Belga képek

Belga festők képei láthatók ezen az 1984-es bélyegsoron. A belga bélyegeken franciául és hollandul is rajta van a Belgium neve, lévén kétnyelvű ország. A festmény népszerű bélyegtéma, a mai napig számos, ebben a témában megjelenő bélyeget adnak ki évente. Az első képen James Ensor (1860-1949) expresszionista és szimbolista festő alkotása látható. Tőle jobbra, az egyik személyes kedvencem, René Magritte (1898-1967) szürrealista festő csendélete, mellette Jan Cox (1919-1980) amerikai-belga festő szürrealista festménye látható. A legnagyobb értékű bélyegre pedig Jo Delahaut (1911-1992) absztrakt képe került. A négy festő közül Magritte az, aki a legismertebb külföldön, Brüsszelben az otthona is múzeum, sőt a belga szépművészeti múzeum mellett külön múzeumban mutatják be a mai napig népszerű festő alkotásait.

Szigeti madarak

A madaras bélyegek gyűjtése a filatélia egyik nagy ága, nekem is ez a kedvencem. Az interneten számos honlap foglalkozik ezzel. 1854-ben, Nyugat-Ausztráliában (ekkor még külön tartományok szerint jelentek meg az ausztrál bélyegek) jelent meg először madaras bélyeg, egy bütykös hattyút ábrázolva. A XX. század második felétől, a bélyegeken látható élőlények neveinek latin megfelelőjét is elkezdték kiírni, az azonosítás megkönnyítése végett. Érdekes, hogy itt nem látható a latin név. A ciprusi bélyegsoron látható madarak pedig: a bal szélső szalakóta mellett a hazánkban nem élő korallsirály és egy csak Cipruson elterjedt, azaz endemikus (természetes állapotban egy behatárolható elterjedési területen élnek) poszátafaj. Az alsó sorban egy szajkó, egy búbos banka, és Magyarországon szintén nem honos Eleonóra-sólyom látható. A képen látható bélyegsor 1969-ben jelent meg.

Dickens Afrikából

A bélyegek világában nincsenek meglepő dolgok, így kerülhetett egy dél-afrikai, pontosabban botswanai kisívre, Charles Dickens angol író négy regényhőse. A kisívnek több értelmezése is van, de a klasszikus magyar kibocsátási elvek szerint,  legfeljebb tíz bélyeget tartalmazhat és a perforációnak - a blokkal ellentétben - ki kell futnia a keret széléig. A kisív, elvileg megbontható és így értékesíthető, a blokk azonban csak egy darabban értékesíthető. Ezt az 1970-es kisívet Dickens halálának századik évfordulójára adták ki. A kereten az író regényeiből jelenetek láthatók, míg a bélyegeken Dickens sziluettje mellett a négy regényhős. A bal felső sarokban a Karácsonyi énekből ismert Ebenezer Scrooge, a lelketlen, zsugori milliomos, aki egy álom hatására megváltozik és jót tesz. Alatta, a 25 centes bélyegen a Twist Olivérből Bill Sikes látható (a bélyegen a neve rosszul van írva), aki Dickens egyik leggonoszabb és legerőszakosabb karaktere. A jobb felső bélyegen A Copperfield Dávidból Mr. Micawber, az adósok börtönébe került karakter látható, míg alatta a Twist Olivérből a zsebtolvajok főnöke, az uzsorás Fagin került. Dickens halálának 150. évfordulójára is számos bélyeget bocsátottak ki.  

Utazás az ismeretlenbe

A jövő űrutazása és űrkutatása, az űrhajók tervezése évszázadok óta érdekli az emberiséget és ez az 1993-as amerikai sor is ezt hivatott bemutatni. Érdekes, hogy a sor egyik vége fogazott, a másik vágott. Nagyon sok űrkutatással foglalkozó bélyegsor készült az utóbbi évtizedekben, számos olyan ország is bocsátott ki ilyesmit, amelynek eddig nem volt űrprogramja. Az űrfantasy külön gyűjtői téma, az ezeket készítő illusztrátorok pedig szabadon használhatják fantáziájukat.

Legyen ünnep

Az izraeli bélyegek sajátossága, hogy mindegyiknek van egy szelvénye, amely külön értéket nem képvisel, csak a bélyegen található motívumot viszi tovább. Vannak gyűjtők, akik csak a szelvényes vagy más néven tabos bélyegeket gyűjtik. Ez az 1996-ös sor három zsidó ünnepet ábrázol Sahar Pick, Down-kóros képzőművésztől. Az első képen Rós hásáná ünnepét ábrázolja, amely a zsidó naptár szerinti újév, amit szeptemberben ünnepelnek. A második a rendszerint októberi Szukkót, a Sátrak ünnepe, amely az újév mellett egy vidám ünnep, tánccal, énekkel. Ezen a napon az isteni gondviselésbe vetett hitet és bizakodást ünneplik. A sor utolsó darabja Szimchat Tóra ünnepét mutatja be, amikor a Tórát, azaz a Biblia Ótestamentumának öt könyvét és a Tóraolvasást ünneplik. A többi zsidó ünnepről más sorok emlékeznek meg.

Virágozzék!

1991-ben Kanadában jelent meg ez a botanikus kerteket bemutató, két azonos bélyegsor, bélyegfüzetben. A bélyegfüzetek, mint egy gyűjtő funkcionálnak, amelyből bármikor kitéphető a bélyeg, ha szükség van rá. Magyarországon viszonylag kevés bélyegfüzet jelent meg, míg Svédországban és Kanadában gyakori postai értékcikk. A kertek balról jobbra: A Vancouver-szigeten található Butchart-kert, amelyet egy kőfejtőből alakítottak ki. A második, a Nemzetközi Békekert, amely a kanadai Manitoba állam és az amerikai Észak-Dakota határán, az atlanti- és a csendes-óceáni határ mértani közepén található. 1932-ben, a két ország testvéri viszonyának jelképeként épült. A harmadik bélyegen a dél-ontariói, Hamilton városában található Királyi Botanikuskert kapott helyet. 1100 hektárjával, a híres londoni Kew Gardens botanikuskert riválisának szánták. A negyedik képen a Montreali Botanikuskert képe látható, végül az 1867-ben alapított, ezzel az öt kert közül a legrégebbi, Halifax városában található közkert. 2003-ban, a Juan hurrikán elpusztította jó részét, amely után a kertet teljesen felújították és újra látogatható.    

Egyik kutya,...

Az Élő örökségünk című sorozat a Kárpát-medence háziasított állatfajait hivatott bemutatni. A sorozat harmadik része egy a négy részből álló sor, 2007-ben került bemutatásra. A kilenc magyar fajtának tartott kutya közül négy kerül a sorozatba, az ötödik a hozzá tartozó blokkra (a drótszőrű vizsla). A legkisebb értékű bélyegen egy komondor látható, ami egy ázsiai eredetű, ősmagyar pásztorkutya. Ennek a kutyafajtának nemezesedik a szőre, azaz összeáll, ami egy természetes folyamat.

Az erdélyi kopót a Kárpát-medencében tenyésztették ki vadászáshoz. A középkorban volt a fénykora, ekkorra a rövid- és hosszú lábú fajtáját is kitenyésztették és tartották, attól függően mekkora méretű vadra vadásztak. A XX. század elejére majdnem kipusztult, 1968-ban kezdődött meg a hivatalos újratenyésztése. 

A harmadik bélyegen egy kuvasz látható, amely a honfoglaló magyarokkal került Ázsiából a Kárpát-medencébe. Nem csak pásztorkodásra, hanem korábban vadászatra is használták. A leghíresebb kuvasz, a nagy sikerű Belle és Sebastien című francia sorozat címszereplője, Belle volt, a világhírű Gyapjas kuvasz kennelből. 

Végül a legnagyobb értéken a pumi látható, ami a XVII-XVIII. századi Magyarországon alakult ki a puli és a francia és német terrierekkel történő keresztezéssel. Neve valószínűleg a Pomeránia tájegység nevéből ered. Juhászkutyaként, illetve kisebb kártevők irtására és házőrzésre tartották.  

Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék...

Sokan nem tudják, hogy Belgium a képregények országa: Tintin, Asterix és Obelix, Largo Winch, Lucky Luke, és a Hupikék törpikék mind belga művészek munkái és a franco-belga képregényvilág kiemelkedő alkotásai. 2008-ban a Hupikék törpikék képregénysorozat ötvenedik évfordulóján jelent meg ez a belföldi levelezésre szánt öntapadós bélyegfüzet a Belga Postától.
Peyo, azaz Pierre Culliford (1928-1992) egy népszerű képregényalbumban mutatta be saját munkáját 1958 végén. A törpök egyre népszerűbbek lettek, egy évvel később már önálló könyvet kaptak. 1981-1989 között készült a sokak által ismert televíziós rajzfilmsorozat a Hanna-Barbera amerikai rajzfilm stúdióban, de több tévéfilm is készült, valamint 2011-ben és 2013-ban legyártották a mozifilmeket is. A közismert betétdalt Hoyt Curtin, a magyar szöveget Orbán Tamás írta.

Érik a gyümölcs

A Magyarország kultúrflórája: gyümölcsök címet kapta a képen látható két bélyegsor, amit 2011-ben és egy évvel később adott ki a Magyar Posta. A Benedek Imre (1972-) grafikus tervezte bélyegek csendéletet idéznek, amiken a termések mellett a gyümölcsfák virágai láthatók. A legkisebb értékre a  Nyári fontos vagy rétesalma került, ami egy nagyobb almafajta. A XVI. századi Franciaországban már ismert volt, innen került a mai Magyarország területére. Mellette az októberben szedhető Macskafej vajkörte található, amit először Észak-Bajorországban nemesítettek. A 2012-es kiadás kisebbik értékére a híres Pándy meggy került, a Kárpát-medence meggytípusainak hírnevét ez a mai napig nagyon népszerű fajta hozta meg. A Kécskei rózsabarack ugyancsak a Kárpát-medencében lett nemesítve, július második felében kerül fogyasztásra. Nevét a Bács-Kiskun megyei Tiszakécskéről kapta, ahonnan első leírása is származik.

Énekeljünk!

Híres kanadai előadóművészek láthatók a két kanadai bélyegblokkon, amit a helyi posta 2007-ben adott ki. A cd-ket formáló bal oldali blokkon öntapadósok a bélyegek, a jobboldalin  négy perforált bélyeg látható, míg a jobb oldalin öntapadós bélyegek vannak. Évtizedek óta adnak ki különböző alakú és anyagú bélyegeket és blokkokat világszerte. A felső sorban Gordon Lightfoot (1938-) folk-pop, folk-rock és country dalszerző és előadó látható, aki sokak szerint minden idők legjobb kanadai dalszerzője. Hazája legrangosabb kitüntetéseinek birtoklója, aki előadóként számos dallal került a slágerlisták élére, de több tucat előadó fel is dolgozta ezeket. Mellette Joni Mitchell (1943-) kilencszeres Grammy-díjas (többek közt életműdíjas) énekesnő és a 20. század egyik legbefolyásosabb női dalszerzője látható. Első albuma 1968-ban jelent meg, az utolsó 2007-ben. Ebben az évben Herbie Hancock jazz-zenész Mitchell dalaiból válogatott egy lemeznyit, ami az év egyik legnagyobb kritikai sikere lett, illetve az év albuma kategóriában Grammy-díjat nyert. Anne Murray (1945-) volt az első kanadai szólóénekesnő, aki amerikai slágerlista élére került. 1968 óta közel 55 millió lemezt adott el világszerte. A Family Guy (1998-) című animációs sorozatnak köszönhetően, a 2000-es években Murray a fiatalok körében is közismert lett, miután az egyik karakter, Stewie Griffin kedvenc énekesnőjeként került a sorozatba. Paul Anka (1941-) tizenhat évesen a Diana című dallal lett világhírű tinibálvány, amit a You Are My Destiny követett. Karriere töretlenül ívelt felfelé, de nem csak énekesként: többek közt ő volt Tom Jones She's a Lady című slágerének dalszerzője és Frank Sinatra My Way című klasszikusának szövegírója is. A dalok címeire és a blokkon szereplők neveire klikkelve meghallgathattok egy-egy dalt.

Micimackó és barátai

2010-ben jelent meg Nagy-Britanniában ez a Micimackó sor. 1926-ban adták ki először könyvként A.A. Milne történeteit, amely Micimackónak és barátainak kalandjairól szól a Százholdas Pagonyban. A történetek egy részét korábban újságokban jelentették meg, alapja pedig Milne fiának Christopher Robinnak (Róbert Gida karakter) és annak mackójának, Edwardnak a történetein alapul. A magyar fordítást Karinthy Emília, Karinthy Frigyes testvére készítette, majd az utóbbi öntötte irodalmi formába; 1935-ben jelent meg magyarul. Lénárd Sándor fordította 1958-ban latinra, két évvel később pedig a New York Times című lap bestseller listájára került. A mai napig ez az egyetlen latin nyelvű könyv a listán.

A bélyegeken E.H. Shepard (1879-1976) illusztrációi láthatók; ő rajzolta az eredeti karaktereket a könyvkiadásokhoz. Az illusztrátornak számos megbízatása volt, de a Micimackós rajzokkal vált világhírűvé, aminek ő nem örült, mivel többi munkáját elhomályosította. 90. születésnapján a Victoria & Albert Múzeum - aminek profilja az iparművészet és dizájn - hatalmas sikerrel állította ki rajzait. 

2010-ben a gyermekkönyvek témát dolgozták fel az EUROPA bélyegek, ezért került fel a név a legelső bélyegre. Ha többet szeretnél megtudni az EUROPA bélyegekről, olvassad el a legelső blogbejegyzésem!  

Diktátorok képei

1969. szeptember elsején a líbiai Idrisz király gyógykezelésen volt külföldön, amikor egy csapat katonatiszt Moammer Kadhafi vezetésével, puccsot hajtott végre és átvette az ország irányítását. Ez az 1982-es líbiai blokk a forradalom 13. évfordulójára készült. Sok diktatórikus vezető használta és használja fel a bélyegeket ideológiájuk terjesztéséhez. Számos líbiai bélyeget bocsátottak ki, amelyen Kadhafi képe mellett éljenző tömegek láthatók, zászlók lengek, illetve a fegyveres testületek tagjai büszkén jelképezik az új, líbiai egységet, úgy, mint ezen a blokkon. Ennek érdekessége, hogy nincsen perforációval külön elválasztva a bélyeg a szegélytől.

Boríték, bélyeg, bélyegző

Így néz ki egy elsőnapi alkalmi boríték (FDC - First Day Cover) bélyegzővel, amit mindig a bélyeg kibocsátásának napján adnak ki. Ezt 2002-ben Kanadában adták ki II. Erzsébet uralkodásának 50. évfordulójára, aki Kanada államfője is. 1923-ban az Egyesült Államokban adtak ki először olyan borítékot, amelynek mintája kapcsolódott a rajta levő bélyeg motívumához. Ezt Warren G. Harding amerikai elnök emlékére adták ki. Napjainkban a pecsét is összefügg a boríték mintájával és a bélyeggel, és mindezt gyakorta egy ünnepségen keretében mutatják be.

Kolibrik

Egy 1983-as, kolibriket bemutató bélyegsor a mai választás, amit a Karib-tenger egyik szigetén Montserraton bocsátottak ki. A kicsike sziget az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek egyike. Ezek a területek mind önálló bélyegkibocsátók, de a bélyegeken az angol uralkodóra utaló oldalprofilja, vagy nevének rövidítése is rajta van. A bélyegsoron az EIIR, azaz II. Erzsébet királynő monogramja olvasható. A szigetet Kolumbusz fedezte fel, aki egy katalán kolostorról nevezte azt el. Érdekesség, hogy az ír sziget angol leigázása után sok írt száműztek a szigetre, hogy aztán a helyi ültetvényeken az Afrikából behurcolt feketék mellett rabszolgaként dolgozzanak. A sziget igazán ismert 1995-ben lett, amikor az addig szunnyadó Soufriere vulkán kitört és a fél szigetet, köztük a fővárost, Plymouth-t elpusztította.
A bélyegeket négy kolibrifaj látható: a kékfejű és a zöldtorkú kolibrik, az antillai sisakoskolibri és a bíbortorkú kolibri. Ezek közül egyik sem endemikus faj, amit azt jelenti, hogy csak Montserrat szigetén él. A kis szigetország 2014 elején is bocsátott ki kolibris bélyegeket, de azokon más fajok láthatók.

Montreal '76

A képen egy bélyegblokk látható, amit a XXI. olimpiai játékokra adtak ki, amely 1976-ban, a mai napon kezdődött a kanadai Montrealban. A blokk egy vagy több bélyegből álló, szegéllyel körülvett postai értékcikk. Elsősorban gyűjtőknek készül, bár mindegyiknek van értéke, így használati cikk is. A bélyeg és a körülötte levő, szelvényen látható motívum összefügg, a bélyeg lehet fogazott, mint itt a képen és vágott, ami azt jelenti, hogy nincsen fogazása. Luxemburgban adtak ki először egy üres keretbe foglalt bélyeget 1923-ban, két évre rá egy nemzetközi bélyegkiállítás emlékére Franciaország már mintás keretben adott ki blokkot. Magyarországon 1934-ben, a Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete emlékére bocsátottak ki blokkot.
Ennek a blokknak az érdekessége annak a műholdas jelnek a folyamata, amelynek segítségével, lézerrel gyújtották meg Kanadában a görög olimpiai lángot, ezzel megkerülve a transzatlanti szállítást.      

Kettő egyben

A bélyegkibocsátó országok gyakran adnak ki közösen bélyeget, hasonló témában, motívummal. 1991-ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió adott ki William Saroyan (1908-1981) amerikai íróról bélyeget. Sok mindenben nem változtattak a képen, azt is lehetne mondani, hogy fantáziátlanra sikeredett a közös kibocsátás. Az örmény származású, de a kaliforniai Fresnóban született Saroyant nem csak szülőhazájában, de a Szovjetunióban és Örményországban is nagyra tartottak, ezért jöhetett létre ez az egy időben történő, ritkaságszámba menő bélyegkibocsátás a két nagyhatalom között. Műveiben gyakran írt a Kaliforniában élő örmény bevándorlók létéről és szülővárosáról. 1940-ben egyik drámájáért Pulitzer-díjat kapott, 1943-ban, Emberi történet (eredeti címén The Human Comedy) című regényét pedig megfilmesítették (magyarul Az élet komédiája címmel mutatták be). A film forgatókönyvét ő írta, ezért Oscar-díjat kapott. Saroyan írt szovjet utazásairól is, emellett tucatnyi regénye, novellája és színműve jelent meg. Hamvai Fresnóban és a jereváni Komitas Panteonban található a leghíresebb örmény személyiségek mellett. Magyarul még olvasható az Egy amerikai közlegény kalandjai (The Adventures of Wesley Jackson, 1946) című regénye.   

Egy magyar zseni

Ezt a három darabból álló (a 2. és 3. légiposta bélyeg), 1955-ös Bartók Béla halálának tizedik évfordulójára kiadott sort azért választottam, mert nagyon jól láthatók rajta a vízjelek. A vízjel egy olyan bordázat, ami a hamisítástól és utánzástól védi meg a papíralapú értéktárgyat (bélyeg, értékpapír, bankjegy). A 13. század óta használnak vízjeleket úgy, hogy sajtolással viszik rá az ábrát az elvékonyított papírra. Az első, 1840-ben kiadott bélyegen, a Penny Black-en is volt vízjel, az Osztrák-Magyar Monarchia idején a magyar bélyegeket 1881-től látták el ezekkel. 1962-ig, néhány sort kivéve mindegyik magyar bélyegben volt vízjel, összesen tizenhárom féle: több méretű korona, kereszt, betűk, címerek és csillagok. Ezen a bélyegen az ötágú csillagminta látható. A szakértők fény felé tartva vizsgálják a vízjeleket és vannak gyűjtők, akik ezek elhelyezkedését figyelembe véve gyűjtik a bélyegeket.

A forradalom emlékezete

Ma van Franciaország legfőbb nemzeti ünnepe, amikor is az 1789-es francia forradalom, azon belül is a Bastille nevű börtön bevételének emlékét ünneplik. A Fete de la Fédération, azaz a Szövetség ünnepét 1880 óta, minden év július 14-én tartják világszerte. A francia egységet jelképező nap állandó része a katonai felvonulás és a párizsi tűzijáték. Ezt a román bélyegsort 1989-ben adták ki a francia forradalom 200. évfordulójára. Az első bélyegen a Bastille ostroma látható, majd Victor Hugo klasszikusából, a Nyomorultak-ból Gavroche, a Szabadságot jelképező női arc előtt, Maximilien de Robespierre (1758-1794) forradalmár és politikus, a forradalom egyik meghatározó alakja, Claude Joseph Rouget de Lisle (1760-1836) költő és zeneszerző, a francia himnusz, a La Marseillaise szerzője, Denis Diderot (1713-1784) filozófus és író, a felvilágosodás egyik vezető egyénisége, valamint az 1848-as havasalföldi forradalom emlékbélyege. Az utóbbi forradalom célja a Magyar Királyságtól való elszakadás, illetve a román autonómia kikiáltása volt.

A döntő napja

20 éve Brazília nyerte az 1994-es labdarúgó-világbajnokságot; a meccset az olasz csapat ellen tizenegyesekkel nyerte a brazil csapat, ezzel negyedszerre lettek világbajnokok. A házigazda az Egyesült Államok volt, ahol kilenc helyszínen játszották a meccseket. Az átlagnézettsége a meccseknek 69 ezer fő volt, ami a mai napig rekordnak számít. A gólkirályok a bolgár Hriszto Sztoicskov és az orosz Oleg Szalenko lettek, Bulgária egyébként a negyedik helyen végzett a világbajnokságon. A három bélyeg különböző játékhelyzetekben mutat be focistákat, illetve az amerikai szórakoztatóipar három legendás alakja, Marilyn Monroe, Elvis Presley és John Wayne portréi láthatók. A mai kérdés pedig: Németország vagy Argentína? A válasz: Németország 1-0 eredménnyel verte az argentin csapatot. 

A rettegés hősei

1997-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta ezt az ívnyi bélyegsort, ami klasszikus hollywoodi szörnyeket ábrázol, vagyis az adott filmek címszereplőit: az operaház fantomját, Drakulát, Frankensteint, a múmiát és a farkasembert. A felső keretben a szörnyeket játszó színészeket láthatjuk smink nélkül, míg a bélyegeken már szörnyekként. A két szélső bélyegen apja és fia, vagyis az „ezerarcú ember" Lon Chaney (1883-1930) és Lon Chaney Jr. (1906-1973) látható, Drakula grófként a magyar származású Lugosi Béla (1882-1956), míg a harmadik és negyedik bélyegeken a legendás Boris Karloff (1887-1969). A négy színész nem csak alakításukkal váltak halhatatlanná, de filmjeik meghatározták a filmművészetet. A filmek bemutatója szerinti időrendi sorrendben vannak a bélyegek is, így az első az 1925-ös Az operaház fantomja című némafilm, a Drakula és a Frankenstein 1931-ből, a Múmia 1932-ből és a Farkasember 1941-ből. Ezek a filmek nemcsak anyagilag lettek hatalmas sikerek világszerte, de átformálták a szörnyfilmek műfaját, a speciális effektusaik és a maszkok pedig a mai napig kihatással vannak a hasonló témájú filmekre. Lon Chaney Jr. 1973-ban, ezen a napon hunyt el.

Függetlenség napja

A mai, 1977-es bélyegsor apropója, hogy számos bélyegkibocsátó földrajzi terület változtatott nevet a történelem során. A nyugati-afrikai Burkina Faso 1960-ban nyerte el az önállóságát Franciaországtól. Korábban a Francia Nyugat-Afrika nevű, kolóniák szövetségéből álló terület egyik tagja volt. Ekkor Francia Felső-Voltának hívták, ami utalás volt a Volta folyó felső folyására, amelynek három ága, a Fekete-, Vörös-, és Fehér, átszeli az országot. 1960-tól független országként, hozzá tartozó korábbi, gyarmati területek elvesztésével nevét Felső-Voltára változtatták, majd 1984-ben nyert el mai nevét, amelynek jelentése, a becsületes emberek földje.
A bélyegeket az 1977-ben Világkupa győztes Argentina emlékére bocsátották ki. Érdekessége egy gyakori bélyegtervezői formula, a bélyeg a bélyegben, azaz ebben az esetben a stadionok képei mellett korábban kibocsátott, más országok bélyegei láthatók. Ezeket a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), magyar születésű, Angliában élő bélyegtervező készítette.  

Rólunk szól

Ezt a három különálló témájú, ámde egyvalamiben mégis közös bélyegcsoportot választottam mára. Az első képen egy 1978-as kubai bélyeg látható, amit a szocialista országok nemzetközi bélyegkiállítására adtak ki. A bélyegen az Országház és egy 1919-ben kibocsátott, a magyar tanácsköztársaság bélyegsor egyik példányának kicsinyített mása látható. A második, összefüggő 1959-es szovjet sort a Magyar Népköztársaság tizedik évfordulójára adták ki, a kisebbik értékű bélyegen Petőfi Sándor portréjával, a másikon a Citadellán található Szabadság-szobor látható, ami Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A harmadik bélyegsorozatot az Egyesült Államokban bocsátották ki 1958-ban. Mindkét bélyeg Kossuth Lajost, mint a szabadság hősét ábrázolja. Ugyanebben a kategóriában Simón Bolívarról is adtak ki ebben az évben egy kétdarabos sort. Az első mondatra visszatérve, az a közös a bélyegekben, hogy Magyarországhoz köthető témákat dolgoznak fel. Ezeket a bélyegeket hungaricának hívják, sok gyűjtő csak ilyen bélyegeket gyűjt.

Egy kis tenisz

1965-ben mutatták be ezt a tenisz történetét bemutató magyar sort, amelyet Cziglényi Ádám (1909-1998) bélyegtervező és grafikusművész alkotása. Cziglényi több tucat bélyegsort alkotott, az egyik vezető bélyegtervező volt. Azért ezt a sort választottam mára, mert 1877-ben, a mai napon játszottak először teniszmeccset Wimbledonban. Idén 14 bajnokságban avattak győztest, az egyénitől, a pároson át a tolószékes bajnokig. Az első bélyegen egy jeu de paume játék látható. Sokan ezt a Franciaországból származó, kézzel játszott játékot tartják a mai tenisz ősének. A labdát először kézzel ütötték, majd később ütőt használtak, ahogy a harmadik bélyegen látható. A nemesi házak, paloták udvarain kialakított labdaházak egyre népszerűbbek lettek a sport térnyerésével. 1740 óta napjainkig tartanak amatőr világbajnokságot, amivel a jeu de paume sporttörténeti kuriózum, mivel más sportnak nincs ilyen hosszú ideje tartó versenysorozata. A hetedik bélyegen Walter Clopton Wingfield őrnagy (1833-1912) látható, aki a füves pályás tenisz egyik úttörője volt. A nyolcadik bélyeg az először 1900-ban átadott Davis-kupát mutatja be, ami az első nemzetközi férfi csapatverseny volt a teniszben. Nevét a Harvard Egyetem egyik diákjáról kapta, aki később teniszbajnoka lett az Egyesült Államoknak. Az utolsó bélyegen Kehrling Bélát (1891-1937) mutatja be, aki 1925-ben és 1926-ban Wimbledonban férfi párosban harmadik lett, 1912-33 között pedig magyar bajnok volt. Mindezek mellett asztaliteniszezőként 1926-ban csapatban aranyérmes, egyéniben ezüstérmes lett, sőt válogatott focista és jégkorongozó is volt!  

A mező virágai

1973-ban jelent meg ez a bolgár sor, ami mezei virágokat ábrázol. A virágok megjelenítése nagyon gyakori motívum a bélyegeknél. 1879 óta bocsát ki Bulgária bélyeget, mindig a cirill ábécét használva, az értékek pedig vagy levában, vagy annak váltópénzében, a sztotinkában vannak megadva. A bal felső képen pipacs látható, mellette a réti margitvirág vagy margaréta, tőle jobbra pedig egy bazsarózsa faj, amely a Balkánon és Törökországban őshonos. Az alsó sor kék virága a búzavirág, amelynek népi nevei közé tartozik a dődike, a sukollat, a vetési csüküllő és az imolya. Középen a konkoly látható, ami elfogyasztva halált is okozhat, mérgező magjai miatt. A jobb szélen pedig a réti boglárka került bemutatásra.

Űrgék

Az első bejegyzéshez elég nehéz volt kiválasztani a bélyegeket, de ezeket az 1991-es, ívsarki, űrkutatás témájú sort több okból kifolyólag is izgalmasnak találtam. A bélyegeket az Egyesült Királyságban adták ki, ezt onnan lehet tudni, hogy a felső sarkakban ott van II. Erzsébet, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának uralkodójának profilképe. Ez az egyetlen bélyegkibocsátó ország, amely nem írja rá az országnevet a bélyegre, csak az uralkodó képe látható rajta. Az első pár címe Az űrt néző ember, a második páré Az embert néző űr. Mindegyik bélyeget Jean-Michel Folon (1935-2005) belga képzőművész tervezte. Az alsó sarokban egy logó látható, ami az 1959-ben megtartott CEPT, azaz a Postai és Távközlési Hatóságok Európai Értekezletének a jelképe. Ennek a szervezetnek a célja, hogy Európában és a Közel-Keleten koordinálja a telekommunikációt és a postai szervezeteket. Először 1956-ban döntött úgy néhány európai ország postai felügyelete, hogy azonos témában ad ki bélyeget. A CEPT tagországokkal kibővülve, egészen 1992-ig jelentek meg évente, azonos témákban európai bélyegek. 1993-ban a PostEurop nevű szervezet vette át az EUROPA bélyegek témáival kapcsolatos feladatokat, így napjainkra, a CEPT logó helyett az „EUROPA" felirat jelenik meg ezeken a bélyegeken. 2014-ben a népi hangszerek a bélyegek témája.