Citrom az évszakokban

A citrusok nemzetségébe tartozik a közönséges citrom, ami eredetileg Indiából származik, de mára a mediterrán térségben, valamint Kaliforniában és Floridában is megtalálható, sőt ipari mennyiségben termesztik. A 3-5 méteresre megnövő, tövises, fehéres virágú fákon egész évben terem narancstermés, azaz a citrom nevű gyümölcs. Ez először zöld színű, majd besárgul, belseje pedig gerezdekből áll, amiben nagyjából 1 centiméter hosszú, egyik végén hegyes magvak vannak. Több fajtája ismert, hazánkban a Meyer típusú a leggyakoribb. A citrom jótékony hatásait már a perzsák is ismerték, Európába pedig elsőként arab kereskedők hozták. A gyümölcs több kórt és betegséget gyógyít: többek közt a skorbut ellenszere, de jó hajhullás ellen, elősegíti az emésztést, hatásos megfázás ellen, mivel sok C-vitamint tartalmaz, a szomjúságot csillapítja, valamint bélféreghajtó. A képen látható bélyegeket a Monacói Posta bocsátotta ki 1990-ben és a citromfa alakulását mutatja be tavasztól télig.

Roxfort házai

A hét kötetből álló Harry Potter regényekből ismert iskola a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola (Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry), amit 1000 körül alapítottak. Az intézmény, úgy, mint számos brit iskola, házrendszerben működik, azaz minden diák egy ház tagja. A történet esetében a Teszlek Süveg az, ami a diákokat a különböző házakba osztja, amelyek alapítójukról van elnevezve. Ez a négy ház és az intézmény címere látható ezen a 2007-es bélyegblokkon. Az elsőn a piros színű, oroszlán jelképű Griffendél (Gryffindor) ház címere került, amit Minerva McGalagony professzor asszony, későbbi igazgatónő vezet. Ennek a háznak a tagjai leginkább bátorságukról híresek: Harry Potter és szülei, Hermione Granger, Ron Weasley és testvérei, valamint szüleik, és Albus Dumbledore professzor és igazgató. A következő címer a Hugrabug (Hufflepuff) házé, amit egy borz jelképez és Pomona Bimba gyógynövénytan professzor asszony képvisel. Ide kerültek a sportszerű, becsületes és hűséges diákok. Középen az iskola címere látható a Draco dormiens nunquam titillandus latin felirattal, ami annyit tesz: Alvó sárkányt soha se ébressz fel. (Szó szerint pedig sose csiklandozd meg.) A Hollóhát (Ravenclaw) ház követi, ami a jól tanuló diákok gyűjtőhelye. Vezetője Filius Flitwick bűbájtan professzor, a címerállata pedig nem holló, hanem sas. Az utolsó bélyegen a regény szerint ravasz és becsvágyó tanulók gyűjtőhelye, a Mardekár (Slytherin) ház címere látható, középen egy kígyóval. Ennek ismert vezetője Perselus Piton professzor, bájitaltan és sötét varázslatok kivédését oktató tanár, diákjai pedig Draco Malfoy, valamit apja, Lucius, és Tom Rowle Denem, a későbbi Voldemort. Mindegyik háznak saját szelleme van, az általuk elfoglalt épületrészekbe pedig nincs átjárhatóság.
A bélyegek elsőbbségi postázásra lettek kiadva az Egyesült Királyságban, az ország neve pedig nincsen feltüntetve, csak II. Erzsébet brit uralkodó profilképe látható.

Olasz filmcsillagok

Olasz filmcsillagok és egy ismertebb filmjük került erre az 1996-os olasz bélyegsorra. Az elsőn a fiatalon, infarktus következtében meghalt Massimo Troisi (1953-1994) került. A színész, rendező, forgatókönyvíró leginkább a Pablo Neruda chilei költő olasz számüzetését feldolgozó Neruda postása (1994) című filmből ismert, amit öt Oscar-díjra jelöltek (őt legjobb férfi főszereplő és forgatókönyvíró kategóriákban). Troisi nem akarta megműttetni magát, mert részt akart venni a forgatáson, ahol többször dublőr helyettesítette annyira beteges és fáradt volt. Sajnos a műtét hiánya az életébe került. A bélyegre egyik fő alkotása a Scusate il ritardo (Elnézést a késésért) című, 1983-as filmje került, amiben egy egyedülálló, anyjával élő agglegényt játszik. A következő bélyegre Aldo Fabrizi (1905-1990) színész-komikus, rendező került, aki leginkább talán Roberto Rossellini Róma, nyílt város (1945) című háborúellenes művéből ismert. Emellett ismerős lehet a a Békében élni (1947) című filmből, a Rendőrök és tolvajok (1951) című krimiből és Alessandro Blasetti 1950-es Elsőáldozás című vígjátékából, ami a bélyegre is került. Az utolsó értéken Maciste, azaz Bartolomeo Pagano (1878-1947) került első filmjével, a Cabiria (1914) című, a második pun háború idején játszódó kalandfilmmel. Ez volt az első filmeposz, illetve az első film, ami egy visszatéri karaktert eredményezett. Pagano dokkmunkásként dolgozott, amikor felfedezték a nagydarab, izmos rabszolga szerepére. Ebben annyira sikeres volt, hogy ugyanezt a karaktert 14 éven át játszotta, sőt nevét is hivatalosan megváltoztatta Macistére.      

Védett állatok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) bécsi központjában került 1995-ben kiadásra ez az ívsarki négyestömb, amin veszélyeztetett állatok láthatók. A felső sorba egy súlyosan veszélyeztetett faj, a keskenyszájú orrszarvú került, ami Afrika délkeleti, szavannás részein él. Egy kifejlett példány 3-3,5 méter hosszú is lehet és súlya egy tonnánál is több lehet, bár az idős hímek akár kéttonnásakra is megnőhetnek. Élettere csökkenése és az értékes szarva miatt pusztítják el őket. Mára a természetvédők inkább lefűrészelik szarvukat, hogy így ne válhassanak az orvvadászok célpontjaivá. A következő faj a csapatokban élő, Brazília középső részének erdőségeiben, de kultúrtájak közelében is megtalálható aranyaratinga. Ezt az arany és zöld színű tollazata miatt könnyen felismerhető papagájfajt 1638-ban írták le először. Státusza sebezhető, mivel élettere csökken az erdőirtások és az illegális begyűjtése miatt, de sokszor, mivel megeszik a gyümölcsöket, károkozóként kezelik és lelövik őket. (Az őslakosok pedig megeszik.) Érdekessége, hogy a fiókákat nem csak a szülők, hanem segítő egyedek is gondozzák. Az alsó sorba a veszélyeztetett karcsú tarkamajom látható, ami Kelet-Laosz és Közép-Vietnam erdőiben honos. Az egyik legszínesebb majomfaj, ami csapatokban él, nappal aktív és növényevő. Az utolsó faj egy arab bejza, ami egy, az Arab-félszigetén él egészen Dél-Irakig. A Qatar Airways légitársaság jelképe, valamint az Egyesült Arab Emírségek nemzeti állata. Egy olyan állatról van szó, ami a hetvenes évek elejére kipusztult a vadonból, de az állatkertekben és magánrezervátumokon folytatott, sikeres szaporítási programnak köszönhetően mára már csak sebezhető, állománya pedig 6-7 ezres. Ez volt az első faj, aminek ilyen sikeres volt a megmentése.  

Múzeumok innen-onnan

Rómer Flóris (1815-1889) rendkívül sokoldalú férfi volt: bencés rendi szerzetes, tanár, a magyar régészet atyja, művészettörténész, József főherceg nevelője, valamint az 1848-49-es szabadságharc alatt honvéd százados, majd raboskodó katona. A háború előtt, majd börtönévei után a győri bencés gimnáziumban (mai nevén Czuczor Gergely Bencés Gimnázium) dolgozott, ahol 1859-ben megalapította az iskola régiségtárából létrehozott múzeumot oktatási-nevelési célzattal. (Később Nagyváradon is alapított egy múzeumot, sőt megalapozta a 20 ezer kötetes püspöki könyvtárat.) 1949-ben a múzeumot Xántus János természettudósról nevezték el, Győr pedig 1994-ben megalapította a Városi Történeti Múzeumot.  A kettőt 2013. februárjában összevonták és megyei hatáskörű, 11 kiállítóhellyel rendelkező múzeumközpontot hoztak létre, ami Rómer nevét viseli. Az első, 2015-ben, azaz a múzeumalapító születésének 200. évfordulójára kibocsátott bélyegen Rómer, a múzeumként funkcionáló Apátúr-ház nevű barokk palota, valamint két kiállítási tárgy látható. A második bélyeg az 1951-ben alapított, pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó Zsolnay Múzeumra emlékezik, ami állandó gyűjteményként hatvan éve, 1955-ben nyitotta meg kapuit. Zsolnay Miklós 1852-ben alapította keménycserép manufaktúráját, ami újításainak köszönhetően (pirogránit, eozin) néhány évtized alatt világhírű porcelángyár lett. 1928-ban Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulójára alapított a család egy múzeumot, amit 1948-ben államosítottak. Ez lett a mai is látható kiállítás alapja, ami 2007 óta egy reneszánsz kori lakóházban látható. A második bélyegen a Zsolnay kiállítás kincsei láthatók. A két bélyeg a Magyar múzeumok kincsei sorozat harmadik része. Ide klikkelve olvashattok a nyíregyházi és pápai múzeumokról.

Édesszájúaknak, Portugáliából

Talán a leghíresebb portugál édességek kerültek erre a 2017-es bélyegsorra. Az elsőn a kötelezően megkóstolandó, sokak szerint a legismertebb helyi desszert, a pastel de Belém (magyarul betlehemi sütemény) került. Kígyózó sorok állnak a Belém-torony és a Szent Jeromos-kolostor világörökségi helyszínei mellett levő, 1837 óta működő cukrászda előtt, hogy megkóstolják ezt a különlegességet. A cukrászdában 150 fő dolgozik, napi 20-25 ezer! ilyen sütemény készül, a cukrászda pedig egy időutazás, ahol akár 300-400 fő is elfér. Minden a felszámolt kolostor szerzeteseivel indult, akik új megélhetés után kellett nézzenek és kitalálták, hogy a helyi cukorfinomítóban készítenek édességeket, amiket a mellette levő boltban adnak el. A receptet a mai napig 4-6 fő ismeri egy időben, akikre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak: nem utazhatnak együtt, nem dohányozhatnak, nem ehetik ugyanazt egy étteremben, sőt megfelelő magasságúnak is kell lenni. A mai napig nem derült ki a titok, viszont országszerte kapható a pasel de nata, ami egy hasonló, rétestészta vékonyságú, főtt krémes édesség. A második bélyegen az észak-portugál Aveiro híressége az ovos moles látható, ami kagyló alakú ostyába töltött tojáskrém. Tojássárgájára hasonlít és többek közt abból is készül a rebucados de ovo, amit eredetileg apácák készítettek az ország középső felén levő Portalegrében. Az alsó sort egy kis faluból, Tentúgalból származó, ugyancsak cukrozott tojássárgájával töltött sütemény indítja, amit az Azori-szigetek egyikén, Sao Miguelen levő Vila Franca do Campo település édessége követ. Abrantes egy 40 ezer fős város Portugália közepén, ahol az utolsó bélyegen látható tigeladas készült eredetileg.     

2001.09.11.

Tizenhat évvel ezelőtt történt az a négy öngyilkos merénylet, amikor repülőgépeket vezettek különböző célpontoknak az Egyesült Államok területén. Kettő gép a New York-i Világkereskedelmi Központ két, 110 emeletes ikertornyába csapódott, amik a becsapódást követően összedőltek. A terrortámadások során 343 tűzoltó halt meg, a képen látható bélyeg nekik állít emléket. A fotót Thomas E. Franklin, az Északkelet-New Jerseyben levő Bergen megyei The Record című lap újságírója készítette szeptember 11-én, kicsivel 17 óra után. A képen három, New York-i tűzoltó látható, akik egy, a helyi kikötőben levő, Star of America nevű jachtról levágott amerikai lobogót próbálnak egy póznára ráerősíteni. A kép, ami az összedőlt épületek középpontjában, a Ground Zero-nál (Nulladik szint) készült, ikonikussá vált, és számos lap átvette világszerte. Érdekesség, hogy a zászló a felvonása után pár óra múlva eltűnt és csak 2014-ben került elő. A bélyeget 2002. március 22-én mutatták be a Fehér Házban, a képen szereplő három tűzoltó, a fotós, George W. Bush amerikai elnök, a Postaügyi Miniszter és a kerületi képviselő jelenlétében. Az öntapadós, elsőbbségi, feláras bélyeg névértéke 34 cent volt, de 45 centért lehetett megvásárolni, mivel a különbözetet a Szövetségi Válságkezelési Ügynökség (FEMA, Federal Emergency Management Agency) kapta. Másik érdekessége, hogy az Amerikai Posta bélyegein élő személy nem szerepelhet, de ebben az esetben kivételt tettek.      

Óceáni madárvilág

A Csendes-óceán nyugati felén levő Marshall-szigetek madárvilágának egy részét mutatja be a képen látható, 1991-es bélyegsor. A bal, felső bélyegre egy, a sirályfélék családjába tartozó fekete noddi került. Nevük az angol nod igéből jön, ami annyit tesz: bólogatni. Párzáskor a madarak fel-le mozgatják a fejüket. Latin nevük az Anous, ami bolondot, hülyét jelent, mivel annyira félénkek, hogy akár a fészkükről is fel lehet emelni a madarakat. A fajnak több alfaja van, mivel nem csak a Csendes-, de az Atlanti-óceánon is megtalálható. Mellé a feketefejű csér került, aminek szemtől szemig egy fekete tarkócsíkja van. A 30 centiméter hosszú madár az Indiai-óceánon is megtalálható, egyik alfaja Afrika keleti partjainál él. Az alsó sorba két szulafaj került, a fehérhasú szula, álarcos szula. Magyar neve az ónorvég és izlandi sula szóból jön, ami az ott élő faj neve. Ezek a madarak is nagyon szelídek, gyakran fogyasztották a tengerészek a hajóikon landoló madarakat. A 80 centiméter hosszú fehérhasú az egész déli féltekén megtalálható, szárnyfesztávolsága 140 centiméteres. Az álarcos szula a szulafélék közül a legnagyobb, hossza eléri a 90 centimétert is. A fajnál gyakori, hogy a lapos fészek miatt az idősebb fiókák kilökik fiatalabb társaikat a fészekből. Az életben maradtaknak viszont így nagyobb esélyük van, hogy megérjék a felnőttkort. A madarak marshall-szigeteki neve olvasható a bélyegeken.    

Veteránok és egy taxi

Az autógyártás korai időszakában gyártott modellek kerültek erre az 1980-as mongol bélyegsorra. Az elsőn egy 1885-ben gyártott Benz Patent-Motorwagen látható, ami az első olyan gépjármű, amit direkt úgy terveztek, hogy belső égésű motor hajtsa. Akkor 600 aranymárka volt az ára, ami mai áron négyezer amerikai dollárnak felel meg. 1886-1893 között összesen kb. 25 ilyen autó készült. A következő bélyegen az 1897-től, a jelenleg Csehország, akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén működő, mostani Tatra autógyár elődjénél (Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft) gyártott Präsident látható, ami az első, gyárban készült, benzinmotoros jármű volt Közép-Kelet-Európában. A harmadikra a brit Armstrong Siddeley 6HP kétszemélyes autója került, amit az egyik első szovjet-orosz autógyár, a Russo-Balt 1909-es, 24-30 modellje követ. A második sort az amerikai Packard gyár négyhengeres, Model 30 típusú autója indítja, amit Detroitban gyártottak. Ekkoriban ez volt a világ legnagyobb autógyára, a maga 330 ezer négyzetméteres alapterületével és 3200 dolgozójával. Egy olasz gépjármű, a Torinóban gyártott, 1911-es Lancia 20-30 HP, másik nevén Lancia Delta a következő. Összesen 303 példány készült az 1906-ban alapított gyárban. A legnagyobb értékre a mára legendássá vált 1914-es marne-i taxi került. Az első világháború legelső időszakában, a Párizstól keletre levő Marne folyó síkságához minél gyorsabban, minél több katonát kellett szállítani, hogy a brit szövetségesek oldalán a franciák megállítsák a németek előrenyomulását. Szeptember 6-án döntöttek úgy, hogy 600 taxival hatezer gyalogost visznek a Marne-hoz, az ötnapos csatát pedig megnyerték az antant csapatai. Bár a győzelem nem a taxisoknak volt köszönhető, a francia kormány katonák és civilek közti együttműködésének reklámozása jól sikerült. Továbbá, a Renault 1905-1910 között gyártott taxija legendás lett, és mivel ez volt az első, taxiórával felszerelt jármű, a francia hadsereg kifizette a taxisok egynapi viteldíját is.  

Kezdődjék hát!

Ma, szeptember elsején kezdődött meg a 2017-2018-as tanév, ennek kapcsán választottam a mai bejegyzés témáját. A mára National Parent Teacher Association (Nemzeti Szülő-tanár Szervezet) amerikai nonprofit szervezet létrehozásának 75. évfordulójára bocsátotta ki az amerikai posta a képen látható bélyeget. A virginiai Alexandrában székelő szerv a legrégebbi, csak gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó amerikai önkéntes szervezet. Eredetileg Anyák Nemzeti Kongresszusának hívták, amit Alice Birney pedagógus és Phoebe Hearst filantróp feminista alapítottak egy kétezer fős találkozón Washingtonban. 1906 óta saját magazint adnak ki, aminek jelenlegi címe Our Children. Az ötmilliós tagságú PTA legfőbb céljai, hogy elősegítse és támogassa minden gyermek megfelelő oktatását, továbbképzéseket szervezzek szülőknek és tanároknak, közelebb hozza az iskolákat és a közösségeket, valamint bevonják a családokat az oktatásba. Ezek mellett támogatják az egészségügyi oktatást, a művészeti képzést, az egészséges étkeztetést, a gyermekjogokat, az oktatás megfelelő szintű finanszírozását, az iskolák biztonságának elősegítését, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat. A szervezet jelenlegi mottója: Minden gyermek. Közös hang.