Ünnepi hangulat

1912 óta bocsát ki a Svájci Posta Pro Juventute bélyeget. A majdnem minden évben megjelent bélyegsor felárát a Pro Juventute, azaz Ifjúságért gyermekjótékonysági alap kapja. Az első kibocsátott bélyegsoron nem volt rajta a Helvetia, vagyis Svájc felirat, ezért hivatalos bélyeggel lehetett csak használni és ezt inkább a sorozat előfutárának tartják. A következő évben már rajta volt az ország neve (azért Helvetia, hogy ne kelljen mindhárom hivatalos nyelven kiírni az ország nevét) így hivatalos postai értékcikké vált, A bélyegek az évtizedek során több témát felöleltek, volt címeres, madaras, virágos, lepkés, népviseletes. Ezt a sort 1993-ban bocsátották ki. Az elsőn egy felfüggeszthető karácsonyi koszorú szerepel. Ezt követően egy páfrányféle, az erdei pajzsika látható, amely egész Európában, de Észak-Amerikában és Ázsia egy részén is elterjedt. A harmadik bélyegre a kányabangita került, ami elsősorban kerti változatáról, a labdarózsáról ismert. Ez a cserje Ukrajna egyik nemzeti szimbóluma, számos legenda fűződik hozzá. A legnagyobb értékre pedig a Mnium punctatum nevű mohafaj került.

Fényképész ősök

A bal felső bélyegre az első nemzetközileg elismert kanadai fényképész William Notman (1826-1891) került, aki Skóciában született és 1856-ban költözött Montrealba, ahol rövidesen egy népszerű fényképészetet kezdett üzemeltetni. Első jelentős megbízása, a Szent Lőrinc-folyón épülő Victoria híd építésének dokumentálása volt. A hídavatáskor is jelen volt Notman, aki az ott készült képeket (és más Kanadáról készült fotókat) egy juharfadobozban elküldette Viktória királynőnek, aki el volt ragadtatva a képektől. Notmantól jobbra William Hanson Boorne (1859-1945) látható, aki 1882-ben költözött Bristolból Manitoba államba, majd Calgaryba, ahol fényképészetet nyitott. Boorne elsősorban a környéken élők mindennapjait, a települések fejlődését és a vasútépítést fotózta. Sok képet készített az őslakosok életéről is. A bal alsó sarokba a gazdag skót családból származó Alexander Henderson (1831-1913) került, aki ugyancsak tájképeiről volt ismert. Notmannal ellentétben, ő inkább romantikus brit viktoriánus fényképészetet helyezte előtérbe a realista fényképészettel szemben. Henderson a Kanadai Vasúti Társaság hivatalos fényképésze volt, így egész Kanadát beutazta és körbefotózta. Az utolsó bélyegen Jules-Ernest Livernois (1851-1933) látható, aki a quebeci fényképészet egyik legnagyobbika volt, elsősorban portréfotókat és városi jeleneteket készítve. Tehetségét apjától, Jules-től örökölte, aki úttörője volt. a kanadai fényképészetnek. A képen látható négyestömböt 1989-ben adta ki a Kanadai Posta.  

Közös edényeink

A Magyar Posta a Szlovén Postával közösen bocsátotta ki ezt a bélyegblokkot 2012-ben egy Mariborban megrendezett nemzetközi bélyegkiállításon. A blokk témája a Muravidék és Rába- vagy Vendvidék fazekassága lett. A baloldali bélyegen a magyar-osztrák-szlovén hármashatáron található Felsőszölnök egyik jellegzetes tájháza és agyagedényei láthatók. A falu kilencven százalékát vendek, azaz magyarországi szlovének alkotják, akiknek egyik hagyományos épülete, a füstösháznak nevezett lakóház került a bélyegre. Azért nevezték így, mert a szobák nem voltak füsttelenítve, bár belső fűtésű kemencéket használtak. Ezek a házak az 1860-as években mentek ki a divatból. Mellette a Szlovéniában található Filovci, azaz Filóc egykoron híres fazekasfalu egyik háza (ma már múzeum), valamint egyik nevezetessége, a fekete kerámia látható. Az első világháború kitöréséig hatvan fazekas dolgozott itt, de a történelem forgataga néhány évtized alatt majdnem elnéptelenítette a falut. Szerencsére mára régi épületei védettek és a turizmusnak köszönhetően egyre több látogatója van.    

A rabszolga-kereskedelem ellen

1807 márciusában fogadta el a Brit Parlament azt a törvényt, amely megtiltotta a rabszolga-kereskedelmet a Brit Birodalom területén. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a rabszolgaságot törölték volna el, ez 1833-ban történt meg. Az első bélyegen a felszabadító mozgalom legnagyobb alakja, William Wilberforce (1759-1833) angol parlamenti képviselő látható, akinek a rabszolga-kereskedelmet betiltó törvény köszönhető. Mellé Olaudah Equiano (k. 1745-1797), egy londoni felszabadított rabszolga került, akinek 1789-ben megjelent önéletrajza hatalmas érdeklődést keltett és számos emberrel ismertette meg a rabszolgaság szörnyű intézményét. A harmadik bélyegen Granville Sharp (1735-1813) portréja látható, aki elérte, hogy Sierra Leonéba telepítsenek vissza az onnan elrabolt feketéket, ezzel az afrikai ország egyik alapítójává vált. Thomas Clarkson (1760-1846) abolicionista volt, aki létrehozott egy rabszolgaság-ellenes szervezetet, amely segített a rabszolga-kereskedelmet betiltó törvény elfogadásában. Hannah More (1745-1833) vallási író volt, aki verseket írt a rabszolgaság témakörében, illetve Wilberforce ismerőseként tagja lett egy abolicionista társaságnak. Az utolsó bélyegen Ignatius Sancho (k.1729-1780) látható, aki egy rabszolgákat szállító hajón született, majd felszabadított rabszolgaként ő volt az első ismert fekete férfi, aki szavazhatott Angliában. Sokak számára Sancho testesítette meg a szabadság reményét; halála után két évvel adták ki önéletrajzát. A Brit Posta 2007-ben, a törvény elfogadásának 200. évfordulójára bocsátotta ki ezt a sort.

Dél-Afrika vadvilága

A Dél-afrikai Köztársaság földrajzilag nagyon sokszínű ország, így számos, máshol nem élő fajnak ad helyet. 1993-ban jelent meg ez a forgalmi bélyegsor, amelyen az ország állatvilágának egy része látható, több endemikus, azaz egy adott területen belül élő fajjal. Az első ilyen, a Fokváros felett tornyosuló Asztal hegy lejtőin élő, súlyosan veszélyeztetett, Heleophyrne rosei nevű kísértetbéka, amit a veszélyeztetett Bradypodion taeniabronchum nevű törpekaméleon követ. Ezután látható az óriás tobzosfarkú gyík, a veszélyeztetett déli sátorteknős és a fokföldi sün. A második sor két súlyosan veszélyeztetett fajjal, a mára nagyjából 400 egyedszámú, a Karoo félsivatagban élő Bunolagus monticularis nevű nyúlfajjal és a keskenyszájú orrszarvúval (ez a bélyeg belföldi levélre való) indul, amit a fejdíszes cerkóf, a cibethiéna, és a veszélyeztetett afrikai vadkutya követ. A harmadik sorba a fakó lóantilop, a rövidlábú görény, valamint az óriástúzok, a dél-afrikai óceánparton élő, veszélyeztetett pápaszemes pingvin és a golyvás daru került. Az utolsó sorban a kék fecske, a nagy testű vitézsas és a bukázó sas látható. Az utóbbi nevét arról kapta, hogy zuhanáskor jobbra-balra dől, mintha el akarná veszíteni az egyensúlyát.

Svéd klasszikusok vásznon

Manapság általában fekete humorú és hátborzongató filmjeiről ismert Svédország, pedig a svéd film rendkívül sokféle témát ölel fel és a kezdetekben meghatározta a világ filmgyártását. 1981-ben bocsátották ki ezt fotógravírozással készült blokkot, amelyen öt svéd filmklasszikus látható. A bal felső sarokban Victor Sjöström (1879-1960) a svéd filmgyártás atyjától A halál kocsisa egyik jelenete látható 1921-ből. Alá Gustaf Molander (1888-1973) Intermezzo című szerelmi drámája került. Az 1936-os filmben Gösta Ekman és Ingrid Bergman játszott, a filmet pedig az utóbbi főszereplésével 1939-ben újraforgatták Hollywoodban. Középen Ingmar Bergman (1918-2007) 1972-es Suttogások, sikolyok című filmjének főszereplői közül Harriet Andersson és Kari Sylwan került a blokkra. A jobb felső sarokban a fiatal Greta Garbo látható Mauritz Stiller (1883-1928) Gösta Berlings saga című, 1924-es filmjében. Alá pedig Alf Sjöberg (1903-1980) Őrjöngés című filmdrámája került. Jó filmnézést mindenkinek!

Francia dalnokok

Francia énekesek szerepelnek ezen a 2011-es francia blokkon. Az első képre Colette Renard (1924-2010) került, aki az Irma, te édes című darab első címszereplőjeként vált ismertté, amit több mint egy évtizeden át játszott, de tévésorozatokban is szerepelt, és 52 lemezt adott ki. Henri Salvador (1917-2008) Francia Guyanában született, aki 1957-ben az első francia énekes (Henry Cording néven) volt rock and roll dallal, bár soha nem szerette ezt a műfajt. A hatvanas évektől sikeres tévéműsorokban énekelt, gyakran dolgozott át slágereket, de karibi jazzt is játszott. Pályafutása során számos rangos kitüntetésben részesült. Az olasz származású Serge Reggianit (1922-2004) Jean Cocteau író-rendező fedezte fel és számos, mára klasszikus francia filmben szerepelt (összesen 82 filmben) mielőtt 1965-ben elindult volna énekesi karriere. Rövid időn belül Franciaország egyik legünnepeltebb chanson énekese lett. A második sort Claude Nougaro (1929-2004) indítja, aki először dalszerzőként dolgozott, mielőtt énekesként adta volna elő saját dalait. Daniel Balavoine (1952-1986) a hetvenes évek végétől fogva Franciaország egyik legnépszerűbb énekese, közéleti személyisége volt. Részt vett a Dakar-ralin, adománygyűjtő koncerteket szervezett, dalokat írt, musicalekben szerepelt. Maliban hunyt el, amikor a Dakar-rali kapcsán filmet forgatott és az őt szállító helikopter lezuhant. A blokkon látható énekesek közül Magyarországon a legismertebb Gilbert Bécaud (1927-2001) volt, hiszen többször is fellépett nálunk. Az énekes pályája összefügg a párizsi Olympia koncertteremmel, ahol első fellépésekor hatezren, azaz háromszor annyian voltak, mint a normális férőhelyek száma. Ötven éven át adott energikus koncerteket sötétkék öltönyeiben, fehér ingben és szerencsét hozó pöttyös nyakkendőiben. Az előadók neveire kattintva, meghallgathatjátok egy-egy dalukat.

Kísérleti versenyautók

1930-ban alapították a Harkovi Közúti Közlekedési Intézetet (KhADI), amelyből 1993-ban egyetem, 2001-ben nemzeti egyetem lett. Ez a felsőoktatási intézmény a gépjárművek és közlekedés alkalmazott és elméleti területeire specializálódik. 1953-ban alapították a Versenyautó Laboratóriumot, amelynek célja az volt, hogy Vlagyimir Nikityin autóversenyző vezetésével a hallgatók megtervezzék a világ leggyorsabb járműveit. Az első autó 1961-ben készült üvegszál vázzal és ez volt az első ilyen jármű a Szovjetunióban. A KhADI-3 a világ legkisebb, de leggyorsabb versenyautója lett a hatvanas években. Az első bélyegen látható KhADI-7-be helikoptermotort szereltek és repülőgépszárnyból készült a váza. Több, mint 400 km/h sebességgel száguldott. A 9-es autóba már egy MiG-19-es vadászgép motorja került, így 1200 km/h sebességgel tudott volna közlekedni, de nem volt ehhez megfelelő gumi, ami bírta volna a terhelést. 2013-ig 34 KhADI típusú autót terveztek a hallgatók, amelyeknek jó része számos rekordot döntött meg. Az 1980-ban kibocsátott bélyegeken a 7-es mellett a 10, 11.3 és a 13.3 típusok láthatók.

Tengerek életmentői

Az Ír- és Brit-sziget közt, az Ír-tenger közepén fekszik Man, az önálló nyelvvel és autonómiával rendelkező sziget, ami a brit korona függősége, de nem része sem az Egyesült Királyságnak, sem az Európai Uniónak és több mint ezer éve folyamatosan működő parlamentje (Tynwald) van. A szigetet a brit uralkodó irányítja Mann lordjaként. 1974-ben bocsátották ki ezt a bélyegsort, amelyen, ahogy már többször írtam II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje, valamint Man címere látható. Az első bélyegre Sir William Hillary báró (1771-1847) angol katona került, aki miután létrehozta a legnagyobb Napóleon elleni angol magánhadsereget, 1824-ben megalapította a mai napig önkéntesekből álló Királyi Nemzeti Parti Őrséget (RNLI). A bélyegen látható az intézmény címere, illetve Hillaryt méltató sorok, mivel több hajótörésnél segédkezett és összesen 305 embert sikerült kimentenie a tengerből. A második bélyegen a Mannál 1830-ban zátonyra futott St. George gőzös látható, ahonnan Hillary és emberei mind a 22 főt kimentették. A harmadik és negyedik bélyegeken a Parti Őrség két hajója a Manchester & Salford és az 1973-92 között működő Osman Gabriel láthatók. Napjainkban 444 hajó dolgozik a Parti őrségnek, több mint 200 partszakaszon, 40 ezer önkéntessel. 2013-ban naponta átlagosan 23 embert mentettek ki az önkéntesek. Megalapítása óta 140 ezer embert mentettek ki vízből.  

Forradalmi poszterek

1969-ben a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára bocsátotta ki a Magyar Posta ezt az 1919-es propagandaplakátokat ábrázoló bélyegsort. Ezek a plakátok Magyarországon még soha nem látott politikai állásfoglalást képviseltek, a korábbi kellemes témájú szecessziós plakátok után. Az első képen Dankó Ödön (1889-1958) posztere látható. A Tanácsköztársaságot éltető két poszterével lett ismert, majd a trianoni döntés ellen is készített képeket. Később bútorokat tervezett és lakberendezőként dolgozott, de a második világháborút követően csak tankönyv illusztrációkat készített. A második képen egy ismeretlen szerző Lenin portréja látható, amit Steiner Rezső (1854-1945) Végre című képe követ.A negyedik bélyegen a számos filmplakátot is készítő Földes Imre (1881-1948) és Végh Gusztáv (1889-1973) posztere látható, végül Kónya Sándor (1891-1976) híres alkotása zárja a sort. Bár a Tanácsköztársaság csak 133 napig tartott, de a magyar plakátművészet egyik kiemelkedő időszaka, politikától függetlenül. 

Bizonyos Lenin bélyegek hátoldalára rányomták „A Magyar Posta ajándéka feliratot."   

Az újra népszerű írónő

Érdekes, hogy egyes művészekkel mit tesz az utókor, a közösségi háló, a virtuális világ. Dorothy Parker (született Dorothy Rothschild) 1893-ban született. Írói munkásságát színikritikusként kezdte a Vanity Fair magazinnál, de túlzottan csípős írásai nem tetszett a szerkesztőnek, így inkább átigazolt a The New Yorker magazinhoz. 1919-ben alapító tagja volt az Algonquin Kerekasztal nevű, New York-i művészekből és értelmiségikből álló csoportnak, amely saját maga szórakoztatására ült össze hetente. Parker vicces, elmés és ironikus stílusát csúcsára futtatta ebben az időben. 1934-ben férjhez ment és Hollywoodba költözött, ahol dalszöveg- és forgatókönyvíró lett. 1938-ban a Csillag születik, 1948-ban a Katasztrófa: Egy asszony története című filmek forgatókönyvírójaként Oscar-díjra jelölték. Parker hollywoodi pályafutását azonban kettétörte politikai nézete; baloldali íróként az ötvenes évek elején feketelistára került. Férje halála után visszaköltözött New Yorkba ahol 1967-ben meghalt, hagyatékát pedig Martin Luther King, Jr. polgárjogi aktivistára hagyta. Halála után majdnem ötven évvel, a Facebooknak köszönhetően Parker újra sztár nagy rajongótáborral, vicces, ironikus szösszeneteit bárki olvashatja. A képen látható bélyeget 1992-ben adták ki, ez volt a tizedik bélyeg az irodalomművészet sorozatban.

Madarak a Vatikánból

Ez az egyetlen madarakat ábrázoló bélyegsor a Vatikánból, amely nem forgalmi bélyegsornak készült. Eleazar Albin (k.1690-k.1742) angol természettudós és illusztrátor, az egyik legrejtélyesebb életű XVIII. századi festő képeit láthatjuk ezen az 1989-es soron. Korai életéről semmit nem tudni, valószínűleg Németország területén született, annyi biztos, hogy 1708-ban Londonban élt és akvarellfestészetet tanított. Madarakról, rovarokról és pókokról szóló különálló könyvei a legrangosabb természetkönyvek közé tartoznak a XVIII. századból. Sokszor megrendelésekből élt, egyik támogatója Sir Hans Sloane, a British Museum alapítója volt. Egy ideig lánya, Elizabeth is segített a képek elkészítésében.
A képen látható fajok: feketefejű lóri, zöld küllő, sárgafejű királyka és ökörszem, kardinálispinty, jégmadár, süvöltő, bíbic, csörgő réce.  

Spanyol filmtörténet

A Spanyol Posta rendszeresen ad ki spanyol filmekkel kapcsolatos bélyegeket, a képen láthatók is ilyenek 1996-ból és 1994-ből. Az első képen a zaragozai Del Pilar (Oszlopos Szűz), vagy más néven Szűz Mária-székesegyház déli miséje utáni menetből látható egy képkocka. Ezt az 1896-os Eduardo Jimeno Correas (1969-1947) által készített felvételt tartják a spanyol mozi első alkotásának. Bár korábban is készített felvételt, de a fény hiánya miatt az nem sikerült. A filmet 1994-ben restaurálták. A következő bélyegen a Luis García Berlanga (1921-2010) rendezte 1953-as Isten hozta, Mr. Marshall! című vígjáték posztere látható. A film egy spanyol faluról szól, amely felkészül amerikai diplomaták fogadására. A harmadik bélyegre Luis Bunuel (1900-1983) legendás spanyol filmrendező arcképét ábrázolja, aki meghatározza a mozgófilm történetét. Az utolsó bélyegen pedig Segundo de Chomón (1871-1929), aki technikai újításainak, optikai illúzióinak és kameratrükkjeinek köszönhetően a spanyol némafilmek legjelentősebb mestereként van számon tartva.  

Dél-afrikai lepkék

A pávaszemek családjába tartozó, Afrikában élő lepkéket ábrázol ez a 2012-es dél-afrikai bélyegsor. Az első a Bunaea alcinoe, amit a bagolylepkefélékhez tartozó Egybolis vaillantina követ. A középső bélyegre az Asota speciosa egyik alfaja került. Ezek a lepkék a fikuszfélékkel táplálkoznak, több mérgező faj leveleit is megrágják. A következő a Heraclia superba, amely ugyancsak a bagolylepkefélékhez tartozik. Ennek a családnak több mint 35 ezer ismert faj a tagja, de ennél jóval több lehet. Ez a lepkék legnagyobb családja, Európában 1450 faj található. Az utolsó bélyegre pedig az Argema mimosae nevű nagy méretű, 12-14 centiméter hosszúságú, 10-12 centiméter szárnyfesztávolságú lepke került. Természetes élőhelyén nehéz észrevenni, mivel szárnyai száraz leveleknek néznek ki.

Postaszövetség

A berni központú Egyetemes Postaegyesület (UPU) 1874-ben jött létre, hogy biztosítsa a postai küldemények nemzetközi áramlását, az országból országba történő szállítást, később pedig, hogy világszerte koordinálja a postapolitikát. Korábban minden ország külön-külön meg kellett egyezzen, ha nemzetközi postaforgalmat akart bonyolítani. A bonyolultság miatt az Egyesült Államok 1863-ban kezdeményezte a postaforgalom egységesítését, de csak tizenegy évvel később döntött úgy Heinrich von Stephan, a Német Birodalom postaügyi minisztere, hogy létrehoz erre egy szervezetet. Az UPU 1948-ban az ENSZ égisze alá került, azóta is annak egy szervezete. A Postaegyesület négy részből áll: a stratégiai döntéseket hozó Kongresszusból, amit 2018-ban Etiópia fővárosában rendeznek meg, a Szervezeti Tanácsból, a Postaügyi Tevékenységek Tanácsából és a Nemzetközi Irodából. 1989-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta ezt a képen látható négyestömböt, annak emlékére, hogy Washingtonban tartották a 20. kongresszust. A bélyegek futurisztikus űrjárműveket mutatnak be.

Chilei hajók, skót hajóssal

Ha valakinek kalandos volt az élete, akkor Thomas Cochrane admirálisé mindenképpen az volt. A skót származású férfi a Brit Királyi Haditengerészet tisztje volt, a napóleoni háborúban bátor tettei miatt megkapta a „tengeri farkas" nevet, de 1814-ben az angol tőzsdén történt csalásban elkövetett bűnrészessége miatt elbocsátották a haditengerészettől. Ezt követően Dél-Amerikába utazott és megszervezte a Chilei és a Brazil Haditengerészeteket, később pedig a Görögöt, amelyekkel részt vett országaik függetlenségi háborúikban. Mindezeken felül, segített Peru spanyoloktól történő felszabadításában is. 1832-ben IV. György brit uralkodó megbocsátott neki és ellentengernagyi rangot kapott.  
Ezt a chilei bélyegsort Cochrane születésének kétszázadik évfordulójára bocsátották ki. Az első bélyegen a Peru felszabadításáért küzdő Szabadság expedíció látható, a másodikon a Toma de Valdivia csatát, amelyet megnyert a spanyolok ellen. A harmadik bélyegre az Esmeralda nevű spanyol fregatt elfoglalása került, az utolsó kettőre pedig két róla elnevezett hajó: a páncéllal borított Cochrane fregatt és a Cochrane romboló. Utoljára 2006-ban neveztek el róla hajót Chilében, élete pedig több regényírót is megihletett.     

A forradalom leverése

1956. november 11-én a csepeli ellenállókat, akik a legtovább tartottak ki, körülzárták a szovjet csapatok és ezzel leverték az utolsó ellenállást Budapesten. Ezt követően Kádár János a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának november 4-én kinevezett elnöke rádióbeszédet intézett a magyar néphez, amelyben a felkelést levertnek nyilvánította. Ugyanekkor a minisztertanács felmentette tisztségéből a Nagy Imre-kormányt és megválasztotta az első Kádár-kormányt. A másik nevén Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tulajdonképpen a kommunista kormányzati rendszer visszaállítása volt, a kormány pedig 1958. január 28-ig volt hivatalban. Érdekesség, hogy november 3-án Nyikita Hruscsov a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára Moszkvában olvasta fel a leendő kormánytagok névsorát az odautaztatott magyar vezetőknek, köztük Kádár Jánosnak. Mindez azért rendkívüli, mert ettől fogva a kormány megbízás nélkül, a Nagy Imre-kormány mellett működött, november 4-én a szovjet csapatok megérkezésével együtt átvéve a tényleges hatalmat, november 7-én pedig letéve a hivatalos esküt. A képen látható blokkot a Magyar Posta 2006-ban bocsátotta ki. A bélyegen látható zászló közepe ki van lyukasztva.

Hajókiállítás

1989 óta a világ legszebb árbocosai hajóznak fel a Szajnán, hogy 120 kilométer megtétele után lehorgonyozzanak Rouen folyami kikötőjében, majd tíz napon keresztül lehet megcsodálni ezeket a hajókat, amelyek több millió látogatót vonzanak. A rendezvény tizedik évfordulójára bocsátotta ki a Francia Posta ezt a kisívet, amelyen a Roueni Armadának is nevezett flotta egyes hajói láthatók. Az eddig hatszor, utoljára 2013-ban megrendezett eseményen számos egyéb kulturális program és tűzijáték is várja a látogatót. A hajószemle ötlete 1986-ban született, amikor Rouenból több hajó szelte át az Atlanti-óceánt, hogy a New York-i Szabadság-szobornál lehorgonyozzanak. Ezért az első Armadát 1989-re, a francia forradalom kétszázadik évfordulójára szervezték, majd a nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttek, 4-5 évente újra megrendezik. A következő Roueni Armada 2019-ben lesz.

A német segélyező

1958-ban bocsátotta ki a Német Posta ezt a bélyegsort, amelyhez Friedrich Wilhelm Raiffeisen (1818-1888), mint az „emberiség segítője" jótékonysági feláras bélyeg tartozik és egy mezőgazdasági munkákat bemutató, ugyancsak feláras bélyegsor. Jótékonysági bélyeget 1949-ben bocsátottak ki először Németországban, amelyeknek célja az volt, hogy a felár egy jótékonysági szervezethez kerüljön. Először egy bélyeget bocsátottak ki évente egy közismert személlyel, de 1956-tól három éven át a személy mellé gyógyászati, bányász és mezőgazdasági munkák is kerültek. A képen látható bélyegsor az utolsó az „emberiség segítője" sorozatból, amit 1959-ben egy Grimm fivérek meséit és a fivéreket külön bemutató sor követett. Ezután csak jótékonysági bélyeget adtak ki, híres személyek nélkül.
Raiffeisen a rászoruló vidéki németeknek akart segíteni, amikor létrehozta az önsegélyező szövetkezeteket, amelyek meghatározták a szövetkezeti mozgalmat és napjaikig népszerűek Európában. 1864-ben fiatal polgármesterként alapította az első szövetkezeti hitelintézetet, amelynek lényege, hogy a tagjainak pénzét forgatták mindig vissza, így gyarapodtak és segítették helyileg egymást. Hogy jobb pénzügyi körülmények közé kerüljenek a szövetkezetek, 1872-ben létrehozott nekik egy központi bankot. Napjainkban számos európai országban működik a szövetkezeti alapon működő Raiffeisen Bank, illetve az eszmeiségét hirdető, bonni székhelyű Raiffeisen Unió. 

Vadvirágok

A virágos bélyegek népszerű témának bizonyulnak a bélyeggyűjtők körében, A képen látható 1979-es román bélyegsoron a növény latin neve mellett a faj leírójának neve rövidítve szerepel. Ezt a plusz információt nem mindig tüntetik fel bélyegeken, illetve tudni kell a rövidítések mit jelentenek. Az első bélyegen, amelyen a liliomfélék családjába tartozó kakasmandikó látható, az „L." betű Linnét jelöli. Carl von Linné (1707-1778) svéd természettudós, botanikus volt az, aki az élőlények rendszertanba sorolását és tudományos névvel, azaz kettős nevezéktanba (binominális nomenklatúra) történő illetését kitalálta. Az első virág másik neve a kutyafoggyökér, erre utal a latin dens canis név is. A tatárok szerelemkeltőnek hitték ezt a növényt. A második bélyegre a havasi árvácska került leírójával, Nikolaus Joseph von Jacquin nevével, amit egy lenféle követ (itt a latin név már nem érvényes, mert ez egy másik faj alfaja). Ezt a fajt először Nyárády Erazmus Gyula (1881-1966) neves erdélyi magyar botanikus írta le. Az alsó sorba egy szulákfaj, a cifra kankalin egyik alfaja és egy haranglábfaj került. A kankalinfajnál a „Jav." Jávorka Sándor (1883-1961) Kossuth-díjas botanikus nevére utal. 

Vöröskeresztesek

Franciaországban bocsátottak ki először egészségüggyel, pontosabban az 1863-ban Genfben alapított Nemzetközi Vöröskereszttel kapcsolatban bélyeget 1914-ben. Sok esetben ezek a vöröskeresztes bélyegek felárasak voltak, azaz a plusz összeg a helyi Vöröskereszthez került. A szervezetről történő megemlékezés postai csúcspontja 1963-ban, a Vöröskereszt alapításának századik évfordulóján következett be, amikor is a Föld legtöbb országa bocsátott ki ilyen témában bélyeget. (A Nemzetközösséghez tartozó [egykori] brit gyarmatok ugyanazt a bélyeget adták ki, más országnevekkel.) A képen látható bélyegeket 1963-ban, ugyancsak a századik évfordulóra bocsátotta ki a Magyar Posta, de már 1942-ben jelent meg hazánkban ilyen témájú bélyeg, akkor a Magyar Királyi Postától. A hét bélyegből álló soron gyermekek láthatók, a legmagasabb értéken pedig a véradást szimbolizáló kép. 

Holdújév

2013-ban ezzel a bélyeggel köszöntötte az Amerikai Posta a kínai holdújévet vagy más néven tavaszünnepet, amelyet a világ népességének egynegyede ünnepel. Az öntapadós kisíven petárdák láthatók, illetve a kínai horoszkópból ismert 12 állatjegy. Ez az ünnep a kínai közösségek legnagyobb ünnepe, amit világszerte megünnepelnek úgy, hogy a családok összegyűlnek és ajándékot adnak egymásnak. A tavaszünnep időpontja évről évre változik, idén január 31-én volt, jövőre február 19-én lesz. Az ünnepség során az otthonokat kitakarítják, de úgy, hogy a szemetet a szoba közepére kell söpörni, hogy a jó szerencsét ki ne söpörjék. a házból. Ezért a hátsó ajtón, lehetőleg óvatosan kell kivinni, söprűt eldugni. Az ünnep egyik legfőbb eleme a petárdadurrogtatás, ami a rossz szellemek elzavarására szolgál. Negatív értelmű szavakat nem szabad használni, sőt a négy szót sem, mivel az kínaiul hasonlít a halál szóhoz. A legfőbb ajándék pedig a hong bao, azaz piros tasak ajándékozása, amibe papírpénzt csomagolnak a gyerekeknek.A piros színű dolgok mellett a narancs is elengedhetetlen kellék, ez is jó szerencsét hoz. Bár régebben hosszabb ideig tartott az ünnep, most már alig egy hetet kapnak az emberek, akik a lampionünneppel zárják a kínai holdújévet.    

Küzdelem a mellrák ellen

1998-ban kérték fel Whitney Sherman grafikust, hogy készítse el az Amerikai Posta első olyan bélyegét (elsőbbségi postai és öntapadós), amelynek értéke nem teljes egészében kerül a postához, hanem a mellrák elleni kutatásra szánják. Sherman úgy döntött, hogy a görög mitológiából Artemiszt, a vadászat szűz istennőjét és a szülő nő és a kisded védelmezőjét fogja ábrázolni. Artemisz éppen a nyiláért nyúl, hogy leküzdje a betegséget, de Sherman észrevette, hogy ez egy melldaganatot vizsgáló kartartás is. 2010-ig a bélyegből befolyt kutatásra szánt összeg elérte a 70 millió dollárt. Ezt a grafikát használta fel a Magyar Posta is 2005-ben, amelynek feláras össze az Országos Onkológiai Intézet elkülönített számlájára került.
A nyolcvanas évektől folyamatosan nő a mellrákkal küzdő nők száma, de egyre kevesebben halnak bele a korai felismerésnek és kezelésnek köszönhetően. A mellrák, a leggyakoribb rákos megbetegedés a nőknél, de férfiakat is érint. Magyarországon 2001 óta működik mammográfiai szűrővizsgálat, de érdemes havonta otthon is önvizsgálatot tartani. A korai stádiumban felfedezett megbetegedéshez, 90 százalékos gyógyulási esély tartozik, ezért is nagyon fontos, hogy odafigyeljen mindenki magára.

Egy venezuelai orosz

A bélyegvilág időnként meglepő dolgokat produkál. Én akkor lepődöm meg, amikor a bélyeg motívuma és a kibocsátó ország nagyon különbözik. Ez a 2014-es orosz bélyegív is ilyen volt, amelyen Hugo Chávez (1954-2013), Venezuela egykori elnöke látható. Chávez katonatiszt volt, aki populista politikájával hatalmas népszerűségre tett szert hazájában, ahol 1999-ben választották meg elnöknek, amely posztot 2013-as, rákban bekövetkezett haláláig töltött be. De az orosz bélyegre nem emiatt került, hanem mert Venezuela, Brazília mellett, Oroszország második legfontosabb kereskedelmi és katonai partnere. 2008-ban háromszor találkozott Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel, sőt, a két ország közös hadgyakorlatot is tartott a Karib-tengeren. Kormányközi bizottságot is alakítottak, hogy jobban össze tudják hangolni a két ország együttműködését. Ezek közt volt bányaipari, nukleáris, olaj- és alumíniumipari űrprogrambeli, harcászati együttműködés, panelházak építése, 2009-ben pedig Oroszország kétmilliárd dolláros kölcsönt nyújtott a dél-amerikai országnak. Ezek után érthető, hogy miért került Chávez arcképe az Orosz Posta egyik bélyegére.      

Várak

1994-ben bocsátotta ki a Brit Posta ezt a négy metszet alapján készült, várakat ábrázoló bélyegsort. A nagy értékű bélyegeken, úgy mint a blogon bemutatott brit bélyegeken is, II. Erzsébet királynő sziluettje látható, ez jelzi, hogy Nagy-Britanniában bocsátották ki a bélyeget. A legkisebb értéken, az Észak-Írországban, Antrim megyében található carrickfergusi vár látható. A normann várat John de Courcy építtette 1177-ben, majd később skótok, írek, angolok és franciák is birtokolták. Egészen 1928-ig volt használatban, helyőrségként. A második bélyegre az észak-walesi caernarfoni vár került. Ezt a mai napig is lenyűgöző középkori építményt I. Eduárd angol király építtette 1283-ban. 1911 óta, itt iktatják be walesi hercegnek a brit uralkodó elsőszülött gyermekét. A vár, másik három walesi várral együtt, 1986 óta az UNESCO Világörökség részét képezi. A harmadik bélyegre a vulkanikus sziklán álló, Skóciában található edinburgh-i vár került. Az erődítmény uralja a XII. századtól uralja a várost, számtalanszor átépítették az évszázadok során. Skócia egyik leglátogatottabb turista célpontjában múzeum és oktatóközpont működik. A bélyegeken látható várak közül talán az utolsó, a windsori a legismertebb. A normann időkből származó várkastély a világ legrégebb óta lakott legnagyobb, napjainkban is használt királyi kastélya, a mindenkori brit uralkodó egyik rezidenciája. A Londontól keletre található épületben 1992-ben tűz pusztított, a súlyos károkat egy évvel később helyrehozták és a kastély Anglia egyik leglátogatottabb épülete napjainkban.

Veszélyes apróságok

Számos rovar létezik, amely súlyos, akár halálos kimenetelű betegséget okoz az embernek. Gyakran nem is a maga a rovar, hanem az általa hordozott baktérium, vírus, vagy egysejtű okozza a betegséget. Ezek közül sokat meg lehet(ne) akadályozni egyszerű higiéniai odafigyeléssel és körültekintéssel vagy védőoltással. 1983-ban bocsátották ki ezt a bélyegsort az afrikai Gabonban, amely négy rovart mutat be. A legkisebb értéken az álomkórt terjesztő, vérszívó cecelegyek egyik faja látható. A cecelégyben él a Trypanosoma nevű egysejtű kórokozó, amely már a légy beleiben szaporodni kezd és amikor a légy megszúrja áldozatát, az egysejtű belekerül a véráramba, ami a halálos kórt elindítja az emberben, majd egy újabb cecelégy csípése továbbviszi a mérgezett vért. A második bélyegen a  Belonogaster jucea látható, ami egy veszélyes papírdarázs, amely nagy méretű fészkeiket épületekre is elhelyezik, csípésük pedig rendkívül fájdalmas. A harmadik rovar az Aedes aegypti nevű szúnyogfaj, amely a dengue-lázt, a sárgalázt, a Chikungunya-lázt terjeszti a benne található vírusok miatt. Az eredetileg Afrikából származó szúnyogfaj, a Föld trópusi felén nagyjából mindenhol megfordul. Az utolsó bélyegen pedig egy nünükeféle vagy hólyaghúzóféle látható. Némelyik faja a méhek petéit eszi meg a lépben és szaporodik, illetve hólyagosodást okozó és a vesékre ható méreganyagot (kantaridin) hordoz.

Gyászbélyeg

A bélyegek az aktuális kor, aktuális történéseinek tükörképei. Ilyenek a gyászbélyegek is, amelyeket uralkodók, híres emberek halála után bocsátanak ki adott országok postái, rendszerint fekete vagy lila kerettel. Ezt a bélyegsort Diána walesi hercegné (1961-1997) halála után bocsátotta ki a Brit Posta. Diana Frances Spencert 1981-ben vette feleségül Károly walesi herceg, a brit trónörökös; két gyermekük született. A hercegné 1996-ban vált el Károlytól, ekkor az ő királyi fensége titulust elvették tőle. 1997. augusztus 31-én, Párizsban, az Alma-rakpart alagútjában, az őt és szeretőjét, Dodi al-Fayedet szállító Mercedes-Benz W140-es karambolozott (nagy sebességgel egy oszlopnak csapódott), amelyben a két utas és a sofőr is meghalt. A hivatalos vizsgálatok szerint a sofőr, Henri Paul alkoholos befolyásoltság alatt állt és ez okozta a balesetet, az autót üldöző paparazzóknak nem volt köze. Halála után Diana hercegnéről számos ország bocsátott ki bélyeget.