Újévi változatok

A Szovjetunióban a karácsony nem volt ünnep, így a posta mindig újévi bélyeget bocsátott ki. Ilyen az 1973-ban kiadott szovjet bélyeg, amin a Kreml legismertebb része, a Szpasszkaja torony látható, rajta az 1852-es óraszerkezetével, valamint az 1937-es vörös csillagával. Ez politikai propaganda, mintsem ünnepi jelkép. Mellette a Szenátus-palota kupolája látható a szovjet zászlóval, továbbá a „Boldog új évet!" oroszul. Stílusváltás következett be a Szovjetunió felbomlásakor az ünnepi bélyegek képi világában is. A képen levő bélyeg az első újévi, amit az Orosz Posta kiadott 1992 végén. Az ünnepi üdvözlésen kívül az orosz zászló látható egy órában, valamint többféle karácsonyfadísz. Boldog új évet a BélyegTerasz olvasóinak! 

Az iraki elnök

Számos politikus (elsősorban diktátorok) jelentettek meg magukról életük során különböző alkalmakra bélyegeket. Ezek vagy születésnapi évfordulósok vagy valamilyen hősi cselekedetet bemutatók. A lényeg, hogy mindig kedves emberként vagy a nép megmentőjeként ábrázolják őket. Szaddám Huszein iraki elnökkel sem volt ez másképpen. 1957-ben húsz évesen csatlakozott az arab népek egységét zászlajára tűző nacionalista Baasz Párthoz, ezek keresztül pedig elkezdődött politikai pályafutása. Egy sikertelen puccskísérlet miatt Irakban halálra ítélték, ő pedig kairói száműzetése alatt jogi tanulmányokat folytatott. Közel öt év után tért vissza Irakba, ahol bekerült a Baasz Párt Forradalmi Parancsnoki Tanácsába. A hetvenes években megerősítette hatalmát, 1979-ben pedig nyomására lemondott Ahmed Haszan al-Bakr iraki elnök, aki házi őrizetbe került. Huszein ekkor átvette az elnöki, miniszterelnöki, főparancsnoki pozíciókat, amiket 2003-ig meg is tartott. Arab szocialista államot hozott létre, sok mindent pedig a nyugattól vett át: egyenjogúsította a nőket, nyugati jogrendet vezetett be és betiltotta a vallási alapú bíróságokat. Mindezek ellenére könyörtelenül leszámolt ellenfeleivel, 1980-1988 között Iránnal vívott véres háborút, 1991-ben megszállta Kuvaitot, 2003-ban viszont az Egyesült Államok és szövetségesei megszállták Irakot és Huszein menekülésre kényszerült. Még ebben az évben elfogták, majd 2006. december 30-án egy iraki bíróság döntése értelmében felakasztották. Huszein ekkor 69 éves volt. A képen látható bélyegeket 1986-ban adta ki az Iraki Posta. Ebben az évben több, különböző bélyeg is megjelent róla, többek között születésnapi is. A képen levő bélyegsor hivatalos elnöki portréjával ábrázolja Huszeint.   

A káromkodó papagáj

1967-ben a kanadai Montréalban rendeztek világkiállítást, ahova a dél-amerikai Guyana egy arapapagájt vitt. A Millie nevű sárga-kék ara azért volt különleges, mert két nyelven, angolul és franciául is képes volt kommunikálni. Millie egészen a nyitóünnepség napjáig volt kedves, ahol olyan cifra káromkodásokat kezdett el két nyelven is mondani, hogy a Kanadába akkreditált guyanai nagykövet kérésére azonnal eltávolították. Világszerte újságcikkek jelentek meg a madaras blamáról, és már lecsendesedett a botrány, amikor a Guyanai Posta a karácsonyi bélyegeire Millie-t rakta. Ebből megint kisebb felzúdulás lett, mert senki nem értette, hogy miért pont egy, az országára szégyent hozó madár került az ünnepi bélyegre. A helyi katolikus közösség újságjában Istenkáromlás a postán címmel jelent meg egy cikk, amiben kérdőre vonták a Kommunikációs Minisztériumot a bélyegről. Soha nem derült ki miért Millie került a bélyegre, az biztos, hogy hírverésnek remek volt.

Coca-Cola karácsony

1931-ben döntött úgy a The Coca-Cola Company nevű amerikai cég, hogy fel kellene turbózni a karácsonyi eladásaikat egy barátságos, élethű Santa Claus figurával, akinek köze van a legnépszerűbb termékükhöz, a Coca-Colához. Haddon Sundblom (1899-1976) reklámgrafikust kérték fel, hogy tervezzen szerethető Santa Claus figurákat. A húszas évektől fogva készített ilyen képeket, amiket egy karácsonyi vers inspirált. A joviális, kedves, pirospozsgás öregemberről készült olajfestmények nagyon tetszettek az üdítőitalgyártó reklámosztályának, így ezeket a képeket kezdték el használni karácsonyi reklámjaiknál, először a Saturday Evening Post újságban. 2018-ban az Amerikai Posta ezeket a képeket használta fel karácsonyi bélyegeihez úgy, hogy magát az italt levágták a bélyegről. A négy öntapadós bélyegen levő képeket a Coca-Cola gyár a negyvenes évektől a hatvanas évek elejéig használta, és olyannyira népszerűek lettek, hogy ezek alakították ki a modern Santa Claus, de akár Télapó vagy Mikulás képét. Az eredeti olajfestmények a Louvre-tól a világ számos jelentős múzeumában megfordultak, mára pedig a popkultúra kikerülhetetlen részei. A bélyegeket húszdarabos bélyegfüzetben lehetett megvásárolni, a bélyegek értéke pedig 50 cent.

Botrányos karácsony

A hatvanas évek elejétől fogva bocsát ki az Amerikai Posta karácsonyi bélyeget, 1965-ben pedig úgy döntöttek, legyen vallási témájú a bélyeg. A washingtoni Nemzeti Művészeti Galéria választotta ki a győztest, aki Lucille Gloria Chabot (1908-2005) lett egy Gábriel arkangyalt ábrázoló szélkakas festménnyel. Az 1840-ben gyártott szélkakas a massachusettsi Newburyport metodista templomának csúcsán állt, innen került múzeumba, 2018-ban pedig felavatták a másolatát. A Posta 1,2 milliárd példányszámban nyomtatta ki a bélyeget és egy mára szellemvárossá vált településen, az arizonai Silver Bells-ben mutatta be. (Persze a településnek semmi köze a karácsonyhoz, nevét az ezüstbányászatról kapta.) A bélyeg miatt többen felháborodtak, újságcikkeket jelentettek meg, sőt leveleket írtak a postaügyi miniszternek, mivel szerintük az angyal túl nőies volt. Többen Gabriella arkangyalnak kezdték csúfolni a bélyeget, a miniszter pedig egy vallásügyi szakértőt  küldött a helyszínre. Távcsővel vizsgálták meg a szélkakast és kiderült, tényleg nőies formája van a vaslapokból összerakott tárgynak. Ennek ellenére a Posta nem vonta vissza a bélyeget, a botrány pedig elült. Később aztán Chabot angyala számos egyéb múzeumi terméken is megjelent.

Boldog karácsonyt!

2019-ben két különböző öntapadós karácsonyi bélyeget adott ki a Magyar Posta. Mindkettő a háromkirályokat ábrázolja és az arany szín matt az egyik verzión. A háromkirályok nem legmegfelelőbb elnevezés, ugyanis a Biblia sem királynak nem nevezi őket, de a számuk sincs megadva. A napkeleti bölcsek a legjobb megnevezés, akik a csillag segítségével érkeztek Betlehembe, hogy az újszülött Jézust köszöntsék. A katolikusok szerint a Gáspár, Menyhért és Boldizsár neveket viselték. Valószínűleg perzsa csillagászok vagy papok lehettek, mivel Máté evangéliumában nevük (magoi, ezt vette át angol magi-ként) a perzsa papság legfelsőbb rétegét jelentette. A hármas szám jelentheti az akkoriban ismert három kontinens (Európa, Ázsia, Afrika) után a világ hódolatát a zsidók újszülött királyának, továbbá, az előbb említett evangéliumban a három ajándékból (tömjén, mirha, arany) lehet következtetni a három ajándékozóra, de a Szentháromság és Krisztus három méltósága is lehet. A mai tudomány szerint a betlehemi csillag a Szaturnusz és a Jupiter együttállására vonatkozik. Érdekesség, hogy a Gáspár név a Szaturnusz óperzsa elnevezésére utal, aki egyben egy uralkodó neve is volt. A Menyhért (Melchior) héber név, ami a Jupiterre vonatkozik, amit a királyok jelének tartottak. Baltazár Dániel próféta babiloni neve, aki főpap (mágus) volt a babiloni uralkodó udvarában. Akárhogy is legyen, de boldog karácsonyt a BélyegTerasz olvasóinak, lájkolóinak! 

Vicces karácsonyt!

Petra Radel szövegtervező és Anita Kern grafikus fogott össze, hogy létrehozzanak egy karácsonyi témákat vidáman és szellemesen feldolgozó könyvecskét. Ezt követően kérte fel a két osztrák művészt az Osztrák Posta, hogy tervezzenek egy öntapadós karácsonyi bélyeget, ami végül 2015-ben jelent meg. A bélyegen a rénszarvas teszi fel a  „Why Nachten?” kérdést, ami szójátékra épül: a Weihnachten németül karácsonyt jelent, ez van átírva angolosan, ami viszont annyit jelentene, hogy „Miért éjszaka?”. Szabad fordításban azonban inkább azt a filozófiai kérdés jelenti, hogy „Mi a karácsony?”. Remélem, minden BélyegTerasz olvasónak örömöt, boldogságot jelent a karácsony. 

Díszmadarak

Évezredek óta tartanak színes madarakat kalitkában dekorációs célból, amik lehetnek énekesmadarak, mint a kanári, de papagájfélék is. Ezek közül válogat ez a 2004-es lengyel négyestömb. Az első bélyegen egy Kelet-, Délkelet-Ausztráliában őshonos Pennant-papagáj látható, ami nevét Thomas Pennant (1726-1798) walesi természettudósról kapta. A madarak szeretik az erdős területeket, akár a lakottakat is. Fiatalon zöld a tollazatuk, amiből felnőtt korra piros és kék lesz, de van a madárnak sárga változata is. A laposfarkúpapagáj-formák közé tartozik a mellette levő, jóval színesebb rozellapapagáj. Ez a faj is Ausztrália keleti felén honos, nevét pedig egy Sydney melletti településről kapta. Gyümölcsökkel és magvakkal táplálkozik és fák odvába fészkel. Kisebb kakadufaj a nimfapapagáj, ami Ausztrália fás, szavannás területein él. Nagy csapatokban él, díszmadárként pedig húsz évig is él. Alul a rendkívül népszerű hullámos papagáj látható, ami ugyancsak a szavannás területek lakója. Ez a legkisebb laposfarkú papagáj, aminek fehér, kék, sárga, színes háziasított változatai is vannak, de a vadonban élő a zöld és sárga tollazatú. 1840-ben hatalmas sikerre debütált díszmadárként Európában, szerencsére azonban 44 évre rá betiltották a kivitelét Ausztráliából, így nem pusztult ki. Az utolsó bélyegre három faj is került. John Gould (1804-1881) angol ornitológus írta le először a középen látható Gould-amandinát, amit néhai feleségéről nevezett el. A sokszínű díszpintyféle veszélyeztetett faj, aminek három színváltozata létezik. Az ausztrál füves vidékek lakója, és magevő: testtömegük 35 százalékának megfelelő mennyiségű magot esznek naponta. Bal oldalt az ugyancsak a díszpintyfélékhez tartozó zebrapinty alfaja az ausztrál zebrapinty került. A kontinensnyi ország 75 százalékán megtalálható, elsősorban füves területeken. Különleges tollazata miatt népszerű díszmadár. Az utolsó faj a rizspinty, ami Indonéziában őshonos. Tápláléka főként rizsből áll, így eredeti élőhelyéről szinte teljesen kiirtották, ezért sajnos veszélyeztetett faj. 400 éve tartják díszmadárként, így a legrégebb óta tartott díszpinty.   

Albán király, magyar királyné

Amet Zogolli (1895-1961) kétszer volt az 1920-as években miniszterelnök, egyszer pedig köztársasági elnök Albániában, ami alatt a balkáni ország modernizálódni kezdett. Ekkorra az olaszok katonai térnyerése egyre látványosabb volt a térségben, ami számára is sok veszélyt hordozott. 1928-ban az albánok királyává kiáltotta ki magát és mint I. Zog vagy Zogu kezdte meg uralkodói pályafutását. Az 1400-as években élt Szkander bég albán fejedelem Bécsben őrzött sisakjával akarta megkoronáztatni magát (ez a bélyegeken a portrék közt látható), de ez nem történt meg. Bár számos ellensége volt, de erős alkotmányos monarchiát hozott létre, amivel stabilizálta Albániát. Sajnos azonban a nagy világválság tönkretette az ország gazdaságát, rengetegen emigráltak külföldre, az olaszok pedig elkezdték a gazdaságot is irányítani. 1938 áprilisában vette feleségül Apponyi Geraldine Margit Virginia Olga Mária grófnőt (1915-2002), akinek nem kellett áttérnie a muszlim hitre, maradhatott katolikus. Geraldine apja magyar, anyja amerikai milliomos volt, házasságával pedig az európai divatlapok és társasági hírek élére került. Tiranai esküvőjükön egyik tanúja Galeazzo Ciano, Mussolini veje és az Olasz Királyság külügyminisztere volt. Egy évvel később április ötödikén megszületett egyetlen gyermekük Leka (1939-2011), aki később trónkövetelő lett. Ekkor még ők sem tudták, hogy április 7-én az olaszok megszállják, és protektorátussá nyilvánítják Albániát, nekik pedig menekülniük kell. A család hat országban élt száműzetésben, utolsóként Franciaországban. Itt halt meg I. Zogu, a család pedig Dél-Afrikába költözött. Geraldine és Leka csak a kommunista rendszerváltás után, a kilencvenes években tértek vissza hazájukba. A Fehér Rózsának becézett Geraldine és fia is Tiranában hunytak el.  A képen látható bélyegblokkot a királyi frigy alkalmából bocsátotta ki az Albán Posta 1938-ban. Azokat a külföldi bélyegeknek, amiknek van magyar vonatkozása, hungarikának hívják.

AIDS elleni világnap, 2019

December elsején van az AIDS elleni világnap, amit 1988 óta világszerte megtartanak. 1993-ban a Grönlandi Posta bocsátotta ki a képen levő, beteg sejteket szimbolizáló és az AIDS-feliratot ábrázoló bélyeget. Ez az egyetlen ilyen témájú bélyeg, amit a sziget kiadott. Az AIDS a szerzett immunhiányos tünetegyüttes rövidítése angolul. A betegséget a retrovírusok közé tartozó humán immundeficiencia-vírus, vagyis HIV-vírus okozza. Sajnálatos érdekesség, hogy a Dániához tartozó északi szigetországban is számos megbetegedést regisztrálnak huzamosabb ideje. Húsz évvel ezelőtt főként a szegényebb heteroszexuális lakosság körében jelent meg a kór, mára ez a fiatalokat is elérte, így a helyi közegészségügyi szervezetek kiemelten figyelnek minden egyes bejelentett megbetegedésre. Mára szerencsére a HIV fertőzöttség kezelhető, ha nem is gyógyítható. A bélyegen az ország neve nem csak dánul, hanem grönlandiul is. A Kalaallit Nunaat annyit tesz: a kalaallitok földje. Ők a sziget nyugati felén élő őshonos népcsoport. 

Takarékos jelen - boldog jövő

Már több, mint egy éve forint-fillérben rótták le a postai díjakat az emberek, amikor 1947 októberében megjelent a képen levő bélyegsor. Az október végén megünnepelt Takarékossági Világnap alkalmából adták ki a őket, aminek alapításáról 1924-ben, Milánóban határozott az első Nemzetközi Takarékbank Kongresszus. Céljuk az volt, hogy felhívják a közvéleményt arra, hogy bankban is őrizheti valaki a pénzét, ami a kamatoknak köszönhetően növekszik. Magyarországon is a mai napig megtartják ezt a világnapot, sokáig a takarékszövetkezetek voltak ennek szervezői. Az első bélyegen a gyűjtögetést, takarékosságot jelképező méhkas áll. A méhkas, mint épületdísz megjelenik a második bélyegen levő Postatakarékpénztár épületén. A Parlamenthez közel levő Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervezte, és 1901-ben adták át. Akkoriban a legolcsóbban felhúzott középületnek számító, Zsolnay-kerámiákkal díszített szecessziós épületet sokan a magyar szecesszió legszebb alkotásának, Lechner fő művének tartják. Napjainkban a Magyar Államkincstár működik benne és a többi szecessziós Lechner-épülettel egyetemben ezt is felterjesztették a Világörökség listájára. 

A tőkés, a csörgő, a kanalas, meg a nyílfarkú

André Buzin (1946-) talán a legismertebb belga bélyegtervező illusztrátor. 1985-től fogva több tucatnyi állat- és növényvilággal kapcsolatos bélyeget rajzolt, többek közt a képen levőket is. A rendkívül aprólékos mesterművek a legszebb bélyegek közé tartoznak. A képen levő, bélyegfüzetben megjelent sor 1989-ben került kibocsátásra és négy récefélét ábrázol. Az elsőn a tőkés réce, vagy népi nevén a vadkacsa látható. Észak-Amerikában, és Eurázsiában honos, Ausztráliába pedig betelepítették. Ez a házi kacsa őse és a legelterjedtebb récefaj Európában. Apróbb termetű a csörgő réce, ami ugyanott őshonos, mint az előbb említett vadkacsa. A nagy csapatokban élő madár Magyarországon védett faj, eszmei értéke 50 ezer forint. Nevét hangjáról kapta, ami csörgőére hasonlít. A kanalas réce nevét hét centiméteres, kanálszerű csőréről kapta. Sekélyebb vizek mellett él, és a vízparti aljnövényzetbe fészkel. 7-11 tojást rak, a kiskacsák pedig hat hét alatt lesznek önállók. Az utolsó faj a nyílfarkú réce, ami Magyarországon rendszeresen fészkel. A gácsér és a tojó teljesen eltérő tollazatú, ezt hívják ivari dimorfizmusnak. Este és éjszaka élénk faj, ekkor is táplálkozik, nappal pedig pihen. Mint az előző két faj, ez is védett. A bélyegeken franciául és hollandul is olvasható a madarak, valamint az ország neve.   

Különleges alkalmakra

Az Amerikai Posta minden korábbi szabályt felrúgva 1987-ben úgy döntött, nem csak országos jelentőségű témákra reflektálva adnak ki bélyegeket, hanem személyesebb hangvételű alkalmakra is. Persze ez így nem teljesen igaz, mert ekkor már több éve létezett a minden évben kiadott, LOVE feliratú bélyeg, de itt konkrétan egyes alkalmakra adtak ki bélyeget. A képen levő üdvözlőbélyegsor 1988-ban jelent meg bélyegfüzetként. Két sorban három-három bélyeg került kiadásra, a képen levő párosításokban. A színes bélyegeken a Boldog születésnapot!, Legjobbakat!, Rád gondolok! és Szeretlek! feliratok olvashatók. 

Cukorbetegség világnapja kolibrivel

1991 óta minden év november 14-én tartják a cukorbetegség világnapját, ami az inzulin felfedezőjének, Frederick Banting (1891-1941) kanadai orvosnak, a születésnapja is egyben. Professzorával, a skót John Macleoddal (1876-1935) azért kaptak orvostudományi Nobel-díjat, mert rájöttek, hogy a cukorbetegséget, másik nevén diabéteszt, a hasnyálmirigyben levő Langerhans-szigetek nevű sejtek által termelt inzulin nevű hormon hiánya okozza, ezért nem tudja a szervezet megfelelően a glükózt lebontani. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) minden évben a cukorbetegség és egy ahhoz kapcsolódó témára fókuszálva próbálja minél több ember figyelmét felhívni erre a betegségre. Tavaly és idén például a család és a cukorbetegség kapcsolatát emelték ki. A több, mint 160 országban jelen levő IDF kezdeményezte a világnapot, amit aztán az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO is elfogadott, hiszen százmilliókat érintő betegségről van szó. 2019-ben 463 millió felnőtt cukorbeteg világszerte és 1,1 millió gyermek, de ezek a számok drasztikusan fognak nőni a jövőben. A prognózisok szerint 2045-re 700 millió embernek lesz diabétesze. A képen látható bélyeget a Brazil Posta bocsátotta ki 1992-ben a cukorbetegség világnapja alkalmából. A bélyegen egy kolibri látható, ami egész életében nektárt fogyaszt, de fel is tudja dolgozni a benne levő anyagokat. Olyan magas a vércukorszintjük, hogy egy ember ettől azonnal kómába kerülne. Tudósok évek óta próbálják megfejteni, hogy miként oldja ezt meg a kolibri, és emiatt ez az apró madárfaj lett az IDF jelképe.   

50 éves a Szezám utca

50 éve, november 10-én mutatták be a PBS közszolgálati tévécsatornán minden idők egyik legsikeresebb gyerekműsorát, a Szezám utcát. Ez az első gyerekeknek szánt nevelési műsor, amit tanterv alapján forgatnak, folyamatosan figyelve a társadalom alakulását. Joan Ganz Cooney (1929-) producer és Lloyd Morrisett (1929-) pszichológus hozták létre a sorozatot és a Sesame Workshop nevű alapítványt, ami a sorozatot és az ehhez tartozó összes terméket gyártja. A bábokat és élőszereplőket, valamint animációt felvonultató epizódokban nem csak színészek, írók és televíziós dolgozók, de oktatási szakemberek, szociológusok, pszichológusok is részt vesznek. A képen látható öntapadós bélyegblokkot az Amerikai Posta bocsátotta ki a Szezám utca 50 évfordulójára. A képen állandó szereplői, Jim Henson Muppetjeitől kölcsönzött állandó karakterek láthatók. A Nagymadár (Big Bird) talán a legismertebb a maga 2,5 méteres termetével. Neki önálló csillaga van a hollywoodi Hírességek sétányán. Mellette a két lakótárs, Bert és Ernie láthatók, valamint a rendkívül népszerű Süti szörny (Cookie Monster). Az ismertebbek közé tartozik még a második sor közepén levő Gróf Von gróf (Count van Count), a barátságos vámpír, és a kukában élő Morcos Oszkár (Oscar the Grouch). Nem maradhat ki a felsorolásból Elmo, aki az utolsó sorban kapott helyet. Minden epizód vele fejeződik be, őt direkt a 12-36 hónap közötti gyerekek szórakoztatására találták ki. Elmo karakterének külön filmjei vannak és több nem gyerekeknek szánt tévésorozatban és filmben is feltűnt már. Jelenleg több, mint 140 országban fut a Szezám utca, világszerte 120 millió nézője van és 2018-ig 86 millió amerikai nézte gyerekként.   

A levelezőlap és annak atyja

Pozsonyban született Gervay Mihály (1819-1896), aki 1867-től, a független Magyar Királyi Posta létrejöttétől fogva 21 éven át volt országos postafőigazgató. Ő volt az egyik, aki a magyar kormányt képviselte az ideiglenes postaegyezmény tárgyalásain 1867-ben, neki köszönhetően került az osztrákokat jelképező kétfejű sas helyett magyar címer a posták épületeire, a pecsétekre, a postaládák piros-zöld színűek lettek a fekete-sárga helyett, a bélyegzőkön a településnevek német neveit pedig felváltották a magyar nevek. Mindezeken felül a Szent Korona lett a Posta jelképe, amit a mai napig használ az intézmény. De mindezeknél is maradandóbb, hogy az ő nyomására terjedt el a levelezőlap, ami arra szolgált, hogy a levélnél rövidebb szöveget felvigyen rá a küldő. Mint ahogyan a 2019-ben, Gervay születésének 200. és a levelezőlap 150. évfordulójára kiadott bélyegblokkon is látható, az Oszták-Magyar Monarchiában egyszerre, magyarul és németül (Korrespondenz-Karte) néven adták ki a levelezőlapot. (Bécsben nyomtatták őket ki és az első nap 10 ezer fogyott el belőle.) Az 1869-ben bevezetett levelezőlap díjjegyes volt, vagyis előre rányomtattak egy sárga, kétkrajcáros bélyegképet, és így előre bérmentesítve volt, azaz a feladó fizette ki a levelezőlap árát. Tíz év sem kellett és az egész világon elterjedt ez a postaküldemény-fajta, majd annak változatai, elsősorban mert olcsóbb volt, mint a levél tarifái. A számos rangos kitüntetéssel megtisztelt Gervay nemzetközileg is elismert postaügyi szakember volt, aki több konferencián is képviselte hazánkat. A XX. század közepétől évtizedeken át viselte nevét egy budapesti postaforgalmi szakközépiskola, de ez 2006-ban megszűnt, beolvadt egy másik intézménybe. A bélyegblokk keretén Id. Vastagh György (1834-1922) Gervayról készült, 1878-as portréja látható. 

Szovjet teherautók

Magyarországon is ismert teherautók kerültek erre a szovjet bélyegsorra 1986-ból. A ZiS Autógyárat 1941-ben költöztették Miassz városába, az Urál-hegység déli lábához, amikor a második világháború fenyegette Moszkvát, a gyártás viszont nem állhatott le. Ekkor lett a gyár neve Ural, ahol a legkisebb értéken is látható Ural-375D is készült 1964-1983 között. A hat kerék meghajtású, 4,5 tonnás járművet elsősorban a Vörös Hadsereg használta, ponyvás megoldásával katonákat tudtak szállítani, de rakéta-sorozatvetőt is tudtak rá szerelni. A Nyizsnyij Novgorod-i (akkoriban Gorkij) GAZ Autógyárban készült 1965-1983 közt a GAZ-53A, ami attól volt különleges, hogy platóján négy tonna súly fért el. Ezt, mint az előző tehergépkocsit nem csak a kereskedelemben használták teherszállításra, hanem a Vörös Hadseregben is katonai célokra. 1945-ben alapítottak a Kremencsuki Autógyárat (KrAZ), ami akkor még a Szovjetunió területén volt, most pedig már Ukrajna. A KrAZ-256B egy tizenkét tonna teherbírású dömper volt, amit tucatnyi ország, többek közt hazánk vásárolt meg a kommunista blokkban. Ezt a Szovjetunió felbomlása után, 1994-ig gyártották 1967-től fogva. A második sort a fehéroroszországi Minszkben levő Minszki Autógyár MAZ-515B járműve indítja. Ez egy háromtengelyű teherautó-traktor volt, amire először szereltek emelőtengelyt, továbbá 16,5 tonna súlyt volt képes szállítani. Az utolsó bélyegen a legnagyobb értékre a moszkvai Lihacsov Autógyárban gyártott ZiL-133GYA látható, amik 1975 óta készültek. Nagy terhek szállítására tervezték ezt a három tengelyű teherautót, amiben 150 lóerős motor volt. 2019-ben jelent meg a hír, hogy az 1994-ig gyártott járművekből hat vadi új, picit több, mint 3 millió forintnyi rubelért. Ez a platós teherautó rendkívül népszerű volt a keleti blokkban, így Magyarországon is.       

Minden nap egy alma

Az Egyesült Államok északnyugati felén levő Washington állam az ország legnagyobb almatermesztője. 1826-ból származik az első feljegyzés almatermesztésre vonatkozóan, mára pedig öt különböző almatermő vidéket különböztetnek meg, melyek közül kiemelkedik a legnagyobb, a Yakima-völgy. Évente 2,5 millió tonna alma terem Washingtonban, amivel a mezőgazdasági termények közül a legjelentősebb, sőt az Egyesült Államokban fogyasztott 10 almából hat innen származik. A közel 71 ezer hektáron termelt, kézzel és nem géppel szedett (évi 35-45 ezer ember szedi az almát) gyümölcsöt hatvan országba exportálják. A képen látható ívsarki négyestömböt Yakimában, az almatermesztés fővárosában bocsátotta ki először az Amerikai Posta. Négy, az itt termő almafajták közül válogat az öntapadós sor. Felül a Northern Spy fajta látható, ami késő októbertől november elejéig terem. Igazi téli alma, ami tavaszig is kitart ha hűvös van. Mellette a Magyarországon is népszerű, sárga Golden Delicious látható, ami 10 százalékát adja a washingtoni almatermésnek. Az egyik legismertebb fajta a zöld Granny Smith, amit egy ausztrál nő, Maria Ann Smith fedezett fel. Ez az állam almatermésének 12 százalékát adja, és tucatnyi más fajtát ennek és más fajtáknak a keresztezéséből hoztak létre. A negyedik bélyegen levő, eredetileg az ország északkeleti feléből származó piros Baldwin volt a legnépszerűbb amerikai fajta, de ez a pozíció mára a Red Deliciousé. (Washington almatermésének 34 százaléka a Red Delicious.) A bélyegek 2013-ban jelentek meg.   

1956 felülnyomással

A képen látható bélyeg az első, amit a rendszerváltás után bocsátott ki a Magyar Posta az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére. Elég egyszerű megoldással élt a Posta, ugyanis a közismert Kastélyok című forgalmi sor 1991. szeptember 6-án kibocsátott példányaira került felülnyomás, amiket október 22-étől kezdtek el kibocsátani. A képen levő Dőry-kastély a Győr-Moson-Sopron-megye déli részén levő Mihályiban látható. A település a 18. században került a nemesi család tulajdonába, de egy kastély létezéséről már 1560-ban van feljegyzés. Sajnos ez leégett, a mostanit az 1860-as években építtette Dőry Miklós, az akkoriban népszerű neogótikus stílusban. A második világháború után a kastély állapota romlani kezdett, de 1969-1974 között felújították. Szálloda lett és kiállítóteret is létesítettek benne. Sajnos azonban a település nem tudta fenntartani az épületet, és annak ellenére, hogy 2006-tól az Örökségvédelmi Hivatal tulajdonába került, az újabb renováció félbeszakadt. A mai napig nem látogatható sem az épület, sem kéthektáros, védett parkja, amit átszel a Kis- Rába.     

Az első űrsétáló

1965. március 18-án Alekszej Leonov szovjet kozmonauta kilépett a világűrbe a Voszhod-2 űrhajóból és ezzel történelmet írt. Ő lett az első ember, aki ebből a kétszemélyes űrhajóból kilépett az ismeretlenbe. Először egy felfújható zsilipkamrába lépett be, ami az űrhajó egyik ajtajához csatlakozott, majd feltöltötte oxigénnel a szkafanderét. A három, egy hordozó és két légzáró rétegű Berkut (oroszul szirti sas) nevű, puha, merevítő nélküli űrruhát viselt, ami 20 kg-os volt. Ehhez tartozott egy 21,5 kg-os hátizsák az oxigénpalackokkal, valamint nyomásmérő és a köldökzsinór nevű biztonsági kábel. Sisakja alumíniumötvözetből készült és a védőüveghez tartozott egy fényszűrő is. Társa, egyben az űrhajó parancsnoka Pavel Beljajev (1925-1970) kinyitotta a zsilipkamra ajtaját, Leonov pedig kimászott az űrbe, ahol 12 perces űrsétát tett. Mindezt felvevőgéppel dokumentálta, de nem tudott visszajutni a zsilipkamrába, mert ruhája túl nagy volt. Elkezdte szivárogtatni a levegőt, ami életveszélyes manővernek számított, de ezzel sikerült bejutnia. Ezt követően az űrhajó kabinjából kezdett szivárogni a levegő, így kézi vezérléssel tudtak leszállni (elsőként) a Földre. Teljesen máshova szálltak le, mint kellett volna, sőt, havas, erdős területre, így csak 50 órával később jutottak el hozzájuk a mentőcsapatok, akik addigra meleg ruhát és élelmiszert is ledobtak nekik. A számos hiba miatt a Voszhod-programot beszüntették. Leonov érdemei azonban nem változtak, hősként ünnepelték világszerte. 1975-ben újra történelmet írt, az első nemzetközi űrprogram, a Szojuz-Apollo-program szovjet parancsnokaként. A két összekapcsolt űrhajó 44 órán át repült együtt, Leonov pedig újra hős lett. 1991-es leszerelését követően ismert festőművész lett (a 2001: Űrodüsszeiát is jegyző Arthur C. Clarke tulajdonában is volt egy űrfestménye), és könyveket is írt élményeiről.A számtalan nemzetközi kitüntetéssel jutalmazott Alekszej Arhipovics Leonov 85 évesen, 2019. október 11-én hunyt el Moszkvában. A képen látható bélyegeket 1975-ben és 2015-ben adta ki a Szovjet és az Orosz Posta az űrséta 10. és 50. évfordulója alkalmából. 

Makik

Madagaszkár szigete rendkívül különleges, az őshonos állat- és növényvilága sehol máshol meg nem található. Huszonegy faj tartozik a makifélék közé, melyek jó része veszélyeztetett, életterük zsugorodás miatt. Ezek közül mutat be négy fajt a képen levő négyescsík, amit 1988-ban bocsátott ki a Madagaszkári Posta. Mindegyik bélyegen két pénznem látható: az FMG a madagaszkári franc-t jelöli, amit az ariary váltott fel. Csak 2005-ben vonták ki teljesen az FMG-t a forgalomból. Az első bélyegre a súlyosan veszélyeztetett óriás bambuszmaki került, ami Madagaszkár keleti felének három kis erdejében él. Ez a legnagyobb bambuszmaki a maga 2,5 kilójával és 50 centis testhosszával. Csak egy bambuszfajjal táplálkozik, aminek hajtásai ciánt tartalmaznak. A tudomány a mai napig nem tudja, miként képes ezt szervezete feldolgozni, mivel napi adagja elég lenne egy ember megöléséhez. Sajnos már csak nagyjából 500 él belőle a vadonban, területük pedig nincs védelem alatt. Az ugrómakifélékhez tartozik a diadémszifaka, ami az egyik leglátványosabb és a második legnagyobb makifaj. Ez is a sziget keleti felének esőerdejeiben él, 6-8 fős családokban. A nőstény 150 napig vemhes és egy utódot szül. Nevét a fején látható fehér szőrről kapta. A harmadik bélyegre a legnagyobb makifaj, az indri került. Érdekessége, hogy a többi makihoz képes nagyon rövid, 4-6 centiméteres farka van, teste viszont 60-70 centiméter hosszú. Elsősorban gyümölcsöket és leveleket fogyaszt, és, mint a többi maki, ez is családokban él. Több állatkert próbálkozott a szaporításával, de egyet sem sikerült élve elszállítani a szigetről. A fekete-fehér vari is egy makifaj, ami három magyar állatkertben is látható. Nappali faj, ami a lombok között érzi jól magát. Bár nagy területen él, egyedszáma mégis alacsony és az erődirtások miatt ez a szám folyamatosan csökken. A leginkább gyümölcsevő makifaj, ami átlagban napjának 30 százalékát tölti evéssel. A bélyegek a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együtt kerültek kibocsátásra.

Hegyi tavak

A Szlovák Posta 1996-ban bocsátotta ki ezt a bélyegsort, amin csodálatos hegyvidéki tavak láthatók. Az elsőre a Magas-Tátra déli oldalán, 1494 méteres magasságban levő Poprádi-tó került, aminek nincs köze Poprád városához. Ez az ötödik legnagyobb tátrai tó, és az egyetlen, ahol eredetileg halak is éltek, később pedig pisztrángokat is telepítettek bele. A bélyegen is látható, mai napig nyitva tartó Hegyi Szálló 1958-ban épült, de az 1800-as évek második felétől állt itt turistaház. A második bélyegen levő Kő-pataki-tó a Lomnici-, és a Késmárki-csúcs alatt fekszik. Az 1,2 hektáros tó 1754 méter tengerszint feletti magasságban van, mellette lanovkaállomás, szálloda, kilátó és csillagvizsgáló működik.  A harmincas évek második felétől fogva el-eltűnik vize, ami valószínűleg az építkezések miatt történik. Megpróbálták többször állandósítani az eredeti, kétméteres vízmélységet, de ez a mai napig nem sikerült. A tavat tanösvény veszi körül. A bélyeg bal sarkában havasi gyopár látható, ami ismert alpesi virág. A harmadik bélyegre a Csorba-tó került, ami a második legnagyobb gleccsertó a Tátra déli felén. Híres a mellette fekvő üdülő- és sportközpont, a bélyegen is látható, MS 1970 nevű síugrósánc a tó melletti síparadicsom egyik jelképe. Számos világversenyt rendeztek és rendeznek itt napjainkban. A tó legmélyebb pontján 20 méter mély és az év nagyjából 155 napján be van fagyva. Szebbnél szebb helyek ezek, ahova érdemes ellátogatni!

Vértanúk FDC-n

A Magyar Honvédség tulajdonában álló, zuglói Stefánia Palotában rendezték meg 2019-ben a 92. Bélyegnapot, aminek emlékére bélyegblokkot és bélyegsort adott ki a Magyar Posta. A képen levő, elsőnapi bélyegzős (FDC, azaz First Day Cover) borítékra az aradi vértanúkat és Batthyány Lajost ábrázoló bélyegblokk került. A blokk Barabás Miklós (1810-1898) képzőművész kőnyomata alapján készült. Az ismert 13 aradi vértanú és a vértanúságot elszenvedő első magyar miniszterelnök mellett az alsó sorban három ritkán említett személy is látható. Kazinczy Lajos honvédezredes (1820-1849) Kazinczy Ferenc fia volt, és mivel nagyon rövid ideig szolgált ezredesi fokozatban, kegyelmi úton golyó általi halált halt akasztás helyett 1849. október 25-én. Lenkey János honvéd tábornok (1807-1850) a második személy, aki többek közt a komáromi várőrség parancsnoka is volt. A világosi fegyverletétel után orosz és osztrák fogságba került, de ekkorra mentális betegsége eluralkodott rajta, így nem is végezték ki. Az egri születésű katona az aradi várbörtönben halt meg. A harmadik tiszt Ormai Norbert (1813-1849), aki morvaországi német arisztokrata családban született Auffenberg vezetéknéven. Az osztrák császári seregben szolgált, mielőtt a magyar honvédség katonája lett volna. Ezt követően változtatta meg nevét. A bíróság szerint átállt a magyarokhoz, így őt még az aradi 13 előtt, augusztus 22-én felakasztották. A bélyegblokk jobb felső sarkában Batthyány golyó általi halála is látható. A borítékra kard markolata és két alkalmi bélyegző került. 
 

Bakonyi dínók

A Bakony röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb része, ami nagyjából 45 millió éve alakult ki. Tengeri üledékkőzetekből épül fel, mint a mészkő vagy a dolomit, de déli részén vulkanikus kőzetek (bazalt) is megtalálhatók. Sok millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence helyén a Tethys-óceán volt, aminek feldarabolódásakor jött létre a Pannon-tenger. Ebből emelkedtek ki szigetként hegységeink, mint a Bakony vagy a Mecsek. Az utóbbi két évtizedben terelődött a figyelem a Bakony területén élt ősállatok felkutatására. Bakonyjákó lakatlan, évtizedekig bauxitbányaként működő részén, Iharkúton fedeztek fel számos fosszíliát. Ilyen a bal felső bélyegre került Ajkaceratops kozmai, amit Kozma Károly ajkai geológusról neveztek el. A faj egy méter hosszú volt és nagyjából 85 millió évvel ezelőtt élt a késő kréta korban. A növényevő állatnak ez az egyetlen talált faja Európa területén. Mellette a pulykánál kisebb termetű Pneumatoraptor fodori került, ami Fodor Gézáról, a bauxitbányák üzemvezetőjéről kapta nevét. Ezek az állatok csoportokban vadásztak, fogaik egy centiméteresek voltak. A Bakony sárkánya a Bakonydraco galaczi, azaz egy 3-4 méter szárnyfesztávú repülő hüllőfaj. Valószínűleg vízkedvelő faj volt, fogak nélkül. Galácz Andrásról, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzoráról kapta nevét. Az alsó sort a Hungarosaurus tormai indítja. 4-5 méter hosszú, páncélos, növényevő faj volt, ami gyorsan mozoghatott. Ősi Attila és Torma András fedezték fel, nevét pedig az utóbbiról kapta. Makádi László biológusról, a kutatócsoport egyik tagjáról nevezték ez az Iharkutosuchus makadii nevű, nagyjából egyméteresre növő krokodilfaj. Négy krokodilfaj élt ekkor a Bakony területén, amik közül ez a legjobb állapotban fennmaradt. Az utolsó faj a Pannoniasaurus inexpectatus, ami azért ezt a nevet kapta, mert váratlan volt a felfedezése. Ezeket a vízi őslényeket főként tengeri kőzetekben találták meg, ez volt az első, hogy nem. Kiderült, hogy a 6 méteresre is megnövő Pannónia gyíkja nevű csúcsragadozó a folyókban élt, tökéletesen alkalmazkodva az édesvizekhez. A képen levő bélyegblokkot 2018-ban bocsátotta ki a Magyar Posta.       

Kerti madaraink

A Kárpát-medencében is megtalálható, kertekben is felbukkanó madarak láthatók ezen az 1993-as lengyel bélyegsoron. Az első a mezei veréb, amit 2007-ben Magyarországon az Év madarának választott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az elsősorban kisebb településeken és megművelt területeken élő madár állománya rendkívüli módon lecsökkent, így hazánkban, úgy, mint Európa-szerte, védett. A második madár a barázdabillegető, aminek számos alfaja mára önálló fajként kezelendő. Európában és Ázsiában honos, szereti a vizes területeket, de nem vízhez köthető madár. A harmadik bélyegen levő balkáni fakopáncs Közép-Kelet-Európa és a Közel-Kelet madara, ami hazánkban gyakori fajnak számít. Fákba vájja odúját, ahova 4-7 tojást rak. A második sort a pintyfélékhez tartozó tengelic indítja, ami 2017-ben volt az Év madara. Népi neve a stiglic, ami a német stieglitz-ből jön. Mint az előző fakopáncs, ennek is 25 ezer forint az eszmei értéke. Rendkívül intelligens állatfaj a seregély, ami számos hangot képes utánozni, többek közt az emberét is. Ausztráliába, Észak-Amerikába és Dél-Afrikába betelepítették vagy behurcolták, eredetileg eurázsiai faj. Bár rengeteg rovart fogyaszt, komoly károkra is képes, mivel szereti a gyümölcsöket is, többek közt a paradicsomot, ribizlit, szőlőt és az olajbogyót. A legkevésbé ismert madár a bélyegsoron a süvöltő, ami ugyancsak egy pintyféle. Magyarországban inkább vendégként érkezik télre, nagyon ritkák a fészkelő egyedei. Nevét jellegzetes hangjáról kapta a költési időszakban párban élő, egyébként csapatokban mozgó madár. 

Tanévkezdés alkalmából

1988-ban és 1978-ban bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a két bélyeget, két legendás oktatási intézmény évfordulójának alkalmából. Az első bélyegre a Debreceni Református Kollégium került, amit 1538-ban alapítottak és mára óvodától gimnáziumig várja a diákokat, illetve papi szeminárium és kollégium is működik falai között. Számos jelentős magyar személyiség járt ide iskolába, akik közül a legjelentősebbeknek emlékfala van. Az épület adott otthont az 1948-49-es forradalom és szabadságharc miatt, Debrecenbe menekülő magyar kormány országgyűléseinek, de itt zajlott 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés is. A bélyegképen két, az iskola egyenruhájába öltözött diák látható. Érdekesség, hogy ez a legtöbb magyar bélyegen szereplő oktatási intézmény. 
A második bélyegre a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium (becenevén a Kisképző) került, amit az 1778-ban alapított Budai és Pesti Rajziskola összevonásából alapítottak. A pesti belvárosban található, Török Pál utcai intézményben jelenleg 12 szak működik, melyek mind a művészetekhez kapcsolódnak. 1893-ban költözött az iskola a képen látható épületbe, amely a mai napig otthont az az oktatási intézménynek. Számos kiváló művész tanult, vagy tanított itt. Mindkét bélyeget Vertel József (1922-1993) grafikus tervezte, aki ugyancsak itt tanított és nagyjából 500 magyar és külföldi bélyeget tervezett. 

Egy régi-új csarnok

1900-1906 között épült a Szépművészeti Múzeum, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusokban. Az egyetemes művészetet bemutatni hivatott, állami alapítású közgyűjtemény épületét Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervezték, a Műcsarnokkal és a Millenniumi Emlékművel (Hősök tere) együtt. A Román Csarnok a középkori művészet bemutatására jött létre, rendkívül aprólékos falfestményekkel és szobrok gipszmásolataival. A második világháború azonban nem volt kegyes a múzeum ezen épületrészének, aminek a teteje beszakadt, majd az időjárás tönkretette a falakat. Egy idő után a csarnokot nem lehetett kiállítótérként használni, így raktár lett belőle. 2015-től három éven át restaurálták a Szépművészeti Múzeumot és ezalatt, nagyjából másfél évnyi munka után teljes pompájában helyreállították a 900 négyzetméter alapterületű Román Csarnokot is, ami újra bemutatóteremként funkcionál. A képen látható bélyegblokkon 2019-ben adta ki a Magyar Posta a felújítás emléke alkalmából. Látogassátok meg!

Látványos útvonalak

1997-ben kezdte el a Kanadai Posta kibocsátani a látványos útvonalak négyestömbjeit, a képen az 1999-es, harmadik ilyen kibocsátás látható. A bal felső sarki bélyegre a Quebecet északkeleti-délnyugati irányban átszelő 132-es út került. A Szent Lőrinc folyót követi a teljességében 1600 km-es út, majd egy hatalmas, 930 km-es hurkot képez a Gaspé-félsziget körül. A Navigátor útjának is nevezett 132-es számos apró településen megy át, vagy folyóparton, vagy tengerparton. A következő bélyegre a Kanada közepéről induló, és egészen a Csendes-óceánig elérő Yellowhead Highway került. A prérit és a Sziklás-hegységet is átszelő 2860 km-es út a Yellowhead-hágóról kapta a nevét, ami a szőkés hajú Pierre Bostonais nevű prémkereskedőről kapta a nevét. A nevezett út része a Transzkanadai-autópályának, ami az egész országot átszeli keleti-nyugati irányban. Új-Fundland a legkeletibb kanadai tartomány. A sziget keleti felén terül el a Bonavista-félsziget, ahol állítólag először kötött ki John Cabot olasz származású brit felfedező 1497-ben. A félszigeten vezet át a 230-as út, vagy más néven Felfedezések útja (Discovery Trail). A jobb alsó sarki bélyegre a Dempster Highway (másik nevein Yukon Highway 5 vagy Northwest Territories Highway 8) került, ami egy 737 km-es, észak-déli irányú út Észak- Kanadában, pontosabban, ami a Yukonon át fut egészen az Északnyugati területekig. Itt a Mackenzie folyó deltatorkolata található és a Jeges-tenger. Az út több folyót is átszel, amin csak komppal lehet átmenni (vagy ha befagy), de 2017 óta egész évben lehet rajta közlekedni. A Dempster Highway William Dempster (1876-1964) kanadai lovascsendőrről lett elnevezve, aki egy híres, négy fős őrjárat tagjait megtalálta. ötven kilométerre Fort McPherson településtől. 

Szent István, 1938.

I. István magyar király halálának 900. évfordulójára többféle bélyegsort adott ki a Magyar Királyi Posta, melyek közül egyik a képen látható pár. Az 1938-as bélyegsor egyik érdekessége, hogy az első, feláras értéken Szent István német ellenségeit győzi le. 1030 júniusában tört be a II. Konrád német-római császár vezette csapat a Rábánál az ország területére, de István csapatai kiéheztették őket és Bécsig üldözte őket. A fiatal magyar állam szempontjából ez rendkívül jelentős győzelemnek számított, hiszen megmutatta, hogy külső ellenséget is képes legyőzni. A második bélyegre a Magyarok Nagyasszonya, latinul Patrona Hungariae került. A legenda szerint 1038. augusztus 15-én, I. István halálos ágyán, örökösök nélkül felajánlotta országát Szűz Máriának. Augusztus 15-én ünneplik Nagyboldogasszony, vagy Mária mennybemenetele ünnepét, ami a legnagyobb Mária-ünnep a katolikusok körében. István halála és az ország Mária oltalmába való helyezése pedig összekapcsolja a két ünnepet. Szűz Máriát rendszeresen ülve ábrázolják a Patrona Hungariae műveken, ami azt jelképezi, hogy nem bizonyos személyek, hanem egy egész nép védőszentje. Az 1600-as években alakult ki ebből a hagyományból a Regnum Marianum fogalma, ami Mária Országát jelenti. Eszerint Mária nemcsak védelmezője, de tulajdonosa is az országnak. Mivel augusztus 15-e Nagyboldogasszony napja, augusztus 20-a I. István szentté avatásának és az államalapítás ünnepe, a Magyarok Nagyasszonyának napja október 8-a. A bélyegpárt Diósy Antal (1895-1977) festő, grafikus tervezte.

Olimpia Rióban

A Magyar Posta ezzel a fordított bélyegpárral készült a 2016. évi nyári olimpiai játékokra, amit a brazil Rio de Janeiróban rendeztek. A 31. játékok alkalmával két magyar sikersportág, az úszás és a kajakozás került a bélyegekre. Soha ennyi, összesen 207 ország képviseltette magát a sporteseményen, Koszovó és Dél-Szudán először és Rio volt az első dél-amerikai város, ami megkapta a szervezés jogát. 18 sportág 42 szakágában osztottak ki érmeket, összesen 306 aranyérmet, melyek közül Magyarország a 12. helyen végzett, nyolc arany-, három ezüst-, és négy bronzéremmel. A magyar csapat zászlóvivője Szilágyi Áron, kétszeres olimpiai aranyérmes vívó volt, aki második érmét itt szerezte meg. A 156 magyar sportoló közül Kozák Danuta kajakozó és Hosszú Katinka úszó voltak a legeredményesebbek 3-3 aranyérmükkel. (Hosszú ezen kívül egy ezüstérmet is szerzett.) Szilágyin kívül Szász Emese is nyert egy aranyérmet női egyéni párbajtőrben, de volt érmünk még vívásban, úszásban és női súlylökésben. A bélyegeken a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 168 aranyérmet számláló logója is látható, ami mára 177, valamint a magyar csapat logója.   

Klára, a szent

A Vatikáni Posta bocsátotta ki a képen látható, 1953-as sort Szent Klára halálának 700. évfordulójára. Klára (eredetileg Chiara Offreduccio) olasz nemesi családban született, majd tizenévesként hallgatta meg először egy Ferenc nevű szerzetes prédikációját a közép-itáliai Assisiben. Klára nagyjából tizennyolc éves volt, amikor néhány társával úgy döntött, apáca lesz, családja tiltakozása ellenére. Bár többször megpróbálták őket hazavinni. a fiatal nő ragaszkodott ahhoz, hogy az egyház szolgálatába lépjen. A szegényeket akarta szolgálni ugyanúgy, mint Ferenc, így létrehozott egy kolostort női követőinek. Ez a rend később a klarissza nevet vette fel alapítója után és a ferences rend női ága lett. Vallásossága átterjedt húgaira (az egyik, Ágnes ugyancsak szent lett) és anyjára is, akik szintén beléptek az általa alapított rendbe. Bár 1244-től súlyos betegség kínozta, de 1253-as haláláig ágyából irányította rendjét. Két évvel később IV. Sándor pápa avatta szentté az Assisiben meghalt Klárát, akinek sírja a mai napig kedvelt zarándokhely. Halála után egy nappal, augusztus 12-én tartják magyarországi ünnepnapját. A bélyegen levő portré Giotto olasz festő freskójának egy része, ami a padovai Scrovegni-kápolnában látható. A kezében levő fehér liliom pedig a tisztaság szimbóluma. 

Közös világörökségeink

Málta fővárosa Valletta, közigazgatásilag egy közel hétezer lakosú, apró félszigeten levő település, ami összeépült más városokkal is, így alakult ki a szigetország legnagyobb településhálózata. Ahogy az egész országot, a fővárost is meghatározzák az erődítmények, amelyek a török hódítók ellen épültek évszázadokon keresztül. Az 1560-as évektől emelt épületek ma is láthatók, nem csoda, hogy az UNESCO Világörökségévé választották 1980-ban. A bélyegen levő képen a Kármelhegyi Boldogasszony-katedrális óriási dómja és az anglikán Szt. Pál-templom csúcsos tornya emelkednek ki. A közép-ázsiai Kirgizisztán északi részén egy völgyben található a Burana torony, ami egy 10. században emelt minaret maradványa. Ekkoriban ez a terület a Karahánida Birodalom része volt és az első, iszlám hitre áttért türk uralkodó építette az épületegyüttest Balaszagun egykori városában, ami a rajta átmenő Selyemútnak és a termékeny völgynek köszönhetően gazdag város volt. Sajnos a téglatorony és a társépületei egy földrengés következtében összedőltek vagy megsérültek, így az eredetileg 45 méter magas torony mára csak 25 méteres. Az 1970-es években állították helyre az épületet, valamint folytattak ásatásokat. Ennek eredményei egy helyi múzeumban láthatók. Ami érdekes, hogy a torony, bár világörökségi helyszínként van a bélyegen jelölve, önállóan nem az, csak a Selyemút Csüi-völgyi szakaszának részeként. A bélyegpár közös kibocsátás az országok közti diplomáciai kapcsolatok 25. évfordulójának alkalmából, így a Kirgiz Posta is kiadta ennek a bélyegblokk verzióját.     

A tengeri képek mestere

2017-ben, Ivan Ajvazovszkij születésének kétszázadik évfordulóján került kiadásra a képen látható orosz bélyegblokk, ami a mestert és egyik híres alkotását ábrázolja. A Krímben született, örmény származású orosz festő a romantika korának egyik legjelentősebbike, aki közel 6000 képet festett, 1900-ban bekövetkezett haláláig. Ajvazovszkij gyerekkorától kezdve rendkívül tehetséges volt, a Birodalmi Művészeti Akadémián tanult Szentpéterváron, húsz évesen már kitüntették festményeiért, majd a cári flottával utazott a Fekete-tengeren, ahol elkezdte a hadihajókról és a tengerről készült festményeit. 1840-ban Itáliába utazott ösztöndíjjal, majd visszatérve Oroszországba, a tengerészeti vezérkar festője lett, valamint akadémikussá választották. Ezt követően számos helyen megfordult és festett: Törökországban és a görög szigetvilágban, Gibraltárnál, Dél-Franciaországban és Amerikában is. Eközben folyamatosan festett, gyakran emlékeire hagyatkozva műtermében készítette tájképeit. Szülővárosában, a Krímben levő Feodoszijában telepedett le és otthonában berendezett műtermében dolgozott, sőt itt is halt meg munka közben. Festményei világszerte megtalálhatók, de szülővárosában is van múzeuma. Legjobb, árverésre bocsátott munkái jelenleg 2-3 millió dollárt érnek. A bélyegen látható festmény címe Megérkezés a Szevasztopoli-öbölbe, amit 1852-ben festett. 1974-ben a Szovjet Posta már bocsátott ki bélyegsort festményeiből, ezeket később mutatom be a BélyegTeraszon.     

Madarak Új-Zélandról

2000-ben jelent meg a képen látható bélyegsor, ami Új-Zéland veszélyeztetett, endemikus, azaz csak a szigetországban élő madarait mutatja be. Ezek közül kivétel az első bélyegen szereplő, sebezhető státuszú fehérkarmú vércse, ami a Mediterráneumtól, a Balkán-félszigeten át egészen Mongóliáig él. Ezt, és a legnagyobb értékű okaritói barna kivit ábrázoló bélyeget az Új-Zélandi Posta közösen bocsátotta ki a Francia Postával. Az öt kivifaj egyikként 2003 óta önálló faj, ami a Déli-sziget nyugati felének egy kis erdőségében él. A röpképtelen madár éjszaka aktív és egész életére egy párt választ magának. A második bélyegre a súlyosan veszélyeztetett narancshomlokú papagáj került, amiről a napokban érkeztek hírek. A nagyjából 300 egyedet számláló fajnál csak idén 150 fióka született, ami rekord, így a helyi hatóságok mindent megtesznek, hogy a kis madarakat megvédjék a ragadozóktól. Hasonlóan kevés egyedszámú a következő bélyegre került fekete gólyatöcs, ami ugyancsak a Déli-szigeten él. Az édes- és sós vizek közelében élő madarat számos veszély fenyegeti, többek között az élőhelyük csökkenése, vagy a betelepített állatok. A mocsarakban élő páfrányposzáta indítja a második sort. Ez az énekesmadár élete nagy részét a földön tölti, rossz repülő, ami 15 méternél nagyobb távot nem tud megtenni a levegőben. A vizes területek lecsapolása és a tojásaik megsemmisülése jelenti rájuk a legnagyobb veszélyt. A legendás bagolypapagáj vagy kakapó követi, aminek 142 egyedét tartják jelenleg számon. A rendkívül veszélyeztetett, röpképtelen fajnak minden példányát saját nevén ismernek a kutatók, akik évtizedek óta próbálják visszahozni ezt az éjszaka aktív papagájfajt a kihalás széléről. Sokan David Attenborough dokumentumfilmjeiből ismerhették meg ezt a különleges madarat. Az utolsó előtti bélyegen egy weka (veka) látható, ami egy csirke méretű, röpülni nem tudó guvatfaj. Ez is majdnem teljesen kipusztult, de a visszatelepítési akciók sikeresek voltak, így számos helyen megtalálhatók Új-Zéland területén.     

Tom of Finland

Az utóbbi években a Finn Posta szokatlan és merész bélyegkibocsátásairól ismert. Ilyen volt a díjnyertes kerti vécékről kiadott bélyegfüzetük és a képen látható, 2014-es öntapadós bélyegblokkjuk is. Minden idők legismertebb finn képzőművészének tartják Touko Laaksonent (1920-1991), aki Tom of Finland néven vált ismertté világszerte. Homoerotikus rajzai nemcsak a meleg kultúrára volt nagy hatással, de a popkultúrára is, gondoljuk a Village People együttesre (legismertebb daluk a YMCA) vagy az egyenruhás, hipermaszkulin macsókultúrára. A reklámrajzolónak tanult Laaksonen tizenéves korától kezdve rajzolt izmos munkásokat, a II. világháborúban pedig egyenruhás katonákat, elsősorban németeket, akiknek szerinte a legszebb egyenruhája volt. A homoszexualitást büntették ekkor Finnországban, így munkáit időről-időre megsemmisítette. 1956-ban Tom néven beküldte izmos favágókról készített rajzát a Physique Pictorial című, homoerotikus képeket ábrázoló amerikai magazinba, ami nagy sikert aratott. A motoros szubkultúra macsóságának népszerűsége is segítette Tom of Finland rajzainak elterjedését Amerikában, így évekre Los Angelesben élt és dolgozott. A hetvenes évekre rajzai közismertté váltak, a nyolcvanas évekre pedig könyv formában is megjelentek rajzai, sőt létrehozták a Tom of Finland Alapítványt, hogy fennmaradjanak alkotásai. Halála után számos múzeum rendezett kiállítást rajzaiból, amik a mai napig vitákat generálnak. Van, aki csodálatosnak, más visszataszítónak találja őket, van, aki szerint sztereotipizálja a férfiszerepet, más szerint fetisiszta ábrázolásról van szó. Bármi is legyen a véleménye az embernek a képekről, 3500 illusztrációjával neki volt a legnagyobb hatása a meleg képzőművészetre és okkal kerül be a 20. század legnépszerűbb művészei közé. 2017-ben filmet készítettek életéről, amit a finnek az Oscar-díjra is neveztek. A képen levő bélyeg pedig a legtöbbet eladott finn bélyeg lett.         
 

Bélyegnap a Szaharából

Az 1800-as évek végére a Spanyol Birodalom nem volt már olyan nagy, mint egykor, ennek ellenére próbáltak újabb területekhez jutni. 1884-ben nyilvánították a Marokkótól délre fekvő, az Atlanti-óceán partján levő szaharai területet magukénak, a terület pedig a Spanyol Szahara nevet kapta. A helyi, beduin törzsek nem örültek a spanyoloknak, akik kereskedelmi és katonai okok miatt tartották fontosnak a területet. Az 1950-es évekre viszont már nemcsak a helyiek, hanem Marokkó, az északi szomszéd és Mauritánia, a déli is követelte a területet vagy annak függetlenségét. 1973-ban létrejött az önállóságért küzdő Polisario Front (PF) nevű politikai mozgalom, ami gerillatámadásokkal próbálta a spanyolokat gyengíteni. Két évvel később mintegy 300 ezer marokkói vonult Spanyol Szaharába, aminek eredményeként a spanyolok véglegesen kivonultak, Mauritánia pedig pár évre rá visszavonta igényét a területre. Így terület 1975 óta a Nyugat-Szahara nevet viseli és marokkói megszállás alatt van. A PF az 1991-es tűzszünetig küzdött a marokkói megszállás ellen és létrehozott egy száműzetésben levő kormányt, ami a mai napig nem tudta érvényesíteni a helyiek akaratát. Eközben a marokkóiak felépítettek egy hatalmas homokfalat a sivatag közepén, ami az ország tengerparti négyötödét elválasztja a sivatagi résztől, ahol az egyoldalúan kikiáltott, viszont 40 ország által elismert Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság található. A terület fennhatósága a mai napig vitatott, több tízezren élnek menekülttáborokban. A képen látható, struccokat ábrázoló, feláras bélyegsort az 1952-es gyarmati bélyegnapra bocsátotta ki a Spanyol Szaharai Posta. 

A szovjet autóipar veteránjai

Valószínűleg az amerikai Packard autógyár Super Eight típusát másolták le a szovjet ZIL autógyárban, amiből a ZIS-110 született. Ami biztos, hogy Sztálinnak több ilyen amerikai autója volt, amit a negyvenes évek egyik legjobbjának tartottak, így nem meglepő, ha a szovjetek le akarták koppintani ezt a luxusautót. A baráti országok vezetői is kaptak ilyet ajándékba, például Mao Ce-tung kínai és Kim Ir Szen koreai vezetők. Sztálin halála után Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár a kabrió változatával vonult fel katonai parádékon, amilyet Ho Si Minh vietnámi és Enver albán kommunista vezetők is kaptak. Az autó gyártását tizenkét év után, 1958-ben fejezték be. A GAZ-51-es tehergépkocsit is 1946-ban kezdték el gyártani és hamarosan nagy sikert aratott. Lengyelországban, Kínában és Észak-Koreában is gyártották szovjet lincensz alapján a teherautót, ami végül a legelterjedtebb teherautó lett az ötvenes és hatvanas években. A Nyizsnyij Novgorod-i, akkor Gorkiji Autógyárban készült modellt 1975-ig gyártották. A GAZ-M-20 Pobeda (Pobjeda) nevét az orosz győzelem szóról kapta, mivel Sztálinnak ez a név tetszett. 1946-tól 1958-ig gyártották a Szovjetunióban, Lengyelországban pedig Warszawa néven gyártotta az FSO gyár 1973-ig. Magyarországon az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) használta, így sokakban baljós emlékeket ébreszt. A második sort a ZIS-150 teherautó indítja, ami szintén népszerű teherautó volt, amit Brassóban is gyártottak. Ugyanabban a gyárban készült a ZIS-154 nevű, 34 férőhelyes autóbusz is, amiket csak 1946-1949 gyártottak. A busz csak 9,5 méter hosszú volt és egyik érdekessége, hogy az ablakokat lehúzva lehetett kinyitni. Ezt a típust továbbfejlesztették, amik sokkal népszerűbbé tették az új változatot. A képen levő bélyegsort 1976-ban bocsátották ki. 

Indián táncok

A legtöbb kultúrában a tánc az egyik legfontosabb eleme a közösségnek. 1996-ban az Amerikai Posta indián táncokat bemutató ívet bocsátott ki. Az 1920-as évekre a táncokat, mint az indián őslakosok identitásának egyik fontos elemét, betiltották, így csak titokban szervezhettek táncos eseményeket. Az első bélyegre a rendkívül gyors tempójú, pörgős Fancy Dance nevű tánc került. A húszas években két oklahomai ponka fiú találta ki a táncot, ami azonnal hatalmas sikert aratott, így rövidesen más törzseknél is elkezdték táncolni. A tánc neve a rengeteg díszes kiegészítőre utal, amiben a fellépő mozog. A harmincas évekre már szabadon lehetett indián fesztiválokat (pow wow) tartani, sőt versenyeket is elkezdtek szervezni, amik a mai napig népszerűek. Az Új-Mexikó és Arizona területén élő pueblo törzsek tánca a lepketánc, ami egyben fohászkodás esőért, bőséges termésért, egészségért és hosszú életért. A pueblo indiánokhoz tartozó hopi törzsben a lepke/pillangó jelentős szimbólum, ami tárgyaikon is megjelenik. Ez jelenik meg a második bélyegen. A harmadikon levő hagyományos tánc sem köthető egy törzshöz. A férfiaknál a tánc a bátorságot és vadászatot testesíti meg, a nőknél a kecsességet, szépséget és kapcsolatukat az anyafölddel. Az északnyugati, óceánparti törzseknél volt hagyomány a hollótánc, ahol a táncos hollófej alakú famaszkot viselt és a holló mozdulatait utánozta. A hollót szent állatként tisztelték, a hagyomány szerint pedig a maszk viselője átvette a holló lelkét. A Holló klánjának tiszteletére táncolták, a maszk csőre pedig mozgott, így a madár hangját is tudták utánozni. Az utolsó bélyegre a karikatánc került, ami a harmadik, nem egy törzshöz köthető tánc. A bélyegen levő öt tánc közül ez a legösszetettebb, mivel úgy kellett mozogniuk, hogy az 1-40 közti karika mozgásban legyen. A tánc történetmesélés, ahol a karika az élet véget nem érő körforgását szimbolizálja, a karikákkal pedig különféle állatokat, természeti elemeket, évszakokat imitálnak. A tánc a mai napig népszerű, 1991-ben világbajnokságot is tartottak belőle.

Állatok Jerseyről

Gerald Durrell (1925-1995) brit író (Családom és egyéb állatfajták) és zoológus 1963-ban alapította a mára a nevét viselő Jersey Vadvédelmi Alapítványt, hogy veszélyeztetett fajokat szaporítsanak, majd helyezzenek vissza eredeti élőhelyükre. Az alapítvány központja a Csatorna-szigetek egyikén, Jerseyn található, ahol Durrell először 1959-ben vadasparkot hozott létre. Mára a parknak évente 170 ezer látogatója van és nagyjából 130 faj 1400 egyede látható. A képen levő bélyegsort a Jersey Posta bocsátotta ki 1972-ben, jobb felső sarkában II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje látható. A bélyegeken levő állatok mind tenyésztési és újratelepítési programok részei voltak, úgy, mint a legkisebb értékre került leggyorsabb szárazföldi emlős, a gepárd. Mára ez a ragadozó nem veszélyeztetett, mivel sikerült megóvni élőhelyét, továbbá olyan helyekre is visszatelepíteni, ahonnan kihalt. A súlyosan veszélyeztetett Bali-seregély a következő faj, ami csak az Indonéziához tartozó Bali szigetén él. A madár élőhelyének lecsökkenése okozta szinte teljes kipusztulását, így mára csak 100 egyedet tartanak számon, annak ellenére, hogy állatkertekben több él ennél. Az Andok az otthona a pápaszemes medvének, ami elsősorban növényekkel, gyümölcsökkel és kisebb állatokkal táplálkozik. A klímaváltozás, élőhelyének csökkenése és vadászata a kihalás szélére sorolta ezt a fajt, ami az egyetlen medvefaj Dél-Amerikában. A leghíresebb pápaszemes medve Paddington, amit rajzfilmekből és játékfilmekből ismerhetünk. Az utolsó bélyegre a tuatara vagy hidasgyík került. Ez az Új-Zélandon élő, 75 centiméter hosszúságú gyíkfaj egy igazi őskövület, ami a dinoszauruszok idejében is élt. Külsőleg olyan mint egy gyík, de belső felépítésében ősállatra hasonlít: többek közt a legősibb szívfelépítése van az összes hüllő közül, nincs külső hallójárata és van fejtetői szeme, amit pontosan nem tudni mire használ.

Viktória 200

Május 24-én volt Viktória brit királynő születésének 200. évfordulója, amire több ország is bélyegsorokat bocsátott ki. A több, mint fél évszázadig uralkodó Viktória volt az első személy, aki bélyegen megjelent. Ez a bélyeg volt a Penny Black, a világ legelső felragasztható postabélyege, amit 1840-ben adtak ki. A legendássá vált bélyeget különböző típusúak váltották, de egy volt közös bennük: mindegyik a királynőt ábrázolta. A 19. századi brit bélyeggyűjtés rendkívül aprólékos, több tucatnyi könyvet írtak róla, de talán legismertebb szakkönyve a Stanley Gibbons bélyegszaküzlet Nagy-Britannia Specializált Bélyegeinek Első Kötete. Ebben mutatják be azt a három nagy kategóriát, ami a Viktória alatti bélyegkibocsátást meghatározza. Ennek a három típusnak látható 1-1 példánya a képen levő bélyegeket. A Penny Black és még hat másik bélyeg mélynyomtatással készültek 1870-ig. A második bélyegre az 1847-ben  kiadott, zöld dombornyomatú bélyeg került. Ezzel a technikával készült bélyegeket csak 1854-ig készítettek, mert rendkívül lassan lehetett őket gyártani. Egyesével lehetett a bélyegeket elkészíteni, így a papíron kisebb-nagyobb, üres részek maradtak, ami pazarlás volt. (Ekkor még nem létezett perforálógép sem.) A dombornyomatú bélyegek papírjában selyemszálak voltak, a süllyesztékek (hogy az arc ne legyen festékes) különleges technikával készült. 1855-1892 között újabb nyomdatechnikai eljárással kezdtek el dolgozni, ami a síknyomás volt. Itt nem volt kidomborodó vagy bemélyülő rész, így sokkal gyorsabban lehetett gyártani a bélyegeket, ez volt a leghatékonyabb eljárás. Az első síknyomással készült bélyeg került a harmadik bélyegre. A képen levő sor a Londonban megrendezett Philympia 1970 Nemzetközi Bélyegkiállítás alkalmából lettek kibocsátva.

Postcrossing

Szeretek képeslapokat kapni és küldeni ismerősöknek, de hogyan tehetném meg ezt idegenekkel? A postcrossing egy ingyenes online rendszer és közösség, ahova miután regisztráltál, kapsz egy címet véletlenszerűen, egy kóddal. Amint a lapod megérkezik és a címzett a kódot regisztrálja, te is fogadhatsz képeslapokat, amiket ugyanúgy kell regisztrálnod az átvétel után. Először maximum öt képeslapot küldhetsz és csak egyszer küldhetsz ugyanannak. A profilodban mesélhetsz magadról és megadhatod, hogy milyen témájú képeslapokat szeretsz kapni, sőt kérheted, hogy ugyanabból az országból több lapot ne küldjenek. A postcrossing projektet 2005-ben alapították és 2019 januárjában 750 ezer tagja volt, akik mintegy 50 millió képeslapot küldtek egymásnak. A lapok egyharmada Oroszországból, az Egyesült Államokból és Németországból lett feladva. A magyar közösségnek nagyjából 2200 tagja van és kicsivel több, mint 140 ezer képeslapot küldtek. Több postcrossing témájú bélyeget bocsátottak már ki, az elsőt Hollandiában 2011-ben. A képen látható kisívet a Magyar Posta adta ki 2018-ban és egy vidám biciklis postást ábrázol, aki képeslapot tart a kezében. A háttérben a Szabadság híd és a Gellért-hegy látható. Próbáljátok ki a postcrossingot, nagyon különleges dolog. 

Felhők

Mindenki ismeri a felhőképződést az iskolából, de azt már kevesen tudják, hogy Luke Howard, egy brit vegyész és amatőr meteorológus nevezte el a felhőket 1803-ban. A cirrus hajtincset jelent, a stratus rétegest, a cumulus rakást, a nimbus esőt. 10 felhőfajt (számos alfajjal) különböztet meg a Meteorológiai Világszervezet, mely az először 1896-ban megjelent Nemzetközi Felhőatlaszra támaszkodik. A felhők osztályozhatok légköri elhelyezkedésük (magasságuk) és alakjuk szerint. A 2004-ben megjelent, öntapadós amerikai bélyegek a legmagasabban levő felhőktől a földet érőig mutatja be a fajtákat. A cirrus felhők tengerszint felett 5-14 km között alakulnak ki, az első sor középső bélyegére pedig cirrocumulus, azaz bárányfelhő került. A sor végét egy üllős zivatarfelhő zárja. A második sort egy középmagasságú gomolyfelhő, párnafelhő indítja. Ezt egy lepelfelhő követi, majd három különböző formájú gomolyfelhő. 2500 méter alatt képződik a harmadik sort indító vattafelhő, majd egy ködhöz hasonlító, alacsonyan levő rétegfelhő. Két gomolyfelhő került középre, amit egy esőrétegfelhő kellene kövessen. Ezek viszont nagy kiterjedésű, szürke felhők, amiknek nincs különleges alakjuk, így nem került a többi közé. A sort a függőleges alakú zivatarfelhő tárja, amiből tornádó alakult ki. A bélyegek hátulján mindegyik felhőről kis leírás olvasható.

Hímzések

A bélyegkibocsátók évek óta próbálkoznak különlegességek kiadásával. Ausztria élenjáró ebben, hiszen kristállyal díszített, meteoritporral behintett és mozgóképes bélyeget is bocsátottak már ki. A képen látható hímzett bélyegeket is ők adták ki, bár ilyen először Svájcban jelent meg 2000-ben, ezek pedig 2005-ben és 2008-ban. A két bélyeg Ausztria hímzési hagyományai alkalmából jelentek meg, mivel az 1800-as évektől létezik ez a népszerű díszítési eljárás az alpesi országban. Mindkét bélyegen hegyvidéki virágok láthatók: az ország jelképének is tekinthető, közismert havasi gyopár az elsőn és a pompás tárnics (encián) a másodikon. Mindkét, gyógyászatilag is használt növényfaj csak Európa területén élnek, bár a gyopár rokonai a Himalájában és attól keletre, a tárnicsfélék pedig világszerte megtalálhatók. A bélyegek öntapadósak, akár ruhára is varrhatók, névértékük pedig 3,75 euró. 

Gyereknapra gyermekév

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1979-ben úgy rendelkezett, hogy az év a Nemzetközi Gyermekév legyen. A cél az volt, hogy világszerte felhívják a figyelmet a gyerekek alultápláltságára, oktatáshoz való jogaira, valamint a nevelésükhöz való megfelelő környezetre. A Gyermekév húsz évvel azután került megrendezésre, hogy az ENSZ elfogadta a Gyermekjogi Nyilatkozatot és tíz évvel azelőtt, hogy elfogadta a Gyermekjogi Egyezményt, aminek kezdeményezését 1979-ben Lengyelország nyújtott be. Ugyancsak lengyel elképzelés volt a Mosolyrend nevű, nemzetközi kitüntetés is, amit gyerekek adnak át olyan felnőtteknek, akik sokat tesznek a gyerekekért. A Közép-Amerikában levő Costa Rica a Gyermekév alkalmából bocsátotta ki a képen levő bélyegsort, amin Európában és Ázsiában élő, énekes rigó fiókák láthatók. A bélyegsor mindegyik darabja légipostaérték.

Európai választások, 1979

Negyven évvel ezelőtt voltak az első európai parlamenti választások, ahol a szavazásra jogosult állampolgárok közvetlenül választhatták meg képviselőiket. Ekkor kilenc ország volt tagja az akkor Európai Gazdasági Közösség (EGK) nevű szervezetnek, az ő zászlóik láthatók a bélyegeken, amit a Brit Posta bocsátott ki a szavazás alkalmából. Az Egyesült Királyság 1973-ban lett tagja a EGK-nak úgy, hogy a franciák kétszer is megvétózták a belépésüket, így a belépési tárgyalások csak 1969-ben kezdődtek meg, nyolc évvel az első kérelem benyújtása után. Nem mindenki örült a csatlakozásnak, így a kormányzó Munkáspárt 1975-ben népszavazást tartatott a bennmaradásról. A szavazók 67 százaléka pedig a tagság megtartása mellett döntött. 1979-ben a választások a Konzervatív Párt győzelmével végződtek, akik a szavazatok 48,4 százalékát kapták meg, szemben a Munkáspárt 31,6 százalékával. A szigetország 81 képviselőt adott az Európai Parlamentbe, összesen pedig 410-re szavaztak Európa-szerte. Összesítve, a szociáldemokrata pártcsalád került ki a legtöbb, 113 hellyel, a második az Európai Néppárt lett 107-tel, a harmadik pedig a konzervatívok 64 hellyel. Az újonnan alakult Európai Parlament elnökének Simone Veil (1927-2017) francia politikust választották, aki az első nő lett ebben a pozícióban. 

Karibi teknősközpont

A Kajmán-szigetek az Egyesült Királysághoz tartozó, három szigetből álló szigetcsoport, Kubától délre. Híres offshore központ, ahova sok ezer külföldi cég van bejegyezve, de turizmusa miatt is nagyon kedvelt. A képen levő sort 1971-ben adta ki a Kajmán-szigeteki Posta, a felső sarokban II. Erzsébet brit uralkodó sziluettje látható. A szigetek első európai látogatója Kolombusz volt, aki a rengeteg közönséges levesteknős láttán Las Tortugasnak, azaz teknősöknek nevezte el a szigetcsoportot. Sajnos a szigetekre látogató hajósok és a letelepedők egyre csak fogyasztották ezeket a nagytestű tengeri állatokat, így a huszadik század közepére már a kihalás szélén álltak. 1968-ban amerikai és brit befektetők úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy teknősfarmot az étkezésre szánt állatokat tenyésztésére, hogy a vadon élő populációt ne pusztítsák ki. Mindezt úgy, hogy turistalátványosságot csinálnak a teknősökből, így létrehozták a Kajmán-szigeteki Teknős Központot. A turisták özönlöttek, de a tenyésztés szerencsére a minimálisra csökkent az állatvédelmi jogok miatt. Mára a komplexum a leglátogatottabb turistalátványosság a szigeteken évi 500 ezer turistával, valamint egyedülálló kutató- és tenyésztőközpontja a levesteknősöknek és a súlyosan veszélyeztetett atlanti fattyúteknősnek. A 2000-es évekre számos támadás érte a tulajdonosokat állatkínzás és nem megfelelő higiéniai állapotok miatt, de ezeket mind kijavították. A legkisebb értékű bélyegen a kubai ékszerteknős látható, ami betelepített faj. A hétcentesen a levesteknős látható, míg a 12 centesen a  közönséges cserepesteknős. A legnagyobb értéken a medencék láthatók, ahol a teknősöket tenyésztik.