Öntapadós karácsony

1964-ben a nyugat-afrikai Sierra Leonéban készült a világ első öntapadós bélyege, mivel a hagyományosnak tekinthető, enyvvel bekent bélyegek gyakran összeragadtak a párás melegben. Számos ország követe az afrikai példát, napjainkra pedig világszerte elterjed, sőt van olyan postakibocsátó, ami már csak öntapadós bélyeget ad ki. A képen látható, karácsonyfát jelképező, tíz öntapadós, karácsonyfát ábrázoló bélyeget a Finn Posta adta ki 2012-ben. A karácsonyi üdvözlőlapra könnyebb felragasztani, leáztatni viszont nagyon nehéz az öntapadós bélyeget. Állítólag benzinnel, illetve citromlével könnyebb, de a gyűjtők körében népszerű áztatás ezzel elvesztette varázsát.   

Boldog karácsonyt!

Az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltár bocsátotta ki a képen látható bélyegblokkot 2003-ban, amin a Peanuts című képregényből ismert Snoopy és barátai láthatók. A Charles M. Schulz (1922-2000) által rajzolt és írt világhírű képregény 1950-ben jelent meg először és ötven éven át jelentek meg újabb és újabb részei. A Peanuts hamar rendkívül sikeres lett, így 1965-ben Snoopy és a karácsony (A Charlie Brown Christmas) címmel televíziós rövidfilm készült belőle, ami aztán Emmy-díjat is nyert legjobb gyerekprogram kategóriában. Az animációs film a karácsony valódi jelentését próbálja bemutatni, szembeállítva azt a fogyasztói társadalommal. Természetesen mindez vicces módon kerül bemutatásra. A bélyegen látható Snoopy, a beagle, gazdája, Charlie Brown és annak testvére Sally, Woodstock, a madár, Peppermint Patty, Lucy és Linus Van Pelt, Marcie, Franklin, Schroeder és Pig-Pen, aki soha nem fürdik. A Joy to the World (Örömet a világnak) pedig az egyik leghíresebb angol nyelvű karácsonyi ének címe. Ezzel a vidám blokkal kíván kellemes karácsonyt a BélyegTerasz!

Északi orchideák

1984-ben bocsátotta ki az Amerikai Posta a képen látható, orchideákat ábrázoló bélyegsort. Az elsőre az Arethusa bulbosa került, ami az Egyesült Államok keleti felén él, egészen a kanadai Új-Fundlandig. Latin nevét Arethuszáról, egy nimfáról kapta, ami a források gondozója volt a görög mitológiában. Azért ezt a nevet kapta, mert a 15 centiméter magasra növő faj szereti a vizes, mocsaras területeket. Három faj tartozik a Cleistesiopsis nemzetségbe, amik az USA keleti, délkeleti felén élnek. A képen látható 30-45 centiméter magasra növő fajnak szétterjedő gyökerei vannak, innen angol neve. Az alsó sort a hazánkban is megtalálható boldogasszony papucsa indítja. Ez a könnyen felismerhető faj egészen Japánig megtalálható, Magyarországon pedig mára csak 29 lelőhelye maradt, így eszmei értéke 250 ezer forint. Legalább féltucat ország bélyegére felkerült különlegessége miatt. Az utolsó faj évelő növény, ami a hegyvidékeket és az érintetlen erdőséget kedveli. Skandináviától, Oroszországon át egészen Észak-Kanadáig megtalálható, valamint Kalifornia északi hegységeiben. Latin nevében a bulbosa, úgy, mint az első bélyegnél hagymagumójára utal, a Calypso pedig rejtőzködőt jelent élőhelye után.     

Írodalmi művek

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop), korábban a korábbi Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) tagállamai minden évben kibocsátanak egy bélyeget vagy bélyegsort egy adott témában. 2010-ben gyermekirodalom volt a közös téma, így miközben a Magyar Posta Kormos István Vackoráról adott ki bélyeget, addig az Ír Posta két klasszikust választott magának. Az első bélyegre Oscar Wilde (1854-1900), a viktoriánus irodalom egyik legeredetibb művészének egy meséje került. Az 1888-ban bemutatott A boldog herceg és más mesék című kötetbe négy mese került, a címszereplő látható a bélyegen. A történet szerint az egyre anyagiasabb világban a herceg szobra az, ami valódi érzelmeket mutat, barátjával, egy fecskével pedig segít a szegényeken. A történet számos más művészt megihletett (opera, rádiójáték, musical, több dal íródott), sőt, a 2018-ban bemutatott, Wilde életérő szóló film is a The Happy Prince címet kapta. A nagyobb értékű bélyegre Jonathan Swift (1667-1745) klasszikusa, a Gulliver utazásai került. Az 1726-os, szatirikus utazási regényben a címszereplő négy kitalált helyet látogat meg, többek közt Lilliputot, ahol csak törpeméretű emberek élnek, Brobdingnagot, ahol csak óriások és a nyihahákat, ahol a lovak a felsőbbrendű faj, a rabszolgáik pedig az emberek. Mivel Swift görbe tükörben mutatja be ezeket a társadalmakat, sokak szerint ez a regény nem is a gyermekirodalom része, hanem társadalomkritika.  Mindenesetre rendkívül szórakoztató alkotás, ami a mai napig népszerű olvasmány kicsik és nagyok között is.

Japánok a javából

1967-ban egy tudós új macskafajt vélt felfedezni Iriomote szigetén, ami földrajzilag közelebb van Tajvanhoz, mint a legnagyobb japán szigetekhez. Később aztán kiderült, hogy a macska valójában az Afganisztántól Délkelet-Ázsiáig honos leopárdmacska egyik alfaja. Mivel az Iriomote-szigeti macska csak 180-200 ezer éve él a szigeten, ezért nem tekinthető önálló fajnak. Az 50-60 centiméter hosszú macska a sziget 300-450 méter magas, szubtrópusi hegyeiben él. Az egész szigeten honos volt, de az itt élők élőhelyét minimális területre szorították vissza, ezért súlyosan veszélyeztetett. Jelenleg nagyjából száz példányt tartanak belőle számon. Japántól délre található a Rjúkjú-szigetcsoport, aminek két szigetén, Amamin és Tokun él az Amami nyúl. Az Ázsiában élt ősnyulak egyetlen élő leszármazottja, amit a betelepített jávai mongúz sodort a kihalás szélére. Az 50 centimétert is elérő, rejtőzködő nyúlfaj a szigetek belsejében, a sűrű erdőségekben él. Az alsó sort indító vidra sajnos mára kihalt alfaja látható az alsó bélyegen. A japán folyami vidra az 1880-as években kezdett el kipusztulni, utoljára a hetvenes években láttak egy-egy példányt belőle, 2012-ben pedig hivatalosan is kihalttá nyilvánították. DNS-vizsgálatok szerint önálló faj, de ezt a tudományos világ széles körben még nem hagyta jóvá. Ugyancsak Japán legnagyobb szigeteitől délre található az Ogaszavara-szigetcsoport (más néven Bonin-szigetek), amik különleges élővilága miatt 2011 óta a Világörökség része. Öt kisebb szigeten él egy repülőkutyafaj, aminek szárnyfesztávolsága megközelíti a 80 centimétert. Ez a gyümölcsevő emlős élőhelyének csökkenése miatt veszélyeztetett státuszú. Akár száz fős kolóniákban él és egy kölyköt hoz a világra. A bélyegeket 1974-ben, különböző időpontokban bocsátotta ki a Japán Posta.   

A mosoly világa

Elzbieta Dzikowska (1937-) az egyik legismertebb felfedező, dokumentarista, tévés személyiség Lengyelországban, olyan mint nálunk Juhász Árpád. Felfedezéseikről könyvekben és tévéfilmekben, tévésorozatokban számoltak be, így olyan vidékeket és népeket mutattak be hazáik közönségének, akikről korábban nem is hallhattak. Férjével, Tony Halik (1921-1998) utazó, újságíró, fényképésszel közösen számoltak be kalandjaikról, aminek köszönhetően hatalmas népszerűségre tettek szert. Dzikowska pályafutása során 300 dokumentumfilmet és sorozatot forgatott, világszerte voltak képzőművészeti és fényképészeti kiállításai, elsősorban férjével. Legismertebb tévésorozatuk a húsz éven át sugárzott Bors és vanília (Pieprz i wanilia) volt, ahol egy kisfilm után a házaspár további élményeikről mesélt, a kisfilmben bemutatott vidékekről hozott tárgyakat mutatták be és válaszoltak a rajongói levelekre. Halik halála után felesége a legtöbb műtárgyat a varsói Néprajzi Múzeumnak és a Torunban, általuk alapított Utazók Múzeumának adományozta. Dzikowska önálló kiállításain volt, hogy a szél, a víz, a jég formálta mintázatokat fényképezte, volt, hogy népviseleteket és volt, hogy arcokat. A képen látható kisívet 2011-ben adta ki a Lengyel Posta egy öt évvel korábban kiadott könyve után, melynek címe A mosoly világa. Dzikowska szerint bármilyen nehéz körülmények között is élnek emberek, bármilyen távol is álljanak kulturálisan egymástól, a mosoly összehozza az emberiséget. Hogy igaza van-e, mindenki döntse el maga, mindenesetre a bélyegek szépek és különlegesek lettek.   

Az első világégés vége

Száz éve a mai napon, a Párizstól északra levő compiegne-i erdőben, egy vasúti kocsiban írták alá az első világháborút lezáró fegyverszünetet, vagyis száz éve ért véget az első világháború. Ennek alkalmából választottam volna a Magyar Posta által kibocsátott alkalmi bélyeget, de száz év alatt összesen kettő emlékbélyeg jelent meg az első világháborúról Magyarországon: a kezdetének 100. és pár hete a befejezésének 100. évfordulójára. A képen látható bélyeget 2014-ben adták ki a kitörés évfordulójára és az Osztrák-Magyar Monarchia kitüntetései láthatók rajta a hivatalos viselési sorrendben, a háttérben egy térkép részletével. A háború során többször változtattak a kitüntetések külalakján, több új osztályt alapítottak a harctéri érdemekhez kapcsolódóan, de volt, amit meg is szüntettek. A Monarchiában a kitüntetések háromszögű szalagon függtek, 1917-ben pedig bevezették a két keresztben levő kardot jelképező ékítményt, ami a harcok során mutatott hősies és eredményes magatartásra utalt. A hivatalos viselési sorrend szerinti, tiszti kitüntetések a következők: az 1808-ban, I. Ferenc magyar király által alapított, apjáról, II. Lipótról elnevezett Osztrák Császári Lipót-rend lovagkeresztje hadidíszítménnyel, kardokkal. Utoljára száz éve, november 11-én tüntettek ki vele személyt, majd a Monarchia felbomlása után bevonták a kitüntetést. A következő kitüntetés a kétfejű sast ábrázoló Osztrák Császári Vaskorona-rend 3. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal. Ezt a kitüntetést eredetileg Napóleon alapította, majd I. Ferenc újra alapította az osztrák változatot. A háromosztályú kitüntetés nemesi címmel is járt, a képen levű rend kitüntetettje volt Munkácsy Mihály festőművész is. A harmadik kitüntetés az 1849-ben alapított Katonai Érdemkereszt 3. osztálya hadidíszítményekkel, kardokkal, majd a Signum Laudis vagy más néven Katonai Érdemérem Ezüst fokozata. A képen az 1917-től kibocsátott, IV. Károlyt ábrázoló változat látható. E mellé került a Bronz fokozat hadidíszítményekkel, kardokkal, amit le kellett venni, ha a kitüntetett Ezüstöt is kapott. Az utolsó két kitüntetés az 1916-ban alapított, cinkből készült Károly-csapatkereszt, amit legalább 12 hétnyi frontszolgálaton töltött idő után lehetett kapni, valamint az 1917-től adományozott Sebesültek Érme, ahol a belső vörös csíkok a sebesülések számára utaltak. A bélyeg egyetlen hibája a mérete: túl sok kitüntetés került rá és nehezen kivehetők a részletek.         

Brazil madarak

Brazília partjainál, a 17. szélességi foknál, ötven kilométerre a szárazföldtől, az Atlanti-óceánban fekszik egy apró szigetcsoport, ami nevét arról kapta, hogy nyitott szemmel kell járjon, ki arra téved, hiszen a zátonyok és homokpadok veszélyt jelenthetnek a hajókra. Ez az Abrolhos szigetcsoport, amihez öt apró sziget és négy nagyobb zátony tartozik. Charles Darwin brit természettudós is járt itt a 19. század második felében, aki meglepődött a helyi élővilág sokszínűségén. 1983-ban döntött úgy a brazil kormány, hogy a szigetcsoportot tengeri nemzeti parkká emeli. Azóta csak az egyik sziget látogatható, a többire csak kutatók léphetnek, hogy aztán a sok ezer fészkelő madarat tanulmányozzák. A park tengeri része pedig nemcsak koralljai miatt híres, hanem a számos itt felbukkanó bálna-, delfin-, és teknősfajáról is. A képen látható, 1985-ös bélyegeken négy, a szigeteken fészkelő madárfaj látható. Az elsőn a pompás fregattmadár látható, ami 240 centiméteres szárnyfesztávolságával a legnagyobb fregattmadárfaj. Különlegessége piros torokzacskója, amit a hímek párzáskor fújnak fel. és ami focilabda méretű is lehet. Egy csérféle, a barna noddi a következő faj, ami évente egyszer költ és nagyobb kolóniákban él. Az alsó sort az álarcos szula indítja, ami Föld összes óceánján megtalálható, négy alfajjal. A bélyegre mögé egy vöröscsőrű trópusimadár is került, ami nagy számban fészkel az Abrolhos-szigeten. Az utolsó bélyegen az ezüstlile látható, aminek északi populációi a sarkkörtől délre vonulnak, míg a trópusokon élők egész évben helyben költenek.

Spanyolok a magyar gyermekekért

1956-ban a magyar forradalom eseményei kapcsán bocsátotta ki ezt a legendás bélyegsort a Spanyol Posta. Mindegyik bélyeg ugyanazt a kisfiút és idősebb lányt ábrázolja egy üres borítékon, mögöttük a háborút jelképező villámokkal, valamint a „pro-infancia hungara", azaz a „magyar gyermekek"-ért felirattal. A jótékonysági bélyegek bevételét általában úgy oldották és oldják meg a bélyegkibocsátók, hogy felárassá teszik a bélyeget és a felár lesz az az összeg, amit a korábban kiválasztott szervezet kap. A spanyol bélyegen viszont nincs ilyen szervezet és a mai napig nem tudni, kapott-e gyermekeket segítő szervezet ebből a bevételből. Ami bizonyos, hogy az 1939 óta hatalmon levő, antikommunista Francisco Franco és kormánya aktívan támogatta a magyarokat a szovjet elnyomással szemben. Ami biztos, hogy Habsburg Ottó trónörökös és politikus közbenjárására a spanyol kormány tiltakozó jegyzéket fogadott el, amint elküldtek az ENSZ-nek, megkondították a spanyol templomok harangjait a magyarokért, és a helyi Vöröskereszt gyűjtésbe kezdett. Ottó főherceg november 4-én megkérte Marosy Ferenc madridi magyar követet, hogy újra járjon közbe Francónál a magyarok megsegítése kapcsán. A spanyol kormány még aznap döntött egy önkéntes katonai csoport létrehozásáról. Szó volt egy hadtestről is (ez a második világháborúban 10-18 ezer fő volt), bár jegyzőkönyv nem készült a kormányülésről és így nem tudni milyen kontextusban került ez elő. Egy félreértés, de mára legenda szerint a spanyolok 100 ezer önkéntest küldtek volna Magyarországra harcolni, amiről soha szó nem esett. Mindenesetre a spanyol kormány konzultált az amerikaiakkal, hogy az ENSZ égisze alatt küldene csapatokat Magyarországra, de az amerikaiak ezt nem támogatták, illetve féltek a Szovjetunió retorziójától.  A spanyoloknak pedig nem volt kapacitása önkénteseiket hazánkba juttatni, úgyhogy a tervből nem lett semmi. Az egész ügy Francónak használt a legjobban, tömegeket tudott maga mögé állítani, mint Magyarország támogatóját és potenciális megmentőjét. (Közép-, és Dél-Amerikában több diktatúra támogatta ekkor hazánkat.) Így a bélyegek is inkább Franco propagandájáról szólnak, mintsem a magyar gyerekekről.

Cigány hősök 1956

A Magyar Posta 2018 tavaszán, a Roma Nap alkalmából érdekes tematikájú kisívet bocsátott ki Cigány hősök 1956 címmel. Bár a 1956-os forradalom témáját több alkalommal, általában a megszokott módon, az ismert szimbólumaival és személyeivel feldolgozták már bélyegen, festményen, roma származású magyar embereket ábrázolva még nem. A Posta Szentandrássy István (1957-) Kossuth-díjas roma festőművész alkotásait használta fel a bélyegek elkészítéséhez. A kiválasztott 10 ember történetével  a forradalom kevésbé ismert történetei elevenednek meg. A felső sorban látható Dandos Gyula (1938-1957) nyíregyházi diák, gimnazista, szónok. Politikai tevékenysége kapcsán elfogták és megkínozták. Ő megszökött, végül kétszer próbált meg Svájcba eljutni, de Szentgotthárdnál lelőtték. Fátyol István (1934-2004) híres muzsikuscsaládba született, a forradalom alatt fegyveres csoportot vezetett. Emiatt öt évet ült börtönben és az összes vagyonát elkobozták. Csányi Sándor (1929-1959) börtönből való szabadulásának napján csatlakozott a Thököly úti felkelőkhöz. Majdnem egy évvel később elfogták és halálra ítélték, úgy mint az összes vele együtt harcolót is. Kolompár Mátyás (1924-1957) Kiskunmajsán társaival lefestett vagy levert minden vörös csillagot, majd az emberek kezére adta a helyi tanácselnököt, akit agyonvertek. A forradalom leverése után Kolompárt halálra ítélték. Talán a leghíresebb a személy a bélyegeken Cziffra György (1921-1994) zongoraművész, aki nyolc évesen kezdett a Zeneakadémián tanulni. Egyre sikeresebb lett, de 1950-ben disszidálni próbált családjával, így három évre munkatáborba küldték. 1956. október 22-én koncertet adott a Zeneakadémián, majd késő ősszel családjával emigrált és Franciaországban telepedett le. Fogadott hazájában hatalmas tiszteletnek örvendett és a világ legjelentősebb koncerttermeiben lépett fel.
Az alsó sorba került Strausz Károly (1928-1986), azaz „Cigány Karesz", aki a budapesti ellenállók egyik utolsójaként tette le a fegyvert. Soroksáron vezetett egy roma fiatalokból álló csoportot, akik november 11-éig küzdöttek. Strauszt elfogták, halálra, majd módosítva életfogytiglanra ítélték. Végül 15 év után szabadult. Kóté Sörös József (1927-1959) vándoriparos volt, aki a forradalom kitörése után először pesti kórházakba szállított összegyűjtött élelmiszert, majd fegyveres harcos lett. Bár Ausztriába szökött, de az amnesztiarendeletben bízva hazatért. Itthon elfogták és halálra ítélték. Az oláh cigány származású Dilinkó Gábor (1929-2014), becenevén „Bizsu" a Corvin-közben harcolt, ahol súlyos sérüléseket szenvedett, tízéves börtönbüntetése után pedig festőművészként dolgozott. Élettársa volt az utolsó bélyegre került Szabó Ilonának (1939-1956), vagyis „Kócosnak", akit tizenhét évesen, négy hónapos terhesen lőttek agyon a Corvin-köznél, miközben egy hatfős csapatot vezetett. A negyedik bélyegre Hrozova Erzsébet (1938-2013) „Pötyi" került, aki ápolóként dolgozott és fegyveresként harcolt. Elfogták, fogait kiverték, állkapcsát eltörték, veséjét szétverték. Férjét felakasztották, ő pedig 1970-ben szabadult.

A szemléltetés, avagy mitől lesz érdekes valami

Két, ugyanarra az alkalomra kibocsátott bélyeg került a mai választásomra. Alfred Wegener (1880-1930) német tudós születésének századik, halálának ötvenedik évfordulójára adta ki a bélyegeket az Osztrák és a Berlini Posta. Wegener sarkkutató és meteorológus volt, aki először írta le tudományosan a délibábot és légörvényeket. Háromszor járt Grönlandon, ahol korábban fel nem térképezett partszakaszokon járt, légmozgással foglalkozott, valamint a hatalmas sziget belsejében mozgó gleccserekbe fúrtak bele mintavételre. Legjelentősebb munkája viszont a kontinensvándorlás elméletéhez kapcsolódik. 1915-ben adták ki A kontinensek eredete c. könyvét, amiben állításait összegzi, viszont mivel nem tudta bizonyítani, hogy milyen erő kellett a kontinensek mozgatásához, több évtizedig nem fogadták el az egyébként helyes téziseit. Wegener 1929-ben negyedik alkalommal utazott Grönlandra, ahol propelleres szánokkal készültek közlekedni. A német tudós kísérőjével a sziget közepéről elindult a nyugati táborba, de élelmiszerük elfogyott, ő pedig valószínűleg kimerülés okozta infarktusban halt meg. Társa eltemette, majd továbbindult és örökre eltűnt. Teste, és Wegener nála őrzött naplója soha nem lett meg, Wegener sírját pedig halála után fél évvel találták meg. Az Osztrák Posta bélyege inkább Wegenerre a Grönland kutatóra helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a bélyeg nagy részén portréja látható, mellette egy propelleres szánnal. Ezzel szemben a Berlini Posta egy szerintem sokkal érdekesebb bélyeget adott ki, amire a kontinensvándorlás került. Ez alapján sokkal jobban megjegyezhető a tudós fő munkássága, mintsem az arca alapján. Sajnos, számos esetben egy arc kerül egy emlékbélyegre szemléltetésnek, de az, hogy mit alkotott az illető, soha nem derül ki. 

Az életet adó víz

2006-ban, a sivatagok és elsivatagosodás nemzetközi évében adta ki az Üzbég Posta a képen látható kisívet, amire olyan vizek közelében élő madárfajok kerültek, amik az elsivatagosodás következtében veszélyben vannak. Az első faj a kékcsőrű réce, ami Spanyolország déli felétől egészen Kelet-Kínáig megtalálható kisebb populációkkal, de nagyobb, összefüggő élettere csak Közép-Ázsia félsivatagjainak magas sótartalmú tavaiban él. A faj a halcsontfarkú récék alcsaládjába tartozik, ami onnan kapta nevét, hogy faroktollai felállítva hasonlítanak a halcsonttal kimerevített legyezőkére. A vízhez leginkább alkalmazkodó réceformák ezek, amik a szárazföldön nehezen közlekednek. Mellette a rétisas látható, ami nevével ellentétben szereti a mocsaras, vizes, sőt tengerparti területeket is, sőt, elsődleges tápláléka a hal. A Kárpát-medencében is honos, eszmei értéke egymillió forint. Az alsó sort a tavak partján élő kis kárókatona került, ami Dél-Európától egészen Ázsia déli feléig honos. Halastavaknál károkat is okoz, mivel a 10-15 centiméteres halakat kifogja és elfogyasztja. A vízimadarakkal ellentétben nincs faggyúmirigyük, azaz nem vízhatlan a tollazatuk. Ennek következében  kitárt szárnyakkal szárítják magukat a vízparti fák ágain. Különleges tollazatáról kapta nevét a márványos réce, ami a jobb alsó sarokba került. A sekély tavakat kedvelő faj leggyakoribb élőhelye Irak és  Irán mocsaras déli vidékén van, ahol 2011-ben egy 40 ezres egyedszámú csapatot számoltak meg ornitológusok. Szaddám Huszein iraki elnök lecsapolta, majd szinte teljesen elsivatagosította ezeket a területeket, amit mára sikerült helyrehozni, így újra tömegével fordulnak meg benne madárfajok.   

Szentasszonyok

2013-ban kezdte meg a Magyar Posta a Magyar szentek és boldogok című kisívek kibocsátását. Az ötödik kisívre IV. Béla magyar király három lánya került: Margit, Kinga és Jolán. Az uralkodó 1218-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai görög császár lányát. Ebből a frigyből tíz gyermek született, nyolc lány és két fiú. Az első bélyegen Margit látható, kezében jelképével, a liliommal, aki a horvát tengerparton levő Klissza várában született. A királyi családnak a tatárok miatt el kellett menekülniük Magyarországról, így kerültek először Ausztriába, aztán Horvátországba. IV. Béla két idősebb lánya (Margit és Katalin) itt haltak meg, majd itt ajánlotta fel Margit (1242-1270) nevű lányát Isten szolgálatába, cserébe az ország szabadságáért. Emiatt került először a fiatal lány a veszprémi domonkos rendi apácákhoz, majd később a róla elnevezett Nyulak szigetére. Az apja által építtetett zárdában tett fogadalmat és bár kétszer is megkérték kezét, ő az egyház szolgálatában maradt. Érdekesség, hogy Árpád-házi Margit csak 1943-ban lett szent, bár 1276-ban avatták boldoggá. A bélyegszelvényen ruhája mellett egy nyúl látható, a Margit-sziget eredeti nevére utalva. Középre került IV. Béla legidősebb gyermeke Kinga vagy Kunigunda (1224-1292), aki tizenöt évesen ment hozzá V. Boleszláv lengyel fejedelemhez. Kinga templomokat és kórházakat építtetett, klarissza kolostort alapított és megnyittatta a wieliczkai sóbányát. Férje halála után az általa alapított ószandeci kolostorba vonult vissza, itt is halt meg. A legenda szerint jegygyűrűjét egy sóbánya aknájába dobta, hogy így vegye azt birtokba. A wieliczkai sóbánya megnyitásakor állítólag megtalálták a több száz kilométerre eldobott gyűrűt egy sótömbben. Ez látható a bélyegen is. A Lengyelországban és Litvániában védőszentként tisztelt Kingát 1999-ben avatta szentté II. János Pál pápa Ószandecen. Jolán vagy Jolánta IV. Béla ötödik gyermeke volt, aki ugyancsak egy lengyel herceghez ment hozzá, majd annak halála után nővérével együtt az Ószandeci kolostorba vonult. Kinga halála után a férje alapította gnieznói kolostorba költözött, itt is halt meg. Három lánygyermeket szült, aki közül az egyik királyné lett. Jolánt 1827-ben avatták boldoggá, a bélyegszelvényen pedig egy kinyitott Biblia látható, erős hite miatt. Érdekesség, hogy IV. Bélának hetedik gyermekét, Konstanciát is boldoggá avatták. A 2017-ben kiadott kisívet Benedek Imre grafikus tervezte.     

Balett világnapra

Amerikai koreográfusok címmel jelent meg a képen látható, 2004-es négyescsík. Azért választottam ezt a sort, mert ma tartják a balett világnapját, amit 2014 óta rendeznek meg világszerte, október első hetében. Az elsőn Martha Graham (1894-1991) látható, aki a modern tánc egyik létrehozója volt. A törzs körüli forgás, a talajon való mozgás, a partner hirtelen elengedése, majd visszahúzása mind olyan mozdulatok és mozdulatsorok, amiket összefoglalva Graham-technikának nevezünk. Graham hetven éven át táncolt és tanított, illetve ő volt az első táncos, aki előadást tartott a Fehér Házban. Élete során számos rangos kitüntetésben részesült, és a mai napig dolgoznak az általa kitalált technikával. Sokak szerint a XX. század egyik legjelentősebb művésze volt. Alvin Ailey (1931-1989) 1958-ban alapította a nevét viselő táncszínházat, ami a mai napig az egyik legjelentősebb ilyen intézmény a világon. Ő volt az, aki megismertette a világgal az afroamerikai táncművészeket, amivel forradalmasította magát a táncot is. Legismertebb darabja a Revelations, ami minden idők legnézettebb modern tánca. Agnes de Mille (1905-1993) koreográfusi pályafutása nyolcvan évek át tartott. Számos, mára klasszikusnak számító Broadway-musicalt ő tanított be, úgy mint a Carouselt, vagy a Brigadoont. Érdekes, hogy az Oklahoma! című filmmusical volt az egyetlen játékfilm, amivel sikert aratott, viszont tévés dokumentumfilmjeinek köszönhetően a táncművészet több százezer emberhez eljutott. Mivel rajongott a színházért, táncai hozzátettek a darabokhoz, azok szerves részeivé váltak. A hatvanas évektől de Mille Kennedy és Johnson elnökök művészeti főtanácsadója volt. George Balanchine (1904-1983) grúz zenészcsaládban született az Orosz Birodalomban és csak 1933-ban költözött az Egyesült Államokba. A klasszikus balettet keverte a modern tánccal, majd később a mozgófilmmel, amivel egy neoklasszikusnak nevezett stílust alakított ki. Az amerikai balett atyjának nevezett Balanchine volt a New York City Ballet nevű társulat társalapítója és művészeti vezetője több, mint 35 éve át. Éljen a tánc!           

Az idősökért

Az ENSZ Közgyűlés döntésének értelmében 1991 óta október elseje az idős emberek nemzetközi napja. Az ünnepnap létrehozásának célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az időskorúakat érintő ügyekre: a biológiai öregedésre, kizsákmányolásukra, a társadalomba való aktív bevonásukra valamint tapasztalataik megismerésére. A képen látható ívszéli bélyeget 1982-ben adta ki az Amerikai Posta. Ezen egy idősebb férfi és nő látható egy kislánnyal és egy csecsemővel. 1981-ben Washingtonban megrendezek egy korosodásról szóló konferenciát, aminek apropója a bélyeg kibocsátása. Itt többek közt arról volt szó, hogy miként lehetne az idősek tapasztalataira építve új és pozitív dolgokat létrehozni, továbbá, hogy az idősöket miként kell integrálni az egyre gyorsabb világba. A bélyeg tervezője szerint kölcsönös szeretet, tisztelet és megbecsülés kell legyen, hogy a különböző generációk jobban megértsék egymást. A 20 centes bélyegen az „Aging together", azaz együtt öregedés olvasható. 

Az ősi bonszai

A bonszai eredetileg japán szó, aminek jelentése lapos tálban nevelt fa. Különleges kertművészet ez, ahol a kis fákat mesterségesen alakítják és formára metszik, hogy aztán párás körülmények között, kiegyenlített hőmérsékletben (elsősorban nem is lakásban) neveljék évtizedek, sőt évszázadokon keresztül. A bonszai gyűjtőszó, amibe beletartozik a Kínában és Vietnamban is jelen levő kertészkedést. A képen látható, 1981-es bélyegeket Kínában adták ki. Eredetileg innen származik a törpefák alakítása, amit penjingnek hívnak. Történelmi forrásból tudható, hogy az 1400 évvel ezelőtti Tang-dinasztiában már ismerték a penjinget, és feltételezések szerint utazó gyógyítók honosították meg ezt. (706-ból származik egy falfestmény, amin egy szolgáló kezében egy tálban törpe gyümölcsfák és kövek vannak.) A penjing három kategóriába sorolható. Az első, ahol a fa vagy fák alakításával azok kerülnek központi szerepbe a cserépben, a második, ahol egy miniatűr tájat alakítanak ki megfelelő kövek segítségével, az egészet pedig víz veszi körül, végül a harmadik, ahol különböző figurák vagy tárgyak (híd) teszik még élethűbbé a fa és kő egységét. Amiben ez különbözik a bonszaitól, hogy itt a fáknak nem kell annyira szabályosoknak lenniük és a kaspó is lehet színes, különböző mintájú vagy alakú. A bélyegek érdekessége, hogy a bal alsó sarokban olvasható a bélyegsor darabjainak száma (6) és külön a sorszáma. Így pontosabban lehet tudni, ha hiányzik a gyűjteményből egy darab, akkor melyik az. Kattintsatok ide, hogy még több gyönyörű penjinget lássatok.

Tűzoltótörténet

Az ifjúsági bélyeggyűjtés támogatására adta ki a Magyar Posta a hazai tűzoltók történetének négy kiemelkedő alakját bemutató kisívet, ami Svindt Ferenc (1950-) bélyegtervező, képzőművész munkája. Az első bélyegre Kőszeghy-Mártony Károly (1783-1848) került, aki hadmérnökként és építőmérnökként megalapozta a magyar földnyomáskutatás (azaz hova építkezzünk, hogy ne dőljön össze az épület) alapjait, illetve a sűrített levegővel működő légzőkészüléket is feltalálta. (Ezt 1829-ben a lőporgázok ellen találta fel, később pedig a tűzoltók és bányászok is használni kezdték.) Ezen felül a gulyáságyú is a találmánya, ami a honvédségnél használt, utánfutószerű mozgókonyha. A következő személy Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922), aki az országos tűzoltóság megszervezője volt és akinek köszönhetően létrejött a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség. Bár először az önkéntes tűzoltóságot támogatta, később a hivatásos legfőbb támogatója lett, így a kettő majdnem ugyanazon a napon jött létre. 1870-től fogva a török tűzoltóság megszervezésén dolgozott, munkájáért a szultántól pasa rangot kapott. A Konstantinápolyban (a mai Isztambul) elhunyt grófnak köszönhetjük többek közt a Budavári Siklót és a Fogaskerekű Vasutat is. A bélyegre az 1900-as párizsi világkiállításon nagy sikert arató, akkoriban a legmodernebbnek számító „Hungária" gőzfecskendő került. Szilvay Kornél (1890-1957) Budapest tűzoltóparancsnoka volt, gépészmérnök és tucatnyi találmány feltalálója, akinek legismertebb munkája egy szárazoltó eljárás és egy poroltó készülék. Az utolsó bélyegre a teljesen magyar fejlesztésű Rába-Heros Aquadux-X 4000 tűzoltófecskendő került. A jelenkor követelményeinek megfelelő, legmodernebb eszközökkel ellátott tűzoltóautóról kiderült, nem a legjobbak. A motor a Volvótól, az utaskabin a Renault-é, a szivattyú és vezérlője a Rosenbaueré, így a „magyar" tűzoltóautó drágább, mint egy nyugat-európai. Magasabb a többi tűzoltókocsinál, így sok helyen nem tudnak garázsba parkolni vele, motorja pedig rosszabb, mint a korábbi Mercedes-tűzoltóautóké. És még sorolhatnám. Mindenesetre a bélyegen jól mutat. Csak a két alsó bélyeg feláras, és viseli az Ifjúságért címet, továbbá a kereten pedig Szent Flórián keresztény mártír, a  tűzoltók védőszentje látható. A legenda szerint az égő ház lángjai elaludtak, amikor imádkozni kezdett, halálának napja május 4-e pedig 1999 óta a tűzoltók világnapja.   

Apróságok

A pókszabásúak osztályába tartoznak a kullancsok, amik ektoparazita élőlények, azaz a bőr felszínén élősködnek.  Ezek a vérszívó állatok világszerte megtalálhatók számos élőlényen. Nem tudni milyen céllal választotta ki 1980-ban a délkelet-afrikai Mozambiki Posta ezt a témát, mindenesetre elég egyedi témájú a képen látható bélyegsor. Vannak kullancsfajok, amik egy, de akár három gazdaegyeden is élősködnek életük során és vannak olyanok is, amik csak egy vagy akár több fajra is specializálódtak. A nagyjából hétszáz faj egy része terjeszt csak betegségeket, többek közt Lyme-kórt. Valójában azonban nem a kullancs, hanem a bélrendszerében levő baktériumok és vírusok okozzák a kórokat. Az első bélyegre egy csak az afrikai és erdei elefántok, valamint a pusztai bóbitásantilopokon élő 3-5 milliméter nagyságú faj került. A második, sokkal színesebb faj elsősorban a keskeny- és szélesszájú orrszarvúkon élősködik. A harmadik faj Afrika déli részén él és kérődzők, többek közt a zsiráfok vérét szívja. Mivel kórterjesztő, veszélyes például a tehenekre, amik ugyancsak kérődző állatok. A második sort egy másik színes Amblyomma faj indítja, ami antilopokon található. Az ötödik bélyegen levő állat valójában a harmadik faj egyede, csak a bélyegkiadáskor számított külön fajnak. A legutolsó állatfaj leginkább a kafferbivalyok testén élősködik és különböző kórokat terjeszt. A kullancsok a talaj felszínén kelnek ki és onnan másznak fel a gazdaegyedekre, és nem a fákról esnek az állatokra és emberekre.. 

A sokszínű erdő

Közép-Európában őshonos az európai vörösfenyő, ami nevét élénkvörös termős virágzatáról kapta. Ez az egyetlen lombhullató fenyőfaj Európában, fája pedig a legkeményebb az európai fenyők között, aminek köszönhetően értékesnek számít. Hazánkban nem nő összefüggő területeken, de megtalálható a Bakonyban, valamint Nyugat-Magyarországon. Számos helyen dísznövényként kapható, több tucat hibrid fajtával. A fenyő után a második bélyegre az európai mogyoró, egy nyírfafélékhez tartozó cserje került. Észak-Skandináviát és az Ibériai-félszigetet leszámítva egész Európában megtalálható.Nem csak termése, de levele miatt is ültetik; az utóbbinak többféle gyógyászati hatása van. A közönséges vadgesztenye látható a harmadik bélyegen, ami a szappanfafélékhez tartozó faj. Érdekesség, hogy a vadgesztenye és a szelídgesztenye nem rokonok, csak hasonlítanak magjai, ezért kapták ugyanazt a nevet. A gyógynövényként is termesztett növény eredetileg Görögországból származik, de világszerte betelepítették dísznövényként. A kökény egy tövises cserje, ami a rózsafélék családjának és a szilvafélék alcsaládjának tagja. Egyik népies neve ekegúzs szétterjedő gyökérzete miatt. Ez is gyógynövény, gyümölcséből pedig lekvár és likőr készül. A képen látható bélyegsort 1979-ben adta ki a Nyugat-Berlini Posta. 1949-1990 között jogilag önállóként, valójában a nyugat-német postaszolgálat alárendeltségeként működött. Azért volt erre szükség, mert Nyugat-Berlin 1955-ig brit, amerikai és francia fennhatóság alatt működött, majd utána is megmaradt a név. Sokszor ugyanazt a bélyeget adták ki, mint Nyugat-Németországban, de volt, hogy teljesen más téma került kiadásra. A képen levő bélyegsor jótékonysági bélyeg, emiatt pedig feláras. (A felár került egy kiválasztott szervezethez.)
 

Az olvasás világnapjára

100 évvel azután, hogy Leopold Bloom azon a bizonyos június 16-án Dublinban kalandokba keveredett, az Ír Posta a képen látható bélyegsort bocsátotta ki. Az első képre Tullio Pericoli (1936-) olasz karikaturista James Joyce-t (1882-1941) ábrázoló rajza került. A hatalmas, ferde könyvespolc előtt álló íróhoz képes eltörpül a sarokban levő William Shakespeare brit drámaíró, költő portréja. A nagyobb értékű bélyegen pedig a dublini születésű író fiatalkori fotója látható. Mindegyik bélyeget fő műve az Ulysses köti össze, ami 1922-ban jelent meg, de akkoriban olyan explicitnek számítottak bizonyos fejezetei, hogy 1936-ig többek közt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban betiltották. A modernista irodalom egyik legbefolyásosabb alkotásáért rengetegen rajonganak a mai napig, mások viszont érthetetlenül állnak a szinte olvashatatlan alkotás előtt. A tudatfolyam stílusában megírt regény alapját az ógörög Odüsszeia adta, ami Odüsszeusz (Ulysses) kalandjait meséli el. Joyce műve ezzel szemben az előbb említett nyári napon játszódik az ír főváros különböző részein. Bloom a modern kori Odüsszeusz, felesége, Molly Bloom Pénelopé, Stephen Dedalus pedig Joyce alteregója, illetve ő Télemakhosz, az ifjú. A regény rajongói több évtizede megtartják Bloomsday nevű ünnepüket június 16-án, sőt, be lehet járni Dublint azon az útvonalon, ahogy Bloom teszi az irodalmi műben. De miért ezt a 2004-es bélyegsort választottam mára? Mert 1966 óta szeptember 8-a az olvasás világnapja. Mindenkinek jó próbálkozást az Ulysseshez! Szombathelyen pedig találni egy Joyce szobrot, de ez egy másik történet lesz.       

Oktatásban az erőnk

„Erő az oktatáson keresztül" olvasható angolul és franciául ezen a kanadai bélyegen, amit 1962-ben adtak ki. A kibocsátás apropója, hogy az említett év az Oktatás Éve volt Kanadában. Azzal a céllal döntöttek ennek megszervezéséről, hogy minél több kanadainak felhívják a figyelmét a továbbtanulásban rejlő lehetőségekben, amikkel aztán hazájukat erősíthetik. A bélyeg közepén egy fiatal pár látható akik előre tekintenek. Körülöttük az oktatás különböző ágainak jelképei láthatók: történelem, állam- és jogtudomány, mérnöki tudományok, fizika, üzleti tudományok (érdekes, hogy ezt az írógép jelképezi), építészet, zene, biológia csillagászat. A jobb oldalra kerültek: politikatudomány, nemzetközi kapcsolatok, szociológia, szakmák, irodalom, kémia, matematika, közgazdaságtan és pénzügy, tudományos kutatás, pszichológia, antropológia, orvoslás, vizuális művészetek és tervezés, vallástudomány és hadtudományok. Az Oktatás Éve során számos program került megrendezésre. Megtartották a Második Kanadai Oktatási Kongresszust, az első országos tudományos expót, illetve számos egyéb programot könyvtárak, múzeumok, szakképző központok bevonásával. A bélyeg kibocsátásának éve elrejtve, a mikroszkóp alá került.       

Madarak az Aranypartról

Ghána egy nyugat-afrikai ország, ami 1957-ben vált függetlenné az Egyesült Királyságtól. Korábbi neve Aranypart volt, akkor ezen a néven bocsátott ki bélyeget. A tengerparti ország madaraiból válogat ez az 1981-es sor. Az első faj a 32 centiméter hosszúságú kantáros trogon. A „trogon" egy görög szó, ami csipegetőt jelent, mivel a faj csőrével vájja ki odúját a fa törzsében. A képen látható alfaj csak Nyugat-Afrikában honos, ezen kívül még van öt másik. Ezt a fajt követi a pikkelyesfejű rozsdásrigó, ami egy légykapóféle. A száraz szavannáktól a nedves bozótosokig, több élőhelyet is kedvel, élőhelye pedig a Szahara és az Egyenlítő között húzódik. Hazánkban is ismerős faj a gyurgyalag, aminek egyik rokona a Szaharától délre élő fecskefarkú gyurgyalag. A gyurgyalagfajokkal ellentétben ez az erdősebb területeket kedveli, de fő tápláléka ezeknek is a lódarázs, a darázs, de különösen a méh. Nagy Sándor, Makedónia királya volt az első, aki Indiából elsőként hozott Európába egy később róla elnevezett madárfajt, a képen látható sándorpapagájt. Pontosítva, ez a kis vagy örvös sándorpapagáj, aminek létezik  egy közép-afrikai sávban elterjedt és egy indiai populációja. Ezeken kívül világszerte több helyre, többek közt európai városokba (London, Brüsszel) is betelepítették, ahol mára szabadon élnek. A képen látható madár az afrikai alfaj, aminek testhossza 40 centiméter körül mozog. Bogyókkal, gyümölcsökkel és dióval táplálkozik, fészkét fák odújába építi. A mai napig népszerű díszállat, ami azt jelenti, hogy egyedszáma eredeti élőhelyén csökkenőben van. A bélyegeken a két nagyobb érték cediben van, aminek a váltópénze a pesewa, ami a két kisebb értéken látható. 

Egek urai

Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász volt, aki többek közt rájött arra, hogy a galaxisok a Tejútrendszeren kívül vannak. Amikor 1990-ben pályára állították az amerikaiak legmodernebb űrtávcsövüket, Hubble-ról, a 20. század egyik vezető csillagászáról nevezték el. A 2,4 méter átmérőjű teleszkóp az egyik legismertebb ember alkotta tárgy az űrben, az általa készített képek pedig a mai napig lenyűgözik az embereket. Az űrteleszkóp fellövésének 10. évfordulójára bocsátotta ki az Amerikai Posta ezt az ötöscsíkot. Az elsőn a Kemence csillagképe egyik legfényesebb galaxisa látható, ami két galaxis összeütközéséből jött létre. A nagyobb magja izzik a kép közepén. A Kígyó csillagképben látható a Sas-köd, amit már az 1700-as éve közepe óta ismertek. A képen látható, először 1995-ben lefényképezett gázoszlopokat a Teremtés Oszlopainak hívják és csillagok kialakulásának a helyei.  Mint az előzőt, a következő Gyűrűs-ködöt is Charles Messier (1730-1817) francia csillagász fedezte fel. A Lant csillagkép része ez a haldokló csillag által kibocsátott gázgyűrű. A negyedik bélyegre a Lagúna-köd nevű, csillagközi gázfelhő került a Nyilas csillagképben. A benne levő csillagok világítják meg a ködöt, és mint az előző köd, ez is csillagok kialakulásának a helye. Az utolsó bélyegen a  háromezer fényévre levő Tojás-köd látható. Ez is egy haldokló csillag fényei, ami a körülötte levő ködön szűrődik át.   

Magyar népviseletek

A Néprajzi Múzeum 1963 augusztusában rendezte meg a Magyar Népművészeti Kiállítást, aminek alkalmából bocsátotta ki a képen levő bélyegsort a Magyar Posta. A Műcsarnokban egy hónapon át nyitva tartó, különböző népművészeti ágakat bemutató rendezvény nagy sikert aratott. A magyar népviselet tulajdonképpen a magyarság hagyományok szerinti öltözködési módja. Ezek a viseletek megkülönböztethetők tájegységek alapján, melyek közül a legfőbb kategóriába tartozik a dunántúli, felvidéki, erdélyi és az alföldi. Ezeken belül kisebb tájegységi vagy településhez kötődő motívumok vannak. Az öltözködést társadalmi státusz szerint is megkülönböztethetjük, így másként öltözött a nemes, a polgár és a jobbágy, sőt a mindennapi viselet mellett voltak külön ünnepi öltözékek is. Az első képen a Nógrád megye északi felén levő Karancsságban élő fiatal menyasszonyt látni ünnepi viseletben. Külön főkötővarrónők foglalkoztak a különleges, lyukacsos fejfedőkkel. A Vas megye északi részén levő kapuvári viselet a következő, ahol a férfi ruházat színesebb volt a nőinél. A bélyegen a fiatal férfi egy esküvőkön használt vőfélybotot tart a kezében. A debreceni állattartó gazdaparasztság egyik ruhája látható a harmadik bélyegen. Érdekessége a halcsont-fűzős, selyem mellény és a gazdag lányok által viselt, abroncspárta nevű fejfedő, amit arany, ezüst és igazgyöngy is díszíthetett. A hortobágyi viselet a következő, aminek jellegzetes része a fekete kalap, a pásztorszűr nevű kabát és a képen levő karikás ostor, ami a csikósok kelléke volt. A kaposvári járásban van Csököly, ami fehér gyászruhájáról volt ismert. Volt, amit sáfránnyal színeztek sárgára, ez az idősek és a gyászolók viselhették. Ez a szokás az első világháború végéig maradt fenn. A második sort az év legszebb bélyegének választott dunántúli viselet indítja, aminek legjellegzetesebb darabja a cifraszűr nevű kabát. A képen a bakonyi cifraszűr látható, ami a legszélesebb, de legrövidebb ilyen öltözék volt.  Következő a nógrádi Bujákon hordott lakodalmi ruha, ahol a fiatal lányok 10-15 alsószoknyát is felvettek, bőrcsizmát húztak, hajukban pedig főkötőt viseltek. Az alföldi viselet jellegzetes darabja a suba, ami a racka juh kifordított szőrös bőréből készült, bokáig érő kabát, a süveg nevű fejfedő és a pipa. Az utolsó bélyegre a híres mezőkövesdi matyó viselet került, ami az egyik legismertebb magyar népviselet. A matyó menyasszony virágmintával díszített fehér ruhát viselt, hatalmas, művirágokkal kirakott pártával. A bélyegek réznyomattal készültek, ahol a réz nyomólemezre vésik a rajz tükörképét. Így ha hozzáérünk a bélyeghez, kitapinthatók a kivésett részek.

Mária Terézia

A bécsi Hadtörténeti Múzeumban látható annak az ismeretlen festőnek a képe, amelyik erre a 2017-es bélyegblokkra is rákerült. A blokk apropója Mária Terézia (magyar uralkodói nevén II. Mária) születésének 300. évfordulója, amire a blokk bal alsó sarkában felsorolt országok is ugyanezt a blokkot kibocsátották. A Habsburg-házi III. Károly király második gyermeke volt a bécsi Mária Terézia, akiről nem hitték, hogy uralkodó lesz. Apja végig hitt abban, hogy születik egy újabb fia (elsőszülöttje fiú volt, de csecsemőként meghalt), aki örökli a trónt. A biztonság kedvéért azonban 1723-ban megalkotta a Pragmatica Sanctio nevű törvény, hogy leánygyermekei is örökölhessék a trónt. Emiatt tört ki az osztrák örökösödési háború (1740-1748), aminek végeredményeként az osztrákok elvesztették Sziléziát, amit a hétéves háború (1756-1763) során sem sikerült visszafoglalnia. Mária Terézia 1740-től negyven éven át volt magyar és cseh királynő, osztrák főhercegnő, férjét, Lotaringiai  Ferencet pedig megtette társuralkodónak, de őt végül nem koronázták meg. Illetve megkoronázták, de német-római császárrá, így Mária Terézia 1745-től húsz évig császárné is volt. Eközben számos, korát megelőző rendeletet hozott, mint a kettős vámrendszerét, ami védte a birodalom egészét, de közben Magyarország és Ausztria közt meghagyta azt. A Ratio Educationis rendelettel modernizálta az oktatást, órarendet ajánlott, tankerületeket hozott létre és felosztotta az iskolai éveket iskolák szintjén. De mindezeken túl 16 gyermeket szült, akik közül néhányan komoly történelmi szereplőkké váltak. Férje halála után fiát, Józsefet jelképes társuralkodóvá tette, ő később II. József néven király lett. Öccse II. Lipót néven lett király, egyik húgukat, Mária Antóniát (Marie Antoinette) XVI. Lajos francia király feleségeként végezték ki.     

Grönlandi úszólábúak

1991-ben jelent meg a Dániához tartozó, de önálló bélyegkibocsátó Grönlandon a képen látható bélyegblokk. A világ legnagyobb szigetének csak 10 százaléka jégmentes, éghajlata pedig arktikus. Élővilága a sarkvidéki klímához szokott, a képen látható fókafélék is elterjedt lakói a tengerparti övezeteknek. Az első bélyegen a legkisebb északi fókafaj, a gyűrűsfóka látható. A nagyjából másfél méteres állatnak van az egyik legvastagabb zsírrétege, így kiválóan bírja a zord klímát és az óceán jeges vízét. A hólyagos fóka a következő faj, ami nevét a hímek orrüregéhez kapcsolódó légzsákról kapta. Amikor a fóka ideges focilabda méretűre fújja a fekete hólyagot, de ha egy másik hímet el kell riasztania egy piros színűt is képes felfújni. Minderre a víz alatt is képesek. A harmadik bélyegre az akár 300 kilogrammos súlyt és 2,5 méter hosszúságot is elérő szakállas fóka került. Nevét hosszú, fehér bajszáról kapta, ami tapogatószervként funkciónál, amikor élelmet keres a tengerfenéken. Az alsó sorba a grönlandi fóka került, amik párzási időszakban hatalmas, sokezres csoportokba tömörülnek. Az eszkimók mindenét elfogyasztják és felhasználják, de mára szabályozott a vadászatuk. Legendás állat a rozmár, ami a középső bélyegre került. A hím hossza eléri a három métert, súlya pedig akár másfél tonna is lehet. Agyarai folyamatosan nőnek, és a táplálékszerzéskor használják: ezzel kaparják fel a tengerfeneket és találják meg az ott élő állatokat. Az utolsó bélyeg a legelterjedtebb fókafajt, a borjúfókát ábrázolja. Nehezen idomítható, de népszerű állatkerti faj, ami hazánkban öt helyen is látható. A bélyegeken az állatok nevei grönlandi, dán és latin nyelveken olvashatók, az ország neve pedig grönlandiul és dánul.

Szent István ünnepe

I. István magyar király születésének ezredik évfordulójára adta ki a képen látható bélyeget a Magyar Posta 1970-ben. Ez azért érdekes, mert nem tudni pontosan mikor és hol született az első magyar király. Valószínűleg 969-980 között született Esztergomban vagy Székesfehérváron. Halála napját tudni, ez 1038. augusztus 15-én volt, de nem tudni hol. Végakaratához híven a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikába temették, de az épületnek csak a romjai vannak meg, sírja már nincsen meg. István megkeresztelkedésekor (ennek a dátumát sem ismerjük) vette fel ezt a nevet, születésekor kapott neve a Vajk volt. Apja, Géza nagyfejedelem volt, aki ugyancsak az István nevet vette fel keresztelkedésekor, anyja pedig Sarolt fejedelemasszony. István 997-től volt nagyfejedelem, 1001-től pedig az első magyar uralkodó, az első Árpád-házi király. Felesége II. Henrik bajor herceg lánya, Liudolf Gizella volt, aki úgy, mint férje, támogatta a katolikus egyházat és a templomépítést. Két fiuk volt: Ottó, a trónörökös, aki csecsemőkorában meghalt, illetve Imre, aki egy vadászaton halt meg, bár erre sincsen bizonyíték, sőt a pontos hely sem ismert. I. István nemcsak az államszervezetet építette ki, de megszervezte a katolikus egyházat, továbbá kialakította a vármegyerendszert és számos törvényt is alkotott. I. László magyar király kérte fel VII. Gergely pápát, hogy Istvánt szentté avassa, ami 1083-ban meg is történt. (Ekkor avatták szentté Imre fiát és annak nevelőjét, Gellért püspököt.) Szent István a magyarság egyik legnépszerűbb szentje a mai napig, szentté avatásának napja, augusztus 20-a pedig nemzeti ünnep az államalapító és az államalapítás emlékére.           

Madarak a Karib-tengerről

John James Audubon (1785-1851) amerikai ornitológus, természettudós és illusztrátor születésének 200. évfordulójára került kibocsátásra ez a nevisi bélyegsor 1985-ből, amin festményei láthatók. Nevis egy karib-tengeri sziget, ami 1983-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól Saint Kitts szigetével együtt. A két sziget államszövetségben működik, Nevisnek külön parlamentje és kormánya is van, illetve önálló bélyegkibocsátó is. Visszatérve Audubonra, legismertebb műve az Amerika madarai (18271838) című könyve, amiben a madarakat életnagyságú festményeken ábrázolta. A felső sorban látható madárfajok: a sokszínű pápapinty, a 9-10 centiméter hosszúságú kanadai királyka, ami nevét sárga tollkoronájáról kapta, a számos alfajjal bíró, aranyküllő nevű harkályféle és a szépséges sáfránytangara. Az alsó sorban pedig: az Észak-Amerika nyugati partvonalán élő tarka földirigó, a kései meggyvágó, ami nevét onnan kapta, hogy sötétedéskor is lehet hallani a hangját, az erdőségekben élő narancstorkú lombjáró és a narancstrupiál, amiről a Baltimore Orioles baseballcsapat a nevét kapta. Mindegyik bélyeg felső részén a „világ vezetői", alul pedig a „vezető művészek" és Audubon neve felirat olvasható. Még több Nevisben kibocsátott, Audubonhoz köthető madaras bélyeg ide kattintva olvasható.    

Swarovski

Ausztria nyugati felében található Wattens, egy tízezer fős városka, ahol a világhírű Swarovski cég központja is van. Daniel Swarovski (1862-1956) volt a névadója és társalapítója a kristályüvegeiről (egyik adaléka az ólom-oxid, ezért ólomüvegnek is nevezik) ismert vállalatnak, ami 1895-ben nyitotta meg kapuit. A cseh származású férfit már gyerekkorában érdekelte a kristályüveg csiszolása, a technikákat pedig apja és mások műhelyeiben tanulta el. Harmincéves korára kifejlesztett egy kristályvágó gépet, amivel precízebben és gyorsabban lehetett dolgozni, majd sógorával és egy befektetővel létrehozták a mai napig a család irányítása alatt álló vállalatot. Az üveggyártással és csiszolással foglalkozó cég logója a hattyú (eredetileg a havasi gyopár volt), ami az elegancia és a tisztaság jelképe, azonban nem csak ékszereket, hanem műszerüvegeket, kristálytárgyakat és megmunkálásra való eszközöket is gyártanak. A Swarovskinál jelenleg 32 ezren dolgoznak, a márka 170 országban van jelen 2800 bolttal és 2016-ban 2,6 milliárd eurós bevétele volt. Múzeuma, a Swarovski Kristallwelten (Kristály Világ) 100 évvel az alapítás után nyílt meg Wattensben, az Óriásnak becézett főbejárata pedig a bélyegblokk közepére is rákerült. A képen látható bélyegblokkot 2004-ben bocsátotta ki az Osztrák Posta, a kristály és hattyú alakú bélyegeket valódi Swarovski kristályüvegek láthatók.   

Riói játékok

A brazíliai Rio de Janeiróban rendezett XXXI. nyári olimpiai játékok alkalmából bocsátotta ki a magyar posta ezt a fordított képállású bélyegpárt. A 2016-ban kiadott bélyegeken az úszás és a kajakozás egy pillanata látható, amik magyar sikersportok. Húsz sportágban 156 magyar sportoló vett részt a sporteseményen, ahol összesen 15 érmet szereztek, ezzel összesítve a 12. helyen végeztek az országok rangsorában. A nyitóünnepségen Szilágyi Áron vívó volt a zászlóvivő, aki később megnyerte második aranyérmét. A legeredményesebb sportolók Kozák Danuta kajakos és Hosszú Katinka úszó voltak három-három aranyéremmel. (Hosszú egy világ- és két olimpiai rekordot döntött.) További érmek születtek úszásban, súlylökésben és vívásban. 1924 óta most szerepelt először a rögbi a játékokban és 1904 óta először golf, de összesen 28 sportágban voltak versenyek, ami nem több, mint 2004-ben Athénban és Londonban. Az augusztusi olimpiai játékok után szeptemberben kezdődtek a paralimpiai játékok. Ennek nyitóünnepségén Ráczkó Gitta úszó vitte a zászlót, hazánk pedig 18 érmet szerzett. Tóth Tamás egyetlen aranyérmünket úszásban, de további érmeink lettek asztaliteniszben, vívásban, úszásban, atlétikában, kajak-kenuban és erőemelésben.
   

Filmes évfordulók

A dán film az 1910-es évek közepéig olyan népszerűségnek örvendett Európában, mint később a hollywoodi filmek. Számos filmes újítás dán rendezőktől származik, akiknek technikáját, ötleteit aztán világszerte másolták. A dán filmipar évfordulói kapcsán került kibocsátásra a képen látható bélyegsor, ami filmkockaként jelent meg. Mindegyik bélyeg egy bélyegpár, a perforáció pedig kettévágja a képeket. A legnagyobb értékű bélyegen Carl Theodor Dreyer (1889-1968) filmrendező látható, aki Szent Johanna című, 1928-as életrajzi filmjével írta be magát a filmtörténelembe. Bár alkotásai nem lettek pénzügyileg sikeresek, de látásmódja kiemelkedővé teszi őket. 1955-ben Arany Oroszlán-díjat nyert Ige című filmje, ami egy család történetét meséli el. Az első bélyegen az általa rendezett De nåede færgen című rövidfilm egyik jelenete látható. Az 1948-as filmet egy közúti biztonságot propagáló szervezet rendelte meg, Dreyer pedig egy kisebb mesterművet készített nekik. A filmet az Állami Filmközpont támogatta, ami 1958-ig a dán filmek forgalmazója, illetve fő finanszírozója volt. Az 1938-ban alapított szervezet 1997-ig működött, feladatkörét a Dán Filmintézet vette át. A középső bélyegen Bodil Ipsen (1889-1964) színésznő és rendezőnő látható, akinek portréja Fejős Pál Az arany mosolya című filmjében látható. Nemcsak színésznőként, de rendezőként is hatalmas sikereket ért el különböző filmes műfajokban. Az 1948-ban alapított Bodil-díj, ami a legrangosabb dán filmes kitüntetés róla és Bodil Kjer színésznőről lett elnevezve.  

A repülés úttörői

A száz éve repülő embernek állít emléket ez az 1991-es bélygsor. Ezt az időpontot akkortól számítjuk, amikor Otto Lilienthal (1848-1896) német feltaláló, mérnök több évtizednyi próbálkozás után sikeres siklórepülőt tervezett, amivel 25 métert repült. Madarak repülését tanulmányozva készítette szerkezeteit, amikkel később 250 métert is megtett a levegőben. Összesen 18, fűzfaágból és textilszövetből készült gépet épített, amelyeket testsúly áthelyezéssel kormányzott. Öt évvel első sikeres repülése után, egy újabb próbálkozás közben gépét egy széllökés megdobta, ő pedig 15 méterről lezuhant és halálos gerinctörést szenvedett. 1903-ban az amerikai Wright fivérek bekerültek a történelembe, mivel elsőként építettek és teszteltek olyan levegőnél nehezebb repülőgépet (nem siklórepülőt és motorral hajtottat), amivel ténylegesen repültek. Több ország vitatja ezt a teljesítményt, de az ő eredményeiket nem rögzítették hitelesen. 1903-ban az észak-karolinai Kitty Hawkban próbálták meg sikerrel az első irányított repülést, ami 279 méternyi volt. A brazil születésű, de Franciaországban felnövő Alberto Santos-Dumont (1873-1932) volt az első, aki Európában próbált ki saját tervezésű repülőgépet. Úgy gondolta, a repülés elterjedése békét és gazdagságot fog hozni az emberek számára, de sajnos az első világháború bebizonyította, hogy a repülés harcászatra is kiváló. Zsélyi Aladár (1883-1914) repülője látható a legnagyobb értékű bélyegen. Első gépe a Zsélyi I. 1910-ben szállt fel, az első magyar tervezésű repülőként. Ebben az évben 18 km-t is repült, később pedig hivatalos pilótavizsgát tett. Az egyébként rosszul látó tervező egy repülőgép baleset sérüléseként fellépő tetanuszgyulladásban halt meg.

Évfordulós államok virágai

Mind az ötven amerikai szövetségi államnak van egy nemzeti virága és mindegyik állam létrejöttének centenáriumán (vagy 50. és 150. évfordulóján) az Amerikai Posta egy alkalmi bélyeget bocsátott ki. Colorado a 38. államként csatlakozott az Egyesült Államokhoz, 100 évvel azután, hogy 1776-ban aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ezért lett a neve, ahogy a bélyegen is olvasható, Centennial State, azaz Centenáriumi Állam. Az elsősorban a Sziklás-hegységről ismert terület nemzeti virága a védett, sziklás-hegységi harangláb, ami csak Colorado államban található meg. A sivatagos, délnyugati Arizona 1912-ben, 48. tagállamként lett az USA része. Állammá válásának ötvenedik évfordulójára kapta a bélyeget, amire a saguaro vagy kandeláberkaktusz nyíló virága került. 12 méteres magasságukkal ezek az óriási növények akár 150 évet is megérnek, így válhattak a sivatag jelképévé. Mississippi nevét nyugati határfolyójáról kapta és maga a szó is „nagy folyót" jelent odzsibvé nyelven. Az állam tulajdonképpen a Mississippi vízgyűjtő területén fekszik, déli határa pedig már a Mexikói-öböl partja. Ahogy az állam beceneve is, jelképe is az örökzöld magnólia vagy nagyvirágú liliomfa virága. A 20. szövetségi államot Kansas, a prérin fekvő állam követi 32.-ként. Beceneve ennek is ugyanaz, mint hivatalos jelképe: a napraforgó állam, ami legmagasabb pontjának, a nyugati határán fekvő, 1231 méter magas Mount Sunflowernek is a neve. A bélyegen egy pionírpár is látható, mögöttük szekérrel és egy cölöpkerítéses erőddel.         

Látnivalóink

Magyarországon nyolc világörökségi helyszín van, amelyből kettő látható ezen a 2004-es bélyegsoron. AZ UNESCO Világörökség logójával ellátott bélyegek kisebbik értékén a hivatalosan Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete néven bejegyzett helyszín látható, míg a nagyobb értéken a Hortobágyi Nemzeti Park. A 996-ban alapított főapátságot ezer évvel később választották be a rangos listára, míg Közép-Kelet Európa legnagyobb füves pusztája 1999-ben került fel rá. Mindkét helyszín a leglátogatottabb turisztikai célpontok között van Magyarországon. A pannonhalmi templom könyvtárával és képtárával, a Hortobágy pedig természeti adottságaival részesíti különleges élményben az odalátogatókat. A Szent Márton-hegyre épült komplexum központi része, az 55 méter magas, klasszicista torony és a templombelső látható a 150 forintos bélyegen. A másikra pedig egy fehérszárnyú szerkő került, ami a vidék színes madárvilágát jelképezi, továbbá szürke marhák, egy gémeskút és egy ménes díszíti a bélyeget. Itt az idő felkerekedni és ellátogatni mindegyikhez!   

A gólyatöcs, a vakvarjú és a többiek

A Kárpát-medence védett vízimadarai közül válogat ez az 1980-as magyar bélyegsor. Sikertörténet az első bélyegen látható nyári lúdé, ami a bélyegsor kibocsátásakor védett volt, de a hatékony védelmének köszönhetően mára lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról. A legnagyobb európai lúdfaj, ami Magyarországon is fészkel, elsősorban nagyobb kiterjedésű nádassal borított tavaknál. Egy kisebb gémféle, a bakcsó, vagy népies nevén vakvarjú látható a második bélyegen. Latin neve a nycticorax, azaz éjjeli holló onnan ered, hogy szürkületkor lesz aktív, ekkor kezd el táplálékot találni magának, magyar nevei pedig hangutánzó szavak. Ausztráliát leszámítva minden kontinensen megtalálható, négy alfajjal. A kanalas réce is sokatmondó név; ez a faj került a harmadik bélyegre. Európában, Oroszország teljes területén és Észak-Amerika nyugati felén él, télen pedig déli tájakra vonul. A második sort egy csérféle, a fehérszárnyú szerkő indítja, ami füves sztyeppek madara. Hazánkban a Tisza-tónál és a Hortobágyon fészkel, eszmei értéke 250 ezer forint. A búbos vöcsök nevét a fején találhatókét, szarv alakú tollbóbitáról kapta. Élőhelye Európa és Oroszország, a legészakibb és hegyvidéki területeket leszámítva. Násztáncuk, ami a vízen zajlik látványos és páronként egyedi. A legnagyobb értéken levő faj nyerte el a Magyar Madártani Egyesület által kiírt, 2019 év madara versenyt, ami nem más, mint a gólyatöcs. latin neve a himantopus, ami annyit tesz: kötözött láb. Azért ezt a nevet kapta, mert egész lábszára pikkelyekkel borított, olyan, mintha nem lenne combja. Sekély vizek lakója, ahol lárvákkal, rovarokkal táplálkozik. fészkét pedig a vízpartra építi. 

Lisszabon, a kultúra fővárosa

1982-ben jött létre az Ibériai-Amerikai Fővárosok Uniója, ami egy nonprofit, kulturális szervezet, melynek célja, hogy közös nyelveik (spanyol és portugál) segítségével közelebb hozza a fővárosokat egymáshoz. 29 város tagja jelenleg a madridi központú szervezetnek, melyeknek összlakossága nagyjából 120 millió fő. 2017-ben Lisszabont, Portugália fővárosát választották meg a kultúra fővárosának. Az alkalomra a Múlt és Jelen címmel készítettek programsorozatot, ami a gyakorta nehéz múltat és a nem mindig könnyű jelent is bemutatta 40 helyszínen, több száz rendezvénnyel a fővárosban. A bélyegblokkot is ennek alkalmára adta ki a Portugál Posta. A blokk bal felső szélén a posta logója látható, jobb oldalon pedig az esemény logója. A bélyegképre a Kereskedők tere (Praca do Comércio) került, előtte a Tejo folyóval. A teret Palotaudvarnak (Terreiro do Paco) is hívják, mivel itt állt a királyi palota egészen az 1755-ös hatalmas földrengésig, amikor az egész romba dőlt. Ekkor alakították át a teret a mai képére, köré pedig földrengésálló épületeket terveztek. A tér közepén I. József portugál király (1714-1777) lovasszobra látható. Neki köszönhetően újult meg a város, illetve a tér, továbbá a teret megrajzoló államminiszteréről, Pombal márkiról nevezték el a negyedet Baixa-Pombalinának. A tér közepén lőtték le 1908-ban I. Károly portugál királyt és sebesítették meg halálosan a trónörököst. A háttérben látható a Rua Augusta diadalív, ami az újjáépítést szimbolizálja A bélyeg két oldalára került a Krisztus Lovagrendje kereszt, ami az ország jelképe, illetve a portugál bélyegek sajátossága. Idén La Paz, Bolívia fővárosa lett a kiválasztott kultúrfőváros.

Ide a sört!

Az Osztrák Posta több híres osztrák árucikkről (PEZ cukorka, Manner nápolyi) is bocsátott ki bélyeget. 2017-es adatok szerint az osztrákok és a németek a maguk 104,7 literjükkel a világ harmadik legnagyobb sörfogyasztói. (Az elsők a csehek, a második pedig a Seychelle-szigetek a rengeteg turista miatt.) Sok híres osztrák sörmárka van hazánkban is: Gösser, Kaiser, Ottakringer, Zipfer, Egger, Edelweiss vagy éppen a képen látható Stiegl. „Es muss ein Stiegl sein.", azaz „Ez Stiegl kell legyen." hirdeti a szlogenjük. A salzburgi sörfőzdét akkor alapították, amikor Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. 1492 óta sok idő eltelt, de a mai napig Ausztria legnagyobb magánkézben levő sörfőzdéje, amit a turisták is előszeretettel látogatnak. Ne egy kis manufaktúrát képzeljünk el: a Stiegl óránként 90 ezer üveg sört gyárt. A cég logója 5 piros lépcsőfok, ami az eredeti sörgyárhoz vezető, a Salzburg melletti Alm-csatornánál levő lépcsősort jelképezi. Maga a márka neve is kis lépcsőfokot jelent, mára pedig a tökéletes sörhöz vezető utat biztosítja. (Sőt, a sörök vonalkódja is ötlépcsős.) Ami érdekesség, hogy az 1650-es évekre Salzburgban és környékén 100 sörfőzde működött, amik közül a Stiegl volt a legnagyobb. A fogyasztást növelte a dohányzás elterjedése Európában, de aztán a gyár leégett és mindent újra kellett kezdeni. A képen látható bélyeg 2012-ben került kibocsátásra, annak emlékére, hogy a Stiegl újra a legnagyobb sörgyár lett Salzburgban, illetve, hogy bejegyeztették a mai napi rendkívül népszerű Goldbräu terméket. Az én példányomon egy vonalkódos ívszelvény is látható. Ezzel nem ér többet a bélyeg, de vannak gyűjtők, akik csak így gyűjtik a bélyegeiket. 

Négyéves a BélyegTerasz

A személyes évfordulókra szánt bélyegek közül ezt a 2007-ben kibocsátott francia kisívet választottam annak apropóján, hogy a BélyegTerasz négyéves lett. Ez idő alatt 642 poszt született, aminek célja a legelsőtől fogva ugyanaz: az ismeretterjesztés, tudásunk bővítése, érdekességek bemutatása. Ugyanolyan lelkesedéssel írom a bejegyzéseket, mint a kezdetekkor, körültekintően kiválasztva mindig az éppen aktuálisat. A képen látható pár Sylvain és Sylvette, akik egy azonos című, 1941 óta kiadott képregény címszereplői. A sorozaton többen dolgoztak az évtizedek során, de az alaptörténet ugyanaz: a két árva és háziállataik harmóniában élnek a természettel és szeretik a vidéki életmódot, miközben a compères, azaz a bűntársak (Róka, Medve, Farkas és Vadkan) éhségük csillapítására megpróbálják ellopni és megenni a háziállataikat. A történetet eredetileg nagyon befolyásolta a katolicizmus, a konzervatív nézetek és a paraszti életmód, ez azonban az ötvenes évek közepére megváltozott, mára pedig a környezet tiszteletét és a hagyományok ápolását helyezik előtérbe, úgy hogy eközben mindenféle kalandokon mennek keresztül a főszereplők. Az elsőbbségi levelekre szánt bélyegeken a címszereplők tartják a születésnapi tortát, miközben felül kunyhójuk látható, kétoldalt és alul pedig a bűntársak, valamint azok ősellensége, Barbichette, az anyakecske. További jó olvasást a blogon! 

Margit, a királynő

Miután apja, IX. Frigyes meghalt 1972-ben, Margit lett Dánia uralkodója. De nem volt ez ilyen egyszerű, ugyanis az 1850-es években elfogadtak egy olyan örökösödési törvényt, ami kimondta, hogy csak férfi lehet Dánia uralkodója. Mivel IX. Frigyesnek nem volt fiúgyermeke, így a trónt testvére, Knut herceg örökölte volna. 1947-re kiderült, hogy Margit anyja, Ingrid svéd királyi hercegnő nem szülhet több gyereket, így a három lány mellé nem születhet másik utód. Figyelembe véve a dán nők társadalmi szerepét, valamint a király és lányainak népszerűségét, Knut támogatásáról biztosította az örökösödési törvény módosítását. Két kormány és egy népszavazás biztosította az uralkodót arról, hogy lánya lehet a következő személy Dánia trónján. Azonban az 1300-as évek végén volt már Dániának egy Margit nevű uralkodója, így ő II. Margit néven lépett trónra.  Az 1940-ben született, Glücksburg-házi királynő nagyapja Izland utolsó királya is volt, így Margit izlandi keresztnevet is kapott. A képen látható bélyegívet a Dán Posta a királynő uralkodásának 25. évfordulójára bocsátotta ki. A felső bélyegen II. Margit és férje, Henrik dán királyi herceg (1934-2018) látható, valamint elsőszülött fiuk, Frigyes koronaherceg (1968-). A királynő egyébként nagyon sokoldalú személyiség, többek között közgazdász, filozófus, régész és bélyegtervező is.

Bajnok, felülnyomattal

A nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot Angliában tartották 1966 júliusában. Ez volt az utolsó vébé, amit fekete-fehérben közvetítettek a televíziók, de ennek ellenére egészen 1994-ig a legnézettebb  világbajnokság volt. Nyolc helyszínen játszották a meccseket, a döntő pedig a legendás, majdnem 100 ezer fő befogadására alkalmas Wembley Stadionban volt, ahol a hazaiak nemzeti válogatottja játszott Nyugat-Németországgal. A 16 részt vevő csapat közt volt a negyeddöntőben kieső, Baróti Lajos (1914-2005) vezette magyar válogatott, illetve először került be Észak-Korea és Portugália is a játékokra. Az utóbbi aztán bronzérmes lett, játékosa Eusébio pedig kilenc góllal a gólkirály. A képen látható bélyegsort a Királyi Posta a játékokra adta ki és ami érdekessége, hogy a tízes számrendszer 1971-es bevezetése előtti állapot látható az értékeket. Az első bélyeg értéke 4 penny, a másodiké 6 penny a d betű pedig a rómaiak által használt denarius (dénár) pénzérték rövidítése. A harmadik bélyegé 1 shilling 3 penny, vagyis 15 penny. Amikor az angolok 4:2 eredménnyel bajnokok lettek, a Királyi Posta a 4 pennys értéket felülnyomattal újra kibocsátotta, a szövegen pedig az „Anglia bajnokok" szöveg volt olvasható. A felülnyomás nem ritka a bélyegkibocsátás történetében, általában aktuális eseményeket, dátumokat örökítenek meg ezzel a módszerrel. 

Függetlenség napjára

1976-ban, az Egyesült Államok függetlenségének 200. évfordulójára négy blokk került kibocsátásra, amelyek híres festményeket ábrázolnak. Két éve, a július 14-ei posztomat kezdtem így, de akkor a Washington átkel a Delaware folyón című festményről írtam. (Klikk a festmény címére a cikk elolvasásához.) Ma, július 4-én ünnepli az USA függetlenségének napját, így egy újabb képet, John Trumbull (1756-1843) Függetlenségi Nyilatkozat című festményét választottam. A híres alkotás egy jóval kisebb kép alapján készült, amit ugyancsak Trumbull festett és a Yale Egyetem Képtárában látható, amit azt követően alapítottak, hogy a festő száz képét az egyetemnek adományozta. A világhírű kép viszont a washingtoni Capitoliumban látható, 3,7 x 5,5 méteres és nem 1776. július 4-én, az aláírás napján készült, hanem 1817-1819 között, megbízásra. Továbbá, a kép nem az aláírást, hanem a dokumentum első tervezetének benyújtását ábrázolja a Második Kontinentális Kongresszus felé. Az utóbbi tagjai voltak a 13 gyarmat képviselői, akik aztán aláírták a Nyilatkozat végleges változatát. A tervezet benyújtása a jeles dátum helyett június 28-án történt, a festményen pedig csak 42 személy látható az 56 aláíró helyett. De a bélyegblokkon hol a rengeteg ember? Az Amerikai Posta nem tartotta fontosnak a teljes kép bemutatását, így a teljes bal oldalát és a jobb oldal felső részét levágta. Trumbull direkt elment az aláírás philadelphiai helyszínére a hiteles részletekért, de sokak arcáról nem maradt fenn használható portré, túlzottan hasonlítottak egymásra, az aláíráskor ott sem voltak, vagy éppen az előzetes vitákról hiányoztak. Így a képen látható személyek beazonosíthatók, de ebben a formában nem voltak ott az eseményekkor. Úgy tűnik, hogy középen a magas Thomas Jefferson rálép a mellette álló John Adams lábára, ami sokak szerint utalás arra, hogy politikai ellenfelek voltak, de jobban megnézve a képet a cipőik egymás mellett vannak. Aki ismerős lehet még, az a Jefferson balján álló Benjamin Franklin. A festmény korábban már szerepelt bélyegen: egy 1869-es soron, ahol csak a felső felét vágták le a képnek.