Récefélék

A Természetvédelmi Világalappal közösen bocsátotta ki a képen látható, lúdalakúakat ábrázoló bélyegsort az Izlandi Posta 2011-ben. A felső sorban levő, belföldi értékek elsőjére egy apácalúd került. Az északon élő faj magyar nevét jellegzetes fekete-fehér tollazatáról kapta. A középkorban azt hitték erről a vonuló madárról, hogy azért tűnik el fél évre, mivel a vízben a tengeri makkból (például a kacsa fejére hasonlító kacsakagylóból) kel ki, halként él, illetve fán terem. Mivel halnak tartották, 1215-ig (ekkor a pápa betiltotta az evését) böjt ideje alatt szabad volt fogyasztani. A következő bélyegre a fekete része került, ami Európa északi felén él egészen Szibéria közepéig. A 19. századig ezt a fajt is fogyasztották böjtkor, mégpedig Franciaország északi felén. Mivel a réce elsősorban csigát, rákot és hínárt fogyaszt, húsa szerintük a hal ízére hasonlított. Az alsó sorban levő bélyegek értékével Európa-szerte lehet levelet feladni. Az első bélyegen egy nagy lilik látható, ami több ezres egyedszámával a leggyakoribb hazai vadlúdfaj. Európa és Szibéria legészakibb területeiről érkeznek a Kárpát-medencébe telelni. A madár, nevét hangjáról kapta. Az utolsó bélyegre a kendermagos réce került, aminek hangja a varjakéra hasonlít. Elsősorban sekélyebb tavaknál, nádasokban él, hazánkban gyakori réceféle. 

Baseballsztárok

2006-os a képen látható ívsarki négyestömb, amit az Amerikai Posta bocsátott ki négy baseballjátékosról. A bal felsőn Hank Greenberg (1911-1986) látható, aki az egyik legjobb ütőjátékos volt a baseball története során, kétszer választották meg a legértékesebb játékosnak, valamint bekerült a Baseball Hírességek Csarnokába. Klubcsapata a Detroit Tigers volt, itt kapta a Kalapács becenevet hatalmas ütései miatt. Ő volt az első zsidó származású csapatsport játékos, aki Amerika-szerte hatalmas rajongótáborral bírt. A második világháború során 47 hónapot szolgált, majd annak befejeztével visszatért a pályára 1947-es visszavonulásáig. Ezt követően sportmenedzserként dolgozott. Mellé Roy Campanella (1921-1993) került, aki 1948-1958 között játszott a profi bajnokságban, amíg egy autóbaleset okozta lebénulás tönkre nem tette pályafutását. A Brooklyn Dodgers játékosa volt, az egyik valaha volt legjobb elkapó (catcher), aki pályára lépett. Mivel félig szicíliai olasz, félig afroamerikai volt, csak 1947-től játszhatott profiként, amikor is színes bőrűek is bekerülhettek csapattagnak. Népszerű játékos volt, aki többször kapott televíziós szerepet is. Balesete után tehetségek felkutatásával foglalkozott. Mickey Mantle (1931-1995) 1951-1968 között a New York Yankees középpályása és első bázison levő játékosa volt, akit minden idők legjobb váltott kezű (switch hitter) ütőjátékosának tartanak. Pályafutása során számos rekordot megdöntött, van, amit a mai napig nem sikerült túlteljesíteni. Szupersztár volt, akiről szobrokat állítottak, dalszövegekben jelent meg, iskolát neveztek el és filmeket forgattak. A magánéletében viszont nem volt szerencsés: felesége és fiai mind alkoholisták voltak. Ő maga is májelégtelenségben halt meg, de túlélte mindhárom fiát. A jobb alsó bélyeg pedig Mel Ott (1909-1958), a New York Giants játékosát ábrázolja. 1926-1947 közt volt aktív játékos; ő volt az első, akinek több, mint 500 hazafutása (home run) volt karriere során. Visszavonulása után játékközvetítőként dolgozott, egészen autóbalesetben bekövetkezett haláláig.     

Mangavilág

A japán képregények, azaz mangák közül kiemelkedik a Dragon Ball című, ami 1984-1995 között jelent meg heti rendszerességgel. A sorozat befejezése után egy 42 kötetes könyvsorozatban jelentették meg újra az egész történetet, sőt azóta több folytatás (Dragon Ball Z, Dragon Ball GT, Dragon Ball Kai) is készült. A nyomtatott képregények mellett, az 1986-89 között játszott (153, nagyjából 30 perces rész), azonos című animesorozat, azaz japán rajzfilmsorozat is hatalmas sikernek örvendett. A Dragon Ball név a hét sárkánylabdára utal, amiknek összegyűjtése után megidézhető lesz Shenlong, a sárkány, aki egy kívánságot teljesít, majd újra szétszórja világszerte a labdákat és egy évig használhatatlanok lesznek.
A sztori főszereplője Son Goku, egy tizenkét éves fiú, aki kalandjai során a világ legerősebb harcművésze lesz, a történet végén pedig már nagyapa. Segíti őt sok barátja és társai, de élete során számos ellenfele is lesz. Csillagharcosként Gokunak nem nő a haja, mindig csillag alakú, mindig ugyanabban az edzőruhában van, ereje és képességei viszont folyamatosan fejlődnek. A bélyegeken társaival látható, akik közül többen először ellenfelei voltak. Ilyen a zöld bőrű Ifjú Sátán, az alatta levő Vegita, az alsó sorban levő Son Gohan, aki Goku első fia, illetve a levendulaszínű hajú Trunks.  A képen látható kisívet 2012-ben bocsátotta ki a Japán Posta a leghíresebb mangákat bemutató sorozat 17. részeként.     

Amerika felfedezői

A Magyar Posta 1991-ben bocsátotta ki a képen látható bélyegsort, ami az Amerikát felfedező és feltérképező személyeknek állít emléket. Mindegyik bélyegen a felfedező, valamint egy régi térképrészlet látható, arról a területről, amit felfedeztek. Az első bélyegre az olasz származású, de angol és spanyol zászló alatt hajózó Sebastian Cabot (k. 1476-1557) került, aki tulajdonképpen megteremtette az angol nyílt tengeri hajózást. A szintén felfedező John Cabot fia volt, aki elsősorban az északnyugati átjárót kereste, de Új-Fundlandról lehajózott egészen a mostani Észak-Karolina partjáig. Később felfedezte a dél-amerikai La Plata folyó torkolatvidékét. Hernán Cortés (1485-1547) spanyol felfedező és hódító, azaz konkvisztádor volt, akinek vezetésével megdöntötték az Azték Birodalmat és aki létrehozta Új-Spanyolországot, a mai Mexikó elődjét. Az alsó sort a firenzei születésű Amerigo Vespucci (1454-1512) indítja, akiről viszonylag keveset tudni. Ami biztos, hogy 1499-ben ő nevezte el Venezuelát, mivel lagúnáit egy kisebb Velencének tartotta. Ezen túlmenően, bizonyította, hogy az újonnan felfedezett terület nem Ázsia keleti partja, hanem egy önálló földrész. Vespuccit követi Magellán (született Fernao de Magalhaes, 1480-1521) portugál felfedező, akinek a Csendes-óceán nevet köszönhetjük és ő vezette a Földet elsőként körülhajózó expedíciót. Magellán azonban ezt nem élte meg, mivel a Fülöp-szigeteken megölték. A Dél-Amerika déli csücskénél található tengerszoros is az ő nevét viseli. Az utolsó bélyegre Francisco Pizarro (1471 vagy 1476-1541) spanyol konkvisztádor került, aki az Inka Birodalmat igázta le Ezt követően Új-Kasztília kormányzója lett, amibe a mai Peru területe is beletartozik.

Verne 150

Jules Verne (1828-1905)  francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó alakja születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a Nicaraguai Posta a képen látható bélyegsort 1978-ban. A hat bélyegen a mai napig rendkívül népszerű szerző hat regényéből ábrázol egy-egy jelenetet. A jogász végzettségű, soha nem praktizáló Verne első sikerét az 1862 karácsonyán kiadott Öt hét léghajón című művével aratta, ami a negyedik bélyegen látható. A regényt egy év alatt 11 nyelvre fordították le, Verne pedig ettől kezdve csak az írásnak szentelte életét. Mivel szerette a kalandokat, leginkább ilyen témájú regényeket írt, összesen 54-et, amik összefoglaló neve: Különleges utazások. Az első bélyegre Sztrogof Mihály, az orosz cár követéről szóló regény címszereplője került. Az 1876-ban kiadott műt egy évvel korábban megelőzte A rejtelmes sziget, ami a szerző leghosszabb regénye. Ez látható a második bélyegen, aminek grafikája Jules Férat a Nautilus tengeralattjáróról készült illusztrációjának mása. A harmadik bélyegre az Utazás a Föld középpontja felé került, azon belül is az őslények harcának jelenete. Ez volt a második mű, ami a Különleges utazások részeként megjelent. Az ötödik bélyegre a Nemo kapitány került és ezt a címszereplő tengeralattjárója, a Nautilus hivatott jelképezni. Ez és az utolsó bélyegre került 80 nap alatt a Föld körül Verne két legsikeresebb alkotása közé tartozik. Ez is annyira népszerű volt, hogy 1876-ban, három évvel a francia megjelenése után hazánkban is kiadták. Érdekesség, hogy a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), azaz Julian Vasarhelyi tervezte, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb bélyeget tervezte világszerte.     

A Vénusz nyomában

A Venyera-1 (a Vénusz orosz neve után) volt az első űrszonda, ami a Vénusz bolygó tanulmányozására készült és a Venyera-program elindítója volt. Az NPO Lavocskin nevű, szovjet-orosz úrkutatási gépeket gyártó vállalat által tervezett rakétát 1961. februárjában lőtték ki a bajkonuri űrközpontból. A 643 kilogrammos, két méter magas és egy méter széles szonda egy Molnyija típusú hordozórakétára volt rászerelve, és először föld körüli pályára állították, majd leválva a rakétáról, az űrszonda elindult a Naptól számított második bolygó, a Vénusz felé. A kilövés után egy héttel, nagyjából 1,9 millió kilométeres távolságra a Földtől megszakadt a szondával a kapcsolat és az akkori technika miatt nem tudtak újra kapcsolatba lépni az eszközzel. Az űreszközre felszereltek mágneses teret mérő magnetométert, ioncsapdát, kozmikus sugárzásmérőt és mikrometeorit érzékelőt is. A becslések szerint 100 ezer kilométerre haladt el a Vénusz mellett, majd a Nap körüli pályára állt, de sajnos adatokat nem küldött. A képen látható bélyegsort 1961-ben bocsátotta ki a Magyar Posta, amin a rakéta, a szonda leválása, a szonda és Vénusz, a szépség görög istennője látható. A legnagyobb értékű bélyegnek nagyobb értékű tévnyomatai is vannak, amik a szakirodalomban a „törött kar", „törött láb" és „szakadt fátyol" nevet viselik.   

Déli madarak

Az Atlanti-óceán déli felén, a Falkland-szigetektől keletre található Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek, amik az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek egyike. 1985-ig falklandi fennhatóság alatt volt, most már önálló kormányzója van, ami azért érdekes, mert nincsenek helyi őslakosok: a szigeteken a brit kormány képviselői és kutatók élnek. A hegyvidéki domborzatú szigetek számos madárfajnak nyújtanak otthont, ezek közül válogat a képen látható, 1987-es bélyegsor. Az első sorban látható a nagyjából fél méteresre megnövő déli sirály, a dél-georgiai kárókatona, amit sokáig a kékszemű kárókatona alfajának tartottak, a falklandi tokoscsőrűmadár, ami nevével ellentétben az Antarktiszon is él, az egyetlen szárazföldi madárként, a hús- és dögevő barna halfarkas, valamint a galambhojsza nevű viharmadár, aminek orrlyukai felett sómirigyek vannak, hogy a tengervízből kivonja a felesleges sót, amit így fel tud dolgozni. A második sorban a nagyjából 20 centiméteres hosszúságra megnövő szürkehátú bukóhojsza indítja, amit az egyetlen antarktiszi énekesmadár, a dél-georgiai pityer követ. A dél-georgiai nyílfarkúréce a következő, a sort pedig a gerlecsőrű cethojsza és az állszíjas pingvin zárja. A harmadik sor a 70 centiméter magas bóbitás pingvinnel indul, majd a 210 centiméteres szárnyfesztávolságú kormos albatrosz a második faj. A déli óriáshojsza majdnem egy méteresre is megnő, hús, és dögevő madár. A negyedik bélyegre a legnagyobb szárnyfesztávú madárfaj, a vándoralbatrosz került a maga 360 centiméterével. A sort a második legnagyobb pingvinfaj, a rendszeresen 100 méternél lejjebb is merülő királypingvin zárja.

Gyászbélyeg

Jelentős és meghatározó személyek halálakor a bélyegkibocsátók alkalmanként gyászbélyeget, bélyegblokkot vagy bélyegsort bocsátanak ki. Ezek a bélyegek általában fekete keretűek, ebből lehet következtetni az elhalálozásra. A képen látható bélyeget 1942-ben bocsátotta ki a Magyar Királyi Posta Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia, kormányzóhelyettes és repülő főhadnagy halálának emlékére. A horvát Pulában született Horthy gépészmérnöknek tanult, majd  repülőmotorokkal foglalkozott, később pedig az Egyesült Államokba utazott, fogy a Ford gyárban kétkezi munkát végezzen, illetve tervezőmérnökként dolgozzon. Miután hazatért a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél-, és Gépgyárak (MÁVAG) tervezőmérnöke, majd haláláig elnök-vezérigazgatója volt. 1942-ben alkormányzóként került a keleti frontra, mint tartalékos vadászpilóta. Angolbarát politikát folytatott és készült a velük való tárgyalásokra, miután hazatért. 1942. augusztus 19-én már tudott a frontról történő visszahívásáról, de úgy döntött, még egyet repül. (Ez lett volna 25. bevetése.) Augusztus 20-án a hajnali órákban lezuhant a gépével Ilovka falunál Héja típusú vadászgépével. Valószínűsíthetően a gépe meghibásodott, emiatt történt a tragikus baleset. 1940-ben vette feleségül Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt (1918-2013), gyermekük, István 1941-ben született. A bélyegen Horthy képe látható, hun lovasok, valamint repülőgépek és csillagok.  Három változata van a bélyegnek: a képen látható, illetve kettő lemezhibás, azaz 8 helyett 7 vagy 9 csillag, ezek jóval nagyobb értékűek a gyűjtőknek.