Legendás brit vonatok

A brit vasútvonalak legismertebb vonatait mutatja be a képen látható brit bélyegsor. Az első, legkisebb értékű bélyeg az 1862 óta folyamatosan, London és Edinburgh között közlekedő expresszvonatot, a Flying Scotsman-t ábrázolja. A vasútvonalat az East Coast vasúti cég üzemelteti és manapság az út nagyjából 4,5 órás. Mellette a Golden Arrow látható, ami Londonból indult, hogy az utasokat a doveri kikötőbe vigye. Itt az utasok átszálltak a calais-i kompra, majd Calais-ban visszaszálltak a Fleche d'Or (az Aranynyíl, vagyis Golden Arrow angol megfelelője) vonatra, amivel Párizsig mentek tovább. Ezt az útvonalat 1929-72 között lehetett megtenni. A Cheltenham Flyer a londoni Paddington állomás és Cheltenham Spa megállóhelyek közt közlekedik 1923 óta, több év kihagyással a mai napig. 1932-ben ezen a vonalon döntötték meg a vasúti gyorsasági világrekordot: 131 km/h átlagsebességet 56 perc alatt tett meg a vonat. A Royal Scot London Euston állomása és a skóciai Glasgow között közlekedik 1862 óta. Sajnos ez a direkt járatú szolgáltatás nevét 2003-ban elvesztette és ilyen jellegű különvonat már nincs. Az utolsó, legnagyobb értékű bélyegre a Cornish Riviera Express került, ami London és a Cornwall-félsziget délnyugati csücskében található, tengerparti Penzance közt közlekedik 1904 óta. A Paddington állomásról induló vonat elsősorban turistákat és kirándulókat szállít, és az egyik legnépszerűbb vasútvonalról van szó. A bélyegsort 1985 januárjában bocsátották ki.      

Asterix

Ahogy már korábbi posztjaimban is írtam, a belga képregénykészítés évtizedek óta rendkívül népszerű és olyan karaktereket hagyott a rajongóknak, mint Tintin, a Hupikék törpikék vagy Lucky Luke. A ma bemutatásra kerülő Asterix francia képregénysorozat, de ha kategorizálni kell, a franco-belga képregénykörbe tartozik. Asterix egy kitalált gall harcos. akinek i.e. 50 körül játszódó kalandjai 1959. október végén kerültek bemutatásra. A rajzokat Albert Uderzo (1927-2020) készítette, a szövegeket René Goscinny (1926-1977) írta. Goscinny halála után Uderzo folytatta a munkát, de nemcsak rajzolóként, hanem íróként is.
Az első bélyegen a címszereplő Asterix gall falvának vezetője, Hasarengazfix látható, aki rendszeresen egy pajzson hordoztatja magát, de mindig leesik róla. Őt követi Asterix, aki egy kis termetű, de erős és bátor gall. Nevének jelentése csillag. Legjobb barátja a ötödik bélyegen látható Obelix, ami az obeliszk szó átalakított formája. A nagydarab, hatalmas erejű Obelix kiskorában beleesett egy varázsitallal teli kondérba, ezért lett ilyen ereje. Ő testesíti meg a buta, de jó szívű karaktert. Kutyája Mirnixdirnix is látható a képen. A harmadik bélyegen a tehetségtelen, de annál lelkesebb énekes-költő Hangjanix van, akinek énekét szinte senki nem képes elviselni, sőt, van amikor fegyverként használják. Őt követi a falu druidája, a vén Csodaturmix, aki varázsitalokat főz. A legismertebb ezek közül az erőnövelő ital. Az utolsó bélyegen pedig egy lakoma közben látható több karakter, köztük Asterix. A bélyegsort 2005-ben bocsátotta ki a Belga Posta.

Költők

A huszadik század legrangosabb amerikai költői közül mutat be tízet ez a 2012-es amerikai kisív. Az eredetileg orosz, de a Szovjetunióból kiutasított, majd 1987-ben irodalmi Nobel-díjat nyert Joseph Brodskyval (1940-1996) indul a sor, akit az egyik legrangosabb fekete bőrű költőnő, Gwendolyn Brooks (1917-2000) követ. Az 1950-ben Pulitzer-díjat kapó Brooksról számos közintézményt neveztek el úttörő munkásságának köszönhetően. Középre William Carlos Williams (1883-1963) rövid modernista verseiről ismert költő került, aki imagista, azaz képszerű, tömör kifejezésű költeményeivel vált ismertté először az avantgárd irodalomkedvelők körében, majd széles körben. Őt Robert Hayden (1913-1980), az Egyesült Államok első fekete bőrű koszorús költője követi, aki nemcsak irodalmárként, de a fekete kultúra népszerűsítőjeként is ismert volt. A sort Sylvia Plath (1932-1963), a fiatalon elhunyt kultikus író- és költőnő került, aki a tabukat döngető confessional költőcsoport tagja volt. A második sort Elizabeth Bishop (1911-1979) az 1956-ban Pulitzer-díjat nyert novellista és költő került, mellé pedig Wallace Stevens (1879-1955), aki bár egész életében egy biztosítótársaság igazgatója volt, de versei kikerülhetetlenek, ha az amerikai modernista irodalmat meg akarja ismerni az ember. Denise Levertov (1923-1997), a politikai és vallási verseiről ismert, angliai születésű de amerikai költőnő került középre. E.E. Cummings vagy e e cummings? Az utolsó előtti költő (1894-1963) központozás nélküli, képszerű és modern versei meghatározzák a modernista költészetet. Az utolsó bélyegre pedig Theodore Roethke (1908-1963) elismert, generációjának egyik legtehetségesebb költőjének tartott Pulitzer-díjas költő került. Az öntapadós, 45 centes bélyegek hátuljára az adott költők versrészletei kerültek.      

Kerti fák virágai

Tavasszal elkezdenek nyílni a kertekben a fák, cserjék és olyan kép fogad minket, mint ami ezen az 1971-es lengyel bélyegsoron látható. A sor az eredetileg Perzsiából és a Földközi-tenger vidékéről származó meggyfa virágával indul, amit a Malus niedzwetskyana nevű, Délnyugat-Szibériában és a Kaukázusban található vörös húsú és virágú almafaj követ. A harmadik bélyegen a körtefa virága látható, majd az őszibarack és a Japán vagy fehér liliomfa virága. Ez azért érdekes, mert ennek termését nem fogyasztjuk, csak díszfaként ismert. A második sor végén egy galagonyaféle látható, aminek latin nevét már nem használják, így nem tudni pontosan melyik fajt ábrázolja a kép. A harmadik sort az almafa virága indítja és a hússzínű vadgesztenye követi, ami egyébként a közönséges vadgesztenye és az Amerikában honos vörös vadgesztenye hibridje. Az utolsó előtti bélyegen az Amerikában őshonos, Magyarországra csak betelepített fehér akác került a 18. században Mária Terézia rendeletére. Ezzel a fafajtával akarták a futóhomokot megkötni, később azonban elszaporodott. A legnagyobb értékű bélyegen pedig a cseresznyefa virága látható.  

Mongol madarak

Védett madarakat mutat be ez az 1979-es mongol blokk. érdekessége, hogy a madarak egy része Magyarországon is megtalálható. A legkisebb értéken a sor legnagyobb madara, egy pártásdaru látható. Elsősorban Közép-Ázsiában él, ritkán érkezik Európába. Nevét a fején látható fehér tolldíszről kapta, ami hasonlít a hajadon lányok fején hordott pártához, ami a szűziesség jelképe volt, és amit az esküvőn vetettek le. A második madár a karvalyposzáta, aminek fejszíne ugyanolyan szürke, mint a karvalyé, innen a neve. Hazánkban rendszeresen fészkel, eszmei értéke 50 ezer forint. A harmadik madár a vörös ásólúd, ami a sztyeppektől az 5000 méter magas hegyekig is fészkel, elsősorban Eurázsia déli felén. Őt követi a kék szarka, aminek egy populációja Spanyolországban és Portugáliában él, a másik Kelet-Ázsiában. Valószínűleg két külön fajnak kell tekinteni őket, de egyelőre a tudomány még egy fajként kezeli. A második sor első madara a Magyarországon is népszerű tengelic nevű pinty. Népi neve a stiglic, ami német megfelelőjéből jön. A kismadarat gyakran látni a városokban is, régen a termékenység jelképe volt. Van egy Tengelic nevű település is Tolna megyében. Mellette a népszerű széncinege látható, amit 2011-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarának választott. Pár éve fedezték fel, ha kevés a tápláléka, képes a hibernáló denevéreket és kisebb madarakat is elejteni. Az utolsó madár a sárgarigó, ami ugyancsak él hazánkban. Bár elsősorban rovarokkal táplálkozik, de szereti a cseresznyét is, amivel kárt is okozhat. Ennek ellenére az egyik legkedveltebb madár.

Ukrán kutyák

Három különböző méretű és szőrzetű tacskót különböztetünk meg, ezek közül egy rövidszőrű fajtát láthatunk a bal felső sarokban. A tacskó tenyésztése az ókori Egyiptomig nyúlik vissza, népszerűségét azonban a középkorban szerezte a Német-Római Birodalomban, ahol többek közt borzvadászatokon használták őket. Innen a német neve: Dachshund. Mellette egy amerikai buldog látható, amit Anglia középső részéből az Egyesült Államokba emigráló munkások vittek Amerikába. A fajta munkakutya, amit házőrzőnek és állatok őrzésére, valamint vaddisznók ellen használtak. A második világháborúra a fajta majdnem kipusztult, de szerencsére két tenyésztő újra elkezdte őket szaporítani. A harmadik bélyegen egy rottweiler látható, amit először a Római Birodalomban tenyésztettek, mert megbízható terelőkutya volt. Később hentesek használták, hogy húsos kocsijaikat húzzák a piacra, valamint, hogy a jószágot a piacra tereljék. Mára viszont házőrző és mentőkutyaként ismert. Az alsó sort egy csau csau indítja, ami egy ősi, Kína északi tartományaiból származó fajta; a farkas egyik első háziasított változata Eredetileg őrző-védő, illetve harci kutya volt, sokak szerint a buddhista templomokat őrző kőkutyák ezeket mintázzák. Kína egyes részein húsát a mai napig fogyasztják. A középső bélyegen egy közép schnauzer (jelentése ormány) látható, amit Bajorország területén tenyésztettek ki és a három schnauzerfajta eredetije. Nagyon megbízható munkakutya és őrző-védő és elsősorban Európában népszerű. Az utolsó bélyegen pedig a legendás német juhászkutya látható. A tenyésztők eredeti célja az volt, hogy minél jobban hasonlítson a farkasra. Mai formáját az 1800-as évek második felére érte el. A képen látható blokkot 2008-ban adták ki Ukrajnában.    

A botrányos

1999-ben havonta egy millenniumi bélyegsort bocsátott ki a Brit Posta, amely a britek sokszínűségét mutatta be. Mindegyik bélyegsort „mesének" nevezték el, a képen látható, hatodik bélyegsor a Szórakoztató meséje címet kapta. Az első bélyegen a Queen zenekar frontembere Freddie Mercury (1946-1991) látható a popzene kategóriában, amit Bobby Moore (1941-1993) angol világbajnok válogatott focista, a West Ham United játékosa követ sport kategóriában. Moore a képen a feje felett a világbajnoki trófeát tartja. A harmadik bélyegre, a televízió kategóriában egy dalek került a Ki vagy, doki? (1963-) című legendás angol sci-fi filmsorozatból, ami egy rejtélyes, Doktor nevű időutazó kalandjairól szól. A dalek egy földönkívüli mutáns faj a Skaro bolygóról, ami többek között az emberi fajt is el akarja pusztítani. Az utolsó bélyegre Charlie Chaplin (1889-1977) legendás filmsztár került a mozi kategóriában. A bélyegsor botrányt okozott, mivel az első képen a lelkes bélyeggyűjtő Freddie Mercury mögött látható Roger Taylor (1949-) a Queen dobosa is. A vita tárgya az volt, hogy egy postai szabály értelmében élő személy brit bélyegen csak a királyi család tagja lehet. Korábban ilyen szabályszegés nem történt, így a Brit Királyi Posta közleményben reagált a tévedésük miatt. Mások Mercury életmódja miatt támadták a bélyegkészítőket; szerintük nem szabadott volna az AIDS-ben, fiatalon elhunyt énekest bélyegen megjeleníteni. Mára a viták lecsendesültek és egy érdekességet ábrázoló sort kapnak a gyűjtők.        

Missziós szentek

Szent Cirill (827-869) és Szent Metód (kb. 815-885) hittérítő missziójuknak 1150. évfordulójára bocsátotta ki az Orosz Posta ezt a 2013-as bélyegblokkot. A két fivér (eredeti nevükön Konstantin és Mihály) a Bizánci Birodalomhoz tartózó Thesszalonikiben született és fiatalon kolostorba vonultak, hogy tanulhassanak. 863-tól, több külföldi út után Biblia szláv nyelvre történő fordításával foglalkoztak, de ehhez kidolgozták a glagolita ábécét, amiből aztán az óegyházi szláv nyelv kialakult és ami a szláv liturgiában a mai napig használatban van. A glagolita szláv írás modern változatát cirill betűs írásnak hívják Cirill neve után. A testvérek 860 körül indultak el északnak, hogy megismertessék a keleti kereszténységet a bolgárokkal, majd a Morva Fejedelemségbe és Pannónia területére mentek hittérítőnek. Tevékenységükkel befolyásolták szinte az összes akkor még pogány szláv törzs életét, kultúráját és hitvilágát, így lettek a kiemelkedő munkásságuknak köszönhetően a Szlávok Apostolai, valamint 1980-tól Európa társ-védőszentjei Nursiai Szent Benedek mellett.

Lengyel lepkék

Több száz lepkefaj él Európában, ezek közül hatot mutat be ez az 1977-es lengyel bélyegsor. Az első bélyegen a nagy rókalepke látható. A tarkalepkefélékhez tartozó, Európa-szerte élő faj védett, hazánkban eszmei értéke tízezer forint. Leginkább erdőkben és erdőszéleken él. Mellé az ugyancsak védett, a pillangófélék családjába tartozó Apolló-lepke került. A középhegységekben és magashegyi völgyekben élő faj Ázsiában is megtalálható, de Európában megfogyatkozott; Magyarországon kipusztult. A harmadik bélyegre a gyászlepke került, aminek eszmei értéke hazánkban ötvenezer forint. Pontosan nem tudni miért, de a második világháború után számuk nagyon lecsökkent, bár ez a szám állandó maradt. A második sort a fecskefarkú lepke indítja, amely Európán kívül Ázsiában, Afrika északi felén és Észak-Amerikában is megtalálható. Az ezüstös gyöngyházlepke került az ötödik bélyegre, ami egész Magyarországon él és nem védett. Hernyója szereti az ibolyafajokat, amikből táplálkozik. Végül a legnagyobb értékre a Magyarországon a legnagyobb gyöngyházlepke, a nagy gyöngyházlepke került. Ez a faj gyakran látható a kertekben, elsősorban a nyári orgonákon.  

Áriások

1967-ben jelent meg a képen látható külföldi és hazai operákat, illetve főszereplőiket bemutató bélyegsor. Az első bélyegen Alekszandr Borogyin (1833-1887) 1869-87 között írt és csak halála után három évvel bemutatott, egy ősi orosz eposzból átvett darab, az Igor herceg című opera látható, amit Carl Maria von Weber (1786-1826) A bűvös vadász című alkotása követ. Ezt tartják az első jelentős német operának. A harmadik bélyegen az 1791-ben Bécsben bemutatott Varázsfuvola látható, Wolfgang Amadeus Mozarttól (1756-1791). A második sor első bélyege Bartók Béla (1881-1945) egyetlen egyfelvonásos operája, A kékszakállú herceg vára. A mű szövegkönyvét Balázs Béla írta, és 1918-ban mutatták be a Magyar Királyi Operaházban. Georges Bizet (1838-1875) francia zeneszerző utolsó operája, a Carmen egyik jelenete került a következő bélyegre, amin Carmen és Don José látható. Don Carlos, Giuseppe Verdi (1813-1901) ötfelvonásos operája látható az egyforintos értéken. Az utolsó előtti bélyegen Richard Wagner (1813-1883) ötödik operája, a Tännhauser és a wartburgi dalnokverseny, vagy röviden Tännhauser látható, ami 1845-ben debütált a drezdai Hofteaterben. A legnagyobb értékű bélyegre pedig a magyar operairodalom egyik legjelesebb alkotása, Erkel Ferenc (1810-1893) Hunyadi László című műve került. A háromfelvonásos operát a pesti Nemzeti Színházban mutatták be 1844-ben.     

Kárpát-medencei élőlények

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Ember és bioszféra programján belül 1995-ben alapították a bioszféra-rezervátum programot, amely egy környezetvédelmi terület, ami egyensúlyt teremt ember és természet között. A területek három részre osztottak, van az ütköző (puffer) zóna, az átmeneti zóna és a rezervátum közepét képező magterület, ami a legértékesebb. Az öt magyar rezervátum mellett még 616 ilyen terület van világszerte, többek között a cseh Fehér-Kárpátok. Az Északnyugati-Kárpátokhoz, azon belül is a Morva-Szlovák-határhegységhez tartozó, 1996-ban rezervátummá nyilvánított hegylánc élővilága rendkívül sokszínű. Ezt ábrázolja ez a 2007-ben kibocsátott cseh blokk. érdekessége, hogy bár elsőre nyolc bélyeget látunk, csak a négy, különböző értékkel ellátott a bélyeg. Ezeken látható a sűrűvirágú bibircsvirág és a szalakóta (felső bélyeg), alatta sorjában a poszméhbangó nevű orchidea faj, a narancslepke és a vitézvirág, valamint a méhbangó. A keretes részekben látható a farkasalmalepke, a boldogasszony papucsa, sárgarigó, a piros madársisak és a karvalyposzáta alul az erdei ujjaskosbor, a bodzaszagú ujjaskosbor, a haris és az imádkozó sáska. Az alsó kereten a zöld levelibéka, a kék meztelencsiga, a nagy szarvasbogár, a földi poszméh, a kutyatej-szender, a hegyi énekeskabóca, a nagy hőscincér és a tarka kosbor tűnik fel.

A vonaton

Bár 1868-2004 között működött Magyarországon postavonat, a Magyar Posta soha nem bocsátott ki vasúti csomagszállításra használt bélyeget. Több országban azonban, többek között Belgiumban a mai napig bocsátanak ki ilyen típusú bélyegeket. Az első belga vasútvonalat 1835-ben adták át, és 1879-ben bízták meg a helyi vasúti vállalatot, hogy szállítson postai küldeményeket: külön csomagokat és leveleket. A kezdetektől fogva adtak ki bélyeget a csomagok bérmentesítésére, de ezek a fuvarlevélre voltak ragasztva és nem a csomagra. Egy idő után különböző bélyegzőket használtak a vasútállomások, a posták és a távirati irodák, 1928-tól pedig kis méretű csomagokra is bocsátottak ki bélyeget Colis Postal-Postcollo felirattal.
Ezt a blokkon 2007-ben bocsátotta ki a belga államvasút (SNCB/NMBS), amelynek logója a bélyeg jobb felső sarkában látható. A képen Tintin, Hergé (1907-1983) belga képregényíró kalandkedvelő képregény-figurája látható.
Sokszor a vasúti csomagszállító bélyegek nem számítanak hivatalos postai bélyegnek, hanem inkább parafilatéliai terméknek, azaz a hivatalosan kibocsátott bélyegre hasonlító bélyegnek (például levélzáró). Ez számos kérdést vet fel, illetve emiatt sokszor bélyegkatalógusokban sem találhatók meg ezek a bélyegek, kivéve (többek között) a belgát, ami hivatalos postai bélyegnek számít a kezdetektől fogva.

A piszén pisze

Reich Károly (1922-1988) rajzai elevenednek meg ezen a kisíven, ami az EUROPA-bélyegek 2010-es témájának, a "Gyermekkönyvek" alkalmából kerültek a hazai bélyegekre. A Balatonszemesen született grafikusművész 500 könyvet illusztrált, amik közül kiemelkednek a Móra Ferenc Kiadó gyermekkönyvei, de a könyveken kívül alkotásai különböző intézményekben is fellelhetők. Az Érdemes és Kiváló Művész Reich 1963-ban Kossuth-díjat kapott munkásságáért. Egyik legismertebb alkotása Vackor, ami Kormos István (1923-1977) 1956-ban megjelent Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról című mesekönyvéhez készült. Vackor évtizedek óta a gyermekirodalom egyik legszerethetőbb alakja, Reich rajzai pedig ugyanennyire legendásak. 2010 végén 52 EUROPA-bélyeget kibocsátó ország közül, az Európai Postaüzemeltetők Egyesülete (Post Europ) által meghirdetett közönségszavazáson ez lett a legszebb bélyeg. (Előtte két éven keresztül is magyar bélyeget választottak a legszebbnek.)

Semmelweis az emberiségért

2014. november 9-én írtam először egy Nyugat-Németországban kibocsátott feláras jótékonysági bélyegsorról, amelynek újabb darabjáról olvashattok ma. Az először 1949-ben kibocsátott téma célja az volt, hogy a felár egy jótékonysági szervezethez kerüljön. Először közismert személyeket ábrázoló bélyegsort bocsátottak ki évente, majd 1956-tól három éven át a személy mellé gyógyászati, bányász és mezőgazdasági munkák is kerültek. Ezt 1959-ben egy Grimm fivérek meséit és a fivéreket külön bemutató sor követett, ami után csak jótékonysági bélyeget adtak ki, híres személyek nélkül. 
1956-ban a témához kapcsolódó „emberiség segítője" Semmelweis Ignác lett. Az „anyák megmentője" jelzővel illetett orvos 1818-ban született Budán, a Tabánban, szász-sváb családban.A középiskolát Budán végezte, majd joghallgató lett Bécsben, de egy év után átiratkozott az orvosi karra. 1844-ben kapta meg diplomáját és azonnal el is kezdett praktizálni, először Bécsben, majd a pesti Szent Rókus kórházban. Három évvel később ismerte fel, hogy a vérmérgezés és a gyermekágyi láz ugyanonnan ered. Kimutatta a fertőzéseket megelőző (aszeptikus/antiszeptikus) eljárások fontosságát  és előnyeit, de az orvostársadalom nem volt erre nyitott. Munkahelyén minimálisra csökkent a gyermekágyi lázban elhunytak száma a klórmeszes fertőtlenítés miatt, amit előírt. 1865 nyarán azonban elmezavar jeleit fedezték fel a viselkedésében, így a Bécs melletti döblingi elmegyógyintézetbe került. Agresszív viselkedése miatt ápolói kétszer súlyosan megverték, a gyógyintézetbe kerülés utáni 14. napon pedig elhunyt. A Budapesti Orvosi Egyetem 1969-ben vette fel nevét.  
A bélyegeken sorjában egy szülésznő látható gyermekkel, Semmelweis, egy bölcsőt ringató anya és egy gyermekekkel játszó nővér. A bélyegsor hungrica, mivel magyar tematikájú, de külföldi bélyegen látható. 

Elme és anyag

1993-ban hozták létre a Millennium Bizottságot, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Királyságot felkészítse a harmadik évezredre különböző projektek támogatásával. A miniszterelnök által támogatott és az uralkodó által kinevezett bizottsági elnök feladata abból állt, hogy az Egyesült Királyságban játszott nemzeti lottóból befolyó támogatást megfelelő helyekre juttassa el. A 2006. december elsejével megszüntetett bizottság több mint két milliárd fontot osztott ki különböző kulturális, környezetvédelmi, közösségi, ünnepi alapítványoknak vagy programokra. 

A Brit Posta 1999-ben kezdte meg az egyenként négy darabból álló, tizenkét millenniumi sor kibocsátását különböző témákban. Havonta bocsátottak ki egy sort, amit mesének neveztek el. Egy évvel később a Millennium Bizottság által támogatott projekteket mutatták be, hasonlóképpen. A képen látható sor a kilencedik a 2000-ben kiadott sorok közül, címe Elme és anyag. Az első belföldi bélyegen a Gigantiops destructor nevű dél-amerikai hangyafaj kinagyított feje látható. A legnagyobb szemű hangyafaj a bristoli Wildscreen környezetvédelmi oktatási központot reklámozza. A második, elsőosztályú bélyegen vízililiom szedők láthatók. Ez a Norfolk és Norwich megyék helytörténeti és turisztikai helyszíneire utal. A harmadik bélyegre egy egeret fogó kéz röntgenképe került, ami a birminghami Millennium Point nevű tudományos és oktatási komplexumot hivatott jelképezni, az utolsó bélyegre pedig egy skót szoknya gyapjúszövetéből készült tárolóeszközt ábrázol, ami pixelekre bomlik. Ez a Scottish Cultural Resources Access Network (SCRAN) nevű, a legnagyobb brit online és digitális oktatási és kulturális alapítványnak készült.      

Nyelvészkedés

44 ezer ember használja ennek a bélyegíven látható ábécének a betűit. A délkelet-ázsiai térségben elterjedt, ausztronéz nyelvcsaládba tartozik e Marshall-szigeteken beszélt nyelv, ami a maláj-polinéz nyelvek egyike. Két dialektusa van, a keleti és a nyugati, de a különbség csak lexikális, azaz szókincsbeli. Az 1998-ban kiadott bélyegeken a marshall-szigeteki nyelv kis és nagy, nyomtatott betűi, egy az adott betűvel kezdődő szó és annak képi asszociációja látható. Az említett nyelv a szigetország hivatalos nyelve, melyen szótárt is kiadtak és melyre a Bibliát is lefordították.
A képeken látható szavak magyar fordítása: az első elnök keresztneve, szőni, lepke, szép, fiatal nő, hal, te egy szivárvány vagy, gyékényszőnyeg, parlament, Capella, a nagy csillagok anyja, vörösfarkú trópusimadár, kenyérfa gyümölcse, nyílgyökérnövény, kókuszpálma, hullám, cápafog, halászháló, tetoválás, oroszlánhal, vendégház, bálna, vitorláscsónak kivetővel, tűz, bálna hátúszója, csavarpálmából szőtt vitorla.

Szovjet veteránok

Évtizedeken lehetett látni a Szovjetunióban gyártott haszon- és gépjárműveket az utakon, többek között azokat is, amelyek ezen az 1971-es bélyegsoron jelentek meg. Az első egy Gaz-66 típusú, közönséges és katonai verziójú terepjáró teherautó. Az 1964-től gyártott négykerék-meghajtású teherautók a GAZ gyár harmadik generációs haszongépjárművei voltak. Rendkívül megbízhatók, így 1999-ig gyártották őket, sőt a mai napig használja őket több ország honvédsége. A második bélyegre a Belaz-540-es külfejtési és szállítási billenőkocsi került. 1965-ben kezdték el gyártani a ma Fehéroroszországhoz tartozó Zsodzinában. Az első sor végén egy Moszkvics-412 van, amit 1967-82 között gyártottak a moszkvai AZLK autógyárban. Az autó története zavaros, párhuzamosan gyártották Moszkvics és Izs néven Izsevszkben 1997-ig. A negyedik autó egy Zaporozsec ZAZ-968, ami sokáig a legolcsóbb szovjet népautó volt. A Zaporizzsjai Autógyárban gyártották és az eladásokat növelte, hogy az állam támogatta az autók megvásárlását veteránoknak és rokkantaknak. Számos vicc alapja az autó, de ennek ellenére a lakosság nagyon megbízhatónak tartotta. 1971-80 között készült. Az utolsó autó a Volga GAZ-24 amit Nyizsnyij Novgorodban (korábban Gorkij) gyártottak 1970-85 között. Az autó nagyon hasonlított az akkori amerikai autókra és Nyugat-Európában is lehetett kapni. Rendőrautókat és taxikat is gyártottak ebből a típusból.

80 lenne a legnépszerűbb

1992-ben nagyot gondolt az Amerikai Posta. Úgy döntöttek, megkérdezik a lakosságot arról, milyen Elvis Presley képet szeretnének látni az 1993-ban kibocsátásra kerülő Elvis-bélyegen. Nyolc művész hatvan koncepciója közül kettő lett kiválasztva: volt egy fiatalos kép Mark Stutzmantól, ami akrilfestékkel és airbrushsal készült, illetve egy idősebb kori olajkép John Berkeytől. A postákon előre megcímzett levelezőlapokon, illetve a People magazin április 13-ai számában levő lapon lehetett szavazni. Az érdeklődés óriási volt, 1,2 millió visszaküldött szavazólappal, aminek 75 százaléka a képen látható, fiatal Elvisre voksolt. Bill Clinton akkori elnökjelölttől kezdve, számos komikuson és politikuson át vitaindító és viccek alapja lett a bélyeg, illetve a posta. Sokan nem tartották méltónak Elvist bélyegre valónak, mások kiálltak az amerikai popkultúra egyik legjelentősebb alakjának bélyege mellett. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a bélyegből 500 milliót nyomtak, az akkor 300 millió példányos alkalmi bélyegek helyett. Ezzel a mai napig a legnépszerűbb amerikai bélyeg lett, illetve az 500-ból 124 milliót nem használtak fel, azaz gyűjtőknél van. A bélyeget 1993. január 8-án, Elvis születésének 58. születésnapján adta ki az Amerikai Posta az énekes birtokán, Gracelandben. Elvis Presley (1935-1977) a mai napon ünnepelné nyolcvanadik születésnapját.

Ritkaságok

Palau egy csendes-óceáni szigetország, amely 1994-ben vált független országgá az Egyesült Államokkal társulási szerződésben. A köztársaság nyolc nagyobb és 250 kisebb szigetből áll, ami a Karolina-szigetek részét képezi. Legmagasabb pontja egy 242 méter magas hegy, de inkább a lapos korallszigetek a jellemzők. Számos sziget erdővel borított, sokféle növény- és állatfajjal, ami egyedülálló. Ezeket mutatja be egy az ívsarki négyestömb. A bal felső sarokban a sörényes galamb palaui alfaja látható. Ez a nagy testű, 40 centiméter hosszú madárfaj a kipusztult dodó legközelebbi rokona. Tőle jobbra a csillagosgalambok rokonságába tartozó, földön fészkelő, csak Palaun élő galambfaj került. Alá az ugyancsak endemikus, azaz egy behatárolt területen élő faj, ez esetben egy bagolyféle került. Ez a kuvik méretű madár családjának egyedüli faja. Végül a bal alsó sarokba egy Mariana-szigeteki ásótyúk veszélyeztetett palaui alfaja látható. A bélyegeket 1989-ben adták ki.

Sakkozók

A sakk több évezrede játszott táblajáték, amihez számos legenda fűződik. Az első nemzetközi sakkversenyt 1851-ben rendezték meg Londonban. Hatalmas érdeklődés követte az egész rendezvényt, így nem meglepő, hogy mindig újra szervezték azt. 1914-től voltak kezdeményezések egy nemzetközi szervezet létrehozására, de csak 1924-ben döntött úgy tizenöt ország, hogy létrehozza a Nemzetközi Sakkszövetséget (FIDE - Fédération Internationale deÉchecs), hogy az koordinálja a nemzetközi versenyeket, minősítse és nyilvántartsa a versenyzőket, a sakk érdekképviselete legyen és meghatározza a játék szabályait. Magyarország is alapító tag volt; Abonyi István (1886-1942) sakkmester és újságíró képviselte hazánkat. Az 1924. évi párizsi nyári olimpiai játékokra időzítették az első nemhivatalos sakkolimpiát. Mára a szövetségnek 180 tagország a tagja, elnöke pedig 1995 óta Kirszan Iljumzsinov, az Oroszországban található Kalmük Köztársaság korábbi elnöke, multimilliomos üzletember. A FIDE alapításának 60. évfordulójára bocsátotta ki a Laoszi Posta ezt a bélyegsort és bélyegblokkot 1984-ben, amelyen több száz éves sakkjátszmák láthatók.

A szavanna állatvilága

A TANganyika, ZAnzibár és NIAssa (Nyasszaföld) egyesüléséből 1964-ben létrejött Tanzánia Afrika keleti felén található és majdnem egész területét a Kelet-afrikai-magasföld uralja, ami tulajdonképpen szavanna. Nyugati felén vulkanikus hegylánc fut végig Afrika legmagasabb pontjával, a Kilimandzsáróval. 1980-ban jelent meg ez a forgalmi bélyegsor, ami a szavanna állatait mutatja be. Az első bélyegen az ugrónyúl nevű, a nyulakkal rokonságban nem levő rágcsáló látható. 2005-ben derült ki, hogy a kelet-afrikai alfaj önálló faj és különbözik a képen látható dél-afrikai fajtól. A második bélyegre a nagyfoltú petymeg nevű kis termetű ragadozó került, amit a sávos manguszta (másik nevén zebramungó) követ. A negyedik bélyegen a méhészborz látható, majd a fokföldi szirtiborz. Ennek érdekessége, hogy egy a kis állat az elefánt és a tengeri tehenek legközelebbi rokona. Az utolsó centes bélyegre a leopárd került. A második sorban az impala, a zsiráf, az alföldi zebra és a kafferbivaly látható. Végül a harmadik sorba az oroszlán, a súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvú, az elefánt és a gepárd került.  

Flamenco

Ha minden idők legjelentősebb és legbefolyásosabb flamenco énekeséről kérdeznénk spanyolokat Camarón de la Isla (született José Monje Cruz) nevét mondanák. Spanyol cigány családban született, első énekversenyét 16 évesen nyerte. Madrid leghíresebb flamencotermében lett állandó fellépő, itt ismerte meg Paco de Lucía gitárművészt, akivel forradalmasították a flamencót (neve új flamenco lett), ünnepelt sztárok lettek és 1969-77 között kilenc albumot jelentettek meg közösen. De a művész drogfogyasztása és dohányzása súlyos következményekkel járt: 41 évesen tüdőrákban halt meg 1992-ben. Temetésén több mint százezer ember vett részt, halála után pedig számos kitüntetésben részesült. 2000-ben megkapta a Flamenco aranykulcsa kitüntetést, a negyedikként 1862 óta. Lola Flores (született María Dolores Flores Ruiz; 1923-95) az andalúziai néphagyományok és flamenco művészet egyik kiemelkedő alakja volt. Énekesnőként, táncosként, színésznőként dolgozott, tucatnyi filmszereppel. Legnagyobb sikereit folklór műsoraival aratta, melyekben partnere Manolo Caracol (1909-73) volt. Flores mellrákban hunyt el 72 évesen. Mindhárom gyermeke énekes lett, fia, Antonio Flores anyja halála után depressziós, majd öngyilkos lett. Camarón és Flores neveire klikkelve meghallgathattok egy-egy dalt tőlük. A spanyol bélyegeket 1996-ban adták ki.    

Ékszerdoboz

Ezen a belga bélyegblokkon Brüsszel egyik nevezetessége a Grand-Place/Grote Markt nevű tér látható. Egy híres belga tereket bemutató sorozat első darabjaként adták ki 2011-ben. A főtér már a 11. századtól a város közepének számított. A magas tornyos épület a gótikus városháza, ami 1402-1455 között épült, a 97 méter magas torony tetején Szent Mihály, a város védőszentje látható. Az épület körül különböző céhek épületei találhatók, úgy mint a Broodhuis vagy Maison du Roi, ami a kenyérsütők céhének épülete volt, mára pedig helytörténeti múzeum (itt őrzik a Manneken Pis, azaz pisilő kisfiú szobor több száz ruháját). A pékek után a Brabanti Hercegség adminisztrátorainak épülete lett. Tőle balra a brabanti hercegek háza látható; nevét a 19 herceget ábrázoló homlokzatról kapta, ami mögött hat ház húzódik. Közte és a városháza között (a bélyegen) a sörfőzők háza (ami ma sörmúzeum) látható Károly Sándor lotaringiai herceg lovasszobrával, mellette a Hattyú nevű polgárház, ami eredetileg a mészárosok céhéhez tartozott, végül a Csillag nevű polgárház, amelynek árkádjában Everaard t'Serclaes középkori brüsszeli polgár fekvő bronzszobra található. A brabanti hercegek házával szemben pedig (alulról) a pékek céhének háza, a zsírkereskedők céhének háza, a bútorasztalosok háza és a homlokzaton Romulust és Remust ábrázoló ház, amelynek neve La Louve, azaz anyafarkas. A tér 1998 óta a Világörökség része.  

Sarkvidékiek

Az Északi-sarkvidéken élő állatok legismertebbjei kerültek erre az 1999-es amerikai sorra. Az első bélyegen egy sarki nyúl látható. Bundájának üreges szőrszálai miatt tűnik fehérnek a bundája, amely segít a rejtőzködésben. Délebben élő társainak bundája nyáron barnás. Egyik ellensége a sarki róka, amely a második bélyegre került. Ez a faj nemcsak Észak-Amerikában, de Eurázsiában is él. Fülei kicsik a hőleadás miatt (a sarki nyúl füle is emiatt kisebb mint más nyúlfajoknak), és a talpuk is szőrös. Innen latin nevük második fele a lagopus, ami nyúllábút jelent. Bundáját kétszer váltja, a nyári változat kékes. Középen a hóbagoly látható, aminek fehér tollazata, tollal borított lábszára és lábujjai különböztetik meg a többi bagolytól. A tajgaövezetben költ és kis termetű rágcsálókkal, madarakkal táplálkozik. A negyedik bélyegen látható jegesmedve a sarkvidék csúcsragadozója. A jégsapka olvadása miatt élőhelye folyamatosan csökken, egyre inkább sebezhető fajról van szó. A farkas az ember után a legnagyobb területen megtalálható emlős. Számos alfaja ismert, belőle háziasították a kutyát. Az északi vidékek egyik csúcsragadozója, ami falkában vadászik.

Régi, régi dal, avagy Auld Lang Syne

Hogy miként függ össze a szilveszter éjfél Robert Burns skót költővel? Burns (1759-1796), a skótok nemzeti költője és a romantika előfutára 1788-ban írta meg  Auld Lang Syne című költeményét, amely magyarul nagyjából annyit tesz, „sok idővel ezelőtt." A vers elsősorban megzenésített formájában ismert, amelynek zenéje egy skót népdalból származik. A dalt az angolszász országokban éjfélkor éneklik, ezzel búcsúztatják az óévet. Magyarul Régi, régi dal-ként, illetve Gyertyafény keringő-ként ismert. Hazánkban elsősorban búcsúztatókon, ballagáson éneklik a Z. Horváth Gyula által fordított magyar verziót. A dal népszerűségét azoknak a filmeknek is köszönheti, amelyekben elhangzik. Ezek közül kiemelkedik a Waterloo híd című 1940-es háborús film.
És hogy mit keres Burns egy 1957-es szovjet bélyegen? Burns a cári Oroszországban is, mint a nép költője volt ismert, és érdekes módon a Szovjetunióban is megmaradhatott annak. 1924-ben Samuil Marsak újrafordította Burns verseit és 600 ezer példányt adtak el az új fordításból. A dal címére klikkelve meghallgathatjátok a Régi, régi dal angol változatát.