Szigeti buszozás

Az 1920-as évektől fogva gyártottak buszokat Máltán, illetve ekkortól kezdve lettek ezek a járművek tömegközlekedési eszközök. Mivel nem egy vállalat irányította a buszos közlekedést, ezért a buszok tulajdonosai olyanra festették és alakították ezeket, ahogyan szerették volna. Az évtizedek során a régi buszokat sem vonták ki a forgalomból, így egy idő után turistalátványosság lett a sok különböző veterán busz, ezekkel lehetett bebarangolni a szigeteket. 2011-től aztán az Arriva nevű, tömegközlekedési szolgáltató cég vette át a közlekedést, így a legtöbb régi autóbusz kikerült a forgalomból. Négy ilyen látható ezen az 1996-os bélyegsoron, amit a Máltai Posta bocsátott ki. Az első az 1920-as években gyártott, erkélyesnek (Tal-Gallarija) nevezett busz látható, amit a később gyártott Stewart „Tom Mix" követ. A harmadik bélyegre a Diamond T márkájú, amerikai busz egyik típusa került. a legnagyobb értékre pedig a hatvanas évek egyik járműve, a Front Control került.
Mindegyik bélyegen a „gépesített közlekedés" kifejezés olvasható máltai nyelven.

Nemes gyász

Tizenkét évvel ezelőtt, a mai napon hunyt el Erzsébet brit királyné, VI. György brit király felesége és II. Erzsébet brit királynő és Margit hercegnő anyja. Erzsébet a Bowes-Lyon skót nemesi családban született, apja Strathmore és Kinghorne earlje volt, anyja pedig egy köztiszteletnek örvendő család gyermeke. Házasságukból tíz gyermek született, Erzsébet volt a kilencedik. 1923-ban ment hozzá Albert yorki herceghez, V. György brit király és Mária királyné másodszülött gyermekéhez, aki bátyja, VIII. Eduárd 1937-es lemondása után VI. György néven lett brit uralkodó. Erzsébet a kezdetektől fogva számos ügyet felkarolt, ezért hamar a brit nép közkedvelt személye lett. Népszerűsége tovább nőtt, amikor a második világháború során nem hagyta el családjával Londont és folyamatosan védte a brit érdekeket. Hitler ekkor azt mondta róla, hogy ő Európa legveszélyesebb nője. Erzsébet tevékenyen részt vállalt a háború végét követő újjáépítésben is, illetve évtizedeken keresztül kísérte férjét annak diplomáciai útjaira. Férje hirtelen 1952-es, és anyósa 1953-as halálát követően ő lett a brit királyi család családfője. Erzsébet egészen 101 évesen bekövetkezett haláláig aktív és népszerű tagja maradt a királyi családnak, még akkor is, amikor annak népszerűsége csökkent. Halálát követően bocsátották ki a képen látható bélyeget a Csatorna-szigetek egyikén, Guernseyn, amire az erő, méltóság és nevetés szavak vannak írva.

Ruanda az olimpiai játékokon

1984-ben Los Angelesben vett részt először a közép-afrikai Ruanda nyári olimpiai játékokon. Azóta minden nyári játékra küldött sportolókat, érmet azonban egyiken sem nyert. 2004-ben az athéni paralimpiai játékokon egy tolószékes futó, Jean de Dieu Nkundabera viszont bronzérmet szerzett, ezzel a mai napig ő az egyetlen éremmel rendelkező ruandai olimpikon. A képen látható bélyegblokkot, illetve az alatta látható hozzá kapcsolódó bélyegsort Ruanda az 1976-os montreali olimpiai játékokra bocsátotta ki. Felül egy gátfutó indulását, a futást és az érkezését lehet látni, alatta pedig különböző sportágakat ábrázoló képeket (labdarúgás, toronyugrás, lovaglás, lövészet, kajakozás, talajgimnasztika, súlyemelés és kalapácsvetés). Mindegyik bélyegen szerepel az olimpiai játékok hivatalos logója, a blokk széle is ebből formáz mintát.

Kisvakond

Ifjúsági (csehül Détem) bélyegként jelent meg ez a cseh bélyeg, ami a legendás Kisvakond című csehszlovák rajzfilmsorozat címszereplőjét ábrázolja. Zdenek Miler (1921-2011) 1954-ben megbízást kapott, hogy készítsen egy gyerekeknek szóló oktatófilmet, ami a ruhakészítésről és a textilgyártásról szól. Hogy ne legyen unalmas tanmese, a Disney-filmek állatmeséinek sikerére alapozva egy állatmesét szeretett volna ő is készíteni. Egy vakondtúrásba lépve kapott ihletet egy vakond kalandjainak bemutatására. Első filmje az 1956-os A vakond nadrágja volt, ami a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Oroszlán-díjat nyert. A címszereplő először beszélt, hangját pedig Miler lányaitól kölcsönözte. Ők nézhették meg mindig legelsőként a filmet, így ha valami nem tetszett nekik, Miler tudott rajta változtatni. Később a rendező konkrét nyelv nélküli karaktert akart, hogy még több gyerek élvezhesse a mesét, szinkronizálás nélkül. Összesen ötvenegy Kisvakond-rajzfilm készült, az utolsó 2002-ben. A történet hatalmas sikert aratott, nem csak hazájában, de Európa-szerte és ez a népszerűség napjainkban is tart. A bélyeget 2002-ben bocsátották ki.

A nap madarai

Több alkalommal írtam már a nektármadarakról, amik Afrikától Ázsián át, Ausztráliáig élnek. Jelenleg 15 nemzetségbe tartozó, 132 fajt különböztetnek meg az ornitológusok. A fajoknál megfigyelhető a nemi kétalakúság, azaz a hímek színesek, a tojók pedig mind barnás színűek. Mivel fő táplálékuk a nektár, csőrük vékony és lefele hajló, nyelvük pedig cső alakú, aminek a vége mintha ecset lenne, amire a nektár rátapad. Hangjuk kellemetlen és fogságban nehezen tarthatók életben, így szerencsére kevés faj veszélyeztetett belőlük. A ma bemutatásra kerülő 1981-es vietnami bélyegsor az ország nektármadarait mutatja be. A felső sorba került a rubinarcú nektármadár, a skarlát nektármadár, ami Szingapúr nem hivatalos nemzeti madara, valamint a feketetorkú nektármadár. Középen a Gould-nektármadár került, amit John Gould (1804-1881) angol ornitológus a feleségéről, Elizabeth Gould (1804-1841) illusztrátorról nevezett el. Mellé a csíkos nektármadár került, ami nemének egyetlen faja és ami nagyon közeli rokona az ugyancsak a nektármadárfélékhez tartozó pókvadászoknak. A harmadik sorban a réztorkú nektármadár, a manilai nektármadár és a zöldtorkú nektármadár látható.  

Gázt neki!

Jersey a legnagyobb a Csatorna-szigetek közül, ami a La Manche csatornában található. Jersey a brit Korona tulajdona és függősége, de nem tagja sem az Egyesült Királyságnak, sem az Európai Uniónak. A sziget egyik legjelentősebb bevétele a turizmusból származik. Sok ezer látogatót vonz az 1947 óta megrendezett Jersey Motor Festival nevű veterán autók versenye, amin idén 1978 előtti autók és 1980 előtt gyártott motorok indulhatnak. Hat klasszikus autó került erre a 2005-ös bélyegsorra. Az első az MG autógyár kemény tetős MGB GT típusa, amit 1965-1980 között gyártottak és ami a kétajtós kupék egyik legnépszerűbb típusa lett. Mellette a számos autóversenyt nyert, 1961-2000 közt gyártott, legendás Mini Cooper. A sort a franciák egyik klasszikus karosszériájú autója, az első kerék meghajtású, négyajtós Citroen DS zárja. Az autót 1955-1975 között készült, és Flaminio Bertoni (1903-1964) ipari tervező és szobrász, valamint André Lefebvre (1894-1964) francia autómérnök tervezte. Több felmérés szerint minden idők legszebb autója. A második sort a Jaguar E-Type 1961-1975 időszakában gyártott típusa indítja. A futurisztikus sportkocsi meghatározza a hatvanas évek stílusát, és úgy, mint a Citroen, ezt is az egyik legstílusosabb autónak tartják. A Volkswagen Bogár is legendás gépjármű. Majdnem 22 milliót adtak el belőle 1938-2003 között, amivel minden gépjármű-eladási rekordot megdöntött. A Bogár név először a New York Times hasábjain jelent meg először, majd ráragadt a típusra. Az autó a popkultúra és a történelem meghatározó alkotása. Az utolsó bélyegre James Bond autója, az Aston Martin DB5 luxusautó került. A DB rövidítés Sir David Brown (1904-1993) az Aston Martin autógyár ügyvezetőjének nevére utal. Ez az autó napjainkra a klasszikus eleganciával kevert lazaságot képviseli.  

Ha már tavasz!

Nyíló kerti virágok kerültek erre a 2014-es lett kisívre, amik közül többen a tavasz hírnökei. Ilyen a felül látható, az amarilliszfélékhet tartozó sárga nárcisz, A növény hagymája és levelei egy likorin nevű mérget tartalmaznak, ezért nem fogyasztható, sőt mérgező. Mellette a nősziromfélékhez tartozó sáfrány vagy más néven krókusz került, ami nem csak dísznövény, de bibéjét fűszerként is használják, sőt, Magyarország egyes részein a gyászruhák színét és ezzel festették. Nagy tömegben az illata bódultságot okoz, de halálos is lehet. A harmadik bélyegen különböző színű árvácskák láthatók. Ezek hibrid fajok, amiket a háromszínű árvácska és különböző ibolyafajok keresztezéséből hoztak létre. Virágát gyakran használják hidegtálak díszítéséhez, ízük pedig enyhén mentás. A Dél-Európából származó búzavirág indítja az alsó sort, aminek népi nevei közé tartozik a dődike, a sukollat, a vetési csüküllyő és az imolya. A búzavirág a gabona egyik gyomnövénye, ami az egész bolygón elterjedt, de sokan gyűjtik és megszárítják dekorációnak, mások virágát gyógyfőzetként használják. Középen a mákfélékhez tartozó pipacs került, amit hívnak czúcziknak és pitypalatyvirágnak is. A mák orvosi növény, amit az ókor óta használnak: főzetéből köhögéscsillapítót, nyugtatóteát készítenek, magját pedig ételek ízesítésére használják. Eredetileg Közép- és Dél-Európából származik. Az utolsó bélyegen a kerti őszirózsa látható. Különböző méretű típusai vannak, illetve számos hibrid létezik belőle. Gyakran szárított csokorban is kaphatók.

Jó étvágyat!

2005-ben az EUROPA-bélyegek témája a gasztronómia volt. Ennek kapcsán bocsátotta ki a Cseh Posta ezt a bélyeget, amin egy korsó (cseh) sör, egy sült csirke, röszti burgonya és szósz látható. A bélyeget Jiri Sliva (1947-) cseh illusztrátor és karikaturista készítette. A művész első alkotása 1972-ben jelent meg a Mladá fronta című lapban, 1979 óta pedig szabadúszóként dolgozik. Rajzai több, mint tizenöt könyvben jelentek meg és a világ vezető lapjaiban és magazinjaiban mutatták be alkotásait. Jó étvágyat mindenkinek!

Tengeri szárnyasok

Alderney a La Manche csatornában található Csatorna-szigetek legészakibb tagja, Guernsey szigetének a fennhatósága alá tartozik, de önálló belső önkormányzattal bír és a brit koronafüggőség része. Ez azt jelenti, hogy a brit Korona tulajdona, de nem tagja sem az Egyesült Királyságnak, sem az Európai Uniónak. A kis sziget elsősorban a turizmusból és a mezőgazdaságból él, de a bélyegkibocsátásból is jelentős bevételi forrásuk származik. Ezen a 2006-os bélyegen a szigeten élő madarak közül hat látható. Az első bélyeg egy a sziklapárkányokon fészkelő, a viharmadárfélékhez tartozó északi sirályhojsza látható. Mellette a szula látható, ami elsősorban táplálkozási szokásáról ismert: olyan módon csapódik a vízbe, mintha egy kés szállna bele. 15-35 méter mélységig képes a víz alá bukni kisebb rákokért vagy halakért. A harmadik bélyegre a mindenevő heringsirály került, ami rendszeres vendég Magyarországon is, de nem védett. A második sort az európai viharfecske indítja. Ez a legkisebb tengeri madár a maga 15-16 centiméteres hosszával. Nem fél az emberektől és rendszeresen látható hajók környékén is. Középre a sirályfélékhez tartozó háromujjú csüllő került. Ennek a fajnak szinte teljesen visszafejlődött a negyedik lábujja, innen a neve. Az Atlanti- és a Csendes-óceánok északi részén is megtalálható ez a madár. A legnagyobb értékű bélyegen a lunda látható, ami színes, csíkozott csőrének köszönhetően az egyik leginkább felismerhető madár. A földön fészkelő madarak az Atlanti-óceán északi szigetein honos.

Csipkés főtér

Az Észak-Belgiumban található Bruges rendkívüli város: évszázadokkal ezelőtt az egyik legfontosabb kereskedelmi központ volt, aminek köszönhetően rendkívül gazdaggá vált. Számos művész alkotott a hajózható csatornákkal szétszabdalt városban, akiket a vagyonos családok és egyházi felekezetek megfizettek. A Grand-Place, azaz Főtér vagy Piactér is erről a gazdagságról uralkodik. 2012-ben jelent meg ez a bélyegblokk, ami a tér látnivalóit hivatott bemutatni. Legfelül középben a XII. századi harangtorony áll, ami 83 méteres magasságával uralja a teret. Mellette jobb oldalt a tér két legrégebbi háza, a XV. századi Boechoute és a Cranenburg-ház, ahol 1488-ban a dühös tömeg fogva tartotta Habsburg Miksát, amíg az meg nem hallgatta a város követeléseit. Alulra a tér lakóházai kerültek, balra pedig az 1887-1892 közt épült Tartományi Székház, ahol egészen 1999-ig székelt Nyugat-Flandria kormánya. A bal szélső bélyegen pedig Jan Breydel és Pieter De Coninck szobra került, a mészárosé és a takácsé, akik bruges-i lakosokként megfutamították a város francia helyőrségét az aranysarkantyúk csatájában 1302-ben. Aki nem tudta kiejteni megfelelően a jelszavukat (Schild en Vriend, azaz Pajzs és barát), azt megölték: 1800-an haltak meg így. Ezen felbuzdulva a helybéli parasztok és kézművesek is összecsaptak a franciákkal, akik elmenekültek és eközben nagyjából 700 aranysarkantyút hagytak hátra. Innen a csata elnevezése. A szobor 1887-ben készült. A város egyik legismertebb terméke a XVII. század végétől készített csipke, amire a bélyegblokk jobb alsó sarka emlékeztet.

Gyermekjogok

2001-ben az új millennium alkalmából jelent meg ez a brit bélyegsor, ami a gyermekjogokra hívja fel - véleményem szerint - rendkívül ötletesen a figyelmet. 1989-ben fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt az ENSZ Közgyűlése, ami 1990-ben lépett hatályba; hazánkban pedig 1993-ban. Az 54 cikkely rendelkezik többek között az oktatáshoz való jogról, a bántalmazástól való védelemről, az egészséges életről, a véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint a játékhoz való jogról. Mindez minden 18 év alatti emberre vonatkozik.
Az első bélyegen a virág mint a gyermekgondozás jelképe jelenik meg egy kislány arcán, amit a tigrismaszk követ. A bélyeg készítői szerint ez annyit tesz: Hallgasd meg a gyermeket! A harmadik bélyegen a bagoly a gyermekek oktatáshoz való jogra utal, végül a pillangó a gyermek szabadságának biztosítására hívja fel a figyelmet. Az első bélyeg értéke belföldi postára vonatkozik, a második belföldi, ajánlottra.

Forradalmi ifjak

A harminc év alatti, az 1848-as forradalom közvetlen előkészületében és a március 15-ei eseményeken részt vevő személyeket hívják márciusi ifjaknak. Ők kerültek erre az 1998-as bélyegblokkra, amit a forradalom 150. évfordulójára bocsátott ki a Magyar Posta. Az Ifjúságért témában megjelenő feláras blokkon a nemzeti kokárda és a Nemzeti Dal című, március 13-án írt Petőfi-vers kiadványa látható. A verset Petőfi a Pilvax kávéházban olvasta fel először. (A háttérben látható fénykép a Pilvax látható.)
A képen látható márciusi ifjak pedig: Degré Alajos (1819-1896) ügyvéd, Bulyovszky Gyula (1827-1883) ügyvéd és hírlapíró, Jókai Mór (1825-1904) regényíró és országgyűlési képviselő, Irinyi József (1822-1859) műfordító, hírlapíró, Vajda János (1827-1897) költő és hírlapíró, Vasvári Pál (1826-1849) honvéd őrnagy, történész és filozófus, valamit Petőfi Sándor (1823-1849) költő és forradalmár.

Szecesszió

1897-ben döntött úgy több tucat bécsi művész, hogy új művészeti irányzatot teremtenek: ebből lett a szecesszió, amely stílus stilizált alakjairól, hullámzó vonalairól, élénk színeiről ismert. A magyar szecesszió az 1890-es évektől az 1910-es évekig tartott, legjelentősebb, stílusteremtő alakja pedig Lechner Ödön (1845-1914) volt. Rajta kívül még számos kiemelkedő tervező alkotott ebben a stílusban, kiknek épített alkotásai a mai napig láthatók országszerte. Négy, a szecesszió stílusában készült vázát és edényt mutat be ez az 1998-as bélyegsor, amelyek mind a Lechner tervezte, szecessziós stílusú Iparművészeti Múzeumban láthatók. Az elsőn Apáti Abt Sándor (1870-1916) szobrász, keramikus alkotása került, amit Kapás Nagy Mihály (1863-1943) virágtartója követ. Mindketten a Zsolnay porcelángyárnak voltak a tervezői. A harmadik bélyegen az elsősorban festőként ismert Rippl-Rónai József (1861-1927) eozinos vázája került. Az eozin egy zöldes-aranyos máz, ami a pécsi Zsolnay porcelánok egyik sajátossága. A kerámiák színt a fénytörés okozza és nem a festékanyag. Az utolsó bélyegen Mattyasovszky-Zsolnay László (1885-1935) pécsi festőművész, a gyáralapító Zsolnay Vilmos unokájának edénye került. Ő alapította 1928-ban a mai napig látogatható Zsolnay Múzeumot.  

Dínók

Két időpontot mutat be ez az 1996-os amerikai ív: felül egy 150 millió évvel ezelőtti pillanatot Colorado államból, alul egy 75 millió évvel ezelőttit Montanából. A dinoszauruszok a hüllők egy csoportja, amely 230 millió éve jelent meg a Földön és 65,5 millió éve pusztultak ki. A dinoszauruszok - amelynek jelentése hatalmas hüllőt jelent -, mint csoport, a csirke méretűtől a több tucat tonnásig, a növényevőtől a húsevőig, számos fajt foglal magába. A felső képen látható a fején levő szarvakról elnevezett Ceratosaurus nevű ragadozó, a hajlított hátú Camptosaurus és a legelterjedtebb óriás növényevű, az akár 47 tonnás súlyt is elérő Camarasaurus. Középre a valaha élt egyik legnagyobb állatfaj, az akár 26 méter hosszúságot is elérő Brachiosaurus került, alá pedig a mai krokodilok és aligátorok kihalt rokona, a Goniopholis. Jobb oldalon a hatalmas lemezeiről ismert növényevő, a Stegosaurus, a két lábon járó húsevő, az Allosaurus és a kis termetű Opisthias nevű hüllő. 

Az alsó képen a csontos kinövésekkel borított Edmontonia, az Einiosaurus nevű növényevő és a Daspletosautrus nevű csúcsragadozó látható. Ez alá a Palaeosaniwa került, ami a mai varánuszgyíkok egyik őse volt. A sort a Corythosaurus folytatja, ami a kacsacsőrű dinoszauruszok egyik tagja, majd a gyors futású Ornithomimus, végül pedig a 2.5 tonnás Parasaurolophus, aminek hossza 9,5 méter volt. A bélyegeket James Gurney, a Dinotópia című könyv írója és illusztrátora készítette. Itt egy remek kisfilm, ahol Gurney dinoszauruszos bélyegek készít: Hogy készül a bélyeg. 

Nyíljanak a virágok

1950-ben adták ki ezt a virágos sort, ami az első virágokat ábrázoló hazai bélyegsor. Sorban láthatjuk a kerti bazsarózsa egyik alfaját, a bánáti bazsarózsát (a növény populációjának 90 százaléka Magyarországon található), a leánykökörcsint, a tavaszi héricset, a muskátlit és a kis termetű kárpáti harangvirágot. A bélyegek egyik érdekessége, hogy két különböző papírra nyomták őket. A képen látható bélyegek az I. nyomás szerint készültek tömött, simított, fehér papírra. A másik nyomás áttetszőbb papírra készült, amely függőlegesen barázdált. Érdekesség, hogy a két nyomás között a virágszirmok színe eltérő. Például a leánykökörcsinek szirma az elsőn ibolyás színű, míg a második nyomásnál sárgásbarnák lettek. A bélyegeket 2x25-ös ívekben nyomták, a két ív között pedig ívközéprészt helyeztek el. Ezt úgy kell elképzelni, hogy két ugyanolyan bélyeg egymás alatt helyezkedik el, közötte pedig van egy üres mező. Emellett vannak üres mezősnek nevezett bélyegek is, mint amit a második képen láthatunk. (Van jobb és bal üres mezős bélyeg.) Az üres mezős és ívközéprészes bélyegek akár tízszeresét is érhetik, mint az anélkül levő bélyegsor. Mindezek mellett megtalálhatók bélyegfoghibák, illetve van, hogy a festék átüti a papírt, amit gépszínátnyomatnak hívunk.    

Klasszikus márkák

Klasszikus brit sportkocsik elejének egy részlete került erre az 1996-os bélyegsorra. A Triumph TR3 az első, piros színű autó, amit 1955-1962 között gyártott a Standard-Triumph autógyár. A rendszerint kétüléses kabrióból több tízezret gyártottak, amelynek egy részét pedig az Egyesült Államokba exportálták. Mellette a kabriónak készült MG TD-típusú autó látható, amit 1950-1953 közt gyártottak az angliai Abingdonban, összesen harmincezret. A középső jármű az Austin-Healey 100-as, amit Donald Healey tervezett 1952-ben a londoni nemzetközi autókiállításra. Ez felkeltette az Austin autógyár ügyvezetőjének az érdeklődését, aki leszerződött Healeyvel. A jármű 100 mérföld/óra (160 km/h) sebességgel közlekedett, innen az autó nevében a 100. 1956-ig gyártották ezt az autótípust. 1948-ben kezdte el gyártani a Jaguar az XK120-at nyolc évvel azután, hogy utolsó sportkocsijának gyártása befejeződött. Hat éven át készült ez a típus, ami elsősorban versenyautóként lett ismert, mivel számos rekordot döntöttek meg vele. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegen a Morgan Plus4 (+4), aminek gyártása 1950-1969, 1985-2000 között zajlott, de 2000 óta újra gyártják. A népszerű sportkocsit a Morgan Motor Company gyártja, a megrendelt autókra pedig hat hónapot kell várni, mivel mindegyiket kézzel rakják össze.  

Nőnapiak

Kétszer adott ki a Magyar Posta a nemzetközi nőnap kapcsán bélyeget. Az első, feláras bélyeget 1949-ben, ami egy a kezében sarlót tartó parasztnőt ábrázol, a háttérben traktorral, a másikat 1985-ben, stilizált virágokkal és női arccal. Az első érdekessége, hogy a Magyar Nők  Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) kapcsán jelent meg. Ez a szervezet, amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére jött létre, 1945-1956 között működött. 1945-ben Asszonyok címmel újságot is indítottak az esélyegyenlőség és egyenjogúsítás előmozdítása érdekében, 1947-ben pedig már 500 vidéki szervezettel félmillió tagja volt. Számos egészségügyi (gyógyszerszállítás, egészségügyi állomások működtetése) és szociális (ételosztás, adománygyűjtés) kampányban vettek részt. 1948-ban a többi női szervezetet kötelezték arra, hogy beolvadjon az MNDSZ-be, majd újabb újságot indítottak, a mai napig működő Nők Lapját. 1952-ben a több száz szervezetet integrálták a szakszervezetek nőbizottságaiba, 1957-ben Magyar Nők Országos Szövetsége néven pedig új szervezetet hoztak létre, ami 1989-ig működött. Az MNDSZ első elnöke Rajk Lászlóné volt, 1949-ig.
Magyarországon 1948 óta tartanak nemzetközi nőnapot (1917-ben indult a kezdeményezés) minden év március 8-án. 1857-ben ezen a napon tüntettek New Yorkban a helyi textilipar munkásnői jobb munkakörülményekért és magasabb bérért.    

Tintin és társai

1929. január 10-én mutatta be a Le XXe Siecle című újság gyermekmellékletében a Tintin kalandjai című képregényt, ami azonnal hatalmas siker lett. Az Hergé (1907-1983), belga illusztrátor által készített képregényt a mai napig 50 nyelvre fordították le és több, mint 200 millió példányt adtak el belőle, amellett, hogy készült belőle mozifilm, rádiójáték, de még színpadi mű is. 2014-ben jelent meg ez a belga bélyegfüzet, amin a képregénysorozat karakterei jelennek meg. A bal felső sarokban maga Tintin, a kíváncsi, ezért rendszeresen bajba kerülő, számos kalandot megélő riporterfiú látható, mellette pedig Bianca Castafiore, a sorozatban rendszeresen visszatérő opera énekesnő látható, aki mindig Charles Gounod Faust című operájának egyik áriáját énekli, ami elől folyamatosan menekül Tintin. Alattuk Dupond és Dupont, a két ügyetlen rendőrfelügyelő, illetve Tintin kutyája, Milu, a fehér foxi látható. A harmadik sorba Tryphon Tournesol professzor, a nagyothalló felfedező és feltaláló, valamint Archibald Haddock, a részeges hajókapitány került. A negyedik sorba Abdullah, az elkényeztetett, rosszcsont és másokkal mindig szórakozó ifjú arab herceg került, mellé pedig Csang Csong Csen, Tintin kínai barátja. Az utolsó sorba Alcazar tábornok, aki a puccsista katonatisztek karikatúrája és Nestor, Haddock kapitány kastélyának komornyikja látható.
Az öntapadós bélyegek értéke darabonként 0,70 euró.

Indiános történetek

James Fenimore Cooper (1789-1851) születésének kétszázadik évfordulójára bocsátotta ki ezt az ötöscsíkot a Szovjet Posta 1989-ben. (Cooper rendkívül népszerű volt a keleti blokkban, így a Szovjetunióban és Magyarországon is.) Mindegyik illusztráció Cooper egy-egy regényét veszi témául. Ő az első, világirodalmi jelentőségű amerikai író, akinek regényei amerikai témákat dolgoznak fel: a vadont, a telepeseket, indiánokat, a helyi lakosságot és az észak-amerikai háborúkat.Tengerészeti témájú művei mellett, 1823-41 között öt regénye jelent meg az amerikai vadonról, amelynek összefoglaló címe a Nagy Indiánkönyv (Leatherstocking Tales). Az első bélyegen a Vadölő (The Hunter) látható, amit Az utolsó mohikán (The Last of the Mohicans) követ. Ezt tartják legjelentősebb alkotásának, amit már többféle művészeti ágban is feldolgoztak. A középső bélyegre a Nyomkereső (The Pathfinder) került. A Bőrharisnya (The Pioneers) és A préri (The Prairie) láthatók az utolsó bélyegen. Cooper nem kronologikus sorrendben írta meg regényeit, a Vadölőt írta meg utoljára pedig ez időrendi sorrendben az első. A történetekből a legismertebb karakterek: a Hutter család, Csingacsguk, Unkasz, az utolsó mohikán, a Munro lányok, Ravasz Róka, Ishmael Bush, Oliver Effingham, illetve Natty Bumppo, aki Sólyomszemként, Bőrharisnyaként és Nyomkövetőként is szerepel. A történetekben vannak visszatérő karakterek, de a legtöbb csak az adott műben jelenik meg. Cooper a mai napig népszerű író, akiről néhány évtizede több bélyeget is kibocsátottak.

Kosztümös hősök

Francia regényhősök kerültek erre az 1997-es francia bélyegsorra. Chrétien de Troyes (k. 1140-k.1190) a középkori regény egyik legjelentősebb alakjának A Kordé Lovagja című regényében szerepel először Lancelot neve, aki a legendás Artúr király kerekasztaljának egyik lovagja volt. Mellette Pardaillan lovag látható, aki Michel Zevaco (1860-1918) Les Pardaillan regényeiben jelent meg. A regények a francia királyt védő lovag kalandjairól szólnak. A felső sor harmadik bélyegén D'Artagnant, a három testőrhöz csatlakozó kiváló vívót látni. Alexandre Dumas (1802-1870) A három testőr, illetve még két regényében tűnik fel a karakter, akit egyébként egy létező személyről, Charles de Batz- Castelmore d'Artagnanról, XIV. Lajos királyi gárdájának kapitányáról mintázott meg. Az alsó sor Edmond Rostand (1868-1918) hősével, Cyrano de Bergerac-kal indul, aki azonos című drámájának főhőse. Az ékesszóló, művelt Cyrano hosszú orráról ismert, ami saját kételyeinek a megtestesítője. Cyrano Roxane-be, az örökösnőbe szerelmes, aki először elutasítja, majd végül beleszeret. A középső bélyegen Fracasse kapitány, Théophile Gautier (1811-1872) 1863-ban megjelent regényének hőse látható. A történet XIII. Lajos korában játszódik, ahol a regényhős a testvériesség, erkölcs és bátorság jegyében küzd a királyért és az életére törők ellen. Az utolsó bélyegen Lagardere lovag, vagy más néven a Púpos látható, aki Paul Féval (1816-1887) regényhőse. A könyv hatalmas sikert aratott, így fia, akit ugyancsak Paul Févalnak hívtak, megírta a kalandregény előzményét és folytatását. Mindegyik történetből készítettek filmet, ami mind nagy sikert aratott.

Lamantinok, tengeri tehenek, manátik

A tengeritehenek rendjébe négy lamantin, manátusz- vagy manatifaj tartozik. Nevük egy karibi indián szóból ered, ami emlőt jelent. Sokáig azt hitték a manátuszok a cetek rokonai, de kiderült, az elefántok és a szirtiborzfélék állnak hozzájuk a legközelebb. Ezek az emlősök nagytestű fókákra hasonlítanak, fejük kicsi, nyakuk külsőleg egybefügg vastag, orsó alakú testükkel. A nyugat-afrikai Togo postahivatala bocsátotta ki ezt az afrikai manátuszt ábrázoló bélyegsort 1984-ben. Ez az egyetlen manátuszfaj, amely Afrikában él, pontosabban Szenegáltól, egészen Angoláig az Atlanti-óceán partja mentén, valamint a Volta-tóban és más kisebb tavakban. Az állatok csak 18 Celsius fok feletti vízben élnek. A fajt először Johann Heinrich Friedrich Link írta le először, 1795-ben. Hossza 4,5 méter, súlya pedig eléri a 360 kilogrammot. Rendszerint tengeri növényeket, moszatokat és hínárt fogyasztanak. Nagyon sok székletük van, amely a víz tetején lebeg, ők pedig a zavaros vízben el tudnak rejtőzni. A faj elsősorban éjszakai állat és csoportban, de egyedül is él. Kevés természetes ellensége van, így rendszerint lassan úszik a vízben vagy pihen. Az afrikai matánusz sebezhető faj, mivel húsa, zsírja, csontja miatt vadásszák, illetve fennakadnak a halászhálókban. 2004-ben indult egy fajmentő projekt, amely a napjainkban is tart.