Állati ünnepek

Most, hogy hamarosan az év végéhez érünk, ezzel a vidám bélyegsorral búcsúzom az óévtől. Az 1990-ben kibocsátott ausztrál bélyegsoron a kontinensen élő állatokból látható három, karácsonyi jelképekkel. Az első bélyegre a jégmadárfélékhez tartozó kacagójancsi került, ami nevét emberi nevetésre hasonlító hangjáról kapta. Ausztrália keleti és déli részén él, de több helyre is betelepítették. Ez a legnagyobb testű jégmadár, testhossza 45 centiméter, súlya maximum fél kilogramm. Tápláléka főleg rovarokból és kisebb gerinces állatokból áll, de megfogja a patkányt és a kígyókat is, annyiszor ejt le a fa ágán ülve, vagy üt neki az ágnak, amíg az el nem pusztul. A középső állat a jól ismert koala, ami a koalafélék családjának egyetlen képviselője. Ez az erszényes Ausztrália keleti felén él, mindenhol, ahol a megfelelő erdőségek biztosítják a táplálékát, az eukaliptuszt. Ennek több fajtáját is elfogyasztja, elsősorban éjszaka. A koala napi húsz órát mozdulatlanul tölt el, aminek nagy része alvás és evés. 28 éjszakai életmódot folytató kúszóerszényes faj él Ausztráliában és Új-Guinea szigeték, ezek közül egy látható az utolsó bélyegen. Ezekhez tartoznak a kuszkuszok és a rókakuzuk, amelyek mindegyike levélevő. A legkisebb faj macskaméretű, a legnagyobb 70 centiméter hosszú, 50 centiméteres farokkal. Egy fajt kivéve mindegyik fákon én, különböző típusú erdőségekben.    

Karácsonyi ének-zene

A populáris karácsonyi muzsikák ugyanolyan régre nyúlnak vissza, mint az egyházi zenék. Az angolszász világban a carol szót használják ezekre a népszerű karácsonyi dalokra. Sokakhoz eredetileg tánc is tartozott, így amikor a viktoriánus korban  megjelentek a feldíszített karácsonyfák, a családok ezt táncolták körbe. Ez látható az első bélyegen abból a sorból, ami az Egyesült Királyságban jelent meg 1978-ban. A második bélyegre a waits nevű, eredetileg fafúvósokból álló zenekar került. Minden településnek volt egy ilyen zenekara, ami télen a városlakókat keltette, egyházi és állami, valamint helyi ünnepekkor pedig a megfelelő hangulatú zenéket játszották. 1835-ben hivatalosan is, törvénybe iktatva számolták fel a zenekarokat, de sok esetben a tagok újra összeálltak, csak már nem a települések alkalmazásában játszottak. A harmadik bélyegen 18. századi, karácsonyi dalokat éneklők egy csoportja látható. Az utolsó bélyegre pedig a Boar's Head Carol (Disznófej ének) című karácsonyi dal került. A 15. századból származó dalnak több változata maradt fenn, de mindegyik alapja a különböző nyelvekből összerakott szöveg. A mű arról szól, miként dolgozzák fel a disznót, hogy aztán az a karácsonyi ünnepi asztalra kerüljön. A dalt a mai napig több brit és amerikai egyetemen eléneklik hivatalos karácsonyi ünnepségeikkor. Az angol nyelvű címre kattintva meghallgathattok egy népszerű változatot.  

Boldog karácsonyt kíván a Bélyegterasz!

Ezzel az 1985-ben kibocsátott, betlehemező gyerekeket ábrázoló bélyeggel kíván a Bélyegterasz kellemes karácsonyi ünnepeket!

A Télapó is pihenhet

Az Indiai-óceán keleti felén található a Karácsony-sziget, 350 kilométerre délre Jávától. Nevét William Mynors, a Brit Kelet-Indiai Társaság Royal Mary nevű hajójának kapitánya adta 1643-ban, aki karácsony napján lépett a szigetre. 1888-ban lett a Brit Birodalom része, amikor kiderült, hogy foszfátban gazdag lelőhely. 1958. október elsején vált Ausztrália külterületévé, 1997 óta pedig az Ausztrál Indiai-óceáni Területek központjaként működik. A képen látható bélyegsort 1986-ban bocsátotta ki a Karácsony-Szigeti Posta. A Télapó látható rajta, aki egy trópusi szigeten vakációzik. Motorcsónakozik, napozik, horgászik, golfozik és egy függőágyban pihen. Reméljük a nagy pihenés közepette a lábainál heverő ajándékok időben megérkeznek.

Karácsonyi növényeink

Karácsony alkalmából bocsátotta ki 1999-ben Jersey szigete ezt a bélyegsort, amin a karácsonyi ünnepkörhöz köthető növények láthatók. Mindegyik bélyeg közepére az eredetileg Közép-Amerikából származó mikulásvirág került, továbbá négy különböző növény. A bal felső bélyegen a fehér fagyöngy nevű, félélősködő örökzöld látható. Elsősorban a fűzfa, almafa, nyárfa és akácfa a gazdanövénye, amiknek lombjában él. A 60-100 centiméter átmérőjű növény Európában honos, Észak-Amerikában egy rokonát használják karácsonyi díszítésre. Mellette a Dél- és Nyugat-Európából származó közönséges magyal került. Szúrós levelei miatt gyakran ültetik sövényként, piros bogyói miatt pedig dísznövényként. Virága sok nektárt termel, bogyója mérgező. Az alsó sorba a Glacier fantázianevű, tarka levelű borostyánfajta került. Örökzöld cserje, ami akár 20-30 méteres magasságba is felkúszik, ezért gyakran látható házak és fák oldalán. Gyógynövény, rendkívül erős hatóanyagokkal, ezért házilag tilos használni. Az utolsó növény az ugyancsak mérgező fekete hunyor. Tél közepén nyílik, ezért kedvelt kerti virág többféle nemesített változattal. Angol jelzője, a Christmas (karácsony) onnan származik, hogy a legenda szerint egy szegény lány, aki nem tudott ajándékot adni a betlehemi kisdednek elsírta magát és könnyéből sarjadt a virág karácsonykor. Bár a középkorban a gonosz elűzésére és az állatok megáldására használták, úgy vélték a boszorkányok főzeteikben használják és láthatatlanná teszi őket.

Sarkvidéki állatok

Az Északi-sarkvidék állatai közül válogat ez az 1999-es amerikai sor. Az első képen a sarki nyúl látható, aminek üreges szőrszálai nem csak, hogy tárolni tudják a hőt, de fényvisszaverő képessége is van, aminek köszönhetően szinte észrevehetetlen a hóban. A többi nyúlhoz képest rövidebb füle van, de magasabbra tud ágaskodni és gyakran a hóréteg alatt hozza világra és gondozza kölykeit. Egyik természetes ellensége a második képen látható sarki róka. A fátlan tundrákon él ez a kis termetű rókafaj, aminek számos alfaja van élőhelyétől függően. A talpuk is szőrös, innen kapta latin nevét, a lagopust, ami nyúllábút jelent. Fülei is azért kisebbek a többi rókafajhoz képest, hogy ne legyen olyan nagy a hőleadásuk. A harmadik bélyegre a hóbagoly került, ami a legészakabbra megtalálható bagolyfaj. A majdnem uhu méretű bagoly fő tápláléka a lemming, amire rendszerint szürkületkor vadászik. Olyan helyen költ, ahol megfelelő mennyiségű a rágcsáló, hogy fiókáit táplálni tudja. J.K. Rowling Harry Potter-sorozatában a címszereplőnek volt egy Hedvig nevű hóbaglya, aminek köszönhetően a mai napig nagy népszerűségnek örvend a faj. A következő bélyegeken a sarkkör csúcsragadozói látható: a jegesmedve és a szürke farkas. A sarki jég olvadása miatt, a jegesmedvék élőhelye folyamatosan csökken. Ezek az állatok életük nagy részét jégtáblákon és befagyott vízen töltik, csak a párzási időszakban mennek a szárazföldre. Kitűnő úszók, amiknek kedvenc tápláléka a fóka. A zsákmányt másfél kilométeres távolságból és egy méter hó alatt is megérzik. A szürke farkas a legelterjedtebb emlős a Földön az ember után. Tucatnyi alfaja van, és Magyarország északi hegységeiben is megtalálható. Hazánkban 2001 óta fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint.

Osztrák címerek

II. Ottó, a Német-római Birodalom császára 976-ban adományozta I. Lipót őrgrófnak a mai Ausztria területén levő birtokokat hűbérbirtokként. Ezáltal, a Babenberg-házból származó Lipót lett az első uralkodója az önállóan kezelt területnek. Ausztria fennállásának ezredik évfordulójára bocsátotta ki az Osztrák Posta a képen látható, dombornyomott bélyegblokkot, ami az ország tartományainak címereit ábrázolja. Ausztriának kilenc tartománya van, az állam hivatalos zászlaja pedig a piros, fehér, piros sávos lobogó, ami eredetileg a Bamberg-házé volt. A felső sorban látható Alsó-Ausztria, Felső-Ausztria és Stájerország címere. A narancssárga és fekete színek a Habsburg-háztól származnak, a sas pedig szintén tőlük, de a Német-Római Birodalom jelképe is. A harmadik címerben látható ezüst párduc és a zöld szín III. Ottokár stájer herceg címerének részei. A második sorban Karintia, Tirol és Vorarlberg jelképei kerültek. Az oroszlán Karintia hercegeinek jelképe, míg a sas Tirol grófjaié, A legfiatalabb címer a legnyugatibb tartományé, Vorarlbergé. 1863-ban I. Ferenc József hagyta jóvá a 9 helyi város címeréből álló bonyolult jelképet. A bélyegen is látható, leegyszerűsített címert 1923-ban fogadták el, és eredetileg Montfort grófjaié volt. A harmadik sorba Salzburg, Burgenland és Bécs került. Burgenland címere érdekes, hiszen a középkorban a területet birtokló két legerősebb család jelképe lett összerakva: a Mattersdorf-Forchtenstein és a Güssing-Bernstein családoké. Bécs címere 1395 óta nem változott, és a benne látható ezüst keresztnek két jelentése lehetséges: az egyik, ami a keresztesháborúkat támogató bécsi polgárokra utal, a másik pedig  Bécsre, a hitet védelmező városra.      

Brit operettsztárok

Miközben hazánkban és Ausztriában Johann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc határozzák meg az operett műfaját, az Egyesült Királyságban W.S. Gilbert (1836-1911) szövegíró és Arthur Sullivan (1842-1900) zeneszerző. Ők voltak az a szerzőpáros, akinek műveit imádta a közönség, műveik pedig világsikert arattak. 1881-ben producerük és mecénásuk felépítette a Savoy Színházat, ahol először csak az ő darabjaikat játszották. 1992-ben bocsátotta ki a Brit Posta a képen látható bélyegsort Sullivan születésének 150. évfordulójára és közös alkotásaik emlékére. Első közös művük az 1871-es Thespis című opera volt, de ennek kottája és szövegkönyve elveszett. Ezt még tizenhárom vígopera/operett követte, melyek közül kiemelkednek a bélyegekre kiválasztott művek. Az elsőn az 1888-ban bemutatott The Yeomen of the Guard látható, ami egy 16. századi szerelmi történet, ami a londoni Towerban játszódik. Ezt követi a The Gondoliers 1889-ből, ami ugyancsak egy szerelmi történet Velencéből. A nagy sikerű darab 554 előadást ért meg, ami akkor rendkívülinek számított. A harmadik bélyegre a szerzőpáros legismertebb darabja A Mikádó került. A történet Japánban játszódik, ahol a hóhérnak találnia kell valakit, akit lefejezhet, mielőtt őt büntetik meg. Természetesen az alaptörténet itt is a szerelem. Az 1885 márciusában bemutatott alkotás akkora siker lett, hogy az év végére legalább 150 társulat játszotta Európában és Amerikában. A második sort az 1879. szilveszterén bemutatásra került Penzance kalózai indítja. A történet szerint egy kalózok által nevelt fiú beleszeret egy katonatiszt lányába. Eztán a fiú maga mögött akarja hagyni múltját, de a kalózoknak ez nem tetszik, miközben a lány apja a kalózokra vadászik. A legnagyobb értékű bélyegre a Iolanthe került. Ez volt az első darab, amit a Savoyban mutattak be, és egy csapat tündér, valamint a brit parlament tagjainak kalandjairól szól. A történt a brit kormányt, a törvényeket parodizálja ki. A szerzőpáros életét mutatja be a Tingli-tangli (Topsy-Turvey) című film, ami több Oscar-díjat nyert.      

Olasz filmremekek

Umberto Barbaro (1902-1959) olasz filmesztéta, kritikus és filmrendező használta először a neorealizmus szót azokra az olasz filmekre, amik dokumentarista jelleggel a valóságot tükrözik a filmvásznon. 1998-ban bocsátották ki a képen látható olasz bélyegsort, ami az olasz neorealista filmek legnagyobbjainak állít emléket. Először Luchino Visconti (1906-1976) Megszállottság (Ossessione) című, 1943-ban bemutatott, első játékfilmjét nevezték egyöntetűen neorealistának. A film alapjául James M. Cain A postás mindig kétszer csenget című regénye szolgált, a benne használt operatőri munka pedig a mai napig nagy hatással van az európai filmművészetre. A Megszállottság látható az első bélyegen. A következőn Vittorio De Sica (1901-1974) rendező és színész Biciklitolvajok (Ladri di biciclette) című alkotása látható. A remekművet 1948-ban mutatták be, és hatalmas világsiker lett. A második világháborút követően egy olasz munkásnegyedben játszódó film cselekménye egy ellopott bicikli körül zajlik.  A film forgatókönyvírója Cesare Zavattini volt, aki több De Sica-filmet is írt. A Biciklitolvajok volt a harmadik külföldi film, amelyik Oscar-díjban részesült. A második sort a Roberto Rossellini (1906-1977) által rendezett Róma, nyílt város (Roma citta aperta) indítja. A film a németek által megszállt Rómában játszódik, ahol egy pap ellenállókat bújtat. A film nehéz anyagi körülmények között készült a szövetségesek által felszabadított városban, de bemutatása után világsikert aratott. A főszerepeket a legendás Aldo Fabrizi és Anna Magnani játszották. Az utolsó bélyegen pedig Giuseppe De Santis, a Megszállottság egyik forgatókönyvírójának (1917-1977) Keserű rizs (Riso amaro) című filmdrámája látható. Az 1949-ben bemutatott alkotás az idénymunkás rizsszedőnőkről szól, és kiválóan ábrázolja a kor társadalmi problémáit.

Vadvirágok Koreából

Dél-Korea a kibocsátóhelye a képen látható bélyegsornak 1990-ből. A tigrisliliom gyűjtőnév, ami a virág színére és mintájára utal. Itt a Lilium lancifolium (a fajneve lándzsa alakú leveleire utal) látható, amit világszerte dísznövényként ismerhetünk, de eredeti élőhelye a Távol-Kelet. Gumói ehetők, ezért Ázsiában, számos helyen csak emiatt tenyésztik. A következő virág egy őszirózsafaj, amit a bélyegkészítők sem határoztak meg pontosan. Kétszáz faja létezik ezeknek a virágoknak, amik a trópusokon és a mérsékelt égövben is megtalálhatók. A boglárkafélékhez tartozó héricsfaj látható a harmadik bélyegen. Ez az ötven centiméter magasságúra is megnövő faj (Adonis microcarpa) Nyugat-Ázsiában és Dél-Európában is megtalálható, Ausztráliában pedig meghonosították. Az utolsó bélyegre a különleges nevű réti ördögharaptafű került. Nevét onnan kapta, hogy a népi hiedelem szerint az ördög leharapta a gyökerét a gyógyító képessége vagy Szűz Mária elleni dühe miatt. Ez a történet az angolszász országokban is jelen van, neve (Teufelsbiss, devil's-bit) ott is hasonló. A loncfélékhez tartozó növény egész Európában és Nyugat-Ázsiában honos, de sokfelé betelepítették. Ennek a lápréteken élő, évelő növénynek a hajtását légzőszervi betegségek ellen használták.

Török környezetvédelem

1979-ben jelent meg ez a török ötösív, amin veszélyeztetett állatfajok láthatók. A fácánfélékhez tartoznak a frankolinok, amelyek közül az örvös frankolin került a bélyegre. A füves síkságok madara, ami 1600 méteres magasságig megtalálható. A 19. század közepéig Spanyolországban és Szicíliában is voltak populációi, de ezek mára kihaltak. Törökországtól Cipruson át egészen Indiáig fellelhető ez a tyúkméretű madár. Az indiai Harijána állam nemzeti madara. A második bélyegre a hazánkban is honos túzok került, ami élőhelyének csökkenése miatt a sebezhető fajok közé tartozik. Mint az előbb említett frankolin, ez a pulyka méretű madár is a füves síkságokon él. A földön levő, fűvel kibélelt kis mélyedésbe költi ki 2-3 tojását évente egyszer. A csibék kikelésük után fészekelhagyók, 4-6 hét gondoskodás után különválnak a tojótól. A harmadik madár a pártás daru, ami nevét különleges fejtollairól kapta. Közép-Ázsiában, Törökországban és Cipruson él, a telet pedig Afrikában és Délkelet-Ázsiában tölti. A magas fűvel borított mocsaraktól egészen a száraz sztyeppéig terjed az élőhelye. Magyarországon nagyon ritkán látható kóborló egyede. Ezt követi a golyvás gazella, ami nevét a bikák nyakáról kapta, ami párzási időben megdagad, ami a pajzsmirigy duzzanatára, a golyvára hasonlít. Közép- és Délnyugat-Ázsia sivatagos és félsivatagos területein él ez a sebezhető faj. Törökországban csak vadrezervátumban maradtak belőle egyedek. Az utolsó bélyegre a muflon egyik alfaja, az európai muflon került. Ez a párosujjú patás betelepítéseknek köszönhetően hazánkban is megtalálható, de eredetileg a Földközi-tenger szigeteiről és a Kaukázus vidékéről származik. Fűfajtákkal táplálkozik, de télen nagyobb hómennyiség esetén kiegészítő takarmányt kap.

Léghajók a világ körül

A Zeppelin egy léghajótípus, aminek az a különlegessége, hogy merev váza van, és irányítható. Nevét Ferdinand von Zeppelin (1839-1917) grófról kapta, akit érdekelt a léghajótervezés, majd Schwarz Dávid (1850-1897), magyar származású léghajótervező özvegyétől megvásárolta annak könnyűszerkezetű és irányítható léghajójának terveit. Ezeket finomítva készítette el a zeppelint, ami polgári repülésre, áruszállításra és katonai célokra is alkalmas volt. A léghajó titka az alumíniumváz és levegőnél könnyebb, hidrogén és hélium gázokkal történő feltöltés volt. Ezek segítségével könnyen lehetett irányítani, sőt lezárt utazórészeket is ki tudtak benne alakítani. Az első zeppelint 1900. július 2-án bocsátották fel a Bodeni-tó felett. Bár az első repülés csak 18 percig tartott, a hibákat kijavítva és hatalmas pénzügyi támogatást élvezve, rövidesen elkezdődött a tömeggyártás. Az első zeppelin felbocsátásának 75. évfordulójára bocsátották ki Madagaszkáron a képen látható bélyegsort és a hozzá tartozó blokkot. Az első világháborúban ezek a légi járművek elsősorban katonai és felderítő célokra szolgáltak, de a húszas évekre a legnépszerűbb repülési eszköz lett, amivel a világ számos pontjára el lehetett jutni. A 200 méter hosszú léghajók közel száz utast és akár 30 fős személyzetet is képesek voltak szállítani. Egyik kiemelkedő rekordja 1929-ben volt, amikor a New Jersey-ben található Lakehurstből indulva a németországi Friedrichshafenen át, Los Angelest és Tokiót érintve megkerülte a földet. A bélyegblokkra a Vatikán látképe került a Zeppelin-gyár tulajdonosaival és középen Zeppelin gróffal, a bélyegeken pedig a japán Fudzsi hegy, Rio de Janeiro, New York, Egyiptom, Berlin és London látható különböző repülési dátumokkal.

A szomszéd halai

Szlovéniában megtalálható halfajok kerültek erre az 1997-es bélyegsorra és a hozzá tartozó, ugyanazokat a fajokat ábrázoló bélyegblokkra. Az elsőn a márványpisztráng látható, ami a Po, az Isonzó és a Neretva folyókban és azok mellékfolyóiban él. Átlagosan 30-70 centiméter hosszúságúak, de találtak már egy méteresnél is nagyobb példányokat. Kisebb halakkal és gerinctelen állatokkal táplálkozik. A faj elsősorban Boszniában veszélyeztetett több vízerőmű és a túlhalászás miatt. A következő hal a sügérfélékhez tartozó német bucó, aminek hazánkban eszmei értéke százezer forint. 18-22 centiméter hosszúságú hal, ami a dunai vízlépcsők megépítése miatt szinte teljesen eltűnt. Szerencsére több fordul elő belőle a Duna mellékfolyóiban és a Dnyeszter folyó vízgyűjtőjében. A harmadik bélyegre a szilvaorrú keszeg került, ami Hollandiától egészen a Kaszpi-tengerig megtalálható. Lassú folyású folyókban, de kisebb tavakban is megél. A több alfajjal rendelkező hal nevét erősen előrenyúló, húsos orráról kapta. A legnagyobb értékű bélyegen a Kárpát-medence egyik különleges faja, a lápi póc látható. Az általában 5-10 centiméteres hal ragadozó, családjának pedig egyetlen európai képviselője. A négy évig élő fajt nemcsak élőhelyének csökkenése fenyegeti, hanem a nála nagyobb termetű, betelepített ragadozóhalak is. Eszmei értéke százezer forint.  

Mikulástörténet

Törökország területén született Miklós, akinek ünnepnapját december hatodikán ünneplik a római és görögkeleti katolikusok. Vagyonos családból származott, de szülei halála után vagyonát szétosztotta a szegények között. 19 évesen szentelte pappá nagybátyja, aki Müra püspöke volt. Ez a jelenet látható az első bélyegen, amit a Vatikán bocsátott ki 1987-ben. Életéhez számos legenda fűződik, ezekből látható kettő a másik bélyegeken. Volt egy elszegényedett férfi, akinek három lánya prostituált lett, hogy legyen mit enniük. Amikor Miklós ezt megtudta, belopózott hozzájuk, és megajándékozta őket egy erszény arannyal. Emiatt a családnak lett vagyona, így az apa legidősebb lányát hozománnyal együtt férjhez tudta adni. Miklós ezt még kétszer megismételte, így mindhárom lány tisztességes feleség lett. Egy vihar során Miklós kimentett két fuldokló tengerészt a háborgó vízből, majd helyére tette hajójuk árbocrúdját, hogy kiköthessenek. Ezt követően imát mondott, majd visszaugrott a tengerbe, és visszaúszott hajójához. Amikor később a két megmenekült tengerész hálaimát ment mondani a templomba, felismerték Miklóst, és visszaadták neki köntösének övét, amivel kimentette őket. Miklós hetven év felett volt, amikor december 6-án meghalt Mürában. Később az egyházak tettei miatt szentté avatták, és mára a diákok, halászok, tengerészek, kereskedők, zálogházak, Oroszország, Görögország védőszentje. 1087-ben olasz kereskedők azt hitték, Miklós elpártolt tőlük, mivel flottájuk nagy része elsüllyedt egy viharban, ezért Mürában feltörették Miklós sírját, és az olaszországi Bariba vitték, ahol hatalmas székesegyházat emeltek neki. A mai napig itt található Miklós sírja.
A cipőbe rakott ajándék a három lány legendájához kapcsolódik. A legkisebb megajándékozott lány harisnyája a kéménynél száradt, amikor Miklós beleejtette az aranyat. Először nem tudták ki volt, de egy aranypénzről kiderült, hogy az övé. A képen látható bélyegek szelvényesek. A szelvényeknek külön értéke nincsen.

A katona meséje

1999-ben a Brit Posta 12 csoportba osztott bélyegsort adott ki, amelynek gyűjtőneve Millennium volt. A posta elképzelése szerint a meséknek nevezett bélyegsorok az országot mutatták volna be különböző megközelítésből. Sok esetben ismert művészeket kértek fel, hogy ők készítsék el az adott témájú bélyeget. A mára kiválasztott, 1999. október elején megjelent bélyegsor címe A katona meséje, ami a brit katonaság négy szegmensét mutatja be. Az első az 1314-es bannockburni csatában győzedelmeskedő I. Róbert (Robert the Bruce) skót királyt ábrázolja. Trónkövetelő, 1306-1329 között király és rettegett harcos volt, aki legyőzte az angolokat, és bebiztosította Skócia függetlenségét. Érdemeiért a mai napig nemzeti hősként tekintenek rá. Az első bélyeget Andrew Davidson grafikus készítette. A második bélyeget Rod Kelly brit ezüstműves készítette és az angol polgárháborút jelképező harcost és lovát ábrázolja. Az 1642-51 között zajló, három fegyveres összecsapás összességét hívjuk angol polgárháborúnak, amely alatt a kormányzás mikéntjét akarták eldönteni. Ennek során végezték ki egyedüli brit uralkodóként I. Károlyt 1649-ben, illetve alakult ki Anglia, Skócia és Írország államszövetsége. A következő bélyegen az első és második világháborúkat szimbolizáló katonai temetőrészlet látható Don McCullin fényképén. Az 1916. július 1. és november 18. között vívott somme-i csata helyszínén készült fénykép arra majdnem másfél millió személyre emlékezik, akik a harcok során haltak vagy sebesültek meg, illetve lettek hadifoglyok. Az utolsó bélyegre pedig Christopher Corr gyerekkönyv-illusztrátor képe került, ami két békefenntartót és egy fiút ábrázol. Brit békefenntartók számos helyen őrzik a nyugalmát világszerte az ENSZ égisze alatt.

Nyolc mese

Gábor Éva és Zombory Éva tervezték ezt az 1960-as magyar bélyegsort, ami nyolc mesét mutat be. Az elsőn A répa című orosz népmese látható, amiben egyre többen próbálják kihúzni a földből az óriásira nőtt répát. Ezt követi a Grimm fivérek Hófehérke és a hét törpe című klasszikusa, ami egy királylány kalandjairól szól. Jean de La Fontaine (1621-1695) francia író és költő három, erkölcsi tanulságot megfogalmazó állatmeséje (fabulája) is a bélyegsor részét képezi: A molnár, a fia és a szamár látható a harmadik bélyegen, az ötödiken a A holló meg a róka, a hetediken pedig A róka és a gólya. A negyedik bélyegen a Csizmás Kandúr című tündérmese látható, amit leginkább Charles Perrault (1628-1703) Lúdanyó meséi című, 1697-es művéből ismerhetünk. A hatodik bélyegre került Jávorfából furulyácska egy magyar népmese, ami egy megölt királylány és a sírján növő fából készült éneklő furulyáról szól. Az utolsó bélyegen látható Momotaró népszerű alakja a japán népmeséknek. Egy fiúról szól, aki különböző kalandokba keveredik, de mindig hős lesz belőle a történet végén. A történet szerint egy idősebb nő barackot talált egy folyóparton ruhamosás közben. Amikor férjével meg akarták enni, kiderült egy fiú van benn, aki a mennyországból érkezett, hogy a fiúk legyen. Ekkor adták neki a Momotaró nevet, ami barackfiút jelent. Kalandjai gyermekként kezdődnek.

Egy jelkép története

1993-ban bocsátotta ki az Amerikai Posta a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (AIDS) elleni küzdelem jelképét ábrázoló piros szalagos bélyeget. 1988 óta minden év december elseje az AIDS elleni világnapja, ami figyelemfelhívás a veszélyekre, de emlékezés a betegségben elhunytakra is. A Visual AIDS Ribbon Caucus nevű, New York-i művészekből álló tömörülés alkotta meg a piros szalagot a Piros Szalag Projekt keretében. Eszerint nem egy, hanem a projektben résztvevő minden személy ötletgazda. Figyelemfelhívó és nem kereskedelmi jelkép vagy védjegy. Nincsen szerzői jog által levédve, így bárki szabadon használhatja. Az öbölháborúban szolgáló katonákkal való együttérzést kifejező sárga szalagból vették a piros szalag ötletét, amit először Jeremy Irons színész viselt nyilvánosan az 1991-es színházi világ Oscar-díjának tekintett Tony-díj átadásán. Az 1992. húsvétvasárnapján a Wembley stadionban megrendezett Freddie Mercury emlékkoncerten (Mercury, a Queen zenekar énekese AIDS-ben hunyt el) százezer szalagot osztottak szét, amitől kezdve az egyik legismertebb figyelemfelhívó jelképpé vált. Napjainkban is látható emberek ruhájára tűzve, a Fehér Házra kifüggesztve, vagy különböző épületekre vetítve. A képen látható bélyeget lebélyegezték, a posta pedig öntapadós és hagyományos változatot is kiadott belőle.  

Karibi madarak

A karib-tengeri Grenada szigethez tartozó Grenadine-szigetek bocsátotta ki a képen látható bélyegsort 1978-ban a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával. Érdekesség, hogy Grenada is bocsát ki bélyeget, de ezekre nincs ráírva a Grenadines név. Ezen a szigetcsoporton két ország osztozik: Grenada és St. Vincent, de az utóbbi hivatalos neve St. Vincent és a Grenadine-szigetek. Ezek is külön-külön bocsátanak ki bélyeget, sőt, a Grenadához tartozó Carriacou és Petit Martinique szigetek is. Így Grenadának, mint országnak három különböző bélyegkibocsátója van.
Az első bélyegen egy Audubon-vészmadár látható, ami egy John James Audubon (1785-1851) amerikai természettudósról és ornitológusról elnevezett, harminc centiméter hosszúságú tengeri madár. Számos alfaja van, amikről később kiderülhet, hogy önálló fajok. A második madár a kanadai lile, ami Alaszkában és Kanada északi részén honos, de a telet Patagóniában tölti. A harmadik a Karib-szigeteken megtalálható bíbortorkú kolibri, amit a piroscsőrű vagy feketehasú fütyülőlúd követ. A monogám párokban élő madarak rendszerint fákon, vagy a fák víz feletti gyökerein fészkelnek. A karibi bíborfecske indítja a második sort. Ez a 18,5 centiméter hosszú, nagy termetű fecskefaj repülés közben gyűjti be rovarokból álló táplálékát. Ezt követi a fehérfarkú trópusimadár, aminek röptét akrobatikus mutatványok jellemzik. A madár az Atlanti-óceánon kívül megtalálható a Csendes- és Indiai-óceánokon is. Az utolsó madár a hosszúcsőrű póling, ami az Egyesült Államok középső részén él, és csak a telet tölti délebbre, elsősorban Mexikóban. Ez az egyik legnagyobb termetű tengerparti gázlómadár.    

Legszebb öröm a söröm

Nagyjából 180 sörfőzde és sörgyár működik Belgiumban, ahol a világos söröktől kezdve a lambicon át a gyümölcssörökig, sokféle típus készül. A 12. századtól kezdve főznek ezen a vidéken sört, gyakran apátságokban a katolikus egyház engedélyével. A sörfőző trappista szerzetesek a francia forradalom idején menekültek el Franciaországból, és telepedtek le Belgium területén. Az első, általuk működtetett manufaktúra 1836-ban nyitott. Összesen tíz apátság van a Földön, ami trappista sört készít, ezek közül hat Belgiumban. Ez a 2012-es belga bélyegsor nekik állít emléket. Mindegyik bélyegen látható a sörösüveg, a sörös kupak, a sörhöz tartozó talpaspohár és a bélyegszelvényen az apátság, azaz a márka neve. Az első az Achel, ami a legkisebb manufaktúra. A 19. században már gyártottak sört, de a 20. század történelmi viszontagságai tönkretették az apátságot. Csak 1998-ban kezdődött újra a sörfőzés, napjainkra pedig hat fajta sört készítenek. A westmalle-i apátságban főztek először 1836-ban sört trappisták. Az egyik legjelentősebb apátság a sörből származó bevételeket (úgy, mint a többi apátság is) intézményük fenntartására és helyi, közösségi tevékenységekre költik. A harmadik bélyegre a Scourmont apátság söre, a Chimay került. Három fajtát készítenek: kék, fehér, piros sörcímkével, amik 7-9 százalékosak, de készítenek egy fajtát kizárólag szerzeteseiknek. Florenville-ben találjuk az Orval apátságot, amit 1132-ben alapítottak. 1931-ben épült a mai sörfőzde épülete. Évente két napon látogatható az épület, ahol jelenleg 32 világi személy dolgozik. A következő bélyegen a Rochefort látható. Háromfajta sörüket az apátság területén található kút vízéből készítik. 2010-ben jelentős károkat okozó tűzvész pusztított az apátságban, de a sörfőzdét nem érte el, és a szerzetesek sem sérültek meg. Az utolsó bélyegen a Westvletereni Szent Szixtusz Apátság söre került. Sokak szerint a Westvleteren 12 (sárga kupakos), 10,2 százalékos sör a világ legjobbja. Előzetes egyeztetés alapján, kis mennyiségben vásárolhatók meg söreik az apátság kapujában.

Kertünkből

Kerti virágokat mutat be ez az 1968-as, magyar bélyegsor. A legkisebb értékre az estike került, ami arról ismert, hogy napközben szirmait becsukja, és este bontja csak ki. Ekkor érezhető kellemes illata. A kerti árvácska az ibolyafélékhez tartozó hibridnövény, ami a háromszínű árvácska és más ibolyafajok keresztezéséből jött létre. Pompás színei mellett többféle orvosi hatóanyagot is tartalmaz. A rézvirág, vagy más néven cinnia (zinnia) eredetileg Mexikóból származik. A hazánkban is népszerű virág már hibridnövény, így a kisvirágútól egészen a 15 centiméter átmérőjűig léteznek fajtái, különböző színekben. A kerti hajnalka a szulákfélékhez tartozó nemzetség, aminek számos faja létezik. Az eredetileg Dél-Amerikából származó kúszónövény 2-5 méter közötti magasságba is felkúszik. Az estikével ellentétben ez délelőtt tartja nyitva szirmait, és ekkor érezhető illata is. A második sort a petúnia indítja, aminek ugyancsak Dél-Amerika az őshazája. Az 1830-as években kezdték el nemesíteni Angliában és Franciaországban. Később Németország lett a nemesítés központja, mára pedig számos fajtájával találkozhatunk. A kerti, vagy kövér porcsin ehető növény, ami számos betegség ellen jó. Egyik különlegessége, hogy az eddig vizsgált növényfajok közül ez tartalmazza a legtöbb omega-3 zsírsavat, aminek több jótékony hatása is van. Mindemellett gazdag C- és E-vitaminokban. Az őszirózsa egy nemzetség, amibe nagyjából 200 faj tartozik. Ősszel virágzik, rendkívül apró magjait pedig a szél terjeszti. Az utolsó bélyegen a dália látható, ami ugyancsak az őszirózsafélék családjának tagja. A spanyol hódítók hozták Európába Közép-Amerikából, ezt követően kezdődött meg nemesítésük. Az aztékok gumóit megették, de ezt Európában nem sikerült ételként meghonosítani. 1963-ban Mexikó nemzeti virágának választották.

A dzsungel madarai

Belize egy kis, közép-amerikai ország a Karib-tenger partján. A képen látható, 1977-es bélyegek érdekessége, hogy kibocsátásuk idején az ország a Brit Birodalom része volt. (1981-ben lett független.) Ezért látható a bélyegek bal felső sarkában a brit korona, és az EIIR felirat, ami II. Erzsébet brit uralkodóra utal. Továbbá ezek az első belize-i bélyegek, amin madarak láthatók. A bal képre a bélyegblokk, a jobb képre a hozzá tartozó bélyegsor került ugyanazokkal a madárfajokkal.
A felső sort a tíz centiméter hosszú, kárminsapkás pipra indítja. Az elsősorban gyümölcsevő madár különlegessége násztánca, amit a násztánc szóra klikkelve megnézhettek. Ezt követi az álarcos trupiál, ami az Egyesült Államok délkeleti és Mexikó északi részéről Belize-be, hogy ott teleljen. A tágasabb, fás területeket kedvelik. A sort a diadém-motmot zárja. Ennek érdekessége, hogy az esős évszakban van a párzási ideje, amikor puha a talaj, így könnyű a földbe alagutat vájni, aminek végén fészket rak. A fajnak számos alfaja van, amik további kutatások középpontjai, mivel önálló fajok lehetnek. A második sort egy timanufaj (Crypturellus bouchardi) indítja. Ez a tyúkméretű madár mélyebben fekvő trópusi erdők lakója. Tollazata miatt nehéz észrevenni a sűrű aljnövényzetben. A középső madár a pávaszemes pulyka. A vadpulykánál kisebb madárnak kopasz, kék színű feje és nyaka van. Fejét narancssárga bibircsókok borítanak. A csapatban élő madár az aljnövényzetben keres táplálékot. Húsát és tojásait a helyiek is fogyasztják. Az utolsó madár a fehér erdeiölyv, ami Közép-Amerikától egészen Peruig megtalálható. Ez a különlegesen szép, 46-56 centiméter hosszú ragadózómadár párban vagy hármasban vadászik.    

Egy képtár arcai

A National Portrait Gallery egy arcképcsarnok Londonban, ami tulajdonképpen a brit történelmet mutatja be hírességein keresztül. A különleges galéria 1856-ban nyílt, és mára 10 ezer múzeumi tárggyal büszkélkedhetnek. Bár először ellenezték a létrehozását, de viszonylag rövid idő alatt annyi kiállítási tárgyat gyűjtöttek, hogy új épületbe kellett költöznie a képtárnak. Az 1960-as évek óta van terítéken egy nagyobb múzeum megépítése, mivel a helyszűke miatt számos érdekesség nem kerülhet bemutatásra. A Brit Posta a múzeum megalakulásának 150. évfordulójára bocsátotta ki ezt a bélyegsort. A bélyegeken a gyűjteményen megtalálható alkotásokból válogattak. A felső sorban Walter Sickert (1860-1942) képe látható Sir Winston Churchill (1874-1965) brit államférfiról, amit Sir Joshua Reynolds (1723-1792) önarcképe követ. Az egyik legjelentősebb 18. századi angol festő 24 évesen készítette a bélyegen is látható képet. Patrick Heron (1920-1999) absztrakt festő képe a következő, amit T.S. Eliot (1888-1965) Nobel-díjas brit költőről készített. A negyedik bélyegen Emmeline Pankhurst (1858-1928) politikai aktivista és szüfrazsett, a női egyenjogúsági és szavazati jogi mozgalom egyik legjelentősebb tagjának képe látható. A sort George Charles Beresford (1864-1938) brit fotóművész 1902-es fényképe zárja, amin Virginia Woolf (1882-1941) írónő látható.
A második sort Sir Walter Scott (1771-1832) skót író márvány büsztje indítja Francis Leggatt Chantreytől (1781-1841). Mary Seacole (1805-1881) félvér ápolónő volt, aki a krími háború (1853-1856) idején kórházat létesített a sebesültek ellátására. Az Albert Charles Challen (1847-1881) által 1869 körül készült festményt 2005 januárjában találták meg, és ekkor került a múzeumhoz. William Shakespeare (1564-1616) több portréját is őrzi a múzeum, de ez a kép a leghíresebb. Az alkotás John Taylornek tulajdonítható, bár több képe nem maradt fenn. Cicely Saunders (1918-2005) ápolónő és szociális munkás volt, akit a hospice mozgalom alapítójának tekintenek. A róla készült képet Catherine Goodman (1961-) készítette. Az utolsó bélyegre pedig Charles Darwin (1809-1882) természettudós, geológus és evolucionista időskori portréja került John Colliertől (1850-1934).      

Egy konferencia emlékére

1975-ben alapították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), korábbi nevén Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet. Célja a folyamatos kapcsolattartás volt Európa különböző részei, de elsősorban keleti és nyugati fele között. Helsinkiben írták alá azt a záróokmányt, amivel az EBESZ akkori 35, mára 57 tagországa vállalta, hogy különböző kérdések (emberi és kisebbségi jogok, fegyverkorlátozás, választások tisztasága) megvitatására fórumot teremt. 1992-ben állandó intézménnyé vált, aminek központja Bécsbe került. 1994-ben Budapesten szervezték az EBESZ csúcstalálkozóját, ahol a szervezet felvette most is használt nevét, ami angolul OSCE lett. Rendkívül jelentős konferencia volt, hiszen a rendezvényen részt vett Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök is, illetve Ukrajna lemondott atomnagyhatalmi státuszáról. Emellett a régi szovjet tagállamokkal megállapodtak, hogy atomfegyvereiket visszaadják Oroszországnak. A konferencia emlékére bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegblokkot, amin a Parlament látható a Dunával. A szervezet jelenlegi célja a válságmegelőzés és válságkezelés, valamint a rehabilitáció. 2015-ben Szerbia látja el az EBESZ soros elnöki feladatait, főtitkára Lamberto Zannier olasz diplomata.

A görög díva

Melína Merkúri 1920-ban született politikus családban. Nagyapja Athén polgármestere volt, apja parlamenti képviselő, nagybátyja a Görög Nemzeti Bank elnöke. Első filmje az 1955-ös Stella című film címszereplőjeként volt. Egy nyughatatlan nőt játszott Mihálisz Kakojánnisz filmjében, amivel nagy sikert aratott. A filmet Cannes-ban is bemutatták, ekkor ismerte meg férjét, Jules Dassin (1911-2008) filmrendezőt. Egy évvel később már az ő filmjében szerepelt, 1960-ban pedig Oscar-díjra jelölték a Dassin által rendezett Vasárnap soha című vígjátékért, amiben egy prostituáltat játszott. Négy évvel később újabb hatalmas sikert arattak A Topkapi kincse című vígjátékkal. A görög katonai diktatúra (1967-74) alatt bevonták útlevelét, megfosztották állampolgárságától, így Franciaországban élt. A demokratikus fordulat után visszatért hazájába, ahol parlamenti képviselőnek választották. Hogy komolyabb tisztségeket is betölthessen, 1978-ban szerepelt utoljára filmben. 1981-89 és 1993-94 között Görögország kulturális minisztere volt. Ő találta ki az Európa kulturális fővárosa sorozatot, amelyet Athén indított el 1985-ben. (Később nem kellett fővárosnak lenni ahhoz, hogy ezt a címet odaítéljék egy városnak, így 2000-ben Pécs is megkapta a címet.) Mercouri 1994-ben hunyt el tüdőrákban New Yorkban. Halála után négy nappal Athénban államfői temetést kapott. A képen látható bélyegsort halála után egy évvel, 1995-ben bocsátotta ki a Görög Posta.  

Egy expedíció képei

Ascension egy különleges vulkanikus sziget a Dél-Atlanti-óceán közepén, 1600 kilométerre Afrikától és 2250 kilométerre Brazíliától. A legközelebbi szárazföld a tőle 1287 kilométerre délkeletre fekvő Szent Ilona-sziget. A Nagy-Britanniához tartozó, tengerentúli terület neve felfedezésének napjára, az Áldozócsütörtökre vagy Krisztus mennybemenetelére (húsvét után a 40. nap) vonatkozik. Ez az izolált sziget tizenkét madárfajnak ad otthont. Mivel hosszabb időt nem töltöttek a szigeten ornitológusok, hogy tanulmányozzák ezeket a fajokat, 1957-ben úgy döntött a Brit Ornitológusok Uniója, hogy expedíciót indít a szigetre. A képen látható bélyegsort a felfedezőút 50. évfordulójára bocsátotta ki az Ascension-szigeti Posta 2007-ben. Az első képen a kutatóbázis látható, amit a mára kihalt Ascension-szigeti guvatról készült kép követ. A rajzot Peter Mundy természettudós készítette 1656-ban. A nagyjából 22 centiméter hosszú, röpképtelen madarat a szigeten megjelenő patkányok és macskák irtották ki a 19. század közepére. A guvat a következő képeken látható, füstös csérek tojásaival táplálkozott. A tudósok a világszerte megtalálható csérfajt is tanulmányozták a szigeten. Az alsó sor első bélyegén levő kép az Ascension keleti partjainál levő, sok ezer madár otthonaként szolgáló Boatswain Bird-szigeten készült. Ezt az 5,3 hektáros szigetet 2006-ban tisztították meg a patkányoktól és macskáktól, mára pedig kiemelt kutatási területnek számít. Itt él többek között az álarcos és a piroslábú szula. (Az utóbbi az utolsó képen látható.)

Hangszerek régről

A Lipcsei Egyetemhez tartozó Grassi Múzeum részeként működik a Hangszermúzeum, ami tízezer darabból álló kollekciójával az egyik legnagyobb Európában. A múzeum nem csak különleges hangszereket vonultat fel, de zenetörténeti érdekességeket is. 1886-ban nyitották meg a múzeumot, amit a történelem viszontagságai többször sodortak a bezárás szélére. Ennek ellenére az 1950-es évektől fogva többféle segítségnek köszönhetően sikerült helyreállítani a múzeum gyűjteményét. Négy a múzeumban is látható hangszert mutat be ez az 1979-es bélyegsor, amit a Német Demokratikus Köztársaságban (népszerű nevén Kelet-Németországban) bocsátottak ki. Az első értékre egy Itáliából származó, 1592-es lira da gamba került. Ez az Itáliában népszerű vonóshangszer akkordhangszerként szolgált, azaz ének kíséretére. A lábak közé véve kellett játszani rajta. A következő hangszer a fából készült, tölcséres fúvókájú szerpent. A hat hanglyukkal ellátott hangszer a 17. században volt a legnépszerűbb, de egy évszázaddal később is gyakran használták. Ezt követi egy francia tekerőlant 1750-ből. A 10. századtól terjedt el Európában, és egészen a 18. századig volt népszerű. A hangszer működésének lényege, hogy az egyik kéz egy begyantázott fakorongot forgat, miközben a másik kéz a billentyűk segítségével játssza a dallamot. Az utolsó bélyegen egy különleges alakú szárnykürt látható 1850-ból. Ez a rézfúvós számos átalakuláson ment keresztül, így mára inkább hasonlít egy trombitához, de hangja lágyabb, mint a kürtöké. Eredetileg katonai jelzőkürt volt, mára, kétszáz évvel később pedig a dzsesszzenészek kedvelt hangszere      

Sárospataki és várpalotai múzeumaink

2011-ben két különleges és népszerű múzeumnak állított emléket a Magyar Posta. A bélyegsor hivatalos neve a Magyar múzeumok kincsei lett. Sárospatakon, a Rákóczi-várban található a Magyar Nemzeti Múzeum által fenntartott Rákóczi Múzeum. Az 1500-as és 1600-as években épült középkori vár központi épülete az ötszintes Vörös-torony. A bélyegképen ez és az 1647-ben átadott, olasz reneszánsz stílusú Lorántffy-loggia és lépcső látható árkádos, boltíves stílusával. A múzeumban nem csak a Rákóczi-család történetét követhetjük nyomon, de a főúri élet mindennapjait is. (A képen látható tárgyak is ki vannak állítva.) Ezen felül külön kiállítása van a Tokaj-Hegyaljai szőlészet és borászat történetének, megtekinthető egy reneszánsz konyha és az Olaszbástya kazamatája is. A nagyobb értékű bélyegre a várpalotai Thury-várban látogatható Vegyészeti Múzeum került. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó intézmény 1969 óta fogadja a látogatókat. Nem csak a magyar vegyészet története követhető nyomon a múzeumban, de mindenféle vegyészeti eljárás, különleges eszköz is, sőt egy alkimista műhely is helyet kapott. A múzeumnak jelentős szakkönyvtára van, megtekinthető számos gyógyszergyártással kapcsolatos eszköz (többek között a bélyegen látható patikaedények), valamint Than Károly (1834-1908) kémikus higanyos súlysorozata és légszivattyúja, amik ugyancsak láthatók a bélyeg jobb, alsó sarkában.

Kígyók, békák

Az Egyesült Államok területén megtalálható hüllők és kétéltűek közül válogat ez a 2003-as amerikai bélyegsor. A legfelső bélyegre egy királysiklóféle került. Ez a faj az ország keleti és délkeleti felén él, az erdőségektől a lakott területekig. Latin neve, a Lampropeltis fényes pajzsot jelent, ami pikkelyeire utal. Éjszakai, föld alatt élő faj, ami kisebb hüllőkkel táplálkozik. Alatta a kékfoltos szalamandra látható, ami a Nagy-tavak vidékének erdőiben él, egészen az Atlanti-óceán partvidékéig. A hímek kisebbek, mint a nőstények, amelyek hossza 12-14 centiméter között változik. A harmadik bélyegről a kisebb termetű kockás díszesleguán néz vissza ránk. A rovarokkal és kisebb gyíkokkal táplálkozó, Texas déli részén és Észak-Mexikóban fellelhető faj az egyetlen családjában, amit tilos tartás céljából begyűjteni. Egy álsáskabéka a következő faj. A levelibéka-félékhez tartozó kétéltű az USA délkeleti felén él, tengerparti síkságokon, erdős síkvidéken és fenyvesekben. Nevét hangjáról kapta, ami hasonlít a sáska reszelős hangjához. Az utolsó bélyegen egy díszes dobozteknős látható, ami az ország közepén levő füves prérividéken él. A mindenevő faj tojásait üregekbe helyezi, és itt is kelti ki 29 Celsius-fok körüli hőmérsékleten.

Francia szórakoztatók

Legendás francia színészek kerültek erre az 1994-es bélyegsorra, amit a Francia Posta bocsátott ki. A sort Yvonne Printemps (1894-1977) indítja. Az operett-énekesnő elsősorban színpadi szerepeiről volt világhírű, illetve Sacha Guitry színész-rendező-író feleségeként és múzsájaként. Szerencsére Printemps játéka több filmben is fennmaradt, melyek közül kiemelkedik a Perzselő szerelem és a Vágyak valcere, mindkettő 1938-ból. Mellette látható Fernandel (1903-1971), aki Európa egyik legkedveltebb komikusa volt az ötvenes és hatvanas években. Legismertebb szerepe Don Camillóként, az egyszerű, kisvárosi papként volt, amelyet több filmben is eljátszott. Joséphine Baker (1906-1975) Amerikában született, és a húszas évek közepén költözött Franciaországba. Rövid időn belül az egyik legkedveltebb varietétáncos lett, a párizsi mulatók ünnepelt előadója. Az afroamerikai Baker volt az első fekete bőrű színésznő, aki játékfilmben főszerepet kapott. Később támogatta a francia ellenállási mozgalmat, majd az amerikai polgárjogi mozgalmat. 12 gyermeket fogadott örökbe (Szivárvány törzsnek nevezték el őket), hogy bizonyítsa, egy gyereknek nem a bőrszín, a vallási különbségek vagy a hovatartozás a legfontosabb. Yves Montand (1921-1991) minden idők egyik legsikeresebb és legünnepeltebb sanzonénekese és a francia mozi meghatározó színésze volt. Koncertjei mellett több tucat nagy sikerű filmben játszott, melyek közül kiemelkedik első világsikere, az 1953-as A félelem bére. 1957-ben az Erkel Színházban lépett fel. Ő volt az első nyugati előadó, aki a Kádár-korszak alatt koncertet adott Magyarországon. Az ötödik bélyegre egy újabb nevettető, Bourvil (1917-1970) került. Bár a második világháború alatt futott be énekesként, az igazi áttörést filmszerepei hozták. Hatalmas sikert aratott az Átkelés Párizson című, 1956-os filmmel, amit olyan sikerek követtek, mint A leghosszabb nap, Az ügyefogyott vagy az Egy kis kiruccanás. Az utóbbi, 1966-os film nézettségét csak 1997-ben döntötte meg a Titanic. Addig a legnézettebb francia film volt több mint 17 millió eladott jeggyel. Az utolsó bélyegre Coluche (1944-1986) humorista, a pikáns, provokatív humor legkedveltebb alakja került. Nagy sikert aratott a Szárnyát vagy combját?, a Gyanútlan gyakornok és a Viszlát, Pantin! című filmekkel. A színész autóbalesetben hunyt el.      

Látogass Portugáliába!

2012-ben a PostEurop szervezet által meghatározott, tematikus EUROPA-bélyegek témája a látogatás volt. Ennek kapcsán került kiadásra Portugáliában a képen látható bélyegblokk. A képeken Lisszabon városképének egy része látható a Tajo/Tejo folyó torkolatából, valamint a Principe Perfeito nevű hajó. A blokk bal felső sarkába a Portugál Posta logója került, a panorámaképen pedig a Lisszaboni Székesegyház látható, előtte a kompkikötővel, jobb oldalon, fenn pedig a Nemzeti Panteon és a Sao Vincente de Fora Apátság. Mindezek a turisták által is népszerű Alfama negyedben láthatók. A Principe Perfeito nevű hajó 1961-ben épült Angliában, és elsőként a portugál Nemzeti Hajózási Vállalat tulajdona lett. 1976-ig civileket és katonákat szállított kilenc afrikai megállóhellyel, amik közül az utolsó Mozambik portugál gyarmaton volt. 1965-ben ő szállította Américo Tomás (1894-1987) portugál elnököt afrikai körútján. 1976-tól háromszor is tulajdonost és nevet váltott. Utolsó nagyobb feladata 1986-ban volt, amikor a görög Kalamatában segédkezett a helyi földrengés túlélőinek elszállásolásában. 2001-ben aztán az indiai Alangba került, ahol szétbontották. Érdemes megfigyelni a portugál bélyegekre jellemző Krisztus Lovagrend keresztjét, amit a bélyegek fogai közé ütnek. A blokk alján pedig portugálul és angolul olvasható egy idézet a Tengeri óda című versből. (Ez magyarul a Magyar Elektronikus Könyvtár Diadalív című kötetében olvasható.) Szerzője Álvaro de Campos, aki Fernando Pessoa (1888-1925) portugál költő egyik írói énje volt.

Rágcsálóink

A Föld rágcsálói közül válogat ez a 2007-es, észak-koreai bélyegblokk, amiben a bélyegek háromszög alakúak. A képen látható kisemlősök közül több előfordul hazánkban is, ilyen a közönséges vagy vörös mókus, a vele egy sorban levő mogyorós pele, a harmadik sorban látható vándorpatkány, valamint az utolsó sorban a törpeegér. A második sorban látható a madagaszkári ugrópatkány, ami a sziget, egy aprócska nyugati pontjában él. Természetes élőhelyének csökkenése miatt ez a faj veszélyeztetett. Rendszerint gyümölcsöket és rovarokat fogyaszt. Mellé az Észak- és Dél-Afrika kivételével egész Afrikában megtalálható, csíkos fűegérfaj került. Ezt a kisállatot, aminek természetes élőhelye a füves síkság, gyakran tartják terráriumban. A harmadik sorban látható ugrónyúlnak nevével ellentétben semmi köze a nyúlfélékhez. Egy ősi faj utolsó képviselőjéről van szó. Az afrikai állat 35-45 centiméter magas, farka 37-48 centiméteres, és az állat súlya 3-4 kilogramm. Éjjel aktív, és elsősorban növényekkel, magvakkal táplálkozik. Az utolsó sorba a kerti pele került. Ez a faj hazánk északi karsztvidékein is él, de rendkívül ritka. Magyarországtól keletre, a Balkán-félszigeten, illetve Dél- és Nyugat-Európában is honos. Mindenevő, és november elejétől március végéig téli álmot alszik.

Inflációs bélyegek

Konecsni György (1908-1970), az egyik legismertebb magyar bélyegtervező és grafikus tervezte ezt a bélyegsort, amelyet a 100 éves magyar gőzvasútvonal alkalmából bocsátottak ki 1946-ban. A bélyegsor érdekessége, hogy az értékét adópengőben határozták meg. 1945-ben, a háború végével a pengő elkezdte elveszíteni értékét. Az infláció egyre nagyobb méretű lett, így muszáj volt a teljes elértéktelenedés ellen tenni valamit, ami a bélyegeknél úgy nézett ki, hogy az egyik nap 10 pengőt érő bélyeg másnap 1 pengőt ért, azaz a nagy névérték rövid idő alatt (pár óra) rengeteget vesztett eredeti értékéből. Egy levélre több tucat vagy több száz bélyeg is kerülhetett. Emiatt a Magyar Posta inflációs díjszabási időszakokat hozott létre az infláció követésére, és felülnyomással új értékű, de korábban legyártott bélyegeket adott ki. Ebből az időszakból ritkább a használt, bérmentesített bélyeg, aminek jelenleg nagyobb is az értéke, mint a postatiszta bélyegeknek, amiből sokkal több fennmaradt. Mivel az infláció csak nőtt, 1946. január 1-én bevezették az adópengőt, amit fél évig lehetett használni. Az értékkövető adópengő egy ideig ténylegesen követte az árszínvonal növekedését, de aztán a költségvetési kiadások elszálltak, és ez a pénzegység is elvesztette értékét. Az átszámítás így nézett ki: 1 forint = 4 x 10^29 pengő = 2 x 10^8 adópengő.
A képen látható bélyegeket 1946. július 15. és július 31., azaz az adópengős időszak legvégén forgalmazták. A felső sorban egy „Vác" gőzmozdony látható szerkocsival, és egy 424-es gőzmozdony. Az alsó sorban egy V44-es villanymozdony és egy „Árpád" sínautóbusz.

Focibajnokság Amerikában

24 nemzet válogatottja játszott az 1994-es futball-világbajnokságon június 17-étől egy hónapon át, amit az Egyesült Államok különböző városaiban játszottak. A képen látható amerikai bélyegblokk a sportesemény évében került kiadásra. A bélyegeken három pózban láthatók focisták, a keretben pedig a világbajnokság logója, valamint a résztvevő országok nevei és a meccsek helyszínei olvashatók. A labdarúgás történetének 15. világbajnoksága volt ez, ami alatt 52 meccset játszottak. Ez volt az első vb, amin a csoportmérkőzések győzelméért 3 pontot adtak, és az utolsó, amin ennyi csapat játszott. (Ez a szám azóta 32-re nőtt.) Brazília nyerte a bajnokságot 3:2 eredménnyel Olaszország ellen. A bronzmérkőzést Svédország nyerte 4:0-ra Bulgária ellen. Mindkét meccset a kaliforniai Pasadenában játszották. A bajnokság legjobb játékosa Romário (1966-), a brazil csapattal játszó középcsatár lett. 6-6 góllal Hriszto Sztoicskov (1966-) bolgár és Oleg Szalenko (1969-) orosz játékos lett a gólkirály. 24 labdarúgó-játékvezető vezetett mérkőzéseket, az egyik Puhl Sándor (1955-) volt.    

Egy tudós festményei

St. Kitts és Nevis két sziget szövetségéből álló ország a Karib-tengeren. 1983-ban vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, előtte gyarmatként bocsátottak ki bélyeget. Nem csak a szigetország, de Nevis szigete is ad ki külön bélyeget, úgy mint ezt az 1985-ös bélyegsort. A bélyegeket John James Audubon (1785-1851) amerikai természettudós, ornitológus és festőművész születésének kétszázadik évfordulójára kerültek kiadásra. 1827-1839 között készült Amerika madarai című könyve, amelybe eredeti méretű (99 x 66 centiméter), madarakat ábrázoló festményei kerültek. Audubon 25 új fajt írt le, illetve öt, mára kihalt fajjal találkozott. A bélyegeken az ő képei láthatók.
A felső sorban látható a rigófélék családjába tartozó keleti vagy vörösbegyű kékmadár és a Sziklás-hegységtől keletre költő kardinálispinty. Nevét a bíborosok által viselt, bíborvörös miseruháról kapta. Az örvös halkapó a jégmadárfélékhez tartozó faj, ami egész Észak-Amerika területén megtalálható. Hallal és kisebb vízi állatokkal táplálkozik. A sort a trópusi mangrovekakukk zárja, aminek élőhelye Floridától egészen az Amazonas torkolatáig terjed.
A második sorban az újvilági poszátafélékhez tartozó aranyos lombjáró látható, mellette pedig az Amerika keleti felén megtalálható, kékes színű rokona, a Setophaga caerulea. A harmadik bélyegre a nyílt, füves területeket kedvelő, kis termetű üregi bagoly került. Ez a faj az egész amerikai kontinensen megtalálható. Az utolsó madár az erdei fülesbagoly, ami nem csak Észak-Amerikában, de Európában és Ázsiában is él. Ez a ragadozómadár nevével ellentétben nem kedveli a sűrű erdőségeket. Hazánkban védett faj, eszmei értéke 50 ezer forint. Még több Nevisben kibocsátott, Audubonhoz köthető bélyeg ide klikkelve olvasható.    

Világítótornyok innen-onnan

A bélyeghasználatot megkönnyítő bélyegfüzetben jelent meg ez az 1990-es amerikai sor, amin öt világítótorony látható. Az Egyesült Államok Parti Őrségéhez tartozik a nagyjából ezer viharjelző- és világítótorony karbantartása és működtetése, ami az ország területén található. Az első bélyegre az 1903-ben átadott, a Washington állambeli Whidbey-szigeten levő Admirality Head világítótorony került. Eredetileg egy 1861-ben átadott épület állt itt, de annak a helyére került a mai napig látható torony. Érdekes, hogy csak 1922-ig működött, funkcióját egy másik világítótorony vette át. Az észak-karolinai Hatteras-fokon áll a Cape Hatteras világítótorony. Az Atlanti-óceán ezen részén találkozik a Golf-áramlat a Labrador-áramlattal, ami állandóan átalakuló homokpadokat, nagy hullámzást és viharokat okoz. Mivel számos hajó süllyedt el ezek miatt, szükség volt egy őket segítő világítótoronyra. Az 1854-ben átadott, 64 méter magas torony a legmagasabb téglából felhúzott világítótorony az Egyesült Államokban. A tengervíz eróziója miatt, az 5000 tonnás tornyot 1999-ben egy görgős talapzatra helyezve 460 méterrel beljebb tolták, különben az óceánba dőlt volna. Sokan féltek, hogy a mozgatás során összedől, de a művelet sikerült. Maine államban található az Egyesült Államok legkeletibb pontja, és itt áll a West Quoddy Head világítótorony. 1808 óta van itt torony, a képen látható 1858-ban épült. A következő bélyegre a Florida déli szigetein található, Key West melletti Americal Shoal világítótorony került. Ez öntöttvasból készült, és 1880 óta van a tengerfenékhez rögzítve. Az utolsó bélyegen a legrégebb óta működő világítótorony látható. Az 1764-ban átadott Sandy Hook világítótorony New Jersey északi felén található és a New York-i öböl déli részén segíti a közlekedést.  

Lengyelek Mexikóban

Lengyelország a tizenegyedik helyen végzett az összesített éremtáblázatban az 1968. évi nyári olimpiai játékokon, amit Mexikóvárosban rendeztek. Ennek emlékére bocsátotta ki a képen látható bélyegsort a Lengyel Posta, amelyen nem csak a sportágak képei, hanem azték szobrok is láthatók. Lengyelország 140 férfi és 37 nő sportolót vitt az olimpiai játékokra, és öt arany, kettő ezüst és tizenegy bronzérmet szerzett. Irena Szewinska 200 méteres síkfutásban (pályafutása során három aranyérmet nyert, három olimpiai játékon) aranyérmet, 100 méteren bronzérmet nyert. Jerzy Pawlowski egyéni kardban szerzett aranyérmet, miközben a férfi tőr és párbajtőr csapatok bronzérmesek lettek. Waldemar Baszanowski könnyűsúlyú súlyemelőként kapott aranyérmet, légsúlyban, könnyűsúlyban, középsúlyban és félnehézsúlyban bronzérmek születtek. Ugyancsak aranyérmet szerzett Jozef Zapedzki gyorstüzelő pisztollyal és Jerzy Kulej kisváltósúlyú ökölvívó. Ökölvívásban könnyűsúlyban és légsúlyban két ezüstérem, félnehézsúlyban és papírsúlyban bronzérem született.  

100 éves a német mozi

1895. november elsején mutatták be a Skladanowsky-fivérek az első rövidfilmeket Németországban. A maguk által tervezett, Bioscop nevű vetítőgépen nézhette a közönség az első mozgóképeket. 100 év elteltével, a filmtörténetet is meghatározó német film századik évfordulójára bocsátotta ki a Német Posta a képen látható bélyegblokkot. A képen Max Skladanowsky látható vetítőgépével, illetve három kiemelkedő filmalkotásból egy-egy képkocka. 1912-ben nyílt meg a világ első és akkoriban a legnagyobb (Európában a mai napig a legnagyobb) filmstúdiója, a Babelsberg Studios, Itt készült 1927-ben Fritz Lang (1890-1976) Metropolis című sci-fije, ami a legfelső bélyegen látható. Az 1918-1933 közötti időszakban a német művészetek virágkorukat élték, ekkor még szabad volt a véleménynyilvánítás, és számos stílusban alkottak a művészek. Ezek közül kiemelkedő volt az expresszionista, amelynek filmes ága több tucat remekművet hozott létre. A Metropolis egy futurista városban játszódik, ahol egy gazdag férfiú beleszeret egy munkáslányba. A film, költségvetését és megvalósítását tekintve is mérföldkőnek számított, de nem csak a sci-fi műfaját határozza meg napjainkig, hanem a popkultúrát és az déco mozgalmat is. A második film a Heinrich Mann regényéből készült Az alattvaló Wolfgang Staudtétól (1906-1984). A film egy felfele nyaló, lefele tipró férfiról szól, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy közelebb kerüljön II. Vilmos német császárhoz. Az 1951-ben Kelet-Németországban forgatott film hatalmas sikert aratott hazájában és a keleti blokkban, Nyugat-Németországban azonban sokáig betiltották. A film értékeire később figyeltek fel, és mára az egyik legjelentősebb német filmnek tartják. A harmadik bélyegre Wim Wenders (1945-) Berlin felett az ég című romantikus fantasyfilmje került. Az 1987-es film a Berlin felett megfigyelőként dolgozó angyalokról szól, akik közül az egyik beleszeret egy halandóba. Azonban ahhoz, hogy vele lehessen, neki is halandóvá kell válnia. Wenders alkotása nem egyszerűen kritikai siker volt, hanem bekerült minden idők legjobb filmjei közé. Több feldolgozás is készült belőle, ezek a mai napig ugyancsak nagy sikernek örvendenek.  

Thai baglyok

A múlt hétet Délkelet-Ázsiából származó gyümölcsökkel zártam, most pedig maradunk a térségben, és thaiföldi baglyokkal ismerkedhetünk meg. A képen látható ívszéli sort a Thai Posta bocsátotta ki 2013-ban. Az első bélyegen a 40-46 centiméter hosszú pamatos uhu látható. Rovarokkal, kisebb emlősökkel és madarakkal táplálkozik. Egy életre választ párt, fészekalja egy tojásból áll. Őt követi a világszerte megtalálható, közismert gyöngybagoly. Az erdőszéleket és nyílt terepeket kedveli, de falusi környezetben is megjelenik. Számos alfaja létezik élőhelyétől függően, illetve számos helyre betelepítették, mert kiválóan írtja a rágcsálókat.  Éjszaka aktív madár, ami szinte hangtalanul repül. Magyarországon 1985-ben az év madarának választották. A harmadik bélyegre a galléros füleskuvik került. Érdekessége, hogy a faj északabbra élő egyedei délen (Indiában, Srí Lankán, Malajziában) telelnek. 23-25 centiméteres hosszával ez a legnagyobb füleskuvik. Egy fészekaljban 3-5 tojás található. A legnagyobb értékű bélyegen a fürjbagoly látható, a törpekuvikok nemébe tartozó, kis termetű (15 centiméteres, 60 grammos) faj, ami egyben Ázsia legkisebb bagolyfaja is.

Trópusi gyümölcsök

Különleges trópusi gyümölcsök láthatók ezen az 1986-os maláj soron. Úgy, mint a licsi, a szappanfafélékhez tartozik a rambután is, de ez - az előbbivel ellentétben - a trópusi síkságokon található. A termés héja kemény, de puha tüskék borítják, a húsa kocsonyás. Indonézia egyik legkedveltebb gyümölcse. Az eredetileg Közép- és Dél-Amerikából származó, a broméliafélékhez tartozó ananász nem ismeretlen hazánkban. A XVI. századra a gazdagság egyik jelképe lett, és kisebb vagyonokat fizettek a nemesek azért, hogy a szalonjuk díszítőeleme legyen. A durián különleges gyümölcs, nincs személy, aki közömbös lenne iránta. Egy majomkenyérfa-félén terem, aminek virágai a savanyú tej szagára emlékeztetnek. A termés illata viszont a sajt, a terpentin és a záptojás keverékére hasonlít, íze pikáns, a vaníliás fokhagymához hasonlítható. A duriánt a gyümölcsök királyának tartják Délkelet-Ázsiában, a szó pedig tüskét jelent. A mangosztán zárja a sort, aminek fehér húsa rendkívül egészséges, visszafogott ízvilága pedig sokak számára az egyik legfogyaszthatóbb ázsiai gyümölccsé teszik. A második sort a madársóskafélékhez tartozó csillaggyümölcs vagy karambola indítja. Bár Európában inkább salátákba és díszítésként használják, Ázsiában sósan és cukrozottan, kandírozottan és nyersen is fogyasztják. A következő a Magyarországon is közkedvelt banán. A bolti banánok a vadbanán hibridjei, melynek számos fajtája kapható. Van kisebb és nagyobb, nyersen fogyasztható és sütésre alkalmas. A mangó is lehet többféle, a képen látható az illatos mangó, ami Nyugat-Malajziában honos. Gyümölcsének húsa sárga, krémes állagú, leveses és édes. Az utolsó bélyegen a dinnyefafélékhez tartozó papaja látható. Valószínűleg Mexikóból származik, de Délkelet-Ázsiában is termesztik. A fa bogyótermései 20-30 centiméteresek és 5 kilogrammot is nyomhatnak. A gyümölcs húsa rózsaszínes vagy narancssárgás, visszafogott ízvilágú. Számos betegség gyógyítására használják amellett, hogy többféle módon fogyasztható és elkészíthető.

Zászlók az ENSZ-től

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1951-ben bocsátott ki először bélyeget. Ezt az ötletet Argentína vetette fel 1947-ben, de csak négy évvel később sikerült megegyezni az Amerikai Postával a kiszállításban, illetve a bélyegen szereplő pénznemben, ami az amerikai dollár lett. Azóta is bocsát ki az ENSZ bélyeget, de nem csak New York-i központjában, hanem Genfben és Bécsben is. 1980-ben jelent meg az a bélyegsor, amin az ENSZ tagállamok zászlajai szerepelnek. A ma látható négyestömbök 1986-ban kerültek kibocsátásra. A legfelső sorban Új-Zéland, Laosz, a Maldív-szigetek és Etiópia, majd Burkina Faso, Gambia, Jordánia és Zambia zászlajai láthatók. A harmadik és negyedik sorokba Izland, Antigua és Barbuda, Románia, Togo, valamint Angola, Botswana, Mauritánia és Kolumbia lobogói kerültek. A bélyegek kibocsátása óta az etióp és a román zászló változott. 2015-ben és 2016-ban kétlépcsős népszavazás keretében döntenek az új-zélandiak arról, milyen legyen az új zászlajuk. Az első körben az öt új választási lehetőséget tetszés szerint kell pontozni, a másodikban a régi és a legtöbb pontot kapott új közül kell választani. A link szóra kattintva nézhetitek meg az új tervezeteket.

Makaói madarak

Kínában két különleges igazgatású terület van, amelyek tartományi szintű közigazgatási egységek. Az egyik Hongkong, a másik pedig Makaó, ami 1999. december 20-ig portugál gyarmat volt. A terület gyarmatként is bocsátott ki önállóan bélyeget, és ezt a hatalomátadást követően is folytatta. 2011-ben a Természetvédelmi Világalap (WWF) alapításának ötvenedik évfordulójára bocsátották ki ezt a négyestömböt, amin helyi madárfajok láthatóak. A bal felső sarokban egy bülbülfaj látható, ami egész Kelet-Ázsiában előfordul. Az énekesmadár az erdőktől a szántóföldeken át a városi parkokig többféle környezetben is megtalálható. Mellé a kis termetű gyöngyösnyakú gerle került, aminek eredeti élőhelye Indiában és Délkelet-Ázsiában van, de világszerte több helyre betelepítették. DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a faj a pálmagerlével együtt eltér a többi gerlefajtól, így új nembe sorolták. Ennek értelmében a madár latin nevének első fele megváltozott. Számos alfaja van, amelyeknek eltérő színárnyalatuk van. Az alsó sorba egy ázsiai törpegémfaj került. Ez a 36-38 centiméter hosszú madárfaj Indiában telel, majd attól északkeletre tölti a nyarat. Vízparti madár, ami kétéltűekkel, halakkal és rovarokkal táplálkozik. A nagy bozótkakukk nem fészekparazita, azaz nem teszi tojásait más madár fészkébe. A földről táplálkozik, rendszerint rovarokkal és kisebb állatokkal. Mély hangja az ázsiai népi hiedelmek szerint rossz óment jelent, és szellemeket idéz.

Amikor elsötétült az ég

Teljes napfogyatkozásnak nevezzük azt a csillagászati jelenséget, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. A Hold átmérője 400-szor kisebb mint a Napé, de 400-szor közelebb is van, ezért tudja teljesen kitakarni, ha újholdkor megfelelőek a körülmények. Ez többek között azért érdekes, mert ekkor figyelhető meg a Nap koronája, ami egyébként láthatatlan a szemnek, illetve szokatlan, hogy besötétedik nappal. Többféle napfogyatkozás van: létezik részleges, gyűrűs és hibrid is, ami a legritkább, hiszen csak a jelenségnek egy százalékát teszi ki.
1999. augusztus 11-én Magyarországon is lehetett látni ezt a különlegességet. Ennek emlékére bocsátotta ki a Magyar Posta ezt a bélyegblokkot, ami különleges, UV-pelyhezőszálas bélyegpapírra készült, UV-fényben pedig népi motívumok láthatók abban a sávban, ami a napfogyatkozás pályáját mutatja hazánkban. A bélyegblokkokat piros sorszámmal látták el.

Évfordulós Weöres

1977 óta ad ki a Magyar Posta Ifjúságért című és ifjúsági témájú bélyegeket, amin az utóbbi években többször szerepelt irodalmi alkotás. A képen látható 2013-as blokk (benne a négy bélyeg feláras) is ennek alkalmából készült, illetve Weöres Sándor (1913-1989) író, költő és műfordító születésének századik évfordulójára állít emléket. A bélyegeket Nádi Boglárka grafikusművész tervezte, és bár a Kossuth-díjas irodalmárnak számos felnőttekhez szóló munkája is készült, ezek mégis gyerekverseit idézik. Az első A csillagokban alszom című versére utal, amit a Csiribiri követ. A harmadik bélyegre a Békadalok versekből a Nád alól című került, a sort pedig a Tündérversekhez tartozó A tündér zárja.
Weöres első verseskötete 1934-ben jelent meg Cselédlányok címmel, de már 1931-től jelentek meg versei a Nyugat című folyóiratban. Ettől az időszaktól kezdve rengeteg alkotása jelent meg, melyek közül kiemelkedik az 1972-es Psyché. Weöres egészen haláláig rendkívül népszerűnek számított, sőt a Halász Judit által énekelt, megzenésített verseivel még több rajongója, olvasója lett.

Múzeumok itt-ott

A Brit Posta 1999-ben kezdte meg az egyenként négy darabból álló, tizenkét millenniumi sor kibocsátását különböző témákban. Havonta bocsátottak ki egy sort, amit mesének neveztek el. Egy évvel később a Millennium Bizottság által támogatott projekteket mutatták be hasonlóképpen. Ezekből idén már két sorozatot is bemutattam (01.12, 05.29), most pedig itt egy harmadik, az Art and Craft, vagyis iparművészetet, művészetet és kézművességet jelent. Sorjában ez az ötödik a Millennium Projekteket bemutató bélyegsorozatok közül, amit kibocsátott a Brit Posta. Az első, belföldi levelezésre szánt bélyegre a Közép-Angliában található Stoke-on-Trent városának több évszázados fazekas- és kerámiaiparára utaló kerámiamáz képe került. A város egyik látnivalója - több világszínvonalú kerámiamúzeum mellett - a Ceramica Múzeum volt. Az ezredfordulóra átadott múzeumot a támogatás hiánya miatt 2011 márciusában bezárták. A második bélyeg a londoni Temze parton található Banksider Gallery és a mellette levő, eredetileg hőerőműként működő Tate Modern képtárakra utal. A következő az Egyesült Királyág majdnem 23500 kilométeres biciklis útvonalhálózatán található művészeti alkotásokra hívja fel a figyelmet. A fenntartható közlekedést támogató Sustrans nevű alapítvány felügyeli, és reklámozza a hálózatot. A legnagyobb értékű bélyeg a Manchester melletti Salfordban található Lowry nevű színházra és képtárra utal. L.S. Lowry (1887-1976) brit képzőművész éveken keresztül alkotott Salfordban, ahol gyakran festette meg a város népét. Egyik festményéből került egy részlet a bélyegre.        

Sivatagi mocsárvidék

Különleges földrajzi képződmény az Afrika déli részében, Angolában eredő, és délkelet felé, Botswanaba torkolló Okavango folyó. Itt található a világ egyik legnagyobb szárazföldi deltatorkolata. A folyó nem tengerbe vagy óceánba, hanem a Kalahári-sivatagba érkezik. Évente 11 köbkilométernyi víz érkezik a 15 ezer négyzetkilométeres deltavidékre, ami több tízezer állatfajnak ad otthont. A víz egy része elpárolog, másik részét a növények felszívják, majd elpárologtatják. Az időszakos áradások a környező vidékekről sok millió állatot vonzanak, létrehozva Afrika legnagyobb koncentrációjú állatállományát. A területen rendkívüli a hőingadozás, és tulajdonképpen oázisként funkcionál egy nagyobb, száraz területen belül. 2001-ben bocsátotta ki a Botswanai Posta ezt a kisívet, amin a torkolatvidék élővilága látható, és egy tájegységeket bemutató kisívsor egy darabja. Vízilovak, tilápiafajok, nílusi krokodilok és a hegyes fogú, Hydrocynus goliath nevű ragadozó hal is megtalálható folyóban. A középső bélyegen látható Afrika legnagyobb darufaja, a golyvás daru, az éjszaka vadászó afrikai halászbagoly, valamint egy nádibékafaj is lakója a mocsárnak. A további bélyegekre egy cerkófmajomfaj, a vöröses zambézi mocsáriantilop és egy különleges nevű antilopfaj, a szitutunga kerültek. A rendkívüli vidék 2014-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára.