Postcrossing

Szeretek képeslapokat kapni és küldeni ismerősöknek, de hogyan tehetném meg ezt idegenekkel? A postcrossing egy ingyenes online rendszer és közösség, ahova miután regisztráltál, kapsz egy címet véletlenszerűen, egy kóddal. Amint a lapod megérkezik és a címzett a kódot regisztrálja, te is fogadhatsz képeslapokat, amiket ugyanúgy kell regisztrálnod az átvétel után. Először maximum öt képeslapot küldhetsz és csak egyszer küldhetsz ugyanannak. A profilodban mesélhetsz magadról és megadhatod, hogy milyen témájú képeslapokat szeretsz kapni, sőt kérheted, hogy ugyanabból az országból több lapot ne küldjenek. A postcrossing projektet 2005-ben alapították és 2019 januárjában 750 ezer tagja volt, akik mintegy 50 millió képeslapot küldtek egymásnak. A lapok egyharmada Oroszországból, az Egyesült Államokból és Németországból lett feladva. A magyar közösségnek nagyjából 2200 tagja van és kicsivel több, mint 140 ezer képeslapot küldtek. Több postcrossing témájú bélyeget bocsátottak már ki, az elsőt Hollandiában 2011-ben. A képen látható kisívet a Magyar Posta adta ki 2018-ban és egy vidám biciklis postást ábrázol, aki képeslapot tart a kezében. A háttérben a Szabadság híd és a Gellért-hegy látható. Próbáljátok ki a postcrossingot, nagyon különleges dolog. 

Felhők

Mindenki ismeri a felhőképződést az iskolából, de azt már kevesen tudják, hogy Luke Howard, egy brit vegyész és amatőr meteorológus nevezte el a felhőket 1803-ban. A cirrus hajtincset jelent, a stratus rétegest, a cumulus rakást, a nimbus esőt. 10 felhőfajt (számos alfajjal) különböztet meg a Meteorológiai Világszervezet, mely az először 1896-ban megjelent Nemzetközi Felhőatlaszra támaszkodik. A felhők osztályozhatok légköri elhelyezkedésük (magasságuk) és alakjuk szerint. A 2004-ben megjelent, öntapadós amerikai bélyegek a legmagasabban levő felhőktől a földet érőig mutatja be a fajtákat. A cirrus felhők tengerszint felett 5-14 km között alakulnak ki, az első sor középső bélyegére pedig cirrocumulus, azaz bárányfelhő került. A sor végét egy üllős zivatarfelhő zárja. A második sort egy középmagasságú gomolyfelhő, párnafelhő indítja. Ezt egy lepelfelhő követi, majd három különböző formájú gomolyfelhő. 2500 méter alatt képződik a harmadik sort indító vattafelhő, majd egy ködhöz hasonlító, alacsonyan levő rétegfelhő. Két gomolyfelhő került középre, amit egy esőrétegfelhő kellene kövessen. Ezek viszont nagy kiterjedésű, szürke felhők, amiknek nincs különleges alakjuk, így nem került a többi közé. A sort a függőleges alakú zivatarfelhő tárja, amiből tornádó alakult ki. A bélyegek hátulján mindegyik felhőről kis leírás olvasható.

Hímzések

A bélyegkibocsátók évek óta próbálkoznak különlegességek kiadásával. Ausztria élenjáró ebben, hiszen kristállyal díszített, meteoritporral behintett és mozgóképes bélyeget is bocsátottak már ki. A képen látható hímzett bélyegeket is ők adták ki, bár ilyen először Svájcban jelent meg 2000-ben, ezek pedig 2005-ben és 2008-ban. A két bélyeg Ausztria hímzési hagyományai alkalmából jelentek meg, mivel az 1800-as évektől létezik ez a népszerű díszítési eljárás az alpesi országban. Mindkét bélyegen hegyvidéki virágok láthatók: az ország jelképének is tekinthető, közismert havasi gyopár az elsőn és a pompás tárnics (encián) a másodikon. Mindkét, gyógyászatilag is használt növényfaj csak Európa területén élnek, bár a gyopár rokonai a Himalájában és attól keletre, a tárnicsfélék pedig világszerte megtalálhatók. A bélyegek öntapadósak, akár ruhára is varrhatók, névértékük pedig 3,75 euró. 

Gyereknapra gyermekév

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1979-ben úgy rendelkezett, hogy az év a Nemzetközi Gyermekév legyen. A cél az volt, hogy világszerte felhívják a figyelmet a gyerekek alultápláltságára, oktatáshoz való jogaira, valamint a nevelésükhöz való megfelelő környezetre. A Gyermekév húsz évvel azután került megrendezésre, hogy az ENSZ elfogadta a Gyermekjogi Nyilatkozatot és tíz évvel azelőtt, hogy elfogadta a Gyermekjogi Egyezményt, aminek kezdeményezését 1979-ben Lengyelország nyújtott be. Ugyancsak lengyel elképzelés volt a Mosolyrend nevű, nemzetközi kitüntetés is, amit gyerekek adnak át olyan felnőtteknek, akik sokat tesznek a gyerekekért. A Közép-Amerikában levő Costa Rica a Gyermekév alkalmából bocsátotta ki a képen levő bélyegsort, amin Európában és Ázsiában élő, énekes rigó fiókák láthatók. A bélyegsor mindegyik darabja légipostaérték.

Európai választások, 1979

Negyven évvel ezelőtt voltak az első európai parlamenti választások, ahol a szavazásra jogosult állampolgárok közvetlenül választhatták meg képviselőiket. Ekkor kilenc ország volt tagja az akkor Európai Gazdasági Közösség (EGK) nevű szervezetnek, az ő zászlóik láthatók a bélyegeken, amit a Brit Posta bocsátott ki a szavazás alkalmából. Az Egyesült Királyság 1973-ban lett tagja a EGK-nak úgy, hogy a franciák kétszer is megvétózták a belépésüket, így a belépési tárgyalások csak 1969-ben kezdődtek meg, nyolc évvel az első kérelem benyújtása után. Nem mindenki örült a csatlakozásnak, így a kormányzó Munkáspárt 1975-ben népszavazást tartatott a bennmaradásról. A szavazók 67 százaléka pedig a tagság megtartása mellett döntött. 1979-ben a választások a Konzervatív Párt győzelmével végződtek, akik a szavazatok 48,4 százalékát kapták meg, szemben a Munkáspárt 31,6 százalékával. A szigetország 81 képviselőt adott az Európai Parlamentbe, összesen pedig 410-re szavaztak Európa-szerte. Összesítve, a szociáldemokrata pártcsalád került ki a legtöbb, 113 hellyel, a második az Európai Néppárt lett 107-tel, a harmadik pedig a konzervatívok 64 hellyel. Az újonnan alakult Európai Parlament elnökének Simone Veil (1927-2017) francia politikust választották, aki az első nő lett ebben a pozícióban. 

Karibi teknősközpont

A Kajmán-szigetek az Egyesült Királysághoz tartozó, három szigetből álló szigetcsoport, Kubától délre. Híres offshore központ, ahova sok ezer külföldi cég van bejegyezve, de turizmusa miatt is nagyon kedvelt. A képen levő sort 1971-ben adta ki a Kajmán-szigeteki Posta, a felső sarokban II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje látható. A szigetek első európai látogatója Kolombusz volt, aki a rengeteg közönséges levesteknős láttán Las Tortugasnak, azaz teknősöknek nevezte el a szigetcsoportot. Sajnos a szigetekre látogató hajósok és a letelepedők egyre csak fogyasztották ezeket a nagytestű tengeri állatokat, így a huszadik század közepére már a kihalás szélén álltak. 1968-ban amerikai és brit befektetők úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy teknősfarmot az étkezésre szánt állatokat tenyésztésére, hogy a vadon élő populációt ne pusztítsák ki. Mindezt úgy, hogy turistalátványosságot csinálnak a teknősökből, így létrehozták a Kajmán-szigeteki Teknős Központot. A turisták özönlöttek, de a tenyésztés szerencsére a minimálisra csökkent az állatvédelmi jogok miatt. Mára a komplexum a leglátogatottabb turistalátványosság a szigeteken évi 500 ezer turistával, valamint egyedülálló kutató- és tenyésztőközpontja a levesteknősöknek és a súlyosan veszélyeztetett atlanti fattyúteknősnek. A 2000-es évekre számos támadás érte a tulajdonosokat állatkínzás és nem megfelelő higiéniai állapotok miatt, de ezeket mind kijavították. A legkisebb értékű bélyegen a kubai ékszerteknős látható, ami betelepített faj. A hétcentesen a levesteknős látható, míg a 12 centesen a  közönséges cserepesteknős. A legnagyobb értéken a medencék láthatók, ahol a teknősöket tenyésztik.   

Hazai kastélyok

Az európai bélyegkibocsátók minden évben kiválasztott, tematikus bélyege 2017-ben a kastélyokra esett. Ezeken a bélyegeken kötelező feltüntetni az „EUROPA" feliratot, ahogy a képen levő magyar bélyegblokkon is látható. A Magyar Posta a tiszadobi Andrássy-kastélyt és a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt választotta ki a témához. A romantikus és neogótikus stílusú Andrássy-kastélyt 1880-ban kezdték építeni és a Loire-menti kastélyok mintájára épült. A legenda szerint idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia korábbi külügyminisztere építtette Erzsébet királyné tiszteletére. A kastélynak négy bejárata van a négy évszak miatt, 12 tornya a hónapoknak megfelelően, 52 szobája, mint amennyi hét van egy évben és 365 ablaka. A Tiszához pár száz méterre fekvő épület a második világháborút követően gyermekotthonként működött, állapota pedig teljesen leromlott. 2009-ben kezdték el felújítani és hat év év után adták át a kastélyt, valamint az angolparkot, ahonnan a fénykép is készült. A Fejér megyei Nádasdladányban található a Nádasdy-kastély, ami ugyancsak romantikus és Tudor-stílusban épült az 1870-es évek közepén. A második háborúig lakott benne a nemesi család, majd elmenekültek. A kastély ezt követően a Honvédelmi Minisztérium tulajdona lett, de évtizedekig nem használták, így ez is teljesen lerobbant. Mára az épületet és parkját is felújították. Mindkét kastély vonzza nemcsak a múzeumba látogatókat, hanem a jegyespárokat is fotózásra. A bélyegblokk hátterében a dégi Festetics-kastély látható.

Grúz alkotások

1981-ben a Szovjet Posta grúz festményekről bocsátott ki bélyegsort. Az elsőn a több évtizedre elfeledett, majd újra felfedezett grúz naiv festő Niko Piroszmani (1862-1918) Szarvas című festménye került. Festészetéből nem tudott megélni, mindig számkivetettként él, végül éhezésben és betegségben halt meg. 2018-ben a bécsi Albertinában több tucat festményét mutatták be, nagy sikerrel. Guriai nő edénnyel a következő festmény címe, ami Salva Kokodze (1894-1921) expresszionista festő munkája. Ucha Dzaparidze (1906-1988) Útitársak című festménye került a harmadik bélyegre. Dzaparidze a 20. század egyik legjelentősebb grúz képzőművésze, aki életében is rendkívül népszerűnek, felkapottnak számított. Több szovjet állami kitüntetésben is részesült, otthona pedig mára múzeumként működik. Sota Rusztaveli (1160/65-1220) a középkori grúz irodalom legjelentősebb alakja, akinek A tigrisbőrös lovag című munkája Grúzia nemzeti eposza. Zichy Mihály (1827-1906) készített a műből nemzetközileg is ismert illusztrációkat, így Grúziában szobrot is kapott és utcát is neveztek el róla. Sergo Kobuladze (1909-1978) Rusztaveliről készült alkotása látható az ötödik bélyegen. A sort a Teaszedők című festmény zárja, ami Lado Gudiasvili (1896-1980) festménye. Az 1850-es évek óta termesztenek teát Grúziában, az eladás fénykora pedig 100 évre rá volt. Az 1950-es évekre Grúzia a világ hatodik legnagyobb tea exportőrévé vált, sajnos azonban a Szovjetunió szétesésekor ez az ipar is tönkrement. 20 év alatt viszont sikerült, ha nem is korábbi szintjére, de újra népszerűvé tenni a grúz teát. A festmény 1964-ben, a grúz tea aranykorában készült. 

Magyarok a vébén

Sokan meglepődnek, amikor először látnak háromszög alakú, vagy élére fordított négyzet alakú bélyeget. Pedig egy kis kreativitással sokkal érdekesebbé válhat a bélyegek világa. A képen levő sort a Magyar Posta bocsátotta ki 1982-ben, a Spanyolországban megrendezett labdarúgó-világbajnokság alkalmából. A képeken a magyar válogatott korábbi vébé szereplései láthatók. 1934-ben, a második vébén szerepelt először a magyar válogatott, ahol a negyeddöntőig jutott. Az Olaszországban megrendezett eseményen Egyiptommal játszott a nyolcaddöntőt, ahol 4:2 eredménnyel nyert. Négy évvel később Franciaország volt a házigazda, ahol ezüstérmes lett a csapat. Olaszországgal játszották a döntőt, akik 4:2-re verték a magyarokat. A második világháborút követően csak 1954-ben szerepelt újra a válogatott világbajnokságon. Az 1954-es svájci sporteseményen újra ezüstérmesek lettek, a híres 3:2-es meccsen az NSZK ellen. Az 1958-as svéd játékokon sajnos a csoportkörben kiestünk, bár volt egy Mexikó elleni meccsünk, amit 4:0-ra megnyertünk. A hatvanas években kétszer, 1962-ben és 1966-ban kerültünk be a világbajnokságra. Chilében ötödik, Angliában hatodik lett a magyar csapat. A bélyegeken az Anglia elleni 2:1-es győzelem és a brazilok elleni 3:1 eredmény látható. A legnagyobb értékű bélyegre az Argentínában megrendezett vébé került, ahol sajnos az első csoportkörben kiestünk. Legjobb eredményünk egy 2:1-re elvesztett meccs volt a házigazdák ellen. A csoportunkban levő Franciaország és Olaszország több góllal verte meg a válogatottunkat. Ezt követően még kétszer szerepelt a magyar csapat világbajnokságon, a bélyegek kibocsátásának évében, amikor 14. helyen zártak, és 1986-ban Mexikóban, ahol 18.-ként tértek haza.

Lengyel erdők madarai

Eredetire sikerült ennek a lengyel bélyegsornak a legkisebb értéke, ahol a nagyobb értékeken levő madárfajok egyszerre láthatók. Az első madár a zöld küllő, ami a harkályfélék családjának egy tagja. Erdei madár, de gyakran látni réteken, miközben a fűben keresgél rovarokat. A szajkó vagy mátyásmadár ismertebb faj, ami ugyancsak az erdők madara, de fás lakott területeken is megtalálható. Afrikától Európán át Ázsiáig hatalmas területen van az élőhelye, így szerencsére nem veszélyeztetett. A sárgarigó nem a rigófélék tagja, hanem a sárgarigóféléké, amik nagy része a trópusokon él. Csak májustól szeptember elejéig él hazánkban, aztán Afrikába vonul. A tarka tollazatú búbos banka került a középső faj, ami ugyancsak ismert madárfaj. Eurázsia lakója ez is, ami télre Kelet-Afrikába vonul. A délebben élő egyedek viszont nem vonulnak. A rovarokkal táplálkozó, lakóterületeken, kertekben, kisebb erdőkben is előszeretettel fészkelő kerti rozsdafarkú zárja a második sort. Észak-Európa és a Távol-Kelet madara a csíz, ami fenyőfákra építi fészkét. A Magyarországon megtalálgató példányok télre érkeznek Skandináviából, de pár száz példány állandó lakó. Az erdei pintynek számos alfaja van, mivel több kontinensen is megtalálható, de betelepítették Észak-Amerikába, Dél-Afrikába és Ausztráliába is. A legnagyobb értékre került faj pedig a városokban is gyakori, könnyen felismerhető széncinege, ami Európa és a tajgák énekesmadara. A bélyegeket 1966-ban bocsátotta ki a Lengyel Posta.

Herceges forgalmi

A forgalmi bélyeg kibocsátásának legfőbb célja az általános bérmentesítés és mivel mindennapi használatra szánják, hatalmas példányszámban bocsátják ki. Nem kötődik különleges eseményekhez, évfordulókhoz, így kibocsátásának célja különbözik az alkalmi bélyegekétől. Ezen bélyegek sokszor ugyanazt ábrázolják, csak a bélyeg színe és értéke más, illetve a grafika egyszerűbb, persze ezekben is lehet vízjel, változhat a fogazása és a papír is. A képen látható forgalmi sorok Luxemburgból származnak. Az első négy bélyeget 1971-ben bocsátották ki, az ötödiket 1983-ban, összesen pedig közel ötvenet 1966-1991 között. Mindegyiken János luxemburgi nagyherceg oldalprofiljával látható, persze ebben az előbbi számban nincsenek benne a különböző fogazatok, papírváltozatok, színárnyalatok. János 43 évesen, a  brit hadsereg ezredesként, 1964-ben lett a nyugat-európai ország fejedelme, miután anyja, Sarolta lemondott a trónról. János 2000-ig uralkodott, ekkor ő is lemondott a trónról fia, Henrik javára. Ezt követően a fischbachi kastélyban élt egészen 2019-ben bekövetkezett haláláig, ahol műgyűjtéssel és kertészkedéssel foglalkozott. 98 évesen bekövetkezett haláláig ő volt a legidősebb uralkodó a világon.     

A Duna hídjai

A Duna Európa második leghosszabb folyója a maga 2850 kilométerével. Németországban ered és Romániánál torkollik a Fekete-tengerbe. A képen levő, 1985-ös bélyegsort a Magyar Posta adta ki. A folyón levő 342 híd közül válogat, mégpedig délről indulva. Az első az újvidéki Szabadság híd, amit 1981-ben adtak át. 1312 méter hosszú és a város jelképe. 1999-ben a hidat a NATO lebombázta, majd négy évvel később az Európai Unió segítségével két év alatt újjáépítettek. A következő bélyegen a legdélebbi magyar Duna-híd, a bajai Türr István híd látható. Vasúti és közúti híd is, ami 1906-1908 között épült. A legforgalmasabb budapesti híd, az Árpád híd következik, amit először 1950-ben adtak át Sztálin híd néven, 1984-ben viszont kétoldalt bővítve újra átadták. A helyiek UFÓ-nak hívják, majdnem húsz évig Új híd volt, de hivatalosan Szlovák Nemzeti Felemelkedés hídja a negyedig bélyegen levő, ami Pozsony egyik jelképe. Érdekessége, hogy egy étterem is van a tetején, 95 méteres magasságban. A bécsi Reichsbrücke indítja a második sort. Két híd helyére épült a képen látható, 1980-ban átadott híd. Elődje 1976-ban beleszakadt a Dunába, a hatalmas szerencse az volt, hogy forgalommentes időszakban történt, bár így is egy ember meghalt. Ekkor kezdték el építeni a legújabb hidat. Ausztria harmadik legnagyobb városában, Linzben látható a VÖEST híd, ami a hetvenes évek elején került átadásra. Autópályahíd, amit 2018-ban elkezdtek bővíteni. A legnagyobb értékű bélyegre a Németországban levő regensburgi Kő híd, ami a legrégebbi, ma is álló Duna híd. 1135-1146 között épült és 308 méter hosszú. Kimagasló építészeti emlék, ami mára csak gyalogosokat és biciklistákat fogad.

Egy kis portóit?

Portugália északi részén, a Douro folyó völgyében termesztik azt a szőlőt, amiből a portói bor készül. 1756 óta védett az a négy szőlőfajta amiből készül, illetve a terület, ahol nő, így ez a világ legrégebbi borvidéke. A szőlő meredek hegyoldalakon terem, így csak egészséges, fiatal vagy középkorú emberek szedhetik. A termés a hátukon cipelt kosárba kerül, majd a borászatokba viszik. Ott taposással nyerik ki a szőlőlevet, ami aztán hordókba kerül. Sajnos mára kevés ember szüretel és tapossa a szőlőt, így olyan kádakat terveztek, amibe rozsdamentes acél lábak taposnak, amik egy 80 kilós emberének felelnek meg. Pár nappal az erjedés megkezdése után 77 %-os, semleges borpárlatot tesznek a musthoz 1:5 arányban, így az alkoholtartalma nagyjából 20 %-os lesz. Az eljárást avinálásnak hívják és ezzel a portói likőrborrá válik. Amikor ez a keverék hordókba kerül, gályákon leúsztatják a Douro folyón és Portó (innen a bor neve) városától délre, a folyó másik partján, Gaia város pincéiben helyezik el őket.  Ezek a pincék ugyanott vannak évszázadok óta a folyóparton. Innen pedig könnyedén szállíthatják a bort tovább, elsősorban Angliába. Azért oda, mert a portói egybeforrt a britekkel. A legenda szerint a napóleoni háborúk alatti blokádban nem jutottak borhoz, így kitalálták, hogy Portugáliából fogják beszerezni az italukat, főleg amiatt, hogy az nem ecetesedik meg. (Az avinálás miatt.) Persze ez egy történet a sok közül. Mindenesetre az ital olyan népszerű lett az 1800-as évekre, hogy az angolok felvásárolták a legnagyobb borászatokat, melyek közül sok a mai napig ugyanazon családok tulajdonába vannak. Három színkategóriájú lehet a portói: Branco, azaz fehér, Ruby vagyis vörös és Tawny, ami topázsárgát jelent. Mindegyik különleges desszertbor, ha van lehetőségetek, kóstoljátok meg! A képen látható bélyegsort 1970-ben adta ki a Portugál Posta. 

Audrey 90 éves

Azért esett a választásom erre a bélyegre, mert Audrey Hepburn amerikai filmszár a napokban ünnepelte volna 90. születésnapját. A képen látható, borítékra felragasztott öntapadós bélyeget pedig 2003-ban, halálának 10. évfordulóján bocsátotta ki az Amerikai Posta. A bélyeg a Hollywood legendái című sorozat kilencedik részeként jelent meg. A holland és brit származású Hepburn a háborút anyjával vészelte át Hollandiában, majd 1945-ben Angliába költöztek. Balettezni tanult, aminek köszönhetően színházak tánckarában kapott munkát. Ezt követték a kisebb szerepek európai filmekben, majd egy amerikai producer is felfigyelt rá. Első hollywoodi filmje a Római vakáció volt, amiben egy inkognitóban levő hercegnőt játszott. A film, amiben Gregory Peck volt a partnere, hatalmas sikert aratott, Hepburn pedig 25 évesen Oscar-díjas színésznő lett. A közönség imádta természetes báját, elbűvölő személyiségét, szerethető naivságát. Egy évvel később Humphrey Bogart és William Holden vetekedett kegyeiért a Sabrinában, ami ugyancsak az év egyik legsikeresebb filmje lett, ő pedig újabb jelölést kapott. Hepburn nem csak vígjátékokban volt népszerű, filmdrámákban is bizonyította tehetségét. Ilyen volt az Egy apáca története és a Várj, míg sötét lesz, amikért szintén jelölték a rangos díjra, közben pedig eljátszotta legendás szerepét Holly Golightlyként az Álom luxuskivitelben című romanikus filmben. 1964-ben pedig Eliza Doolittle volt a My Fair Lady című musicalben, ami minden idők egyik legsikeresebb zenés filmje lett.  A nyolcvanas években szinte teljesen visszavonult a filmezéstől és segélyszervezeteknek dolgozott. 1988-ban az UNICEF jószolgálati nagykövete lett, bár ezt a munkát más évtizedek óta végezte. Audrey Hepburnnél 1992 szeptemberében diagnosztizáltak vastagbélrákot, aminek következében négy hónapra rá meghalt. A színésznő azon kevesek egyike, akik Golden Globe-, Emmy-, Grammy, Oscar-, Tony-díjasak. Megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, halála után pedig Jean Hersholt Humanitárius-díjban részesült az Amerikai Filmakadémiától. De Hepburn a bélyegek világában is közismert. 2001-ben a Német Posta bélyeget bocsátott ki egy sorozat részeként a színésznőről. A bélyegen Hepburn dohányzik, a kép felhasználására pedig nem kapott a Posta engedélyt. A család megsemmisítette a 14 millió kinyomott dohányzós Hepburn bélyeget, ennek ellenére felbukkant öt darab. Mára ez a pár feltűnt példány a legdrágábban eladott modern bélyeg. Egy 2005-ös árverésen 135 ezer euróért ment el egy darab. 2010-ben a család birtokában levő ívet árverésre bocsátották, aminek a bevétele az Audrey Hepburn Gyermek Alaphoz került. Ezt 430 ezer euróért adták el. Ide klikkelve megnézhetitek a dohányos Hepburn bélyeget és annak a sornak a történetét.    

Botrányos anyák napja

1934-ben egy nőszervezet felkérte a bélyeggyűjtő Franklin Roosevelt elnököt, hogy az Amerikai Posta adjon ki egy anyák napi bélyeget, és egy James McNeill Whistler (1834-1903) festőművész születésének századik évfordulóját megörökítendőt. A lelkes Roosevelt kitalálta, hogy a kettőt kombinálni lehetne és csinált egy bélyegvázlatot. Whistler Kompozíció szürkében és feketében 1. című festménye jutott az eszébe, melynek ismertebb neve a Whistler anyja. Az 1871-es festmény ekkorra az egyik legismertebb amerikai műalkotás volt, világszerte ismerték. Roosevelt úgy döntött, hogy az eredeti festményen levő faliképet és függönyt lehagyják a bélyegről, annak a helyére kerül a vázányi szegfű, valamint az „amerikai anyák emlékére és tiszteletére, három cent" felirat. A bélyeg a változtatásokkal megjelent és az amerikai művészvilág azonnal felháborodott, a bélyeget botrányosnak találták. Szerintük jogtalanul alakítottak át egy műalkotást, amivel tönkretették annak eredeti mondanivalóját, petíciójukat a bélyeg visszavonására vonatkozóan a postaügyi miniszternek is elküldték. A tiltakozást Alfred Barr, a New York-i Modern Művészeti Múzeum igazgatója vezette, aki próbálta megvédeni az eredeti képet a kontárkodástól. A bélyeg a tiltakozások ellenére maradt, ugyanis az embereknek tetszett. Ha valaki az eredeti alkotást szeretné látni, annak a párizsi Musée d'Orsay-be kell mennie. Egy további érdekesség: az amerikai anyák napja május második vasárnapján van.   

A Máltai Lovagrend és Caravaggio

A Máltai Lovagrend egy 1080 körül alapított, független, katolikus lovagrend és önálló szervezet. Eredetileg a szegények megsegítésére jött létre, majd a keresztény hitet védelmezték a Szentföldön és Európa-szerte. Több, mint kétszáz évig Rodosz szigetén volt a központjuk, 1530-tól majdnem 1800-ig Máltán, ahol hatalmas, máig látható erődítményeket húztak fel. 1834 óta Róma a Lovagrend központja, amint a nagymester irányít, aki mint egy miniszterelnök irányítja a majdnem 14 ezer tagot számláló világszervezetet. A Máltai Lovagrend 1966 óta bocsát ki önállóan bélyeget, amiket 56 országban ismernek el hivatalosan. (A szervezetnek 106 országgal van diplomáciai kapcsolata, megfigyelő az ENSZ-ben, több más nemzetközi szervezet tagja.) Az Egyetemes Postaegyesületnek (UPU) nem tagja, így bélyegeik sokak szerint csak levélzárónak felelnek meg. Ennek ellenére az olasz bélyegkatalógus hivatalos bélyegként hozza őket. Az euró bevezetéséig a Lovagrendnek külön pénzneme volt a bélyegeket: 1 scudo = 12 tari = 240 grani = 12 máltai cent volt. Mindegyik bélyegen látható a Lovagrend különleges keresztje, a kibocsátások tematikája is kapcsolódik a szervezethez. A blokkon levő festmény Málta legjelentősebb templomában, a Szent János-társkatedrálisban látható, alkotója pedig Caravaggio. A Vallettában levő, az egyik legszebb barokk székesegyházban látogatható műalkotás 1607-1608 között készült, miután az olasz festő Nápolyból Máltára költözött. Az akkori nagymestert annyira lenyűgözték Caravaggio alkotásai, hogy a Lovagrend tagjává választották. A Keresztelő Szent János lefejezése című olajfestmény, mint oltárkép (3,7x5,2 méteres) készült, és az egyetlen Caravaggio festmény, amin a templomban dolgozott és alá is írt. A Lovagrend hivatalosan Szent János nevét viseli, így kapcsolódik a festmény a szervezethez. A botrányos életű festő viszont nem sokáig maradhatott a szigetországban, mivel egy verekedés után börtönbe vetették, ahonnan megszökött. Ezt követően Szicíliába menekült, a rendből pedig hivatalosan is kitették. 

Macskafajták

Venezuela keleti szomszédja Guyana, ahol ezt a macskákat ábrázoló bélyegsort adták ki 1987-ben. Különböző szervezetek különböző számú macskafajtát tartanak számon: 58-43 között van a fajták száma. Az első a himalája vagy colourpoint perzsa macska, ami eredetileg a sziámi és perzsa macskák keveréke. A colourpoint azt jelenti, hogy az állat végtagjainak, farkának, fejének, füleinek szőrzetszíne különbözik a testszőrzetének színétől. Az ötvenes évek óta jegyzik hivatalosan ezt a hosszú szőrű fajtát, aminek egyik példánya a leghosszabb szőrű macskaként a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült 2014-ben. A következő fajta az amerikai rövid szőrű, aminek ősei hajókon jutottak Amerikába. Több, mint 80 szín és mintakombinációjút tartanak számon. A harmadik fajta a rendkívül népszerű, sokak szemében Amerika kedvenc macskafajtájának tekintett Maine Coon. Több legenda szól keletkezéséről: van, ami szerint egy házi macska és egy mosómedve (coon) keveréke, olyan elképzelés is van, miszerint Marie Antoinette királyné Franciaországból kicsempészett macskáival és házi macskákkal tenyésztették ki Amerikában. Ami biztos, hogy az északkeleti Maine államban kezdték el tenyészteni és azóta is az állam nemzeti macskafajtája. Ez a legnagyobb macskafajta a maga átlagos 110 centiméteres hosszúságával, aminek ősei norvég erdei macskák lehettek. Az egyik legrégebb óta ismert fajta a rövid szőrű abesszin, ami Etiópia területéről származik. Először brit katonák szállították Angliába, majd innen került Amerikába. Mozgékony macska, ami nem nagyon szeret ölben ülni.       

Éljen újra május elseje!

1950 volt az első év, hogy a Magyar Posta a munka ünnepe alkalmából bélyeget bocsátott ki.  A képen látható sort Bánó Endre (1921-1992) grafikus, festőművész tervezte 1954. május elseje alkalmából. Az első képen egy májusfa olvasható az ünnep kiolvasható dátumával. A májusfa állítása, majd kitáncolása népi hagyományokon alapuló ünnep, ami az újjászületés egyik jelképe. Az ifjúságot helyezi előtérbe a második  bélyeg is, ahol egy fiatal férfi egy lobogót tart. Az egy forint összértékű bélyegsort egy éven át, 1954. május 1-től, 1955. május 1-ig árulták a postahivatalokban. Az utolsó, erre az ünnepre kibocsátott bélyeg 1961-ében jelent meg. Ez a bélyeg, és az 1951-es is látható, ha a cikk alatti címkék közül ráklikkelsz a Május elseje nevűre.