Parasztházak

Német parasztházak láthatók ezen az 1995-ös, feláras, jótékonysági bélyegsoron a Német Postától.A bauernhaus jelentésében viszont az épületegyüttes is benne van, ahonnan a birtokot irányították. Így ezek az építmények nem szegény földművesek házai voltak. A bélyegen levő épületek Németország más-más területéről származnak. Németország nyugati felén található az Eifel-hegység, itt fekszik Adenau városa, ahol a helyi Parasztház Múzeum is található. Az első bélyegen erről a vidékről származó épületet láthatunk. Az ország ellentétes, keleti oldalán található Szászország, innen való a második épület. Az ország legészakibb felében tipikus a harmadik bélyegen levő épületegyüttes. Ezekre, mint a legtöbbre jellemző a nádtető, míg a hegyvidéki házaknál facserepes, vagy cserepes megoldások voltak. A negyedik bélyegre került a talán legismertebb épület az öt közül. A Bajorország déli felén levő parasztházak teraszain és ablakpárkányain levő futómuskátlik az idilli alpesi tájat idézik. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen az ország északnyugati felén levő Mecklenburg tipikus háza látható. Az előző épületek dombos, hegyvidéki területekre épültek, ez viszont síkvidékre. Németországban még mindig nagyon sok ilyen épület látható, rengetegben a mai napig élnek, rendbe vannak hozva, de sok eladó is van. Vidéki életre nagyon ideális! 

A két leghosszabb hidunk

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 2018-ban pedig hidak volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket, ami olvasható a bélyegeken is.) A Magyar Posta bélyegblokkot bocsátott ki ennek alkalmából, amire két híd került. Az egyiken az Újpestet Budakalásszal összekötő, 1861 méter hosszú Megyedi híd látható, amit 2008-ban adtak át. Ez a Dunán átívelő, a Szentendrei-szigetet is érintő építmény Magyarország első ferdekábeles hídja. Összesen 5 hídból áll össze az 1861 méteres hosszúságon, a legnagyobb szakasza pedig 591 méter hosszú, ami a Nagy-Duna-ágon ível át. A híd nevére lehetett szavazni, ekkor merültek fel Chuck Norris amerikai színész és Stephen Colbert amerikai műsorvezető nevei, de végül a Megyeri híd lett a neve, miután Káposztásmegyert köti össze Békásmegyerrel. Ez hazánk második leghosszabb hídja, az első pedig a szintén bélyegre került Kőröshegyi völgyhíd. 2007-ben adták át az M7-es autópálya 1872 méter hosszú viaduktját a Balaton déli partjánál, Zamárdi és Balatonszárszó között. Magassága 88 méter és méreteit jelzi, hogy az északi partról is remekül látni. A bélyeg keretén pedig a Csongrád megyei, a Tiszán átívelő, 2011-ben átadott Móra Ferenc híd látható.

Nyugat-afrikaiak az olimpián

Nyugat-Afrikában található a Magyarországnál 2,5-szer kisebb Bissau-Guinea, ami egykor portugál gyarmat volt. A Föld egyik legszegényebb országa, a sárgaláz és malária miatt a turizmus minimális. Az 1984-es, Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékokra bocsátották ki a képen látható bélyegsort és bélyegblokkot úgy, hogy nem vettek részt ezen a sporteseményen. Magyarország sem, politikai okok miatt, Bissau-Guineának pedig nem volt Nemzeti Olimpiai Bizottsága. Ezt csak 1992-ben alapították, először pedig az 1996-os, atlantai játékokon vettek részt. Egyelőre nem nyertek érmet egy olimpián sem, bélyeget azonban minden eseményről kibocsátanak. A képen látható sportok: labdarúgás, díjugratás, vitorlázás, gyeplabda, kenu és ökölvívás. A bélyegblokkon pedig a szörf látható. 

Kisemlősök

A Cseh Posta adta ki a képen levő négyestömböt a Természetvédelmi Világalap (WWF) együttműködésével, amin kisemlősök, azon belül is rágcsálók láthatók. Az első bélyegre a hazánkban nagyon ritka kerti pele került, ami Európa nagy részén megtalálható, egészen Oroszország középső feléig. Éjszaka aktív állat, ami szellősebb erdők és fenyvesek, de akár kert házak lakója. Főként rovarokat, tojást, fiókákat fogyaszt, de megeszi a bogyókat, diót is. Alvófészke mohából és fűszálakból épül, itt hozza világra 3-6 kölykét. A kerti pelénél kisebb az erdei pele, ami Közép-Európától Kisázsiáig honos. Füle jóval kisebb, farka bozontosabb, szőrzete barnább, mint a kerti pelének. Fészkét nem építi föld alatti üregbe, mint a kerti, és élőhelyétől függ, hogy alszik-e téli álmot, vagy sem. Az alsó sorba a közönséges ürge került, ami élőhelyének csökkenése miatt sebezhető faj hazánkban, eszmei értéke 250 ezer forint. Közép-Európától a Volgáig őshonos, csak rövid füves nyílt mezők lakója. Talajlakó állat, aminek üregei két méter mélyen is megtalálhatók. Téli álmakor a járatokat eltömi, hőmérséklete 2 Celsiu-fokra süllyed, szíve pedig csak néhányat ver percenként. Az utolsó faj a Kelet-Európában honos északi szöcskeegér. Testhossza nagyjából 6 centiméter, farka pedig 10 centiméter. Ezt nem fogásra vagy kapaszkodásra, hanem egyensúlyozásra és támaszkodásra használja. Elsősorban bogyókat, magvakat fogyaszt és úgy mint előző társai, ez is téli álmot alszik.   

A mesebeli város

A Carcassone  nem csak egy rendkívül népszerű stratégiai társasjáték, ami húsz éve örvendezteti meg az embereket, hanem Franciaország déli részén, Aude megye székhelye is. De miért kapta a társasjáték ennek a településnek a nevét? A társasban lapkák segítségével kell építeni várakat, utakat, mezőket, a várak pedig hasonlítanak Európa egyik legnagyobb, épségben megmaradt középkori várára. Innen a név. A 12. századtól kezdve építették és bővítették a várat egészen a 13. század végéig, amikor már királyi birtok volt a terület. Dupla várfal épült és hozzá gótikus székesegyház, a várfal tövébe pedig falut húztak fel, ahova kényszerrel költöztettek helyi lakosokat. A bevehetetlen erődítmény később viszont elvesztette a jelentőségét, így a 19. századra olyan állapotba került, hogy lebontásra ítélték. Prosper Merimée (1803-1870) francia író, régész országos felhívást intézett a vár megmentéséhez, az akció pedig sikerült, elkezdődött a felújítás.A vár tényleg hatalmas: a két várfal együtt 3 kilométer hosszú, majdnem ötven bástyával. A festői környezetben levő várban a mai napig élnek, bár a legtöbb épület mára a sok-sok ezer turista kiszolgálására hivatott. Különlegességét és egyedigését jelzi, hogy 1997 óta a Világörökség része. A képen levő bélyeget 2000-ben bocsátotta ki a Francia Posta a turizmus népszerűsítésére. Az euróra való átállás alatt gyártott bélyegeken, mint ezen is, euróban és franc-ban is megadták az értéket.   

Nepál madarai

1977-ben bocsátotta ki Nepál, a himalájai ország postája a képen levő bélyegsort négy különleges madárral. Az elsőn talán a legismertebb, a veszélyeztetett nagy szarvascsőrűmadár látható. A Himalájától él egészen Szumátra szigetéig. Nagytestű madár, 130 centiméteres hosszával és 180 centiméteres szárnyfesztávolságával. Érdekessége üreges szarva, ami felerősíti a hangját az esőerdőben. A 20 éves kort (fogságban az ötvenet is) is megélő madár elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de elkapja a kisebb rovarokat, sőt emlősöket is. Költési időszaka egy hónapig tart, amikor egy faodúba zárja magát sárral és ürülékkel. Csak a feje látszik ki, ezalatt pedig a hím eteti őt is és a fiókákat is. A második faj a bóbitás vagy Wallich-fácán, ami nevét fején levő tolláról, illetve Nathaniel Wallich (1786-1854) dán botanikusról kapta. Az erdőségektől a füves pusztákig honos, ahol magvakkal, gyökerekkel táplálkozik. A varjúfélékhez tartozik a zöld kitta, ami méretileg 37-39 centiméter hosszú. Könnyen felismerhető, színes madár, amit sajnos kalitkamadárként is árusítanak. Elsősorban rovarokkal vagy tojással táplálkozik, élőhelye pedig a bambuszerdő, vagy a cserjés. Az utolsó faj a kizárólag Nepál középső részén élő tüskés rigótimália, ami a sűrű bozótos területeket kedveli. Ennek irtása miatt élőtere folyamatosan csökken. 1836-ban írták le először, aztán száz évig nem látták újra. Ekkorra azt hitték kipusztult, de az 1940-es évek végén újra találtak belőle állományokat.   

A kézmosás fontosságáról

Semmelweis Ignác (1818-1865) volt az első, aki felhívta a figyelmet a klinikai kézfertőtlenítés fontosságára. Tette egy úgy, hogy a bécsi szülészeti klinikán, ahol dolgozott, észrevette, hogy azok a kismamák, akikhez nem megfelelő kézmosás után ért az orvos vagy ápoló, nagyobb eséllyel halt bele gyermekágyi lázba. Javasolta, hogy klórmész-oldatos vízben kell fertőtleníteni a kezet, mert ezzel csökkenthető a halálos betegség. Természetesen óriási ellenállásba ütközött, hiszen kollégái nem hitték el, hogy ők fertőzik meg a nőket. Hasonló tiltakozásba ütközött idősebb Oliver Wendell Holmes, rendkívül befolyásos amerikai orvos, költő, polihisztor is. Több évnek kellett eltelnie, mire a higiéniailag megfelelő kézmosás gyakorivá vált az egészségügyi intézményekben. Nemcsak emiatt kell kezet mosnunk, hanem rengeteg vírus, szennyeződés lemosása miatt is. A Magyar Posta 2018-ban, Semmelweis születésének 200. évfordulójára adta ki a képen levő, vonalkódos bélyeget. (Természetesen a vonalkód nem része a bélyegnek, de sokan így gyűjtik.)

Zene tavaszkezdéshez

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (CEPT) 1959-ben alapították, hogy koordinálják az európai postai és telekommunikációs szolgáltatásokat. 1956 óta minden évben egy korábban kiválasztott témában bocsátanak ki a tagországok bélyeget. Idén régi postaútvonalak, tavaly madarak, 1985-ben pedig az európai zene volt a téma. (1993 óta EUROPA néven adják ki ezeket a bélyegeket.) A képen levő sort a Brit Posta bocsátotta ki 1985-ben Wilson McLean (1937- ) skót grafikus tervezésében. A sornak csak az utolsó 3 darabja CEPT-bélyeg. Négy korszak négy kiemelkedő zeneszerzőjére és alkotására emlékezik az ívszéli bélyegsor. Élénk munkáival McLean igazán különleges bélyegeket tervezett, amin II. Erzsébet arany oldalportréja, valamint a CEPT-logó is látható. Az első bélyegre a hannoveri királyi udvarból az udvartartással Londonba költöző Georg Friedrich Handel (a bélyegen nevét angolosan írták, 1685-1759) barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kimagasló személyének Vízizene című alkotása került. 1717-ben adták elő a három szvitből álló művet, amikor I. György úgy döntött, a Temzén rendez ünnepséget. A király hajójának távolodásakor a halkabb, közeledtével a hangosabb tételeket játszották. A mai napig népszerű alkotásból hallgassátok meg az Alla Hornpipe című tételt. (Klikk a címre.) Gustav Holst (1874-1934) a századforduló népszerű brit zeneszerzőjének legismertebb műve a Bolygók című szvit, amit 1914-1916 közt írt. A hét tételből álló mű az akkoriban ismert hét bolygó a Földet leszámítva), mint római istenség tulajdonságairól szól. Hatalmas siker lett az alkotói válságban megírt mű, ami elfeledtette Holst többi, rendkívül sokoldalú munkáját. Hallgassátok meg a Jupitert. Élete nagy részét Franciaországban töltötte Frederick Delius (1862-1934), akinek egyik legismertebb műve az Első tavaszi kakukkszó című szimfonikus költemény. Az 1912-es mű mellett Delius számos más stílusú munkát is írt. A romantika zeneszerzőinél maradva az utolsó bélyegre Edward Elgar (1857-1934) 1894-es, Tengeri dalok című dalciklusa került. (Itt a harmadikat lehet meghallgatni.) A hét darabból álló művet 1899-ben mutatták be Angliában, ahol a szoprán énekesnő hableánynak volt öltözve. Azóta több tucat operaénekesnő adta elő ezeket a dalokat.   

A hologramos róka

1988-ban az Osztrák Posta egy nagy újítást hajtott végre, elkészítette a világ első hologramos bélyegét. Különlegességnek számított és nagy érdeklődés övezte a kibocsátást, így utána tucatnyi próbálkozott hasonló bélyegek kiadásával. 1999-ben a közép-ázsiai Kirgizisztán postája is megpróbálta ezt nagy sikerrel. A képen levő hologramos négyestömb viszont nem az 1999-es, hanem a 2001-es felülnyomott, azaz a bélyeg értéke is változott (át lett húzva az eredeti), és az alján nem csak a Nemzetközi Bélyeg Világkiállítás (IBRA) alkalmából lett kiadva, hanem a 40 éves WWF (Természetvédelmi Világalap) alkalmából is. Az alsó négyestömb 1999-es. Mindegyik bélyegen a pusztai róka vagy korzak látható. A Közép-Ázsia és Mongólia sztyeppei, félsivatagos és sivatagos területein őshonos róka valamivel kisebb mint rokona a vörös róka. Fakó, szalmaszínű bundájával, nagy füleivel és hosszabb lábaival kiválóan alkalmazkodott élőhelyéhez. A kóborló, éjszaka vadászó állat elsősorban kisebb emlősökkel és rovarokkal táplálkozik, de a döghúst sem veti meg. Gyakran él falkában, ami nem jellemző a rókákra. Vackát más állatok elhagyott üregeiből alakítja ki, itt születik a 2-6 rókakölykök is. Bár prémjéért a mai napig vadásszák, szerencsére kietlen tájakon él, így nem veszélyeztetett. Ami érdekesség, hogy a korzak nevet a kunok személynévként is használták, innen származik Karcag városunk neve is. 

Sportos szlávok

1862-ben két prágai férfi úgy döntött, sport-, pontosabban tornaegyesületet hoz létre az ép testben ép lélek közmondásra építve. A csehül sólymot jelentő Sokol-nak, nevezték el, ahol a tagok nemcsak sportoltak, hanem oktatáson is részt vehettek, közösségépítő programokat szervezhettek, így nem csak testüket erősíthették, de tudásukat is bővíthették. Az egyesület hamarosan mozgalommá vált és más szláv országokban is népszerű lett. Lengyelországban, Szerbiában, Ukrajnában, Oroszországban is hatalmas tömegeket vonzott az először csak férfiakat, később nőket is tagjukká fogadó szervezet. Bár az elejétől fogva elhatárolták magukat a szervezők a politikától, a Sokol a pánszlávizmus nacionalista eszméjének egyik melegágya lett. Ennek ellenére a bármilyen korú személyt befogadó közösség népszerűsége töretlen maradt. 1882-ben rendeztek először sok száz, majd több ezer fős tornafesztiválokat, amiket sletnek hívnak. 1912-ben tartották az első nemzetközi tornafesztivált, a harmincas évek végére pedig már 350 ezer tagot számlált a mozgalom. A Német Birodalom által elfoglalt területeken a játékokat betiltották, de a kommunizmus évei alatt sem nézték jó szemmel azokat. A kilencvenes években alakult újra a szervezet, de ekkorra már az Egyesült Államok és Kanada szláv lakossága körében is népszerű volt. Újra rendeztek tornafesztivált, 2000-ben 23 ezer résztvevővel. 2016-ben 26. alkalommal rendezték meg a Sokol USA eseményt, két évre rá pedig Prágában voltak játékok. A képen látható bélyegek közül az elsőt a St. Louis-ban alapított első amerikai Sokol századik évfordulójára bocsátotta ki az Amerikai Posta 1965-ben. A következő bélyegeket 1938-ban adta ki a Csehszlovák Posta a X. téli Sokol játékok alkalmával. Mindegyiken a vándorsólyom látható egy havas faágon.   

Nőnapra

Munkásmozgalmi eredetű a március 8-án ünnepelt nemzetközi nőnap, amit a nők szabad munkavállalásáért és egyenjogúságáért alapítottak a 20. század legelején. Bár több időpontban is ünnepelték de végső dátum egy, a cári Oroszországban megtartott tüntetés emlékére került rögzítésre. Magyarországon 1913-tól volt nőnapi kezdeményezés, de hivatalossá 1948-ban vált, amikor a Rákosi-korszakban kötelezővé tették. Természetesen ekkor a munkásmozgalom és a kommunizmus dicsőítésére is használták, a virág ajándékozása később lett népszerű. A képen levő bélyegsor remekül szimbolizálja a kommunizmus által idealizált nőt. Az 1953-ban kiadott csehszlovák bélyegsor első képén egy anya van csecsemőjével, a kép pedig kék színű. Nem gondolom, hogy ez véletlen, mivel a kék Szűz Mária színe, a hűség, tisztaság szimbóluma. A második bélyeg pedig vörös és egy fiatal mozgalmárnőt ábrázol egy kommunizmust jelképező zászlóval. Hazánkban csak pár évben adtak ki nőnapra bélyeget, utoljára a nyolcvanas években. 

A hamvas maki

Afrika és Madagaszkár között, az Indiai-óceánból emelkedik ki három nagyobb és számtalan kisebb szigetből álló ország, a Comore-szigetek. Az 1975-ben Franciaországtól függetlenné vált ország a világ egyik legszegényebbike, pedig igazi turistaparadicsom lehetne. A képen látható bélyegsort a helyi posta adta ki 1987-ben és a valószínűleg Madagaszkárról betelepített hamvas maki látható rajta. Ez a két makifaj egyike, ami Madagaszkáron kívül is megtalálható. (A másik a Comore-szigetektől keletre fekvő Mayotte-on [ez Franciaország része és a legtávolabbi hely Európától, ahol euróval lehet fizetni] a barnamaki.) A közepes termetű makiféle kisebb családi csoportban él: a felnőtt pár és egy-három utód. Elsősorban gyümölcsökkel táplálkozik, de a száraz évszak beköszöntekor táplálékának nyolcvan százalékát egy fa virágának nektárja teszi ki. Évszaktól függően aktívak, ami ritka a makik közt: esős évszakban nappal élénkek, a száraz, meleg évszakban éjszaka. Élőhelyük folyamatosan csökken így súlyosan veszélyeztetettek, azaz a kihalás fenyegeti őket. A bélyegek mindegyike légiposta értékű, ami rendszerint nagyobb értéket képvisel. 

Induljon a tavasz!

Kontinensenként kerültek különböző virágfajok bélyegekre a Magyar Posta jóvoltából a kilencvenes évek első felében. A képen levő, európai fajokat bemutató sor 1994-ben jelent meg. A nyirkosabb területeket kedveli a nyári tőzike, ami termetében nagyobb és később is virágzik, mint a tavaszi tőzike. Európa déli feléből származik, de Közép-Európában, így hazánkban is meghonosították, sőt Észak-Amerika keleti felén is. Mérgező növény, és védett is: eszmei értéke 10 ezer forint/tő. A szuharfélékhez tartozik a molyhos napvirág, ami a második képre került. Egy maximum 50 centiméteresre növő törpecserje, ami szárazabb talajban szeret élni. Hazánkban leginkább a Dunántúlon és elszórva az Alföldön él. Leginkább dísznövényként lehet ismert a havasi iringó, aminek virágai hasonlítanak a bogáncshoz. Eredetileg az Alpok és annak mellékhegységein honos, ahol maximum 2 ezer méter magasságáig él. Közép- és Dél-Európától egészen Délkelet- Ázsiáig honosak a tarsóka fajok. A bélyegen is látható kereklevelű tarsóka is hegyvidéki virág, ami leginkább a mészkősziklákat kedveli. Érdekessége, hogy bár a növény 5-10 centiméter hosszú, gyökere négyszer hosszabb ennél, magjai pedig csak fagyhatás után tudnak kicsírázni.