A kakas elköszön, jöjjön a kutya

Bár a kínai horoszkóp szerint még 2018. február 15-ig tart a Kakas éve, ezt a 2017. januárjában kibocsátott kisívet választottam, hogy zárjam az évet. Mozgalmas tizenkét hónapon vagyunk sokan túl, jó és rossz, vidám és szomorú dolgokon, de a bélyegek világára fókuszálva, sok szép új kibocsátás történt hazai és nemzetközi szinten. (Idén egy ország sem bocsátott ki Donald Trumpot ábrázoló bélyeget, viszont annál több volt a reformáció és Mária Terézia témájú.) Remélem jövőre néhányat be tudok majd ezek közül mutatni. A képen látható kisívet Petényi Tibor Zoltán grafikusművész tervezte, a bélyegek dombornyomottak és aranyfólia van egyes részein. Legközelebb 2029-ben lesz Kakas éve, de addig is várjuk a 2018-as Kutya évét. Boldog új évet mindenkinek! 

Kubai karácsony

A kommunista Kubában tilos volt a vallási jelképek használata, így a helyi posta a karácsonyi bélyegeket inkább az ország madárvilágának bemutatásával, a navidad, azaz karácsony szó feliratával és egy karácsonyi csengőpárral adta ki. Az 1965-ös bélyegek összesen 15 madarat ábrázolnak (három részben adták ki), a képen pedig a legkisebb értékek láthatók. A felső sort a csirögefélékhez tartozó narancstrupiál indítja, ami Észak-Amerika keleti felén költ, majd télre a karibi szigetvilágban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi felén tölti. A madár Maryland amerikai szövetségi állam jelképe és a Baltimore Orioles baseballcsapat névadója. Mellette a sokszínű pápapinty látható, aminek hímje élete második évében lesz igazán sokszínű, előtte a tojóhoz hasonló fakó tollazatot visel. Az Egyesült Államok északkeleti felén költ, majd a karibi térségbe vonul. A sort a legyezőfarkú lombposzáta zárja, ami nem csak különböző erdőségek, de kultúrtájak lakója is. Kanadában és az USA keleti felén él és ez a faj is vonuló. Az alsó sorban két madár látható, melyek ugyancsak vándormadarak: az első a narancstorkú lombjáró, ami egy újvilági poszátafaj, és a rózsásmellű magvágó, ami nevével ellentétben nem csak magvakat, de rovarokat is fogyaszt. 

Egy kis hazai karácsony

A Magyar Posta 2010-ben Udvardi Erzsébet (1929-2013) festőművész alkotásait választotta ki a karácsonyi bélyeg témájának. A bélyegeken arany- és ezüstfóliát használtak, ami csillogó, fényes hatást kelt. A 80 forintos értéket 2011-ben és 2012-ben is újranyomták, hasonló technikával. Mindkét bélyegkép ugyanannak a festménynek, a Három királyok című alkotásnak a részletei, mely teljességében a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Közoktatási Központ Szent Orsolya kápolnájának oltárképe. A kápolnát 1940-ben alakították ki, de csak 1948-ig, az iskola államosításáig tudták használni. Egészen 2010-ig raktárként funkcionált, ekkor újították fel, az eredeti faliképeket is restaurálni tudták. A bélyegeket már itt kerültek bemutatása, sőt 2010. adventjén, a számos bibliai témájú festményt készítő Udvardi alkotásaiból kiállítást szerveztek.

Boldog karácsonyt kíván a BélyegTerasz!

2005-ben Mária ábrázolások kerültek erre a brit bélyegblokkra, amit karácsony alkalmából bocsátott ki a Brit Királyi Posta. Az első Mária ábrázolást a legenda szerint Lukács készítette, aki nem csak írt róla evangéliumában, de miután személyesen ismerte, le is festette. Erre azonban nincsenek bizonyítékok. Az biztos, hogy az első Szűz Anyát ábrázoló freskók Rómában készültek. A legrégebbi, a 2. század végén vagy 3. század elején készült fali kép Priszcilla katakombájában látható. Sajnos azonban, miután a kép készítője ismeretlen, arra sincs bizonyíték, hogy Máriát és a Kisdedet akarta volna ábrázolni. Ami biztos, hogy egy önálló kép egy lefátyolozott nőről, aki gyermeket tart a karjában. A Mária ábrázolásoknak számtalan változata van, nem csak a különböző korokra és történelmi (akár egyháztörténeti) eseményekre vonatkozóan, de földrajzi tekintetben is. A bélyegblokk ennek sokszínűségét hivatott bemutatni. A felső sor első bélyege a karibi Haitiről származik ismeretlen festőtől, míg mellette Marianne Stokes (1855-1927) osztrák származású brit festőnő képe látható, ami 1907-1908 között készült. Mária portréjához egy ragusai (Szicília) olasz lány ült modellt. A sort egy ismeretlen művész 1900 környékén készült kőnyomata, vagyis litográfiája fejezi be. A második sort egy észak-amerikai indián törzs, a csaktók Mária ábrázolása indítja, amit John B. Giuliani atya (1932-) festett. Középen az indiai Mogul Birodalom területén, 1620-1630 között készült képrészlet látható, ami ma a legjelentősebb mumbai képtár kollekciójának részét képezi. A legnagyobb értékű bélyegen pedig Dianne Tschumut észak-ausztrál őslakos művész színezett homokból készült alkotását láthatjuk. Ezzel kíván a Bélyegterasz minden olvasójának kellemes ünnepeket!         

Madarak a Közel-Keletről

2007-ben bocsátotta a Szír Posta a képen látható ötöscsíkot, amin az országban megtalálható madárfajok kerültek. Az első a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő fehér gólya, aminek közel-keleti példányai is Afrika keleti felén telelnek. A következő madár a balkáni fakopáncs, ami Közép-Európától Törökországon át egészen Nyugati-Iránig megtalálható. Állandó fészkelő Magyarországon is, ahol nem csak erdőszegélyes területeken, de fás kultúrtájakon is él. A harmadik bélyegre a 44-52 centiméteres testhosszú kanalas réce került, ami nevét nagyjából hét centiméteres, kanálszerű csőréről kapta. Ezzel szűri ki táplálékát, ami általában szúnyoglárvából, és apró állatokból áll. A sivatagos területeken kívül az egész északi féltekén megtalálható, hazánkban védett faj, aminek eszmei értéke 50 ezer forint. A Kárpát-medencében élő példányok Dél-Európában töltök a telek, a délen élők nem vonulnak. Másik népszerű madár a gyurgyalag, ami rovarokkal, elsősorban méhekkel és darazsakkal táplálkozik. Fészkét löszfalakba vájja, amik nagyobb mozgástól összeomolhatnak, bedőlhetnek. Emiatt a madár élettere folyamatosan csökken, bár számos védelmi program jött létre a megóvásukra. Az utolsó, bélyegen látható faj a vadgerle, ami Észak-Európán kívül Európa-szerte költ. Vándormadár, ami a téli időszakot Afrikában tölti, majd visszatér költeni Európába. A mitológiában több istenséghez is köthető: Démétér, a mezőgazdaság és termékenység istennőjének egyik jelképe, illetve Fidész, a bizalom és megbízhatóság istennőjének szimbóluma volt.

Az élővizek városa: Tata

Komárom-Esztergom megyében található Tata városa, ami az őskor óta lakott. Hőforrásai, illetve a területén levő Öreg-tónak köszönhetően kedvező helyszínt biztosított a letelepedésre. Az államalapítás idejétől az 1200-as évekig az Árpád-házi királyok birtoka volt, bencés apátságát pedig I. István nevelőapja, Deodatus gróf alapította. 1221-ben olvasható először a város ma is használt neve, akkoriban a tóval körülvett várát viszont 1397-ben, Zsigmond király megbízásából kezdték el építeni. Ekkoriban állt már itt egy kisebb erődítmény, arra építették rá a jelenlegit. (1409-ig tartott az építése.) Később mezőváros lett, sőt, mivel Zsigmond király nagyon szeretett itt tartózkodni, a várban fogadta VII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizítort és Jagelló Ulászló lengyel uralkodót. 1459-ban Tata a szomszédos Tótvárossal egyesült, később ez a név Tóvárosra módosult. A képen látható bélyegsort és blokkot 2015-ben bocsátotta ki a Magyar Posta az az évi, itt megrendezett 86. Bélyegnap alkalmából. A 115 forintos értéken az Országgyűlés téren (1510-ben tartották Tatán) található a Harangláb, ami egy óratorony. Az 1763-ban átadott, eredetileg harangokat is tartalmazó építményt Fellner Jakab tervezte. A blokkon a 2,69 négyzetkilométeres területű Öreg-tó látható, ami az ország legrégibb mesterséges halastava. Eredetileg mocsaras, forrásokkal táplált terület volt, amit lecsapoltak. A mai napig az egyik legjelentősebb madármegfigyelőhely Magyarországon, 1977 óta természetvédelmi terület, 1989 óta pedig nemzetközileg is védett. 1943-ban készült Nagy Kovács Mária (1910-2005) többszörösen kitüntetett Keresztelő Szent János szobra, ami egy kis, mesterséges szigeten áll. A háttérben pedig a nagy múltú, tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium látható, amit 1765-ben alapítottak.

A függetlenség évfordulójára

Miközben 1940-ben a világ nagy része hadban állt, Brit-India nyugati felében, Lahor városában összeült az Összindiai Muszlim Liga nevű párt. A márciusi kongresszuson Muhammad Zafarullah Khan (1893-1985) pakisztáni jogász és diplomata elkészítette a lahori határozatot, amely szerint Brit-India keleti és északnyugati részeinek határait oly módon kell módosításokkal létrehozni, hogy a muzulmán többségű részek autonómok és függetlenek lehessenek. A határozatot A.K. Fazlul Hukk (1873-1962) az akkoriban Brit-Indiához tartozó Bengál (a mai Banglades) miniszterelnöke jelentette be. Érdekesség, hogy a Pakisztán megnevezést, bár először 1933-ban használták, de ekkortól lett közismert. A dokumentum népszerűsítésében kulcsszereplő volt Muhammad Ali Dzsinnah (1876-1948), aki bár korábban a muszlimok és hinduk békés együttélését támogatta, mégis elszakadáspárti lett, és az önálló Pakisztán alapító atyja, illetve első főkormányzója volt. A második és harmadik bélyegeken ő a vékony férfi sapkában. A briteknek ekkoriban nagyon fontos volt a hindu-muszlim egység, de úgy gondolták, hogy a brit fennhatóság megszűnése után is meg kell őrizni a békét, azaz valamilyen módon támogatni kell a muzulmánok elszakadását. Pakisztán és Banglades végül 1947-ben vált függetlenné Indiától. A képen látható hármassort a Pakisztáni Posta bocsátotta ki a határozat kihirdetésének 50. évfordulójára. Ezeken az akkori politikai vezetők láthatók. A baloldali szelvényen pedig a március 23-ai dátum olvasható, ami a kihirdetés napja, sőt azóta nemzeti ünnep, illetve a 60 méter magas Minar-e Pakistan nevű, 1968-ban átadott emlékmű, ami a konferencia emlékére épült. 

Récefélék

A Természetvédelmi Világalappal közösen bocsátotta ki a képen látható, lúdalakúakat ábrázoló bélyegsort az Izlandi Posta 2011-ben. A felső sorban levő, belföldi értékek elsőjére egy apácalúd került. Az északon élő faj magyar nevét jellegzetes fekete-fehér tollazatáról kapta. A középkorban azt hitték erről a vonuló madárról, hogy azért tűnik el fél évre, mivel a vízben a tengeri makkból (például a kacsa fejére hasonlító kacsakagylóból) kel ki, halként él, illetve fán terem. Mivel halnak tartották, 1215-ig (ekkor a pápa betiltotta az evését) böjt ideje alatt szabad volt fogyasztani. A következő bélyegre a fekete része került, ami Európa északi felén él egészen Szibéria közepéig. A 19. századig ezt a fajt is fogyasztották böjtkor, mégpedig Franciaország északi felén. Mivel a réce elsősorban csigát, rákot és hínárt fogyaszt, húsa szerintük a hal ízére hasonlított. Az alsó sorban levő bélyegek értékével Európa-szerte lehet levelet feladni. Az első bélyegen egy nagy lilik látható, ami több ezres egyedszámával a leggyakoribb hazai vadlúdfaj. Európa és Szibéria legészakibb területeiről érkeznek a Kárpát-medencébe telelni. A madár, nevét hangjáról kapta. Az utolsó bélyegre a kendermagos réce került, aminek hangja a varjakéra hasonlít. Elsősorban sekélyebb tavaknál, nádasokban él, hazánkban gyakori réceféle. 

Baseballsztárok

2006-os a képen látható ívsarki négyestömb, amit az Amerikai Posta bocsátott ki négy baseballjátékosról. A bal felsőn Hank Greenberg (1911-1986) látható, aki az egyik legjobb ütőjátékos volt a baseball története során, kétszer választották meg a legértékesebb játékosnak, valamint bekerült a Baseball Hírességek Csarnokába. Klubcsapata a Detroit Tigers volt, itt kapta a Kalapács becenevet hatalmas ütései miatt. Ő volt az első zsidó származású csapatsport játékos, aki Amerika-szerte hatalmas rajongótáborral bírt. A második világháború során 47 hónapot szolgált, majd annak befejeztével visszatért a pályára 1947-es visszavonulásáig. Ezt követően sportmenedzserként dolgozott. Mellé Roy Campanella (1921-1993) került, aki 1948-1958 között játszott a profi bajnokságban, amíg egy autóbaleset okozta lebénulás tönkre nem tette pályafutását. A Brooklyn Dodgers játékosa volt, az egyik valaha volt legjobb elkapó (catcher), aki pályára lépett. Mivel félig szicíliai olasz, félig afroamerikai volt, csak 1947-től játszhatott profiként, amikor is színes bőrűek is bekerülhettek csapattagnak. Népszerű játékos volt, aki többször kapott televíziós szerepet is. Balesete után tehetségek felkutatásával foglalkozott. Mickey Mantle (1931-1995) 1951-1968 között a New York Yankees középpályása és első bázison levő játékosa volt, akit minden idők legjobb váltott kezű (switch hitter) ütőjátékosának tartanak. Pályafutása során számos rekordot megdöntött, van, amit a mai napig nem sikerült túlteljesíteni. Szupersztár volt, akiről szobrokat állítottak, dalszövegekben jelent meg, iskolát neveztek el és filmeket forgattak. A magánéletében viszont nem volt szerencsés: felesége és fiai mind alkoholisták voltak. Ő maga is májelégtelenségben halt meg, de túlélte mindhárom fiát. A jobb alsó bélyeg pedig Mel Ott (1909-1958), a New York Giants játékosát ábrázolja. 1926-1947 közt volt aktív játékos; ő volt az első, akinek több, mint 500 hazafutása (home run) volt karriere során. Visszavonulása után játékközvetítőként dolgozott, egészen autóbalesetben bekövetkezett haláláig.     

Mangavilág

A japán képregények, azaz mangák közül kiemelkedik a Dragon Ball című, ami 1984-1995 között jelent meg heti rendszerességgel. A sorozat befejezése után egy 42 kötetes könyvsorozatban jelentették meg újra az egész történetet, sőt azóta több folytatás (Dragon Ball Z, Dragon Ball GT, Dragon Ball Kai) is készült. A nyomtatott képregények mellett, az 1986-89 között játszott (153, nagyjából 30 perces rész), azonos című animesorozat, azaz japán rajzfilmsorozat is hatalmas sikernek örvendett. A Dragon Ball név a hét sárkánylabdára utal, amiknek összegyűjtése után megidézhető lesz Shenlong, a sárkány, aki egy kívánságot teljesít, majd újra szétszórja világszerte a labdákat és egy évig használhatatlanok lesznek.
A sztori főszereplője Son Goku, egy tizenkét éves fiú, aki kalandjai során a világ legerősebb harcművésze lesz, a történet végén pedig már nagyapa. Segíti őt sok barátja és társai, de élete során számos ellenfele is lesz. Csillagharcosként Gokunak nem nő a haja, mindig csillag alakú, mindig ugyanabban az edzőruhában van, ereje és képességei viszont folyamatosan fejlődnek. A bélyegeken társaival látható, akik közül többen először ellenfelei voltak. Ilyen a zöld bőrű Ifjú Sátán, az alatta levő Vegita, az alsó sorban levő Son Gohan, aki Goku első fia, illetve a levendulaszínű hajú Trunks.  A képen látható kisívet 2012-ben bocsátotta ki a Japán Posta a leghíresebb mangákat bemutató sorozat 17. részeként.     

Amerika felfedezői

A Magyar Posta 1991-ben bocsátotta ki a képen látható bélyegsort, ami az Amerikát felfedező és feltérképező személyeknek állít emléket. Mindegyik bélyegen a felfedező, valamint egy régi térképrészlet látható, arról a területről, amit felfedeztek. Az első bélyegre az olasz származású, de angol és spanyol zászló alatt hajózó Sebastian Cabot (k. 1476-1557) került, aki tulajdonképpen megteremtette az angol nyílt tengeri hajózást. A szintén felfedező John Cabot fia volt, aki elsősorban az északnyugati átjárót kereste, de Új-Fundlandról lehajózott egészen a mostani Észak-Karolina partjáig. Később felfedezte a dél-amerikai La Plata folyó torkolatvidékét. Hernán Cortés (1485-1547) spanyol felfedező és hódító, azaz konkvisztádor volt, akinek vezetésével megdöntötték az Azték Birodalmat és aki létrehozta Új-Spanyolországot, a mai Mexikó elődjét. Az alsó sort a firenzei születésű Amerigo Vespucci (1454-1512) indítja, akiről viszonylag keveset tudni. Ami biztos, hogy 1499-ben ő nevezte el Venezuelát, mivel lagúnáit egy kisebb Velencének tartotta. Ezen túlmenően, bizonyította, hogy az újonnan felfedezett terület nem Ázsia keleti partja, hanem egy önálló földrész. Vespuccit követi Magellán (született Fernao de Magalhaes, 1480-1521) portugál felfedező, akinek a Csendes-óceán nevet köszönhetjük és ő vezette a Földet elsőként körülhajózó expedíciót. Magellán azonban ezt nem élte meg, mivel a Fülöp-szigeteken megölték. A Dél-Amerika déli csücskénél található tengerszoros is az ő nevét viseli. Az utolsó bélyegre Francisco Pizarro (1471 vagy 1476-1541) spanyol konkvisztádor került, aki az Inka Birodalmat igázta le Ezt követően Új-Kasztília kormányzója lett, amibe a mai Peru területe is beletartozik.

Verne 150

Jules Verne (1828-1905)  francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legjelentősebb, meghatározó alakja születésének 150. évfordulójára bocsátotta ki a Nicaraguai Posta a képen látható bélyegsort 1978-ban. A hat bélyegen a mai napig rendkívül népszerű szerző hat regényéből ábrázol egy-egy jelenetet. A jogász végzettségű, soha nem praktizáló Verne első sikerét az 1862 karácsonyán kiadott Öt hét léghajón című művével aratta, ami a negyedik bélyegen látható. A regényt egy év alatt 11 nyelvre fordították le, Verne pedig ettől kezdve csak az írásnak szentelte életét. Mivel szerette a kalandokat, leginkább ilyen témájú regényeket írt, összesen 54-et, amik összefoglaló neve: Különleges utazások. Az első bélyegre Sztrogof Mihály, az orosz cár követéről szóló regény címszereplője került. Az 1876-ban kiadott műt egy évvel korábban megelőzte A rejtelmes sziget, ami a szerző leghosszabb regénye. Ez látható a második bélyegen, aminek grafikája Jules Férat a Nautilus tengeralattjáróról készült illusztrációjának mása. A harmadik bélyegre az Utazás a Föld középpontja felé került, azon belül is az őslények harcának jelenete. Ez volt a második mű, ami a Különleges utazások részeként megjelent. Az ötödik bélyegre a Nemo kapitány került és ezt a címszereplő tengeralattjárója, a Nautilus hivatott jelképezni. Ez és az utolsó bélyegre került 80 nap alatt a Föld körül Verne két legsikeresebb alkotása közé tartozik. Ez is annyira népszerű volt, hogy 1876-ban, három évvel a francia megjelenése után hazánkban is kiadták. Érdekesség, hogy a bélyegeket Vásárhelyi Gyula László (1929-2013), azaz Julian Vasarhelyi tervezte, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb bélyeget tervezte világszerte.     

A Vénusz nyomában

A Venyera-1 (a Vénusz orosz neve után) volt az első űrszonda, ami a Vénusz bolygó tanulmányozására készült és a Venyera-program elindítója volt. Az NPO Lavocskin nevű, szovjet-orosz úrkutatási gépeket gyártó vállalat által tervezett rakétát 1961. februárjában lőtték ki a bajkonuri űrközpontból. A 643 kilogrammos, két méter magas és egy méter széles szonda egy Molnyija típusú hordozórakétára volt rászerelve, és először föld körüli pályára állították, majd leválva a rakétáról, az űrszonda elindult a Naptól számított második bolygó, a Vénusz felé. A kilövés után egy héttel, nagyjából 1,9 millió kilométeres távolságra a Földtől megszakadt a szondával a kapcsolat és az akkori technika miatt nem tudtak újra kapcsolatba lépni az eszközzel. Az űreszközre felszereltek mágneses teret mérő magnetométert, ioncsapdát, kozmikus sugárzásmérőt és mikrometeorit érzékelőt is. A becslések szerint 100 ezer kilométerre haladt el a Vénusz mellett, majd a Nap körüli pályára állt, de sajnos adatokat nem küldött. A képen látható bélyegsort 1961-ben bocsátotta ki a Magyar Posta, amin a rakéta, a szonda leválása, a szonda és Vénusz, a szépség görög istennője látható. A legnagyobb értékű bélyegnek nagyobb értékű tévnyomatai is vannak, amik a szakirodalomban a „törött kar", „törött láb" és „szakadt fátyol" nevet viselik.   

Déli madarak

Az Atlanti-óceán déli felén, a Falkland-szigetektől keletre található Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek, amik az Egyesült Királyság tengerentúli területeinek egyike. 1985-ig falklandi fennhatóság alatt volt, most már önálló kormányzója van, ami azért érdekes, mert nincsenek helyi őslakosok: a szigeteken a brit kormány képviselői és kutatók élnek. A hegyvidéki domborzatú szigetek számos madárfajnak nyújtanak otthont, ezek közül válogat a képen látható, 1987-es bélyegsor. Az első sorban látható a nagyjából fél méteresre megnövő déli sirály, a dél-georgiai kárókatona, amit sokáig a kékszemű kárókatona alfajának tartottak, a falklandi tokoscsőrűmadár, ami nevével ellentétben az Antarktiszon is él, az egyetlen szárazföldi madárként, a hús- és dögevő barna halfarkas, valamint a galambhojsza nevű viharmadár, aminek orrlyukai felett sómirigyek vannak, hogy a tengervízből kivonja a felesleges sót, amit így fel tud dolgozni. A második sorban a nagyjából 20 centiméteres hosszúságra megnövő szürkehátú bukóhojsza indítja, amit az egyetlen antarktiszi énekesmadár, a dél-georgiai pityer követ. A dél-georgiai nyílfarkúréce a következő, a sort pedig a gerlecsőrű cethojsza és az állszíjas pingvin zárja. A harmadik sor a 70 centiméter magas bóbitás pingvinnel indul, majd a 210 centiméteres szárnyfesztávolságú kormos albatrosz a második faj. A déli óriáshojsza majdnem egy méteresre is megnő, hús, és dögevő madár. A negyedik bélyegre a legnagyobb szárnyfesztávú madárfaj, a vándoralbatrosz került a maga 360 centiméterével. A sort a második legnagyobb pingvinfaj, a rendszeresen 100 méternél lejjebb is merülő királypingvin zárja.

Gyászbélyeg

Jelentős és meghatározó személyek halálakor a bélyegkibocsátók alkalmanként gyászbélyeget, bélyegblokkot vagy bélyegsort bocsátanak ki. Ezek a bélyegek általában fekete keretűek, ebből lehet következtetni az elhalálozásra. A képen látható bélyeget 1942-ben bocsátotta ki a Magyar Királyi Posta Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia, kormányzóhelyettes és repülő főhadnagy halálának emlékére. A horvát Pulában született Horthy gépészmérnöknek tanult, majd  repülőmotorokkal foglalkozott, később pedig az Egyesült Államokba utazott, fogy a Ford gyárban kétkezi munkát végezzen, illetve tervezőmérnökként dolgozzon. Miután hazatért a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél-, és Gépgyárak (MÁVAG) tervezőmérnöke, majd haláláig elnök-vezérigazgatója volt. 1942-ben alkormányzóként került a keleti frontra, mint tartalékos vadászpilóta. Angolbarát politikát folytatott és készült a velük való tárgyalásokra, miután hazatért. 1942. augusztus 19-én már tudott a frontról történő visszahívásáról, de úgy döntött, még egyet repül. (Ez lett volna 25. bevetése.) Augusztus 20-án a hajnali órákban lezuhant a gépével Ilovka falunál Héja típusú vadászgépével. Valószínűsíthetően a gépe meghibásodott, emiatt történt a tragikus baleset. 1940-ben vette feleségül Edelsheim-Gyulai Ilona grófnőt (1918-2013), gyermekük, István 1941-ben született. A bélyegen Horthy képe látható, hun lovasok, valamint repülőgépek és csillagok.  Három változata van a bélyegnek: a képen látható, illetve kettő lemezhibás, azaz 8 helyett 7 vagy 9 csillag, ezek jóval nagyobb értékűek a gyűjtőknek.   

Halloween

Egy ősi kelta halotti kultuszból jött létre az október 31-én megtartott halloween, ami leginkább az angolszász országokban népszerű, de Magyarországon is egyre kedveltebb. Samhain volt az eredeti, kelta ünnep neve, ahol a boszorkányokat, szellemeket és kísérteteket ünnepelték, ami egy halálisten kultuszához vezethető vissza. A rómaiak több ünnepüket is ugyanekkor tartották, amik között voltak a halottakat tisztelő és a gonosz szellemeket elűző rítusok is. Az őskeresztények több ünnepüket a pogány szokásokhoz igazították, így lett mindenszentek november elsejére és halottak napja november másodikára időzítve. A képen látható, töklámpásokat ábrázoló kisívet 2001-ben bocsátotta ki a Francia Posta.

Lilák

1885-ben, az akkor még Budapesthez nem tartozó Újpest nagyközségben helyi lakosok alapították az Újpesti Torna Egyletet , ami jelenleg a harmadik legrégebb óta működő magyar sportklub. Első elnöke és alapítója Goll János (1841-1907) zenetanár volt, az UTE pedig országos kiállításon debütált egy 40 fős tornacsapattal. Jelszavuk az Épség, Erő, Egyetértés lett, a lila-fehér szín pedig a folytonosságot hivatott jelképezni. Először az edzések két bérelt szobában voltak, később pedig adományok útján bővítették az ingatlanokat. 1900-ban az UTE összeolvadt az Újpesti Football Clubbal és az Újpesti Atlétikai Klubbal. Az 1932-ben Los Angelesben megrendezett nyári olimpiai játékokon négy újpesti sportoló szerzett aranyérmet: Barta István, Halassy Olivér (akinek bal lábfejét gyerekkorában amputálták) és Németh János a vízilabdacsapat tagjaként, valamint Kabos Endre vívó. Jelenleg az Újpestnek van a legtöbb olimpiai érmese a sportklubok közül. 1950-ben a klub összeolvad a Belügyminisztérium egyesületével és Dózsa SE lett a neve, majd 1957-től Újpesti Dózsa SC. Ezt a nevet 1991-ig viselte. A képen látható ívsarki bélyeget 2015-ben bocsátotta ki a Magyar Posta a rangos sportegyesület alapításának 100. évfordulójára. Érdekesség, hogy 2017-ben a klub megváltoztatta címerét, amiből akkora botrány lett, hogy végül bíróság mondta ki, hogy az újat kell használni.   

Tűz és fény

1993-ban hozták létre a Millennium Bizottságot, amelynek célja az volt, hogy az Egyesült Királyságot felkészítse a harmadik évezredre különböző projektek támogatásával. A miniszterelnök által támogatott és az uralkodó által kinevezett bizottsági elnök feladata abból állt, hogy az Egyesült Királyságban játszott nemzeti lottóból befolyó támogatást megfelelő helyekre juttassa el. A 2006. december elsejével megszüntetett bizottság több, mint két milliárd fontot osztott ki különböző kulturális, környezetvédelmi, közösségi, ünnepi alapítványoknak vagy egyéb programokra. 

A Brit Posta 1999-ben kezdte meg az egyenként négy darabból álló, tizenkét millenniumi sor kibocsátását különböző témákban. Havonta bocsátottak ki egy sort, amit mesének neveztek el. Egy évvel később a Millennium Bizottság által támogatott projekteket mutatták be, hasonlóképpen. A képen egy 2000-ben, második szettként kiadott, Tűz és fény című bélyegsort látunk. Az elsőn a millenniumi örömtüzek láthatók, amelyek közül az elsőt II. Erzsébet brit uralkodó gyújtott meg a Temzén horgonyzó hajón, majd több száz került meggyújtásra Walesben, Skóciában, Észak-Írországban és szerte Angliában. A másodikon az 1923-ban átadott, 40 kilométeres, Észak-Walesben levő Walesi Felföldi Vasút került, amit az új évezredre újítottak fel. A képen Az 1958-ban gyártott, 143-as számú Garratt gőzmozdony látható, ami ezen a vonalon szállít utasokat. Az alsó sorban a villámlás az 1999-ben átadott, edinburgh-i Our Dynamic Earth (A dinamikus Földünk) nevű természettudományos központot és múzeumot jelképezi. A legnagyobb értékű bélyeg a Londontól délre levő Croydon belvárosának díszkivilágítását jelképezi. 17 jelentős épület kapott fényeket, hogy szebbé, de biztonságosabbá is tegye a várost.  

1956 emlékére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának megünneplésére a Magyar Posta közönségszavazatos bélyegpályázatot hirdetett. Számos alkotásból választott ki négyet a Posta és az 1956-os Emlékbizottság, amikre aztán szavazni lehetett. A képen látható, Elekes Attila tervezte bélyeg kapta a legtöbb szavazatot, így ez a bélyeg került kibocsátásra, az alkotó pedig 300 ezer forintban részesült. A bélyeg az ikonikus lyukas zászlót szimbolizálja, történelmi pillanatképekkel és az események ismert alakjaival. A bélyegképen Vagn Hansen dán fotós Széles Erika Kornéliáról (1941-1956) készült képe látható, amin a szakácstanonc pufajkában és géppisztollyal áll. A képen szereplő Szélest csak 2008-ban sikerült beazonosítani. A fehér sáv bal oldalán a felakasztott Havrila Béláné Sticker Katalin (1932-1959) és Wittner Mária (1937-) az 1956-os Emlékév védnöke, volt fideszes parlamenti képviselő láthatók. A két nő a Corvin közben segítettek a menekültek szállításában, majd részt vettek a harcokban. Wittnert halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, végül 1970-ben szabadult. Ami érdekes, hogy mindketten külföldre távoztak, majd visszatértek és így tartóztatták le őket. A bal alsó sarokban bizonyítottan is Pruck Pál (1942-2000) látható, az eredeti képet Michael Rougier (1925-2012) a Life magazin fotósa készítette. 

Levélírás alkalmából

1957-ben a kanadai Ottawában rendezték az 1874-ben alapított Egyetemes Postaegyesülés 14. Kongresszusát, ahol határozatban döntöttek arról, hogy a világbéke előmozdításának érdekében, minden évben levélíró hetet rendeznek a tagországok. Ez 1964-ben úgy módosították, hogy minden évnek az október 9-ei hetében kell mindezt megrendezni, sőt levélíró versenyt is szervezhetnek a tagországok. A rendezvény több országban hatalmas sikert aratott, így mára Japánban és Thaiföldön országszerte ünneplik. A képen látható thai bélyegsort 1988-ban adták ki az előbb említett hét alkalmából. Mindegyik bélyegre egy, a kókuszpálma levélből hajtogatott szobrocska került. A legkisebb értéken egy szöcske van, amit egy hal,egy kocka és egy madár követ. A vékony kókuszleveleket lehántják a szárról és ezt követően kezdődik az origamiszerű hajtogatás. 

Afrika élővilága

Az elefánt, úgy, mint az oroszlán Afrika egyik jelképe. A legnagyobb és legerősebb szárazföldi emlős, ami nem a mára kihalt mamut leszármazottja. A Szaharától délre, különböző éghajlatú területeken előfordul, de mindegyik élőhely környékén kell legyen édesvíz. 2010-ben kiderült, hogy a Kongó-medencében élő, 4 méter magasság helyett csak 2,5 méteresre növő elefántok egy önálló fajt képeznek. A sűrű esőerdőben élő erdei elefánt veszélyeztetett faj, mivel lassabban tér vissza az orvvadászok által elűzött területekről, sőt lassabban is szaporodik, mint nagyobb testű rokona. Érdekesség, hogy a faj közelebb áll az Európa területén élt erdei őselefánthoz, mint az afrikai elefánthoz. Bőrük sötétebb színű, mint a szavannákon élőké, de a naptól ugyanúgy homokkal beszórva védik magukat. A képen látható bélyegblokkot 1997-ben bocsátotta ki a Magyar Posta egy afrikai állatokat bemutató bélyegsorral együtt. A bélyegképen csak az afrikai elefánt látható, a kereten viszont többek közt víziló, bongó, gnú, leopárd és zsiráf is feltűnik.

Baseballos mozi

Thomas Edison feltaláló, mérnök volt az első, aki 1898-ban felvételt készített egy baseballmeccsről. Természetesen ez a 27 másodperces jelenet nem megrendezett volt, hanem két amatőr csapat játékát rögzítette. Minél népszerűbb lett a mozgófilm, annál több témát kezdtek el a filmesek feldolgozni, többek közt sportról szólókat. A nyugati-afrikai Gambiában jelent meg a képen látható kisív 1993-ban, amin híres baseballfilmek láthatók, a bélyegeken a főszereplő játékos vagy csapat nevével, a film címével és bemutatásának évével, a szélen pedig a főszerepet játszó színész neve olvasható. Legfelülre A Jackie Robinson sztori (1950) című életrajzi film került, aminek főszerepét maga Robinson (1919-1972), az első fekete profi baseballjátékos játszotta. Mellé a Robert De Niro főszereplésével készült Bang the Drum Slowly került, ami két játékos barátságáról szól. A második sort a harmincas években játszódó, fekete sportolókat foglalkoztató néger ligás (Negro League) vígjáték indítja, mellette pedig a Baseball bikák című film került, Kevin Costnerrel és Susan Sarandonnal a főszerepben. 1988-ban nem csak ez a film lett hatalmas siker, de a Kiállítva című történelmi sportfilm is, ami a harmadik sort indítja. A történet az 1919-es ligadöntőről szól, amikor a Chicago White Sox csapat nyolc alulfizetett játékosa kenőpénzt fogadott el, hogy direkt elveszítsék a meccset a Cincinnati Reds ellen. 1989-ben Kevin Costner a Baseball álmok című fantasy filmben akart baseballpályát építeni, hogy azon az előbb említett White Sox csapat játszon. A jobb oszlop harmadik bélyege emlékezik meg erről a filmről. A legalsó sorba pedig két vígjáték, A nagy csapat,  valamint a Japánban játszódó Mr. Baseball kerültek. Mindegyik bélyegen Sir Dawda Jawara (1924-2019) Gambia első elnökének arcképe látható.    

Egy irodalmi Nobel-díj

A mai napon adták át 114. alkalommal az irodalmi Nobel-díjat a japán születésű brit Kazuo Ishigurónak. 1996-ban egy lengyel irodalmár, Wislawa Szymborska (1923-2012) kapta meg a rendkívüli elismerés. Korábban már három lengyel (az egyik Czeslaw Milosz volt, akit személyesen ismert és nagy hatással volt rá) megkapta a Nobel-díjat, de Szymborska, a gyermekkorától Krakkóban élő költő, műfordító, esszéíró és irodalomkritikus volt az első lengyel nő. A hivatalos indoklás szerint: „Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket." Lírai művei annyira népszerűek voltak, hogy versesköteteinek eladási száma vetekedett a regényekével. Kisgyermekkorától fogva írt verseket, de először illusztrátorként tudok közelebb kerülni a nyomtatott irodalomhoz. A második világháború alatt vasúti alkalmazott volt, így nem vitték el kényszermunkára. A háború után egyetemista lett, de pénzhiány miatt abba kellett hagynia tanulmányait. A kommunista cenzúra először nem engedte megjelenni verseit, később azonban mégis hagyták. Mindez azért érdekes, mert bár belépett a Lengyel Egyesült Munkáspártba, a kommunista ideológiából kiábrándult és 1966-ban kilépett, sőt akkori, ideologizált művelt megtagadta. Ettől fogva Szymborska egyre ellenzékibb lett, aki nem csak saját nevén, de titokban, írói álnéven is publikált verseket, többek közt külföldi disszidens újságokba. Élete során nagyjából 250 verse jelent meg, ami egy költő életében nem túl sok. Egyszer azt mondta, azért csak ilyen kevés, „mert otthon van szemeteskosaram." Népszerűségét mutatja, hogy Krzysztof Kieslowski Három szín: Piros (1994) című filmét Szerelem első látásra című verse ihlette. A vers a címére kattintva olvasható el. 

Itt az ősz

A mérsékelt égöv egyik évszaka az ősz, ami sokak szerint a legszebb időszaka a természetnek, mivel sokszínűvé válik a természet. A képen látható brit bélyegsor 1993-ban került kibocsátásra eme évszak alkalmából. Az első bélyegen a közönséges vadgesztenye látható, aminek zöld termése megreped és a barna mag a földre hull. A szappanfafélék családjába tartozik, lombhullató, és eredetileg a Balkán-félszigetről származik, ami a kertépítőknek köszönhetően terjedt el világszerte. Hazánkba a török hódításkor került. A vadszeder, fekete szeder vagy földi szeder került a második bélyegre, aminek termését gyümölcsként, vagy gyógynövényként használnak. Sok vasat és foszfort tartalmaz, számos egészségügyi problémára jó. A nyírfafélékhez tartozó európai mogyoró zárja a sort, ami a kontinens legtöbb részén, így Magyarországon is őshonos, de a többi mogyoróféle az északi félgömb számos részén megtalálható. Hazánkban nem alakult ki ipari métertű termesztése, ebben Törökország a világelső. A második sort a madárberkenye indítja, ami a rózsafélék családjának 15 méter magasra megnövő fafaja. Bogyója gyógynövény, amit teának, lekvárnak, sőt pálinkának is elkészítenek. Szintén rózsaféle a nemes körte, ami valószínűleg Ázsiából származik, és ennek keresztezéséből alakultak ki a mai körtefajták.   

Citrom az évszakokban

A citrusok nemzetségébe tartozik a közönséges citrom, ami eredetileg Indiából származik, de mára a mediterrán térségben, valamint Kaliforniában és Floridában is megtalálható, sőt ipari mennyiségben termesztik. A 3-5 méteresre megnövő, tövises, fehéres virágú fákon egész évben terem narancstermés, azaz a citrom nevű gyümölcs. Ez először zöld színű, majd besárgul, belseje pedig gerezdekből áll, amiben nagyjából 1 centiméter hosszú, egyik végén hegyes magvak vannak. Több fajtája ismert, hazánkban a Meyer típusú a leggyakoribb. A citrom jótékony hatásait már a perzsák is ismerték, Európába pedig elsőként arab kereskedők hozták. A gyümölcs több kórt és betegséget gyógyít: többek közt a skorbut ellenszere, de jó hajhullás ellen, elősegíti az emésztést, hatásos megfázás ellen, mivel sok C-vitamint tartalmaz, a szomjúságot csillapítja, valamint bélféreghajtó. A képen látható bélyegeket a Monacói Posta bocsátotta ki 1990-ben és a citromfa alakulását mutatja be tavasztól télig.

Roxfort házai

A hét kötetből álló Harry Potter regényekből ismert iskola a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola (Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry), amit 1000 körül alapítottak. Az intézmény, úgy, mint számos brit iskola, házrendszerben működik, azaz minden diák egy ház tagja. A történet esetében a Teszlek Süveg az, ami a diákokat a különböző házakba osztja, amelyek alapítójukról van elnevezve. Ez a négy ház és az intézmény címere látható ezen a 2007-es bélyegblokkon. Az elsőn a piros színű, oroszlán jelképű Griffendél (Gryffindor) ház címere került, amit Minerva McGalagony professzor asszony, későbbi igazgatónő vezet. Ennek a háznak a tagjai leginkább bátorságukról híresek: Harry Potter és szülei, Hermione Granger, Ron Weasley és testvérei, valamint szüleik, és Albus Dumbledore professzor és igazgató. A következő címer a Hugrabug (Hufflepuff) házé, amit egy borz jelképez és Pomona Bimba gyógynövénytan professzor asszony képvisel. Ide kerültek a sportszerű, becsületes és hűséges diákok. Középen az iskola címere látható a Draco dormiens nunquam titillandus latin felirattal, ami annyit tesz: Alvó sárkányt soha se ébressz fel. (Szó szerint pedig sose csiklandozd meg.) A Hollóhát (Ravenclaw) ház követi, ami a jól tanuló diákok gyűjtőhelye. Vezetője Filius Flitwick bűbájtan professzor, a címerállata pedig nem holló, hanem sas. Az utolsó bélyegen a regény szerint ravasz és becsvágyó tanulók gyűjtőhelye, a Mardekár (Slytherin) ház címere látható, középen egy kígyóval. Ennek ismert vezetője Perselus Piton professzor, bájitaltan és sötét varázslatok kivédését oktató tanár, diákjai pedig Draco Malfoy, valamit apja, Lucius, és Tom Rowle Denem, a későbbi Voldemort. Mindegyik háznak saját szelleme van, az általuk elfoglalt épületrészekbe pedig nincs átjárhatóság.
A bélyegek elsőbbségi postázásra lettek kiadva az Egyesült Királyságban, az ország neve pedig nincsen feltüntetve, csak II. Erzsébet brit uralkodó profilképe látható.

Olasz filmcsillagok

Olasz filmcsillagok és egy ismertebb filmjük került erre az 1996-os olasz bélyegsorra. Az elsőn a fiatalon, infarktus következtében meghalt Massimo Troisi (1953-1994) került. A színész, rendező, forgatókönyvíró leginkább a Pablo Neruda chilei költő olasz számüzetését feldolgozó Neruda postása (1994) című filmből ismert, amit öt Oscar-díjra jelöltek (őt legjobb férfi főszereplő és forgatókönyvíró kategóriákban). Troisi nem akarta megműttetni magát, mert részt akart venni a forgatáson, ahol többször dublőr helyettesítette annyira beteges és fáradt volt. Sajnos a műtét hiánya az életébe került. A bélyegre egyik fő alkotása a Scusate il ritardo (Elnézést a késésért) című, 1983-as filmje került, amiben egy egyedülálló, anyjával élő agglegényt játszik. A következő bélyegre Aldo Fabrizi (1905-1990) színész-komikus, rendező került, aki leginkább talán Roberto Rossellini Róma, nyílt város (1945) című háborúellenes művéből ismert. Emellett ismerős lehet a a Békében élni (1947) című filmből, a Rendőrök és tolvajok (1951) című krimiből és Alessandro Blasetti 1950-es Elsőáldozás című vígjátékából, ami a bélyegre is került. Az utolsó értéken Maciste, azaz Bartolomeo Pagano (1878-1947) került első filmjével, a Cabiria (1914) című, a második pun háború idején játszódó kalandfilmmel. Ez volt az első filmeposz, illetve az első film, ami egy visszatéri karaktert eredményezett. Pagano dokkmunkásként dolgozott, amikor felfedezték a nagydarab, izmos rabszolga szerepére. Ebben annyira sikeres volt, hogy ugyanezt a karaktert 14 éven át játszotta, sőt nevét is hivatalosan megváltoztatta Macistére.      

Védett állatok

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) bécsi központjában került 1995-ben kiadásra ez az ívsarki négyestömb, amin veszélyeztetett állatok láthatók. A felső sorba egy súlyosan veszélyeztetett faj, a keskenyszájú orrszarvú került, ami Afrika délkeleti, szavannás részein él. Egy kifejlett példány 3-3,5 méter hosszú is lehet és súlya egy tonnánál is több lehet, bár az idős hímek akár kéttonnásakra is megnőhetnek. Élettere csökkenése és az értékes szarva miatt pusztítják el őket. Mára a természetvédők inkább lefűrészelik szarvukat, hogy így ne válhassanak az orvvadászok célpontjaivá. A következő faj a csapatokban élő, Brazília középső részének erdőségeiben, de kultúrtájak közelében is megtalálható aranyaratinga. Ezt az arany és zöld színű tollazata miatt könnyen felismerhető papagájfajt 1638-ban írták le először. Státusza sebezhető, mivel élettere csökken az erdőirtások és az illegális begyűjtése miatt, de sokszor, mivel megeszik a gyümölcsöket, károkozóként kezelik és lelövik őket. (Az őslakosok pedig megeszik.) Érdekessége, hogy a fiókákat nem csak a szülők, hanem segítő egyedek is gondozzák. Az alsó sorba a veszélyeztetett karcsú tarkamajom látható, ami Kelet-Laosz és Közép-Vietnam erdőiben honos. Az egyik legszínesebb majomfaj, ami csapatokban él, nappal aktív és növényevő. Az utolsó faj egy arab bejza, ami egy, az Arab-félszigetén él egészen Dél-Irakig. A Qatar Airways légitársaság jelképe, valamint az Egyesült Arab Emírségek nemzeti állata. Egy olyan állatról van szó, ami a hetvenes évek elejére kipusztult a vadonból, de az állatkertekben és magánrezervátumokon folytatott, sikeres szaporítási programnak köszönhetően mára már csak sebezhető, állománya pedig 6-7 ezres. Ez volt az első faj, aminek ilyen sikeres volt a megmentése.  

Múzeumok innen-onnan

Rómer Flóris (1815-1889) rendkívül sokoldalú férfi volt: bencés rendi szerzetes, tanár, a magyar régészet atyja, művészettörténész, József főherceg nevelője, valamint az 1848-49-es szabadságharc alatt honvéd százados, majd raboskodó katona. A háború előtt, majd börtönévei után a győri bencés gimnáziumban (mai nevén Czuczor Gergely Bencés Gimnázium) dolgozott, ahol 1859-ben megalapította az iskola régiségtárából létrehozott múzeumot oktatási-nevelési célzattal. (Később Nagyváradon is alapított egy múzeumot, sőt megalapozta a 20 ezer kötetes püspöki könyvtárat.) 1949-ben a múzeumot Xántus János természettudósról nevezték el, Győr pedig 1994-ben megalapította a Városi Történeti Múzeumot.  A kettőt 2013. februárjában összevonták és megyei hatáskörű, 11 kiállítóhellyel rendelkező múzeumközpontot hoztak létre, ami Rómer nevét viseli. Az első, 2015-ben, azaz a múzeumalapító születésének 200. évfordulójára kibocsátott bélyegen Rómer, a múzeumként funkcionáló Apátúr-ház nevű barokk palota, valamint két kiállítási tárgy látható. A második bélyeg az 1951-ben alapított, pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz tartozó Zsolnay Múzeumra emlékezik, ami állandó gyűjteményként hatvan éve, 1955-ben nyitotta meg kapuit. Zsolnay Miklós 1852-ben alapította keménycserép manufaktúráját, ami újításainak köszönhetően (pirogránit, eozin) néhány évtized alatt világhírű porcelángyár lett. 1928-ban Zsolnay Vilmos születésének 100. évfordulójára alapított a család egy múzeumot, amit 1948-ben államosítottak. Ez lett a mai is látható kiállítás alapja, ami 2007 óta egy reneszánsz kori lakóházban látható. A második bélyegen a Zsolnay kiállítás kincsei láthatók. A két bélyeg a Magyar múzeumok kincsei sorozat harmadik része. Ide klikkelve olvashattok a nyíregyházi és pápai múzeumokról.

Édesszájúaknak, Portugáliából

Talán a leghíresebb portugál édességek kerültek erre a 2017-es bélyegsorra. Az elsőn a kötelezően megkóstolandó, sokak szerint a legismertebb helyi desszert, a pastel de Belém (magyarul betlehemi sütemény) került. Kígyózó sorok állnak a Belém-torony és a Szent Jeromos-kolostor világörökségi helyszínei mellett levő, 1837 óta működő cukrászda előtt, hogy megkóstolják ezt a különlegességet. A cukrászdában 150 fő dolgozik, napi 20-25 ezer! ilyen sütemény készül, a cukrászda pedig egy időutazás, ahol akár 300-400 fő is elfér. Minden a felszámolt kolostor szerzeteseivel indult, akik új megélhetés után kellett nézzenek és kitalálták, hogy a helyi cukorfinomítóban készítenek édességeket, amiket a mellette levő boltban adnak el. A receptet a mai napig 4-6 fő ismeri egy időben, akikre nagyon szigorú szabályok vonatkoznak: nem utazhatnak együtt, nem dohányozhatnak, nem ehetik ugyanazt egy étteremben, sőt megfelelő magasságúnak is kell lenni. A mai napig nem derült ki a titok, viszont országszerte kapható a pasel de nata, ami egy hasonló, rétestészta vékonyságú, főtt krémes édesség. A második bélyegen az észak-portugál Aveiro híressége az ovos moles látható, ami kagyló alakú ostyába töltött tojáskrém. Tojássárgájára hasonlít és többek közt abból is készül a rebucados de ovo, amit eredetileg apácák készítettek az ország középső felén levő Portalegrében. Az alsó sort egy kis faluból, Tentúgalból származó, ugyancsak cukrozott tojássárgájával töltött sütemény indítja, amit az Azori-szigetek egyikén, Sao Miguelen levő Vila Franca do Campo település édessége követ. Abrantes egy 40 ezer fős város Portugália közepén, ahol az utolsó bélyegen látható tigeladas készült eredetileg.     

2001.09.11.

Tizenhat évvel ezelőtt történt az a négy öngyilkos merénylet, amikor repülőgépeket vezettek különböző célpontoknak az Egyesült Államok területén. Kettő gép a New York-i Világkereskedelmi Központ két, 110 emeletes ikertornyába csapódott, amik a becsapódást követően összedőltek. A terrortámadások során 343 tűzoltó halt meg, a képen látható bélyeg nekik állít emléket. A fotót Thomas E. Franklin, az Északkelet-New Jerseyben levő Bergen megyei The Record című lap újságírója készítette szeptember 11-én, kicsivel 17 óra után. A képen három, New York-i tűzoltó látható, akik egy, a helyi kikötőben levő, Star of America nevű jachtról levágott amerikai lobogót próbálnak egy póznára ráerősíteni. A kép, ami az összedőlt épületek középpontjában, a Ground Zero-nál (Nulladik szint) készült, ikonikussá vált, és számos lap átvette világszerte. Érdekesség, hogy a zászló a felvonása után pár óra múlva eltűnt és csak 2014-ben került elő. A bélyeget 2002. március 22-én mutatták be a Fehér Házban, a képen szereplő három tűzoltó, a fotós, George W. Bush amerikai elnök, a Postaügyi Miniszter és a kerületi képviselő jelenlétében. Az öntapadós, elsőbbségi, feláras bélyeg névértéke 34 cent volt, de 45 centért lehetett megvásárolni, mivel a különbözetet a Szövetségi Válságkezelési Ügynökség (FEMA, Federal Emergency Management Agency) kapta. Másik érdekessége, hogy az Amerikai Posta bélyegein élő személy nem szerepelhet, de ebben az esetben kivételt tettek.      

Óceáni madárvilág

A Csendes-óceán nyugati felén levő Marshall-szigetek madárvilágának egy részét mutatja be a képen látható, 1991-es bélyegsor. A bal, felső bélyegre egy, a sirályfélék családjába tartozó fekete noddi került. Nevük az angol nod igéből jön, ami annyit tesz: bólogatni. Párzáskor a madarak fel-le mozgatják a fejüket. Latin nevük az Anous, ami bolondot, hülyét jelent, mivel annyira félénkek, hogy akár a fészkükről is fel lehet emelni a madarakat. A fajnak több alfaja van, mivel nem csak a Csendes-, de az Atlanti-óceánon is megtalálható. Mellé a feketefejű csér került, aminek szemtől szemig egy fekete tarkócsíkja van. A 30 centiméter hosszú madár az Indiai-óceánon is megtalálható, egyik alfaja Afrika keleti partjainál él. Az alsó sorba két szulafaj került, a fehérhasú szula, álarcos szula. Magyar neve az ónorvég és izlandi sula szóból jön, ami az ott élő faj neve. Ezek a madarak is nagyon szelídek, gyakran fogyasztották a tengerészek a hajóikon landoló madarakat. A 80 centiméter hosszú fehérhasú az egész déli féltekén megtalálható, szárnyfesztávolsága 140 centiméteres. Az álarcos szula a szulafélék közül a legnagyobb, hossza eléri a 90 centimétert is. A fajnál gyakori, hogy a lapos fészek miatt az idősebb fiókák kilökik fiatalabb társaikat a fészekből. Az életben maradtaknak viszont így nagyobb esélyük van, hogy megérjék a felnőttkort. A madarak marshall-szigeteki neve olvasható a bélyegeken.    

Veteránok és egy taxi

Az autógyártás korai időszakában gyártott modellek kerültek erre az 1980-as mongol bélyegsorra. Az elsőn egy 1885-ben gyártott Benz Patent-Motorwagen látható, ami az első olyan gépjármű, amit direkt úgy terveztek, hogy belső égésű motor hajtsa. Akkor 600 aranymárka volt az ára, ami mai áron négyezer amerikai dollárnak felel meg. 1886-1893 között összesen kb. 25 ilyen autó készült. A következő bélyegen az 1897-től, a jelenleg Csehország, akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén működő, mostani Tatra autógyár elődjénél (Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft) gyártott Präsident látható, ami az első, gyárban készült, benzinmotoros jármű volt Közép-Kelet-Európában. A harmadikra a brit Armstrong Siddeley 6HP kétszemélyes autója került, amit az egyik első szovjet-orosz autógyár, a Russo-Balt 1909-es, 24-30 modellje követ. A második sort az amerikai Packard gyár négyhengeres, Model 30 típusú autója indítja, amit Detroitban gyártottak. Ekkoriban ez volt a világ legnagyobb autógyára, a maga 330 ezer négyzetméteres alapterületével és 3200 dolgozójával. Egy olasz gépjármű, a Torinóban gyártott, 1911-es Lancia 20-30 HP, másik nevén Lancia Delta a következő. Összesen 303 példány készült az 1906-ban alapított gyárban. A legnagyobb értékre a mára legendássá vált 1914-es marne-i taxi került. Az első világháború legelső időszakában, a Párizstól keletre levő Marne folyó síkságához minél gyorsabban, minél több katonát kellett szállítani, hogy a brit szövetségesek oldalán a franciák megállítsák a németek előrenyomulását. Szeptember 6-án döntöttek úgy, hogy 600 taxival hatezer gyalogost visznek a Marne-hoz, az ötnapos csatát pedig megnyerték az antant csapatai. Bár a győzelem nem a taxisoknak volt köszönhető, a francia kormány katonák és civilek közti együttműködésének reklámozása jól sikerült. Továbbá, a Renault 1905-1910 között gyártott taxija legendás lett, és mivel ez volt az első, taxiórával felszerelt jármű, a francia hadsereg kifizette a taxisok egynapi viteldíját is.  

Kezdődjék hát!

Ma, szeptember elsején kezdődött meg a 2017-2018-as tanév, ennek kapcsán választottam a mai bejegyzés témáját. A mára National Parent Teacher Association (Nemzeti Szülő-tanár Szervezet) amerikai nonprofit szervezet létrehozásának 75. évfordulójára bocsátotta ki az amerikai posta a képen látható bélyeget. A virginiai Alexandrában székelő szerv a legrégebbi, csak gyermekekkel és ifjúsággal foglalkozó amerikai önkéntes szervezet. Eredetileg Anyák Nemzeti Kongresszusának hívták, amit Alice Birney pedagógus és Phoebe Hearst filantróp feminista alapítottak egy kétezer fős találkozón Washingtonban. 1906 óta saját magazint adnak ki, aminek jelenlegi címe Our Children. Az ötmilliós tagságú PTA legfőbb céljai, hogy elősegítse és támogassa minden gyermek megfelelő oktatását, továbbképzéseket szervezzek szülőknek és tanároknak, közelebb hozza az iskolákat és a közösségeket, valamint bevonják a családokat az oktatásba. Ezek mellett támogatják az egészségügyi oktatást, a művészeti képzést, az egészséges étkeztetést, a gyermekjogokat, az oktatás megfelelő szintű finanszírozását, az iskolák biztonságának elősegítését, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokat. A szervezet jelenlegi mottója: Minden gyermek. Közös hang.

Kennedy bélyegen

Az Amerikai Posta szabályzata szerint élő emberről nem lehet bélyeget kibocsátani. Ilyen Magyarország is, illetve a közelmúltig Anglia is, ahol csak az uralkodó jeleníthető meg élő személyként bélyegen. 2015-ben aztán megjelentek brit komikusokról bélyegek, akik még élnek, így a több, mint 150 éves szabály megváltozott.
John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) amerikai elnök rövid élete során is nagy formátumú, rendkívül népszerű és befolyásos ember volt, halála pedig megerősítette legendás személyét. Miután Dallasban merénylet áldozata lett, a nemzetközi postavilág sem késlekedett megemlékezni róla. Elsősorban arcképével díszített bélyegeket bocsátottak ki, de előfordulnak munkásságát (elsősorban az amerikai űrprogramot) bemutató kiadások is. A képen látható első bélyeg gyászbélyeg, amit az elnök első, halála utáni születésnapjára adtak ki. Veterán katonaként az Arlingtoni Nemzeti Temetőben örök nyugalomra helyezett elnök képe mellett egy mécses látható, valamint az „...és a fény abból a tűzből igazán megvilágíthatja a világot" idézet, ami az 1961. január 20-án elhangzott, elnökké avatási beszédének egy részlete. A jobb oldali bélyeg pedig 1967-ben, Kennedy ötvenedik születésnapjára került kiadásra. Azóta még kétszer adott ki az Amerikai Posta róla bélyeget, legutóbb századik születésnapja alkalmából, 2017-ben.  

Fantázialepkék

Zombory Éva (1927-1998) grafikusművész munkája látható ezen az 1984-es magyar bélyegsoron, amire lepkék kerültek. A dél-amerikai esőerdők lakója a tudományosan 1913-ban leírt orchidealepke, amit a Mexikótól egészen Dél-Brazíliáig honos amazonlepke követ. Ami érdekesség, hogy a két, képen látható faj nem hasonlít a valóságban levő fajokra. A második bélyegen levő Agra sara latin név nem létezik, csak a Helioconus sara, ami a kicsiny zebralepke, viszont annak teljesen más a szárnymintája, mint a bélyegen levő lepkének. A harmadik bélyegen levű lepke Közép-Amerika déli felétől egészen Ecuadorig megtalálható, a latin nevében szereplő cypris szó Aphroditéra, a szépség és szerelem istennőjére utal és annyit tesz: Ciprus asszonya. A sort a formosissima, azaz csodálatos nevű faj zárja, aminek szárnya a valóságban az olasz zászló zöld-fehér-piros hármasára hasonlít. Az alsó sort egy tarkalepkeféle indítja, ami hatalmas területen, Afrika déli részétől, a mediterrán térségen át egészen Indonéziáig fellelhető, tucatnyi alfajjal. Valószínűleg ez a faj látható egy 3500 éves luxori freskón, ami legrégebbi lepkeábrázolás. A hatforintos bélyegre egy ugyancsak dél-amerikai lepkefaj került, a sort végül az 1893-ban leírt paradicsomlepke zárja, ami Új-Guinea szigetén él. A képen látható lepke pedig hasonlít a valódi lepkére.

100 éves a csapat

Az ausztrál rögbiválogatott megalakulásának 100. évfordulójára került kibocsátásra a képen látható bélyegsor 1999-ben. A Wallabies néven emlegetett csapat kétszer nyert rögbi világbajnokságot (1991-ben Anglia ellen, 1999-ben Franciaország ellen), 2003-ban és 2015-ben pedig másodikok lettek. A tizenöt fős csapat tizenegy korábbi játékosa került be a sportág hírességeinek csarnokaiba. (Kettő van belőle.) 1889-ben játszották az első olyan meccseket (szám szerint négyet) Ausztráliában, ahol a britek ellen ausztrál születésű játékosok álltak fel. Egy évvel korábban látogattak először a britek Ausztráliába, de akkor az ausztrál csapat tagjai is angolok voltak. Az 1889-es játékok közül az első, Sydneyben megrendezettet megnyerték az ausztrálok, a következő hármat viszont az angolok. 1908-ban látogatott először ausztrál rögbicsapat a Brit-szigetekre, ahol a helyi újságírók a Rabbits, azaz nyulak nevet ragasztották rájuk. Mivel ezt az ausztrálok lekezelőnek tartották, elnevezték magukat wallabyknek. A wallaby a kis- és középtermetű kengurufajok neve, a csapat kabalája pedig Wally. A Wallabies mezének színe zöld és sárga, főtámogatójuk pedig 2004 ót a Qantas légitársaság.

Görögország teljes

Görögország mai határait 1948-ban nyerte el, amikor az Égei-tenger délkeleti felén található dodekanéz szigetek is az ország részévé váltak. Ezen esemény 50. évfordulójára bocsátotta ki a Görög Posta a képen látható bélyegsort. Az elsősorban Rodoszról, Koszról és Pátmoszról ismert Dodekanészosz összesen 12 nagyobb és 150 kisebb szigetből áll, amelyek közül 26 lakott. A terület elhelyezkedésének köszönhetően évezredek óta jelentős befolyással bírt, sőt az ókori Görögország szerves része volt. Lakói, bár a szigetek többször cseréltek tulajdonost, megőrizték görög nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat. 1912-ben az olasz-török háború során olasz csapatok foglalták el a szigeteket, akik kikiáltották az Olasz Égei-tengeri-szigetek nevű területet, aminek először katonai parancsnoka lett, később kormányzója. A terület 1943-ig olasz kézen maradt, amikor is német csapatok foglalták el és 1945-ig ki nem vonultak. Ezt követően brit fennhatóság alá került a szigetvilág, akik egy rövid átmeneti időszak után visszaadták a területet Görögországnak. A tárgyalások és a szigetek átadása látható az első, harmadik és negyedik bélyegen, a negyediken pedig a görög zászló, amiből kiemelkedik egy címer, amin az ókor egyik csodájának tartott rodoszi kolosszus díszít.     

A zene mesterei

Francia zeneszerzők láthatók ezen az 1992-es, feláras bélyegsoron, amit César Franck (1822-1890), belga-német származású orgonaművész és zeneszerző indít. A romantikus zene egyik kiemelkedő alakja, akinek egyik legismertebb műve a Panis Angelicus című motetta. Őt követi Erik Satie (1866-1925), a párizsi avantgárd mozgalom egyik jeles képviselője, a minimalizmus és szürrealizmus előfutára, kinek leggyakrabban játszott alkotása a három zongoraműből álló, 1888-ban bemutatott Gymnopédies. Középen látható Florent Schmitt (1870-1958), az apacsok (ez franciául huligánt is jelentett) zenei csoport tagja, akit Arthur Honegger (1892-1955) svájci-francia zeneszerző követ. Legismertebb műve az 1923-ban bemutatott Pacific 231, aminek megírását a gőzmozdony inspirálta és ami átírta a komolyzene szabályait. Honegger a párizsi Montparnasse negyedben alkotó Les Six csoport tagja volt, úgy, mint Georges Auric (1899-1983) és Germaine Tailleferre (1892-1983), akik a következő bélyegekre kerültek. Auric nem csak komolyzenei alkotásairól, de filmzenéiről is híres: ő írta többek között a Francia hatokhoz kötődő Jean Cocteau Orpheus (1950), illetve a Moulin Rouge (1952), a Római vakáció (1953), és A Notre-Dame-i toronyőr (1956) zenéjét. A neves csoport egyetlen nő tagja volt Tailleferre, aki rendkívül termékeny zeneszerző volt, több száz a nevéhez fűződő alkotással. A dőlt betűs részekre klikkelve meghallgathatók a művek.  

Nemzeti parkok az óceánon túl

Az ENSZ genfi központja bocsátotta ki a képen látható bélyegsort 2003-ban, amin az Egyesült Államok néhány nemzeti parkja látható, amik a Világörökség részét is képezik. Az elsőn az ország északnyugati csücskében levő, Olympic-félszigeten található Olympic Nemzeti Park óceánparti része látható. A park nem csak erről, hanem mérsékelt övi esőerdejéről is híres, ahol évente összesen majdnem másfél méternyi eső esik. Az 1938-ban létrehozott és 1981 óta világörökségi helyszínt a Great Smoky Mountains Nemzeti Park követi, ami az ország keleti felén elterülő, Appalache-hegység egy részén található. A Tennessee és Észak-Karolina államok között levő, 1940-ben létrehozott tájvédelmi terület (1983-ban lett a Világörökség része) a leglátogatottabb nemzeti park az Egyesült Államokban. Lenyűgöző szépségének köszönhetően 1890-ben lett nemzeti park a Kalifornia északi részén levő Yosemite Nemzeti Park, aminek egyik legismertebb látványossága a bélyeg bal felén látható El Capitano nevű szikla. A Great Smoky után egy évvel választotta be az UNESCO a rangos listájába. Ennél híresebb park talán csak egy van, az 1872-ben, világelsőként alapított, a bölényeiről, medvéiről és gejzírjeiről híres Yellowstone Nemzeti Park. A Wyoming államban levő terület 1978 óta a Világörökség egyik legnépszerűbb tagja. A Hawaii Vulkánok Nemzeti Parkban két működő vulkánja, a Kilauea és a Mauna Loa a legaktívabb tűzhányók közé tartoznak. 1916 óta védett terület, ami 1987-ben, Hollókővel, az Akropolisszal és Velencével egy időben került a Világörökség közé. Ezt követi a floridai mocsárvidék, az Everglades, ami mára veszélyeztetett terület a beépítések és a mocsár lecsapolása miatt. A bélyegen mocsári cédrusok láthatók. A két legnagyobb értékre pedig újra két korábban említett nemzeti park került.

Rózsa, rózsa

Szapphó, ókori görög költőnő által a virágok királynőjének nevezett rózsának számos faját (a rózsák nemzetségébe nagyjából kétszáz faj tartozik) több ezer éve ülteti az ember dísznövényként. Már a középkor óta nemesítik őket Európában, gyakran a Távol-Keletről hozott példányokkal. Délkelet-Ázsiából származnak a folytonnyíló rózsák, amik segítségével az utóbbi száz évben több ezer fajta nemes rózsát sikerült létrehozni. A képen látható, 1982-ben megjelent bélyegsor ezek közül válogat. A Pascali fantázianevű rózsát 1963-ban mutatták be Belgiumban, amit két tearózsa-fajtából hoztak létre. Rendkívül népszerű a mai napig, 1991-ben a Rózsatermesztők Világszövetsége a világ kedvenc rózsájának választotta. Ezt követi a Michele Meilland, amit Francis Meilland francia termesztő nemesített 1945-ben. A sárga Diorama rózsát a hatvanas évek közepén mutatták be Hollandiában. Egy Angliából származó, 1956-ban bemutatott fajta a Wendy Cussons, ami nevét egy tisztítószer-gyáros család egyik tagjáról kapta. Kaliforniában (Herb Swim és O.L. Weeks együttműködéseként) került nemesítésre a második sort indító Invitation, ami 60-90 centiméter magasságúra nő. Egy német rózsanemesítő érdeme a Blue Moon, ami egy rendkívül illatos fajta, a sort pedig a Tropicana zárja, amit az előbb említett német, név szerint Mathias Tantau nemesített 1960-ban.

Madarak egy kiállításra

A világ egyik legrangosabb bélyegkiállítására, az 1986-os Stockholmia alkalmából került kibocsátásra a képen látható, madarakat ábrázoló vietnami bélyegsor. A legkisebb értékre a hazánkban és megtalálható gyurgyalag került, aminek élőhelye egészen Északnyugat-Indiáig, valamint Dél-Afrikáig tart. Mellette a varjúfélékhez tartozó, Délkelet-Ázsiában őshonos zöld kitta látható, amit egy a Vietnam déli részén levő Da Lat-fennsíkon élő gébicstimáliafaj követ. Ennek a madárfajnak a besorolása a mai napig nem eldöntött, mivel viselkedése más madárcsaládokba történő besorolásra is alkalmas. Középen egy újabb trópusi madár, a papagájricsóka látható, aminek hossza 28-30 centiméter és rovarokkal táplálkozik. Tőle balra egy ázsiai madár, a fehérfejű álszajkó került, ami tollazata miatt könnyen felismerhető. A kék szarka faji besorolása azért érdekes, mert évtizedeken keresztül azt hitték a tudósok, hogy a Távol-Keleten és az Ibériai-félszigeten élő madarak ugyanazon faj egyedei. Pár éve viszont genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy bár külsőre nagyon hasonlítanak, de külön fajokról van szó. Az utolsó bélyeg a Magyarországon is élő, de kilenc alfajú barázdabillegetőt ábrázolja. Végül a bélyegblokkon egy fiókáit etető, a légykapófélékhez tartozó fehérhátú sámarigó látható, ami szinte egész Dél- és Délkelet-Ázsiában megtalálható. Agresszív énekesmadár, ami minden más madarat elkerget a területéről.

A BélyegTerasz 3 éves

A blogom három éves lett, amit magam sem hittem volna, hogy megtörténik. Ennek örömére választottam ezt a képen látható, évfordulós kisívet, amin a Bécassine című képregény címszereplője látható. A Francia Posta 2005-ös kiadásának apropója, hogy a képregényt 1905-ben mutatták be egy lányoknak szánt újságban. A képregénytörténet első női főszereplője Bécassine, a fiatal bretagne-i szobalány, aki fehér fejkötőjével és fapapucsával helyi népviseletet hord. A karaktert eredetileg azért találták ki, hogy a városi lányok nevethessenek a különböző kalandokba keveredő, szerencsétlenkedő vidéki lányba, akinek neve a francia bolond szót is jelenti. Idővel azonban hősnővé vált, a Joseph Pinchon (1871-1953) által rajzolt alak pedig 1913-tól komplexebb történetek központi figurájává nőtte ki magát. Először a La Semaine de Suzette című lapban megjelenő képregény az első a mai napig rendkívül népszerű francia-belga képregények világában, amihez többek közt az Asterix, a Hupikék törpikék, a Tintin kalandjai, és a Lucky Luke is tartoznak. Bécassine történetei 1962-ig folytatódtak, több kiadóval és íróval, de a karakter a mai napig népszerű: két zeneszám született belőle, 1939-ben játékfilm, 2001-ben animációs film készült a szobalánnyal. Nagyon köszönöm minden olvasónak és érdeklődőnek, hogy három éven át kitartottak a blogom mellett, remélem még többen lesztek.  

A Mester: Bulgakov

Ha az ember meghallja azt a címet, hogy A Mester és Margarita, egyből Bulgakov neve jut az eszébe. De ki is volt a szerző, aki születésének 125. évfordulójára egy nyitott könyv alakú bélyegblokkot kapott az Orosz Postától? Mihail Afanaszjevics Bulgakov egy főiskolai tanár gyermekeként született 1891-ben Kijevben, és itt is végzett az orvostudományi egyetemen. Több helyen praktizált, mielőtt 1921-ben Moszkvába költözött volna. Ekkortól kezdve írt több szovjet újságba és folyóiratba, de orosz nyelvű emigráns lapok is átvették írásait. Drámáinak témái nem tetszettek a szovjet pártvezetésnek, így 1930-tól művei indexre kerültek, és nem mutathatták be azokat színházak. Végül Joszif Sztálin, a Szovjetunió diktátora segített neki rendezőasszisztensi munkához jutni, amiként 1936-ig dolgozott, majd fordító és szövegíró lett. A cenzúra azonban továbbra sem engedte megjelenni írásait, így azok csak halála után több évtizeddel jelenhettek meg. Bulgakov műveiben keveredik a groteszk, az abszurd és a fantasztikus, miközben kendőzetlenül mesél a frissen megalakult Szovjetunió mindennapjairól. Legfőbb alkotásán A Mester és Margarita című regényen 1928-től egészen 1940-ben, magas vérnyomás okozta veseelégtelenségben bekövetkezett haláláig dolgozott, de az csak 1966-1967 között jelenhetett meg rövidített változatban. Mára a mű a világirodalom egyik csúcspontja, főbb karakterei (Behemót, a fekete kandúr, valamint Margarita) pedig a bélyegblokkon is láthatók. További művei közül néhány: Kutyaszív, Bíborsziget, A fehér gárda.

Veszélyeztetett hüllők és kétéltűek

2006-ban bocsátotta ki az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) New York-i központja a képen látható négyestömbböt, amikre veszélyeztetett trópusi kétéltűek és hüllők kerültek. A felső sort egy súlyosan veszélyeztetett, mindössze 2,5 centiméteresre megnövő aranybékácska indítja. Madagaszkár közepén, egy tíz négyzetkilométeres erdőségben él. Sárga színe felhívás az őt veszélyeztetőkre, hiszen bőre étkezése révén termeli a mérgező anyagokat. Az ugyancsak Madagaszkáron őshonos párduckaméleon került a jobb felső bélyegre. Mauritius és Réunion szigetére betelepítették és nem zavarja az emberek közelsége, kertekben is megtelepszik. Az akár 55 centiméteresre is megnövő faj, ami népszerű terráriumi állat, mivel az egyik legszínesebb kaméleon. A nőstény 10-40 közötti tojást rak és 240 nap kell, hogy az utódok kikeljenek. A szivárványos boa perui alfaja került az alsó sorba. (Összesen kilenc alfaját különböztetik meg a tudósok.) Ez a legkisebb boa a maga 120-160 centiméter közötti hosszúságával, ami nevén kívül Ecuadorban és Brazíliában is megtalálható. Úgy, mint az előző fajok, ez is kedvelt terráriumi állat, aminek következtében eredeti életterében csökken a száma. Egy újabb békafaj, a nyílméregbékákhoz tartozó festőbéka került. Az egyik legnagyobb faj családjában 5 centiméteres hosszával. Dél-Amerika keleti felén él és bőre erősen mérgező. Helyi őslakosok fiatal papagájokat részlegesen megkopasztanak és a békával bedörzsölik. Ezt kővetően a madár kinövő tollai nem zöldek, hanem pirosak vagy sárgák lesznek, ami rendkívül értékesnek számít.

Kezdődjön a nyár!

Az orosz sztyeppék védett növényei kerültek erre az 1986-os szovjet bélyegsorra, amit a vadon növő, Dél-Ukrajnától egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható Schrenk-tulipán indít. 300 árvalányhaj faj tartozik a perjefélék családjába, amik Észak-Afrikától Európán át Ázsiáig, sőt Észak-Amerikáig megtalálhatók. Van, ami takarmánynövény, ami dísznövény, de bizonyos fajokat a kézmű- és papíripar is felhasznál. Pontosan nem tudni melyik faj került a második bélyegre. A harmadikon viszont az 5-10 centiméter magasra megnövő apró nőszirom látható, ami a Kárpát-medencében is honos, de egészen Kazahsztánig megtalálható. A boglárkafélékhez tartozó réti iszalag indítja az alsó sort, ami a különböző rétfélék könnyen felismerhető növénye. Több keresztezett fajtája is van, amik kerti dísznövények. Az utolsó, legnagyobb értékre egy imolaféle, az orosz búzavirág került. Az 50-100 centiméter magasságú, sziklás gyepeken élő növényféle elsősorban Oroszország középső részén gyakori.