The Quarryment, amiből 1960-ra a Beatles lett. Paul McCartneyval 1957-ben találkoztak először egy templomi rendezvényen. 1967-ben viselt először „Lennon-szemüveget" a Hogyan nyertem meg a háborút (How I Won the War) című háborús vígjátékban, amiben egy alkalmatlan brit katonát játszott. Egyébként rövidlátó volt, aki utált szemüveget viselni, így ha tehette, akkor kontaktlencsében volt. Második feleségét és alkotótársát Yoko Onót egy londoni galériában ismerte meg 1966-ban. Első hangszere a szájharmonika volt, majd később számos hangszeren játszott. Első feleségétől Cynthiától született fia Julian, Onótól pedig fia Sean. Meggyilkolásának helyszínén egy kör alakú emlékmű látható benne az IMAGINE felirattal, ami egyik legismertebb dalának címe is. A Central Parkban levő egyhektáros terület neve pedig Strawberry Fields a Beatles Strawberry Fields Forever című dala után. A címekre klikkelve meghallgathatjátok a dalokat.